Somogyi Néplap, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-20 / 117. szám
A „TITOK” NYITJA Néha érdemes egy kicsit nyelvészkedni. Mondjuk arról, hogy egyetlen igekötő is menynyire megváltoztatja a szó jelentését Itt van például az ismeretszerzésre utaló ige. Milyen minőségi különbség van a két szó között: tanít és megtanít. Az első változat azt jelenti, hogy a nevelő tisztességesen fölkészül az órákra, módszertanilag feldolgozza az anyagot, és számon kéri az ismereteket. Aki nem tud, egyest kap. Év végén megbukik. Osztályt ismétel, lemarad. És az igekötős alak tartalma? A gyerekek azért járnak iskolába, hogy elsajátítsák az élőírt ismereteket, készséget, magatartási szabályokat, erkölcsi normákat. Valamennyi tanköteles. Függetlenül a családi körülményektől, az iskola fölszereltségétől és a tantestület összetételétől. Furcsa összehasonlítás, tudom, lehet, hogy sokan megköveznének miatta. De hogy van létjogosultsága, arra a minap is találtam példát Dél-Somogyba n. András Béla kálmán. csai igazgató személyében. A két különböző jelentésű igét nem emlegettük a beszélgetés során. Már csak azért sem, mert ő kizárólag az igekötős változatát ismeri. Számára ez jelenti a pedagógushivatás teljesítését És mivel nemcsak nevelő, biológla-földrajx szakos tanár, hanem egy kis közösség vezetője is, természetes, hogy kollégái szintén így értelmezik a munkát, amelyet az átlagosnál mostohább körülmények között végeznek. Hogy miért? Az ötcsoportos, tehát részben osztott általános iskolában mindössze hatan tanítanak — de szaktanár, az igazgatón kívül, egy sincs. A képesítés nélküli nevelők aránya viszont az elmúlt évek átlagában ötvenszázalékos. És mégis: az itt végző valaimeny- nyi nyolcadikos tovább tanul, mégpedig olyan iskolában — szakmunkásképzőkben, gimnáziumban, szakközépiskolában —, ahova elsőként jelentkezett És legalább olyan eredménynyel dicsekedhet, mint az általánosban. Nem protekció segítségével, hanem tudásukkal jutnak tovább a káknáncsai —-erekek. Megtanítják őket. Órákon, kiegészítő foglalkozásokon. És a napköziben, ahol a gyerekek kilencven százaléka tölti délutánjait, és készül fel az órákra. Lehet, hogy nem egészen szabályosan, de mindenképpen célravezetőén: még a kulturális, gyakorlati és egyéb foglalkozások rovására is tanulnak. Mert a sérthetetlen jelszó itt is: meg kell csinálni a leckét Nem valamit belőle, hanem az egészet. A szóbelit és az Írásbelit is. Ha ötig nem, hát fél hatig. Nevelői segítségUnnepi könyvheti íróvendégeink Lengyeltótiban és Bélaváron könyvtárat avatnak Május 26-án kezdődik az ünnepi könyvhét somogyi programja: öt író—olvasó találkozót rendeznek e napon — Bárány Tamással beszélgethetnek a kaposvári kefeüzemben és a marcali olvasók; Dohai Pétert, Takáts Gyulát Háromfára, illetve Nagybajomba hívták meg. A kaposvári cseri városrészben szombaton, a déli órákban a könyvtárban dedikálja műveit Bárány Tamás, a Ságvári úti fiókkönyvtár vendége lesz Dobai Péter. Az ünnepi könyvhét alkalmából két új könyvtárat avatnak a megyében. 27-én délután a lengyeltóti ünnepségen Fodor András vesz részt. A somogyi születésű költő új könyvét, mely Vallomások Bartókról címmel jelenik meg május 29-én, hétfőn mutatják be a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtárban. A megye másik új könyvtárát Bélavá- fon avatják föl — erre az eseményre meghívták Berták Lászlót. Böhönyén, Tabon, Csurgón, Siófokon, a Pamut- fonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában, az EDOSZ Művelődési Otthonban, a MÁV szakszervezeti könyvtárban, a Kaposvári Húskombinátnál és a SÁÉV kaposvári mumkás- szállásán tartanak író—olvasó találkozókat az ünnepi könyvhéten. A kiadók könyvújdonságbk- kal gazdagítják az ünnepi rendezvénysorozatot, ezeket a jövő héten péntektől árusítják. Könyvsátrakban árulják az új műveket, a hagyományosan megjelenő Körképet, a Rivaldát, a hazai és külföldi szerzők alkotásait. geí, de az egyén! képességnek megfelelő önállósággal. Kálmáncsán magasra tartják a mércét. És ezt azzal kezdik, hogy nem ismerik a fölmentést, Itt 16 éves korig iskolába kell járnia minden gyereknek — családi helyzetére való tekintet nélkül. A nevelők nem hatódnak meg az otthoni körülmények még oly megrázó ecsetelésétől sem — a tanulást semmilyen más érdek nem szoríthatja háttérbe. Azt hiszem, a -titok« nyitja először is ebben keresendő: a következetes szigorúságban. Ami természetesen nem azonos a drákói kemény., éggel, vagy meg nem engedhető módszerek alkalma- zásávaL Az igazgatóról akartam fml, és lám, a tantestületről szólok, azt a tanítót, tanárt, sőt a nevelők nevelőjét szerettem volna bemutatni, aki 1941 óta ismerteti meg környezetével — pedagógustáTsaival, a szülőkkel és a gyerekekkel — az emberi magatartás szépségét, melynek meghatározója: a kötelességteljesítés magas fokon. A -megtanítani« belső parancsa. Együtt élt, alakult falujával. Tanított 80—90 gyereket egyedül, megszervezte az első hetedik és nyolcadik osztályt a községben, mozgósított, érvelt egy-egy újabb tanterem építéséért, főiskolára járt munkája mellett, jó két évtizede vezeti a járási igazgatói munkaközösséget, társadalmi tisztségek sorát töltötte be, búcsúzott magasabb beosztásba induló kollégáitól, és várta, hogy a lakással, napközi étkezéssel meg- ' hirdetett állásra szakképzett pedagógusok jelentkezzenek. De legtöbbre még érdeklődő sem akadt. A mércét azonban nem szállította le. A hozzá kerülő képesítés nélkülieknek is ez volt a követelmény. És ők így ismerték meg a pálya feladatát: igekötővel együtt. Akkor is, ha a módszertani könyvek anyagával még nem is találkoztak. Az igazgató 64 éves. Nyugdíjba készül. Nem tudja még, hogyan tölti majd napjait iskola, gyerekek nélkül. Ütnavalóul egy közösségi kapcsolatokban, tapasztalatokban, érzelmekben gazdag élet ezernyi emlékét viszi magával. Meg az elismerés számos jelképét Köztük a legbecsesebbet a Munka Érdemrend arany fokozatát melyet elsősorban azért kapott a felszabadulás 33. évfordulója alkalmából, mert hivatását négy évtizedig a -megtanítani« szellemében gyakorolta. Pa ál László „4 zenetanár nem fásulhat el” Beszélgetés Mihály Andrással Mihály András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanszékvezető tanára a magyar zenei élet egyik legszínesebb egyénisége. Zeneszerzőként, pedagógusként karmesterként és a képernyős ismeret- terjesztésben nagy részt vállaló -tévés személyiségként« egyaránt közkedvelt. A Kos- suth-dijas professzor jelenleg Kaposvár vendége, a zeneiskolai tanárok V. kamarazenei találkozójának zsürielnöke. A kimerítő konzultációk, a fárasztóan hosszú hangversenyek sem akadályozták meg abban, hogy a tőle megszokott frissességgel és szívélyességgel vállalja a beszélgetést — Professzor ár, ön nemrégiben egy rádióinterjúban elmondta, hogy sokáig »meg- győzödéses fővárosi ember« volt, s hosszú idő telt el, amíg a vidék értékeit felismerte. Hogyan történt ez? Milyen szerepet játszott a felismerésben az a négy, Kaposvárott rendezett kamarazenei találkozó, amelyen ön — a bíráló bizottság elnökeként — jelen volt? _____~.f— X »vidékről« én némelyest más összefüggésben nyilatkoztam, de a vidéki művészeti élet iránti érdeklődésem valóban létezik, többé-kevésbé már pályakezdésem óta. Tűrhetetlennek éreztem, hogy van egy -magyar fiók-Bécs«, amelynek kulturális élete az egykori császárváros majmo- lásán alapult, ugyanakkor köröskörül egy szellemi homok- sivatag néhány kisebb-na- gyobb szigettel. Az elmúlt harminc évben igyekeztem közreműködni e szakadék -feltöltésében«. Az általam vezetett Budapesti Kamara- együttessel sokfelé megfordultunk, s mindenütt a muzsika iránt egyre növekvő nyitottságot, tájékozottságot tapasztaltunk. A debreceni Kodály-kórussal rendszeres kapcsolatot tartok fenn, s Kaposvárra is lankadatlan kíváncsisággal jövök kétévenként \ — A minőségi fejlődés milyen jegyeit tartja ön a leg- szembeszökőbbnek ezeken a találkozókon? — Elsősorban a kortárs zene növekvő népszerűségét. Lehetetlen meghatódottság nélkül tudomásul venni, ahogyan i ezek a fiatal muzsikusok új alkotásokkal kísérleteznek, ahogyan karesik az összekötő szálakat önmaguk és a zene között. Vérükké vált az ízlés -kettőssége«, azaz a klasszikusok világában és a modern irányzatokban való egyidejű tájékozódás. Egyre többen vállalják az ősbemutatók kockázatát Szunyogh Balázs és Geszler György új kompozícióin még alig száradt meg a tinta — és itt a találkozón már -sikerszám« lett belőlük a kaposvári, illetve a szombathelyi csoport előadásában. Bizonyos, hogy ezek a pedaf ógusok nem avítt, konzerva- ív ízlést -örökítenek« majd tanítványaikra. — Tapasztalt-e általánosan jellemző fogyatékosságokat az eddigi hangversenyek is a konzultációk során? — Egész zenei életünk Achilles-sarka manapság a vonósképzés nem megfelelő színvonala. A régen világszerte csodált magyar vonósiskola, a tüzes, lendületes játék ma nem virágzik, a Hu- bay—Zathureczky—Szigetistílust egy jóval emyedtebb, gyávább, sápadtabb játékmód váltotta fel. — A játékstílus és s metodikai készség fejlesztésén, e repertoár bővítésén kívül mM írás-és gyorsírás-történeti kiállítás Á megyei továbbképzési napon hangzott el egy előadás: Az írás és a gyorsírás előzményei, története — a latin betű kialakulásáig és az antik gyorsírásig címmel. Ehhez készültek szemléltető anyaként a kiállítás tablói, rajzai, az összefoglaló táblák és reprodukciók, magyarázó szöveggel. A kiállítási anyag az trás szerteágazó törzsfájának szemléltetéséve! kezdődik. Bemutatja az írás fejlődését, alakulását i. e. 3000-tőL A többi anyag végigvezet bennünket azokon az írásrendszereken, amelyek a latin betű kialakulására hatottak. Az írás előzményei között találkozunk a rovás pálcá val, a csomójellel és a kagylófüzérekkel. Színes képrészlet látható a lasceaux-d barlangból, melyet -az ősember sixtusi kápolnája«-kérrt emlegetnek. Megható a hét indián törzs képírással készült kérvénye, mellyel az Egyesült Államok kongresszusához folyamodott halászati jogiért. Szemléletes ábrázolás a képírásból az ékírás kialakulása. A magyarázó táblák bemutatják a szótagírásból a betűírás kifejlődését az afcrofőnia elve (kezdőhangok leírásra való felhasználása) alapján, világosan bebizonyítva ezt a föníciai alfalbétum elnevezésével, és alatta feltüntetve a görög ábécét, mintegy ennek folytatásaként. Főniciai írásos emlék az i. e, 9. századból való Mésa felirait vagy moabdta kő. Francia utazók 1868-ban találtak rá a Holt-tenger környékén. Az arabok, hogy megakadályozzák az elszállítását, tüzet gyújtottak alá, majd hideg vízzel döntötték, mire a kő 40 darabra hullott szét A franciák mégis elszállították, s az előzőleg lemásolt felirat alapján sikerült megfejteni és restaurálni. Ma a Louvre-ban van elhelyezve. Ez a főniciai írás egyik legrégibb emléke; Mésa moabita király háborús győzelmeinek emlékére állították. A görög írás gyönyörű hagyatéka a Dipülon kancsó, az i. e. 8. századból. Athén Di- pülon kapujánál találták egy ókori temető feltárása közben. Felirata jobbról balra haladó, értelmezése -Az nyeri el, aki a táncosok közül a legbájosabb.« Az osztrákon kép bizonyítja, hogy az athéni demokráciában az írni-olvasni tudás már széles körű követelmény, a politikai jogok gyakorlásának feltétele volt. A kiállítás — amely a köz- gazdasági szakközépiskolában látható — bemutatja, hogy a latin betű — a közfelfogással ellentétben — nem a görögöktől, hanem az etruszkoktól származik. A magyarázó tábla felsorolja erre vonatkozóan Magnus Hammarst- röm bizonyítékait. Összehasonlításként a tábla bemutat egy római kapitális betűkkel vésett sírfeliratot és alatta egy etruszk betűs emléket. A következő táblák a görög és a római gyorsírást tárgyalják. Rávilágítanak arra, hogy nyelvtanilag és társadalmilag az előfeltételek csak ekkor alakultak ki a gyorsírásnak, mint a műírások egyik formájának a megteremtéséhez. Az utolsó tábla bemutatja Cicero gyorsírójának, Tirónak a gyorsírásos jeleit — amely már gyorsírási rendszer. Targa Jőzsefné A háttérben rom Szőlőoltvány, bor, történelem Rádpuszta a szőlővesszők nevelőiskolája. — Negyven-ötven hektár az iskola területe — mondja Boór Miklós -szőlő-iskolamester«. — Hektáronként 170 ezer oltványt, évente összesen hat és fél milliót iskolázunk. — Az iskolázott vesszők hova. kerülnek? — Kül- és belföldi gazdaságokba. Boór Miklós 1952 óta dolgozik Rádpusztán, s ötvenkilenc óta végzi ezt a munkát. Szólősgyöröikön született. Bátort ön a találkozó legfontosabb céljának? — A művészi magatartás- forma erősítését a pedagógusok között. Nem fásulhatnak el, nem válhatnak az oktatás hivatalnokaivá, hiszen az előbb-utóbb tanítványaik rovására menne. És ha az első négy-öt évben nem sikerül e gyermekekben a művészet iránti lelkesedést, jobb esetben hivatásérzetet ébreszteniük, minden későbbi fáradozás hiábavaló. — Végül engedjen meg egy személyes jellegű kérdést! Mit tervez zeneszerzőként, karmesterként és »tévés személyiségként»? — Októberben lesz szerzői estem a Zeneakadémián, ahol korábbi műveimen —• a gordonkaversenyen és a III. szimfónián — kívül új dalaimat is bemutatják. De addig sem unatkozom! Nyáron Pécsen dirigálom Monteverdi: Tankréd és Clarinda párviadala cimű alkotását, a tv zenei klubjában pedig hamarosan Sztravinszkij Tűzmadárszvitjét és Richard Strauss: Rózsalovag című operájának néhány részletét ismertetem és vezényelem. Rövidesen szerzőként -debütálok« a Prágai Tavaszon; gordonka- versenyemet Onczay Csaba játssza az Állami Hangversenyzenekar közreműködésével, Ferencsik János vezényletével. la tanszemes en lakik, de Rádpusztán érzi magát igazán otthon. Minden zugát, talpalatnyi földjét ismeri. Históriakedvelő ember lévén, szenvedélyesen kutatja a középkori eredetű település földbe süppedt emlékeit is. — A szőlőiskolának használt területen ötven-hatvan centire forgatjuk meg a talajt — mondja. — Mindig előkerül valami a földiből. Emberi csontok, koponyák, edények, szerszám- és fegyvermaradványok. Kijöttek a múzeumi emberek, megnézték a leleteket, mondtak róluk egyet- mást. Én meg egyre többel gondoltam azokra a rádiak- ra, akik évszázadokkal ezelőtt éltek, s művelték a földet. Néha kijött Reöthy Ferenc tanár úr is Szemesről, aki ennek a vidéknek a történetével foglalkozik. Tőle sokai tanultam, — Kik lakták a középkori Rád falut? — Szőlőművesek, jobbágyok. A szentmártoni apátság már 1130 táján kapott itt birtokot, mégpedig szőlőt a hozzá tartozó művesekkel. Al- deus esztergomi kanonok feljegyzése szerint a tizenharmadik század közepén az apátságnak tíz ház szőlőművese volt Itt A falu egyik részét a Rád nemzetség birtokolta. Az ebből a nemzetségiből való Him fiai — Hím Pál és Dénes — birtokukat 1265-ben a pannonhalmi apátságnak adták... • * • Ugyancsak csodálkoznának a régi szőlőművesek, s nem- kevésbé Hóm adakozó szívű fiai, ha körülnéznének most a pusztán. Az Európa-hírű Balatonboglári Állami Gazdaság pincéjének, borházának monumentális hordói láttán pedig minden bizonnyal megdöbbennének. — Mennyi bort tárolhatnak itt? — Tizenöt ezer hektót — mondja Cziráki József, a szigorú pincemester. Az egyik tárolóhelyiségben hordókat tisztítanak. Cziráki József elmondja, hogy ezt a munkát ügy lehet tökéletesen elvégezni, he valaki beenáeak a Diogenész lakásánál jóval nagyobb hordókba. Tamáskodva nézem a keskeny réseket, s a nem éppen darázsderékú pincészeket. Cziráki József megsejti gondolatomat, s mosolyogva mondja : — No, nem én mászofk be oda, hanem az Acs Jani. Ű ennek a munkának a specialistája. Ács Jani valamelyik hordó öléből kopogja ki egyetértő véleményét. — Nem szeretem, ha a kilóimra figyelmeztetnek — adja a sértődöttet a vidám szemű Szappanos J enőné. — Akárki bizonyíthatja, hogy két éve még játszi könnyedséggel bebújtam a hordókba. Fényben a puszta. A háttér jellegzetesen somogyi : hullámzó, erdőkkel borított dombvonulat. A központi épület előtt tágas, gyepes tér zöldéi!, az egész pusztát széles, jól kiépített utak hálózzák be. Rend, tisztaság mindenütt Az iroda ajtajában egy szakállas fiatalember azt mondja: — Szívesen építenék Rádpusztán házat magamnak. Solti Istvánnak hívják. Üzemgazdász gyakornok, s ö itt a KISZ-titkár. • » * Boór Miklóssal lesétálunk a rom templomhoz. — A tizennegyedik században az egykori pápai tized- jegyzék szerint már plébániája volt Rádnak — mondja. A rom köré — az Árpádok népe közé — temetkeznek ma is a pusztaiak. — Tavaly nyáron ide vetődött egy külföldi kiránduló- csoport, s nagy zajjal körülvették a romot — mondja csendesen Boór Miklós. — Nézegették, fényképezték, aztán nekiálltak szalonnát sütni. Bent a falak között. Odamentem hozzájuk, nem szóltam semmit, de erősen rájuk néztem. Mindenkire, külön-külön. Erre eloltották a füzet, s odábbálltak. A fejfák a rom felé mutatják az elhunytak nevét. »Hegedűs Gyula, élt 55 évet« — olvasom egy frissen hántolt sír keresztjén. & X. Ss. A:
