Somogyi Néplap, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-24 / 120. szám
Elhunyt őzt. Vígh Pálnc (1918-1978) Belvízelvezetés a Tiszántúlon A Tiszántúlon az utóbbi két hétben nyolcvan—rszáztíz milliméter csapadék hullott, amelynek következtében a Tisza mentén belvizek keletkeztek. A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság megkezdte a védekezést, így kilencezer-ötszáz hektárról már hétezer hektárra csökkent az elöntött terület nagysága. A munkába állított szivattyúk másodpercenként harmincöt—negyven köbméter vizet emelnek át az elvezető csatornákba. A képen: Hordozható szivattyúállás Újtikos község határában. A kaposvári Mezőgép a BNV-n Még nincs, de már keresik Kedden 60 éves korában elhunyt özvegy Vígh Pálné, a megyei pártbdzotság, a megyei pártfegyeimi bizottság tagja, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosa. Temetéséről később intézkednek. Egy harcos, bátor és önzetlen kommunista asszony távozott közülünk, Bognár Ilona 1918. április 28-án született Kaposváron. A hét-» gyermekes munkácsaládban saját sorsán tapasztalta a Horthy-rendsaer minden bűnét. Ez az indítás természetesen vezette el már tizenhét éves korában a munkásmozgalomhoz. Először bros- súrákat, kiadványokat terjesztett. Nagy hatással volt tevékenységére és egész életiére, hogy 1936-lban megismerkedett Vígh Pállal, a megye munkásmozgalmának kiemelkedő alakjával, akit a kaposvári kommunista sejt. munkájában való részvéteiért ítéltek el, s akkoriban szabadult. A tapasztaltabb harcostárs megosztotta vele hitét, tudását, megismertette őt az illegalitásban élő kommunistákkal. Bognár Ilona egyre nagyobb feladatokat kapott, szovjet könyveket, prospektusokat, pártiratokat őrzött otthon, sőt Vígh Pál fegyvereit is. Ezzel nagy tekintélyt vívott ki magának az elvtársak körében. Eredményesen árusította a Vörös Segély bélyegeit, segítette a letartóztatott kommunisták családjait. A második világháború éveiben munkáagyúlést szervezett, rendszeresen hallgatta a moszkvai rádió adásait. A felszabadulás új korszakot nyitott Bognár Hona. és Vígh Pál életében. Bognár Ilona Kaposvár felszabadulása után azonnal megkezdte a pártmunikét, agitált, szierÁ föld országai közül a skandináv államokban és Svájcban a legmagasabb a tejfogyasztás, hazánk pedig sajnálatos módon, még mindig az utolsók között kullog. Pedig a tej élettani hatása rendkívüli, hogy mást ne említsünk, például az érelmeszesedés megelőzésében is jelentős szerepe van. A nyers tej egészségesebb, mint a forralt. Azok se mondjanak le élvezetéről, akiknél esetleg emésztési zavarokat okoz, csak ők ne hirtelen igyák, hanem kanalazzák a tejet. Ebben az esetben a káros tünetek megszűnnek. Ezeket a jó tanácsokat tegnap délután hallottunk dr. Angelí István főorvos előadásában Kaposváron, a Park étterem télikertjében, ahol a Kaposvári Tejipart Vállalat, valamint a Somogy megyei Vendéglátóipari Vállalat tejtermék-bemutatót rendezett. Áz előadásban az is elhangzott: a- fehérjedúsítási akció keretében hazánkban i sor kerül arra, hogy — állami támogatással — tejjel készítik a kenyérféleségeket. ízléses kiállítást láthattunk a boltokban kapható sajtok, vajak, ízesített és savanyított tejek széles skálájából. Meglepetésül szolgáltak az ötletes receptfüzetek, amelyek tejes ételek elkészítésében lehetnek segítségünkre. vezett, tanfolyamokat, iskolákat végzett. Vígh Pál 1947- ben tért haza a Szovjetunióból, s három év múlva összeházasodtak. Vígh Pálné 1949- ben már a városi pártbizottság titkáraként tevékenykedett, majd a Somogyi Néplap szerkesztője lett. Mindig ott kamatoztatta munkás- mozgalmi tapasztalatait, ahova a párt állította. Volt az Állami Gazdaságok Trösztjének, a Balatoranagybereíd Állami Gazdaságnak a személyzetise, majd 1971. évi nyugdíjba vonulásáig a Kaposvári Járási Tanács személyzeti csoportvezetője. A Kaposvári J árási Pártbizottságnak ez ideig volt a tagja, majd a megyei pártbizottságban, a pártfegyelmi bizottságban tevékenykedett, most bekövetkezett haláláig. Nagy örömmel tett eleget 1961-től zászlóanyai tisztének a kaposvári járási Szalma István munkásőregységében. Vígh Pálné bátram harcolt a Horthy-rendszerben az új rendért, ■ s kiált a szocializmus mellett az ellenforradalom idején is. Férjével együtt ott voltak a párt újjászervezői között Férje 1962-es halála után ő nevelte egyetlen lányukat kommunista szellemben mozgalmi emberré. Szeretett fiatalokkal foglalkozni, mindig megosztotta velük a tapasztalatait. Vígh Pálné 1937 óta volt a párt tagja, s több évtizedes munkásmozgalmi tevékenységéért három évvel ezelőtt kapta meg a Munka Érdemrend arany fokozatát Szinte az utolsó napokig dolgozott, szerényen, elvhűen, mint egész életében. Emlékét kegyelettel megőrizzük. Az MSZMP megyei bizottsága kaposvári járási bizottsága. Á vendéglátóipar szakemberei pedig megmutatták, micsoda ízeket lehet az asztalra varázsolni túróból, sajtból, tejből és vajból: pompás svédasztal fogadta az érdeklődőket De nemcsak ezen a helyen volt rendezvény a tejvilág- nap alkalmából. Már hétfőn az Atád Áruház csemegeosztályán és az áfész 21. számú üzletében tejtermék-bemutatóra hívták Nagyatádom a vásárlókat. Ugyanezen a napon a Magyar Néphadsereg egyik alakulatánál volt hasonló esemény. Kedden pedig egész nap tartott a kóstolóval egybekötött árubemutató a 368. számú donmeri csemegében, h Kalinyin városrész 365. számú ABC áruházában, továbbá a Zselic Áruházban. Nagy Lászióné, a Kaposvári Tejipari Vállalat kereskedelmi osztályának vezetője örömmel közölte velünk, hogy Somogybán is egyre egészségesebben táplálkozik a lakos- ! ság. Erre bizonyság, hogy tavaly tejből két literrel több volt az átlagfogyasztás az országosnál. Legutóbb négy hétig tartott nálunk az engedményes sajtvásár, s utána nem csökkent számottevően a lakosság érdeklődése, s az ízesített termékek: a kakaó és a savanyított tejféleségek is rendkívül népszerűek. Á tavaszi BNV-n sikert aratott egy még nem is létező konstrukció : a kaposvári Mezőgép Vállalat univerzális rakodója eddig mindössze egyetlen példányban készült. A sokféle műveletre alkalmas, otoos gép gyorsan megnyerte a szakemberek tetszését. Krecskó Lajossal, a vállalat kereskedelmi osztályvezetőjével az újdonság mellett egy daruval fölszerelt teherautó vezetőfülkéjében összegeztük a tapasztalatokat. A gyár tárgyalószobája a BNV-n egész nap foglalt — Ha lenne univerzális rakodónk, legalább kétszázat el tudtunk volna adni — mondta az osztályvezető. — De nincs. A nullszériája jövőre, az első negyedévben várható. Az első sorozat a második félévben készülhet el legkorábban. — Nem hosszú átfutási idő ez egy kicsit? — A kifejlesztéséhez másfél évre volt szükségünk, és ez — figyelembe véve azt is, hogy jelentős kooperációt kellett megvalósítani — nem tekinthető hosszúnak. A gépet a Mezőgépfejlesztő Intézet munkatársai tervezték. A háromhengeres dízelmotort egy olasz cég szállítja. A hidraulika vezérlésének gyártására egy nyugatnémet céggel kívánunk együttműködni. A hidraulikus alkatrészeket pedig az Újpesti Gépelemgyár készíti majd. Ahány ' szállító, annyi érdek. Ezt a sokféle érdeket pedig nem könnyű összehangolni. A gyár mezőgazdasági rakodókat is bemutatott. Ez a már »hagyományos« termék minden évben ad valami újat. Az autóra és a traktorra szerelhető — különböző teljesítményű — daruk fejlesztését licenc alapján a gyár kezdte el. A KGST-országokban ez a gyár készít egyedül ilyen darukat. A mezőgazdaságban rendkívül nagy az érdeklődés irántuk. — Nemcsak a mezőgazdaságban. hanem az iparban, ’« — mondja az osztályvezető. — Anyagmozgató, rakodógépekből rendkívül' nagy a hiány: ahány üzem van, any- nyiféle — jól vagy kevésbé jól bevált — konstrukciót használ. Az igényeket azonban n|m tudják kielégíteni. A rakodás, az anyagmozgatás gépesítése mindenütt nagy feladat és sok gonddal jár. Az egyik legalapvetőbb kivánalom, hogy legyen az igényeknek és a körülményeknek leginkább megfelelő gép. A mi vállalatunknak az a dolga, hogy a mezőgazdaság részére gyártson ilyen berendezéseket. Azok, amelyek a mezőgazdaságban beváltok, jól hasznosíthatók a feldolgozó ipar más területein is. — A kaposvári Mezőgép szorgalmas vásárlátogató. Megéri? — A vásár kiváló alkalom a piackutatásra, az igények fölmérésére. Ezzel a gyártmányfejlesztés és a tervezés munkáját segíti. Nem elhanyagolható jelentőségű az árupropaganda sem: matatjuk magunkat a vásáron, partnereink — vagy jövendő partnereink — tudják, hogy létezünk, latjaik, hogy fejlődnek a termékeink.1 Sokat köszönhetünk a vásárnak. — Hányadik vásár ez az idén? — A sokadik. Itthon — csak a nagyobb bemutatókat említem — részit vettünk a BNV-n kívül az Agromasex- pón is. A kollégák éppen a napokban jöttek vissza az újvidéki vásárról. Az az árubemutató is sikert hozott: a KCR—2000-es daruk szállítására írtok alá szerződést. — Gyakran kötnek szerződést a vásárokon? — Az aláírás mindig egy hosszú folyamat egyetlen állomása. A tárgyalások akkor kezdődhetnek el, amikor a vevők megismernek bennünket, gyártmányainkat, s köz- lik velünk kívánságaikat. És akikor fejeződik be ez a folyamat. amikor megkapják a berendezéseket. — De hiszen a gyár nem foglalkozik kereskedelemmel. — Gépeink egy részét az Agroker, másik részét az Au- tóker közbeiktatásával értékesítjük. A mi vásári propagandánk könnyíti a kereskedelmi cégiek munkáját, de — mert fogynak a termékeink — végső soron «z nekünk hasznos. Dr. K. I. A tejvilágnap somogyi eseményei Árubemutató a Park étteremben Egyetlen hiba I gen, egyetlen hiba is elég lehet ahhoz, hogy csorbát szenvedjen a bizalom, hogy egy-egy közösségben ne higgyék igaz szavunkat, ne tudják becsülni, értékelni néha áldozatos tetteinket sem. Ezért tartom veszélyesnek azt a közfelfogást, miszerint »az egyedi esetekre nem érdemes különösebb figyelmet fordítani«. Sokszor elmondjuk ugyan, hogy az egyén, a család, a kisebb közösség életében nagy horderejű, megrázó esemény lehet az, amit nem tartunk, nem is tekinthetünk általánosnak. De tetteinkben — az ellenkezőjét egy-egy felületes intézkedés bizonyítja — mindenképpen számításba kell venni, hogy nemcsak általánosan áll közéletünk, céljaink középpontjában az ember... Mai mondanivalómat egyetlen valós .példa illusztrálja majd. Az esemény »fehér holló«, egyedi eset, ily módon a közfelfogás szerint szóta sem érdemes. Csakhogy sok mindent kell elmondanom az esemény keltette bizalmatlanság, keserűség és kishitűség feloldására. Vágjunk hát a közepébe. Húsz édesanya és három férj aláírásával levél érkezett a szerkesztőségbe. Panaszt tevő, segítséget kérő sorok voltak ezek, amelyek világosan kifejezték : a szülök értetlenül állnak egy megalázó intézkedés előtt. Idézek: »Április 18-án különös esemény történt a Babócsai Általános Iskolában. Embertelen dolognak tartjuk, és föl vagyunk háborodva. Százhét gyerek lelki megrázkódtatása, elítélendő megkülönböztetésük miatt kérünk segítséget«. A sorok fölrázták az embert. Rögtön vizsgálatot, intézkedést kértünk az illetékesektől, ebből kiderül, hogy az esemény igaz volt, s hogy a meggondolatlanságon kívül a tájékozatalnság kapott nagy szerepet az egyetlen hiba elkövetésében, s az es&piény fogadtatásában is. Folytassuk hát az idézetet: »Áz igazgató úr elkiáltotta magát az iskola udvarán: a cigánygyerekek álljanak külön. Ezután a tornaterembe küldték őket, és fertőtlenítették a torkuloat. Azt mondták a gyerekeknek, hogy »cigányfejlettségi fölmérést« végeznek ...« Egy másik — ugyancsak a témával foglalkozó — levélben így olvastam: »Elkülönítették a cigánygyerekeket torokpermetezésre, ami nem hiszem, hogy miniszteri rendelet, mert ha az lenne, akkor minden tanulóra vonatkozna.« Gondolkodó — és gyermekeiért aggódó — édesanya írta a sorokat, s hozzátette, hogy gyermekei egészségesek, jól fejlettek, és öltözékük, ruházatuk nem különbözik a többiekétől. »Csak egy »C«-betűvel jelzik a nevüket, ami cigányt jelent. Az enyé- meknek sikerült megszökniük az iskolából, de nem hiszem, hogy odamennek addig, amíg ilyen esetek előfordulhatnak«. Érdemes végiggondolni a sorokat, összevetni erőfeszítéseinkkel, a tankötelezettségi törvény végrehajtásának helyzetével; évtizedes odaadó munkánkkal, amely a cigánylakosság fölemelkedését, étetkörülményeinek változását hivatott szolgálni... D e térjünk vissza a huszonhárom aláírással érkező levélre. Figyelmet keltőek a következő mondatok is: »Ezt akarták csinálni az óvodában is, de ott olyan vezető vám, aki nem tesz különbséget a gyerekek közölt. Azt válaszolta: az óvodában nincsenek cigánygyerekek, csak gyerekek vannak. Az iskola igazgatója is megtagadhatta volna ezt az utasítást. Ha ezt, kapták az igazgató úrtól, akkor mit várjunk a gyerekek osztálytársaitól? Milyen példa- mutatás ez? A gyerekeinkben is van önérzet! Eddig azt hittük, hogy országunkban épp olyan megbecsült gyerekeket nevelhetünk, mint mások...« A »fehér holló« üzenetet hozott. Egyetlen hiba is elég lehet ahhoz, hogy csorbát szenvedjen a bizalom. Pedig minden alap megvolna rá. Amikor elolvastam a leveleket, újra felötlött bennem egy korábbi emlék. A barcsi Vörös Csillagban dolgozó cigányokról akartam írni; hogy érzik magukat, hogyan állnak helyt, mi foglalkoztatja őket. S az üzemegység-vezetők — a babócsai óvónő felfogásához hasonlóan — nem tudták megmondatni, hogy hol és hány cigány dolgozik. Náluk nincsenek ilyenek... Csak tsz-tagok és tsz-dolgozók vannak. Akkor is lelkesedtem ezért a szellemért, és most is az óvónő tettét tartom követendőnek. Kár volt az iskolában egyetlen hibával megingatni a bizalmat ... De helyre lehet hozni. Megfontolton, tisztes tájékozódással és tájékoztatással, gyermeket nézve és nem a származást. Megvallom, hatottak rám a babócsai levelek, és éppen azért, mert ismerem, többször írtam is róla: hallatlan változás tanúi vagyunk a megyében. Nem állítottam soha — és most sem mondom —, hogy nyoma sincs már az előítéletnek, a múlt örökségének, a helyenkénti viszolygásnak és megkülönböztetésnek. De visszavonulóban vannak, s ez a jelenség nem olyan, mint dagály után az apály, amely rendre ismétlődik a természet törvényei szerint. Megbecsült emberek sokaságát idézhetném; a politika, a bánásmód sikerét, a gondoskodás ezernyi módját, amelyet nem véletlenül neveztem erőfeszítésnek jegyzetem elején. Az olvasónak talán nem mond sokat, hogy a megyei tanács — döntésének megfelelően — évente elszámoltatja szerveit a cigánylakosság helyzetének javítására hozott határozatának végrehajtásáról, pedig ez folyamatos tettekre késztet. Áprilisban a megyei tanács apparátusi párt-végrehajtóbizottsága is napirendre tűzte ezt a témáit, s a jelentések, a vita örömteli változásról tanúskodtak. Hadd tegyem hozzá: Somogy szép számú cigánylakosságának a megkülönböztetés helyett a megkülönböztetett figyelem az osztályrésze. És ez nem kinyilatkoztatás. íme a változás példái: Nyolc évvel ezelőtt a munkaképes férfiak 40 százaléka, ma 84.3 százaléka vállal állandó munkát; s .míg 1973-ban csak minden negyedik, ma minden második munloaképes nő állásban van. A munka az életmódváltozás alapfeltétele, s hogy hová jutottunk, e számok szemléltetően kifejezik. Az életkörülmények változásához azonban hozzá tartozik a lakás! A putrik felszámolásában országosan elsők vagyunk! 1964-től évente csak 60—70; 1974-től már 100, és 1976-tól évente 200 kedvezményes lakáskeret állt a megye rendelkezésére. Tavaly már" azzal is dicsekedhettünk, hogy 62 család saját erejéből költözött új otthonba. Hétfajta építési tervet dolgoztok ki a megyében, s ezekhez könnyen, hozzájuthatnak a családok, hogy sok állami és vállalati segítséggel űj otthont teremtsenek maguknak. És a gyerekek? Megbecsülik őket, megkülönböztetett figyelmet és bánásmódot élveznek az óvodákban, az iskolákban. Nem sorolom tovább a tényeket; ezek mind a segítőkészség bizonyítékai. D e térj Un vissza a levelekre, a vizsgálatra, az illetékesek válaszára. így hangzik: »A Köjál munkatársai április 18-án torokváladékot vettek, a babócsai óvodában és iskolában a tanköteles korú gyermekektől. Elkövették azt a hibát — a panaszosok joggal sérelmezik —, hogy csak a cigánygyerekektől vettek váladékot. A tanács és az iskola vezetője nem tudta: mi indokolta a vizsgálatot. Figyelmeztettem az iskola igazgatóját, hogy olyan vizsgálati módszert ne engedélyezzen — még az egészségügyi szervek részére sem —, amely diszkriminál, és sérti a cigánygyermekek és szülők önérzetét.« Megnyugodhatunk. Nem vagyunk hibátlanok, de ilyen esetekben egyetlen hibával sem szabad veszélyeztetni a megalapozott, tettekkel gerjesztett bizalmat. Jávori Béta r )
