Somogyi Néplap, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-21 / 118. szám
A PÉLDAKÉP À SZÜLŐ Intézeti gyerekek és a bűnözés A bírósági tudósítások' »-főszereplőinek« lakhelye néha valamelyik intézet. Olyan bűncselekményekről számolunk be, amelyeket fiatalok követtek el, mégpedig olyanok, akik évekkel korábban elszakadtak a szülői háztól és most valahol állami gondozottak. Máskor arról szól a bűnügyi krónika, hogy a vádlott 18 éves koráig intézetben nevelkedett, s amikor önálló lett, rövidesen bűncselekményeket követett el. Többen megkérdezték már, vajon mi az oka ennek? Törvényszerű-e, hogy egy intézeti gyereknek meggyűljön a baja a rendőrséggel? E^yet szögezzünk le: általában nemez a helyzet, s nincs igazak azoknak, akik azt tartják, hogy az intézeti gyerekek többsége bűnöző lesz. Sajnos, megyénkben meglepően. magas az állami gondozott gyerekek száma. Tavaly 189 gyermeket kellett intézetben elhelyezni és összesen 1358 volt Somogybán az állami gondozottak száma. Többségük természetesen nem lett és nem is lesz bűnöző. Jó néhányukkal mégis baj van. Miért? — Az állami gondozásba vett gyermekek többsége — mondja ár. Dicső István főügyészségi ügyész — azért kerül intézetbe, mert otthon szellemi, erkölcsi fejlődéséről nem gondoskodnak. Nem ritka eset, hogy azért vesznek valakit állami gondozásba, mert szülei börtönbe kerültek. Előfordult, hogy a gyermek otthon. csak akkor kapott enni, ha például fát lopott. Azaz éveken át a bűnözésre nevelték. A gyermek mindig utánozza szüleit és legyen bármi- lyén az apa vagy az anya, legtöbbször mégis ő a példakép. Vegyük az agresszivitást. Ha a gyermek azt látja, hogy az apja állandóan üti az anyját, hozzászokik ehhez és később ő maga is agresszívvé válik. Ezt a viselkedési formát természetesnek tartja. Nem kell azonban ilyen messze menni. Ha otthon durva, trágár szavakat hall, ő maga is ilyeneket fog használni. Az ilyen környezetből intézetbe került gyerekek hajlamosak arra, hogy bűncselekményeket kövessenek el és társaikat is igyekeznek rábírni erre. —A rendellenes magatartás gyakran visszavezethető a kötődés hiányára. A gyermek, miután elhozzak hazulról, új környezetbe kerül, úgy érzi, senkihez nem tartozik és bár lényegesen jobb körülmények között élhet, nem szokja meg ezt a jót. Mégis csak a szülőhöz köti a legszorosabb kapocs, Nemrég egy ellenőrzés során az egyik intézetben negyven gyerek aludt a hálóban. Amikor ott jártam, álmában néhány az anyját hívta, pedig esetleg otthon verték, kínozták, éheztették. A szülőt azonban — legyen bármilyen — nem pótolhatja semmi. Az intézeti légkört tehát nehéz megszokni. Vajon miért? Milyen tapasztalatokat szerzett az intézeteket járó ügyész? — Általában jó körülmények között nevelkednék a gyerekek. Nem túl gyakoriak a szökések és megfelelő a bánásmód is. Ritkán kell fe- gyelmileg felelősségre vonni olyan nevelőket, akik ütók-ve- rik a gyerekeket. A gyermekek egy része ragaszkodik a nevelőkhöz, kitűnő a kapcsolat közöttük. Általában ez a helyzet. Persze szökések előfordulnak. Vannak fiatalok, akik az intézetben nem tudnak kapcsolatokat kiépíteni, hiányoznak a nagy csavargások. És ezek a fiatalok szöknek, menekülnek. Hogy hova? Legtöbbször bűnözők »karolják fel« őket, és megpróbálják »betanítani«. Ez elég gyakran sikerül is. A fiatal lányok agglegényeknél, idősebb, magányos férfiaknál keresnek menedéket. Áruba bocsátják magukat, hogy pár napra meghúzódhassanak. Hogy ki bujtatja őket, nem árulják el, hiszen a többi lány »megbüntetné« azt, akinek eljár a szája. És innen már csak egyetlen lépés ahhoz, hogy végleg lesüllyedjenek Az intézetből szökött fiatalok bámulatos gyorsasággal egymásra találnak. .Azután az »együttes elkövetés élménye« sarkallja őket , egy-egy bűn- cselekményre. Mert, aki nem vesz részt a »balhéban«, az gyáva, azt a többi megveti. Amikor a fiatalok elmúlnak 18 évesek és kijönnek az intézetből, esetenként visszakerülnek abba a családi környezetbe, ahonnan kiszakadtak. Máskor ott állnak teljesen egyedül, támasz nélkül. Mindkét dolog veszélyes és ezek közül a fiatalok közül jópáran hamarosan a vádlottak padjára kerülnek. Éppen ezért az állami gondozás megszűnése után fokozott mértékű utógondozásra lenne szükség, hiszen csak így előzhető meg a baj. Az állatni gondozott gyerekek többsége azonban rendesen dolgozik. Ám az a tapasztalat. hogy a munkahelyeken gyakran egy kalap alá veszik Jiket azokkal, akik bűncselekményeket követnek el. Ha a munkahelyen lopás fordul elő, őket gyanúsítják. Elképzelhető, hogy mit jelent az érzelmi szempontból sérült gyerekek számára ez az általánosítás, alaptalan gyanúsítás. Néhány ilyen eset elég, hogy a fiatal inkább a rossz társasághoz csapódjon. Ott legalább elismerik, ha tesz valamit ... így történhet meg, hogy esetenként intézeti gyerekek ülnek a vádlottak padján. Olyanok, akik a legkevesebb segítséget kapják, , holott a legtöbbre lenne szükségük. Dán Tibor Sertéstelep a gazdálkodási egyensúlyért Nehezen indult a kányái tsz új sertéstelepének építése. Az ISV termelési rendszer készítette el a telep terveit, amelyet azonban a MÉM, elavult koncepciója miatt, nem hagyott jóvá. Az ópítés látszólag kudarcba fulladt, sőt a javított változat másodszori fel- terjesztése is fiaskóval zárult. Márpedig a gazdaságnak több szempontból is szüksége volt a telepre, s ezért végül az Agro- ber Győr-Sopron megyei ki- rendeltsége készített új terveket. Végülis úgy látszik, hogy Kányán még a nyár elején hozzáfoghatnak a sertéstelep építéséhez. Néhány adat: a beruházás mintegy 15 millió forintba kerül, összesen 1040 állat számára készül négy új épület a régiek mellé, melynek révén a jelenlegi, nem csekély, évi 2000 darabos hízókibocsátás a duplájára emelkedik. Külön említést érdemel az indíték, amely a gazdaság vezetőit a nagyarányú beruházásra késztette. Eddig évente mintegy 200 vagon abraktakarmányt értékesítettek más gazdaságoknak, mint »felesleget«. Bár a felvásárló és továbbító gabonaforgalmi vállalat jó árat fizet a takarmányért, nyilvánvaló volt, hogy mégsem igazán jó üzlet a saját területen, saját önköltséggel előállított Kányái változatok értékes abrakot eladni. Helyesen ismerték fel tehát, hogy a megoldás az amúgy is meglévő és korszerűtlen sertéstelep rekonstrukciója. (Ami a gyakorlatban egy szinte teljesen új telep építését jelenti.) Ezzel, ahogy mondani szokás, több legyet is ütöttek egycsa- pásra, hiszen mindenképpen reális igény volt a korszerűsít tés. ugyanakkor az immár »házon belül« felhasználható abrak jobb hatásfokkal hasznosul. De, mint kiderült, van egy harmadik indíték is, amely talán fontosabb volt az előző kettőnél. Mint minden termelőszövetkezetben, Kányán is gondokat okozott, hogy az év eleji vásárlásokat — pénzeszköz híján — hitelből kellett lebonyolítani, ami olykor nehézkes, s esetleg zavarhatja a kiegyensúlyozott munkát. Amint a gazdaság elnöke elmondta, az új, nagy kibocsátó képességű sertéstelep réven gyakorlatilag folyamatosan könyvelhetik az érkező árbevételt, amely feltétlenül a kiegyensúlyozott gazdálkodást segíti elő. A kezdeményezés elismerést érdemel, s a bátorság is, hogy a korábbi kudarc ellenére ragaszkodtak elképzelésükhöz. Azonban éppen a felsorolt indítékok, közgazdasági tényezők bizonyítják mindennél világosabban: ma már’nem engedheti meg magának egyetlen gazdaság sem, hogy »majd meglátjuk« alapon ad megbízást egyébként vitathatatlan jó szándékú és — egy más területen — szakértő cégnek. Tengőd határában, egy dombhajlat mögött búvik meg a ma még szerény külsőt mutató sertéstelep. Az elnök irodájában kis papírdarabra rajzolta a létesítmény képét, amely 20 embernek biztosít majd korszerű munkahelyet, s jól jövedelmező megélhetést. A tervek remélhetően néhány éves belül valósággá válnak, s akkor majd — vagy még időközben — azt is el kell dönteni, saját erőből vagy termelési rendszer támogatásával kívánják működtetni. Mindkét döntés mellett és ellen szólnak érvek. ez azonban ma már mindenki előtt ismeretes. Talán az 'parszerű termelést választják valamelyik »nagy pártfogó« segítségével, s az is meglehet, hogy éppen az ISV lesz az. Ha ugyan meg nem rendült a gazdaság vezetőiben a bizalom. Az pedig — higgyék el elfogultság nélkül állítjuk — nagy hiba lenne. Hiszen, mint említettük: tervezni vagy termelni, két külön dolog. A kányái példa, amely végül remélhetően beváltja a hozzáfűzött reményeket, azonban nem egyedi eset. S ezen talán nem ártana elgondolkozni. B. A. Barlangászok A Ferenc-hegyl és Mátyás-hegyi barlangban gyakorolnak az ország barlangászai, a sportolók tájékozódásban és ügyességben mérik össze tudásukat. „Házhoz szállított” szakképzés Három asszony különböző szavakkal, de azonos gondolatokkal közelítette a közelmúltban azt a témát, amely sok, a kisgyermekét otthon nevelő édesanyát érint a megyében. Badics Jánosné, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályának munkatársa: »A munkahelyek gazdasági, párt- és társadalmi vezetői beszélgessenek a kismamákkal, a három évre szóló terveikről, még mielőtt a gyest igénybe vennék. Ne az legyen a fő kérdés, mikor jönnek vissza dolgozni, hanem az, hogy miben segíthetné őket a munkahely, milyen elképzeléseik vannak arra az időszakra, amit otthon töltenek a kisbabával.« Temesi Józsefné, a KPV- DSZ megyebizottságánaik titkára: »A Somogy megyei Élelmiszer,- Háztartási és Vegyi- áru-kiskereskedelmt Vállalat példáját követésre méltónak tartjuk az állami és a szőLegendák a Iáról Ahogy nekibuzgolódtunk a munkának, csak azon kapjuk magunkat, hogy Szekuláné szép asszony odaköszön né- künk, kezében az ebéd bugyrai fehérlenek. Hogy körülfogtam én azt az asszonyt eszem tiszta hurkoló árkányaival. Nekem ilyen feleségem lesz! Ilyen fényes hajú, tiszta, rú- zsaképű, mosolygós, odafigyelő, uraszerető vele mindenben együtt rezdülő. Aki így tud húsos káposztát főzni, így kínálni! S mindjárt kétségek is csavarintottak a hurkoló ár- kányomon, hogy ugyan valóst terem-e olyan lány, megismerem-e valaha? Estére, hogy asztaluknál elnyalom a kanalat, Misa invitál ám a másik szombatra szántani. Persze, ha a fizetséggel, meg az egyebekkel elégedett vagyok, mondja a felesége szájával szólva. Nem alkudozok, magam mulatása ez nékem. Az ördög is megúnja örökké egy tönkön ülni! Amit tettem, segítségül tettem, meg előre odahozta a csobolyó pálinkát, hát egy szakasz katona beszekszinál abból kétszer, Ha meg csínján bánunk vele, kitart egy hónapig is. Lökdel- jük aztán egymás elé a szavakat. Fizetséget nem kívánok, de akár reggel kezdhetjük a kukorica alá való ugarlást. No, azt meg Misa nem kívánta. Pihenni kell, embernek, állatnak. Ö, mondom, a mi kenyérkeresetünkben nincs pihenés. A ló nem kérdezi, milyen napra virradunk. Eszik vasárnap úgy, mint szerdán. Erre rászokik a csikós annyira, észre se veszi, micsoda napok következnek egymásra. No, nagy néha, mikor úgy szolgál a szél, Makó környéki járká- lásunkban elversel ünnepeken a csanári káptalan haramg- ;zava a pusztákba, hát akkor föíneszelünk, hogy tán valaki meghalálozott, vagy valami ünnepre ébredtek odabent. De annál különben csak akkor ünnepelünk, ha kiméri a sors az okot. Jó vásárt csapunk, szépen eredeznek tanultságban a lovak, s elégedetten viszik ki kezünk alól az inspektorok. Meg nagy ritkán a kocsmákban. Olyankor nótáznak is, akár két napot egymásba ragasztva, mert van kidanolni való okunk százféle: Nem cserélök dohányzacskót az úrral / Se paripát a komiszárus úrral; / Mert az úré lassan halad, lépve jár, / De az enyém úgy repül, mint a madár! Meg azt, hogy Kiszáradt a rétbül, / Mind a sár, mind a viz, / A szegény lovam is / Csak a gazdára niz / Adj Uram, Teremtőm / Egy alkalmas esőt, / Az én jó lovamnak / Jó legelő mezőt. Erősen megjegyeztem életem azon napon kiszántott boroz- dáját Fordulatot vett tőle anélkül, hogy nagyon csavargattam volna. Én úgy hozzászoktam a Szekula-házhoz, a szép asszony főztjéhez, hogy csak térültem-fordultam, ugrottam le náluk a lóról. Igaz, felszántottunk már mind«# darab földjükért, be Is vetettünk. Kit édös kaporral, kit futó komlóval, kukoricával, céklával. Kokora Velizár pedig szidott, hogy paraszttá süppede- zek. Tisztességes, magatudó csikós, csak kezet se ráz a paraszttal, nehogy beleártsa magát a munkájába. Hanem ezen időben Misával jött ki a rétre a felesége. Fürtön Ételnek hívták. Csikói ügyekben jöttek, mivel eladó csikók is akadtak a magatar- tő katonaemberek birtokában. Szóval saját lovat tarthattak a kincstár legelőin, maguk piacolták, ha úgy fordult a kedvük. Jött Szekula. megpénzese- dett, mert fűzfafonó ember létére az udvarkaputól a kocsikasig, a ringó bölcsőig meg- font az fűzfavesszőből mindent. Még kanalast is a konyhába, kukoricának való kotárkát, halottnak koporsót. Fűzfavessző koporsót Pénze volt, lóért jött. Kellene neki a földjeihez meg a vásározáshoz. Kelendő áru az övé a gyulai sokadalomban éppúgy, mint a becsei vásá- ron. (Folytatjuk) vetkezeti kereskedelemben egyaránt Módszerük lényege: minthogy a gyesen levő kismamák rendszeres és gyakori összehívása szakmmai képzés és továbbképzés céljából nehezen megoldható, szakmai anyagokat küldenek ki részükre és évente egyszer kell elmenniük vizsgázni. A szakképzetlen kismama így a három év elteltével szakképzett munkaerőként térhet vissza a gyesről.« Steffler Miklósné, a Fővárosi Kézműipari Vállalat barcsi telepe pártalapszervezeté- nek titkára: »Tervezzük, hogy varró és kötő-hurkoló szakmára tanítjuk a gyermekgondozási segélyen levő édesanyákat, s az oktatást majd a nekik megfejelő időpontban tartjuk«. Szakmai képzés és gyermeknevelés — vajon összeegyeztethető ez a két feladat úgy. hogy az egyiknek a teljesítése ne a másik rovására történjen? Badics Jánosné, Temesi Józsefné és Steffler Miklósné a három vagy több évnek tartalommal való megtöltéséről beszélt. Ez a tartalom pedig — a példák tanúsága szerint — szakmai isme*'* retgyarapítás is lehet, sőt helyenként máris az. Említsük itt most a kettős hasznot, azt. hogy a munkahely is jól jár. ha képzett munkaerőt foglalkoztat és az egyén is több pénzhez jut, hiszen szakképzettség birtokában magasabb a keresete? Folté tien szólnunk kell a »házhoz szállított« szakképzésnek ezekről az előnyeiről, mert miért is titkolnánk, hogy ilyen szempontok is vezérlik azokat, akik a lehetőségeiket fölkínálják és azokat is, akik elfogadják, illetve igénylik. A dolog lényege azonban az, hogy a kettő — a kívánság és a lehetőség — találkozzon, tehát: ahol a kismamák szeretnének szakmai képzettségben előbbre jutni, ott a munkahely keresse és találja meg a kérés teljesítésének a módját H. F. A Kaposvári Gépészeti Szakközépiskola pályázatot hirdet: gazdasági vezetői állásra felsőfokú szakirányú végzettségű, gyakorlattal rendelkező dolgozó pályázatát várjuk. Szakoktató tanári állásokra Pályázhatnak olyan gépipari felsőfokú végzettséggel f (esetleg pedagógiai végzettséggel) és marós vagy géplakatos szakmunkás ismeretekkel rendelkező szakemberek, akik legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek. Raktáros! állásra Vasipari anyagismerettel rendelkező dolgozók pályázhatnak. Jelentkezni az iskola igazgatójánál lehet: Kaposvár, Rippl-Rónai u. 15. 17989 A Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat fölvesz 2 villanyszerei!), 2 épületlakatos, 2 mezőgazdasági gépszerelő szakmunkást. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán, Kaposvár, Petőfi tér 3. sz, alatt. (35693)
