Somogyi Néplap, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-20 / 117. szám
Belső ellenőrzés ] a tanácsi vállalatoknál A fogyatékosságok a hibák és a vétségek feltárása, a hátrányos következmények megszüntetése, a hasonló vagy azonos káresetek megelőzése m ilden vállalat alapvető érdeke. Ebben a munkában a vezetőség hatékony segítője a belső ellenőrzéssel foglalkozó annarátus. A vállalati rend és fegyelem, valamint a társadalmi tulajdon védelme mellett a jól működő belső ellenőri rendszer az ésszerű, hatékony gazdálkodás megvalósulását is segíti. Az elmúlt években a tanácsi vállalatok többsége a belső ellenőrzésekhez megfelelő személyi és működési feltételeket teremtett. Ezek hatására emelkedett a munka színvonala. Az ellenőrök hibafeltáró és a vezetést segítő tevékenysége — a fennálló fogyatékosságok ellenére is — elismerést érdeme!. A felügyeleti ellenőirzések megállapításai alapján a múlt év tapasztalatai a következőkben összegezhetők. A vezetők ellenőrzési módszereiket az irányítás alatt álló szervezetek nagysága, a felada. tok sajátosságai alapján határozták meg. Eszközként jól alkalmazták a műszaki, a gazdasági ellenőrzéseket, a beszámoltatásokat, a helyszíni vizsgálatokat, a közösségek véleményének hasznosítását. Irányító munkájuk azonban nem mindenkor felelt meg a várakozásnak, ez esetenként a vizsgálati programok sablonosságában, a tartalmi színvonal-növekedés elmaradásában nyilvánult meg. Az ellenőrzések többsége szervezett volt Egyes tevékenységek színvonala azonban nem volt kielégítő. Ez a számviteli rend, a bizonylati- és okmányfegyelem területén okozott gondot A tanácsi vállalatoknál a belső ellenőrzéshez kapcsolódó munkakörökben 1977-ben 60 szakember tevékenykedett, összetételüket tekintve döntő részük a középkorúakhoz tartozik; középfokú politikai és általános képzettséggel, felsőfo. kú szakmai képesítéssel rendelkeznek. A belső ellenőrzésekkel foglalkozók felének öt évnél kevesebb, negyedének azonban 15 évnél több szakmai gyakorlata van. Ez a munka során előnyt jelent. Az eredményességet elősegíti, hogy az ellenőrök zöme a hivatásához illő jellembeli, magatartásbeli tulajdonságok, kai és képességekkel'rendelkezik. A belső ellenőrök legfontosabb feladatként a központi és a vállalati döntések végrehajtásával, a jogszabályok betartásával foglalkoztak. Ezek közül kiemelt helyet kapott a törvényes rend, a társadalmi tulajdon védelme, a vezetői utasítások, intézkedések végrehajtásának ellenőrzése. Kevesebbet foglalkoztak a gazdaságosság, a takarékosság, a fejlesztési tevékenység, a munka- és üzemszervezés, a szervezettség vizsgálatával, A hatékonyság növelése érdekében az eddigieknél több, olyan előremutató vizsgálatra van szükség, amely segíti az eszközök hasznosítását, a fejlesztési-szervezési feladatok megoldását. Az ellenőrzéseknek az eddigieknél jobban ki kell terjedniük a szocialista gazdálkodást sértő magatartásra, a gondok mellett a kedvező tapasztalatok bemutatására. A vizsgálatok mintegy kétharmad része utólagos jellegű volt, az ellenőröket jobbára a döntések, a tevékenységek kritikai felülvizsgálatával bízták meg a vállalatvezetők; a döntés előtti ellenőrzési tapasztalatok hasznosítására az indokoltnál kevesebbszer került sor. Az ellenőrzési munka nem mindig volt tervszerű és zavartalan. Viszonylag kevés idő jutott az átfogó, komplex vizsgálatokra, emellett sok volt az ellenőrzéssel össze nem függő tevékenység. A munkák sokrétűsége ellenére még mindig nagyon kevés volt azoknak a vizsgálatoknak a száma, amelyekbe műszaki vagy más szakembereket is bevontak. Az ellenőrzések szigora fokozódott, szaporodtak a figyelmeztetések, a fegyelmi felelősségre vonások és a kártérítések. A múlt évben 21 büntető följelentésre került sor. Az ellenőrzésekről készített jelentések színvonala emelkedett. Több volt az elemzés, az összefüggések feltárása. A tényállás mellett a kiváltó okokat rögzítették, megjelölték a felelősöket, és javaslatokat is tettek. Előfordult azonban, hogy túlbizonyítással bonyolultabbá tették az összegezést, és jelentéktelen ügyeket nagy terjedelemben tárgyaltak. Kedvező, hogy az ellenőrzések nyíltabbakká váltak. A hibákat az érdekeltekkel megbeszélték, az ellenőrzési anyagokat az illetékesek megkapták. A vizsgálatokat nem mindig követte megfelelő intézkedés; viszonylag hosszú idő telt el a kiadásáig, sőt egy-két esetben el is maradt. Az ellenőrök erkölcsi és anyagi megbecsülése vállalatonként nagyon eltérő. Munkabérük több esetben a kívánatosnál alacsonyabb. Erkölcsi megbecsülésükre — kevés kivétellel — nem fordítottak kellő gondot. Az ellenőrzési munkakörben foglalkoztatottak számában lényeges növekedés nem várható. Ezért az ellenőri munka továbbfejlesztése érdekében előtérbe kerül a munka tartalmi színvonalának emelése. Ez a munkamódszerek javítása, a kulcsproblémákkal való fokozottabb foglalkozás, a megelőző jelleg erősítése, a szakemberek nagyobb arányú bevonása, a tárgyilagosság erősítése révén valósítható meg. Fontos követelmény, hogy a vizsgálatok jogszerűek, indokoltak és hatékonyak legyenek. A tervszerűségnek is nagy jelentősége van. A munka színvonalának javítása érdekében növelni kell az ellenőrök iskolai és politikai végzettségét, szakmai képzettségét, * megfelelő időt kell biztosítani önképzésükre. Tóth Lászlóné, • megyei tanács vb pénzügyi osztályának főelőadója A tapasztalatok közreadásának jó módszere Pályázat a szakmai képesség bizonyítására Oszloperdő nyáron, hóban vagy esőben. S hogy valóban végezni tudjanak, egy ötletes újításával meggyorsította az oszlopok összeszerelését. A sűrített levegővel működő szerszámra olyan alkatrészt készített — ezt eddig külföldről szerezték be —, amelynek segítségével 2000 munkaórát takaríthatnak meg. Figyeljük a brigádot, Duncz Sándort, Somogyi Kálmánt, Nezdei Józsefet, Hosszú Lajost. Itt mindenki egyformán gondolkozik, s ez a munkában jut kifejezésre. A jó példát látva, aszerint dolgoznak a tanulók is, Mráv Gyula. Kot- ricz Zoltán és a többiek. Egyenrangú társakként veszik ki részüket a feladatokból. Kiss Sándor főmérnök azt sorolja, mennyi és milyen munkát kell elvégezni, hogy december végére a Kaposvár —Dombóvár közötti távvezeték energiát szolgáltasson. Egyebek között 2542 köbméter földet termelnek ki, 521 köb* méter betont használnak fel, s 69 torna horganyzott acélidomot építenek be. A legjobb brigád kapta feladatul az oszlopok összeszerelését. Szaporodnak a kész, 30 —40 méter hosszú oszlopok, szállításra, állításra várva az üzemigazgatóság toponári telepén. Mire egy ilyen oszlop elkészül, csaknem kétezer csavart kell azon megszorítani. Hetvenhárom már megvan. Jóval a határidő előtt — ígéri a Latinca brigád — készen lesz valamennyi. Ss. L. A brigádvezető újításával. Hatalmas ládákban, zsákokban csavarok, anyák és alátétek tízezrei. Mellettük különböző hosszúságú, keskeny lemezek, szintén ezresével. Fülsértő, szapora kattogással kezd működni a sűrített levegővel hajtott csavarszorító. Valóságos oszloperdő hever a földön, elszállításra, beépítésre várva. — Ezek az oszlopok a Kaposvár—Dombóvár közötti 120 kilovoltos távvezetékhez készülnek. összesen 118 oszlopra lesz szükség a 36 kilométeres vezetékhez. Dunaújvárosból ömlesztve kaptuk a szükséges alkatrészt, a lemezeket, csavarokat meg az alátéteket. Legjobb dolgozóinkat, a tizenkét tagú Latinca Sándor szocialista brigádot bíztuk meg az oszlopok összeszerelésével. Az 6 feladatuk, hogy határidőre elkészítsék, a helyszínre szállítsák, c megkezdjék a felállítást. Ennek s távvezetéknek már decemberben enyhítenie kell az egyre iparosodó Dombóvár energia gondjait. Ez az > eddigi legnagyobb, illetve leghosszabb 3yet el építés,' ametáwezették- kell végeznünk — tájékoztat Szakonyi Gyula, a Dédász Kaposvári Üzemigazgatóságának igazgatója. A brigád serényen dolgozik Pávics József irányításával, szinte erdőnyi a már szállításra,. majd felállításra kész oszlop. — Brigádom valamennyi tagja megbízható, lelkiismeretes ember. Tavalyi tervünket 117 százalékra teljesítettük, s elnyertük az ezüstkoszorút. Nem lesz gond a határidővel, sőt előbb végzünk. Akkor társaink is megkezdhetik az oszlopok állítását, majd a vezeték szerelését. A brigádvezető egyike a legrégebbi szerelőknek az üzemigazgatóságnál. Húsz esztendeje van itt, s mindig a szabadban dolgozott, télen, H TÓTH BÉLA- ■ ----| s|ͧÍ=g Legendák a léről i Hogy így emberrel szökkentek teli hirtelenében a faluk, bennük kocsmák, lányok, hát volt nékünk magunkban élő, viruló kedvű csikósoknak is hova járni. Ugyan a falu is kijárt hozzánk. Az igavonó úgy kellett azoknak, akár a napi betévő. Az igavonó a pusztáin termett, a pásztori népezetek keze alatt. A felülről jöttek sörcsináló, pálinkafőző emberek voltak. Főztek százfélét. Bogyóságokból, szederből, körtéből, meggyből, fehér eperből. Ezzel fizettek. Komlós úgy kirügyezett a nagy semmi téreken. hogy mi, akik jártuk a' sömlyékes tájékot, nem ismertünk rá. Ök is minden nélkül, épp kezebeli- ekkel érkeztek le a Dunán, föl a Tiszán domentátumos, Iával húzatott hajókkal Vásárhelyig. Onnan aztán gyalog, könnyedén odasétáltak a kijelölt faluhelyre. Itt kaptak ásót kapát vetőmagot De iga nélkül se té, se tova. No, a sörrel, pálinkával, a szép szóval meg- vevődtek a pásztori népek. Kis darab földeket fölekézni, fél napra beszökni pár, hámot ismerő katonalóval mibe sem került Két ménesem mellé négy szekerész ló volt osztva, azzal én úgy rendelkeztem, mint a magainévaL Kijön egyszer hozzám egy magabíró, m*j darab, Trencsénből szakadt parasztember, hogy de bármit megad, inkább mutatta, mint mondta, ha hét végén megekézném némi földjeit, mert vetni kellene, de erősen. Gondoltam, kicsi változatosság nékem se árt. Mellém volt beosztva szakasznyi erejű lóidomár katona, azok úgy szolgáltak engem, mohod zó bajszú, nagy akaratú gyereket, hogy valahányszor hosszú szárú pipámra vágyakoztam, hárman is leugrottak . a ^nyeregből, méggyújtani a csutora túlsó végét Én aztán odaszántogat- hattam, ha akartam. Na, jön a trencséni hirtelen paraszt mert odafönt valami ipart űzött az, csak itt züllött az új életben a másfajta nincste- lenségre, de kínálja a csobo- lyónyi eperpálinkát, hogy pedig pán szuszed így, meg pán szuszed úgy. Mármint, hogy én a szomszéd úr így, meg úgy. Na, próbáljuk. Karától örököltem én olyan vasekéket, amikkel ők még Korbász idején hasogatták a vetemények alá való földet, meg huzalmat is örököltem a földhöz. Szép, élvezetes munkálat az. A paré j növesztő földet virágba borítani. De elejétől. Megegyeztünk, hogy másnap, ahogy hajnalkelőnek dukál, megyek én katonakocsin ekéstől, bo- mnástól a komlósi emberhez. De már kint vár a falu szájában. Mondom, üljön mellém, . aztán dologra csikós, potyára ne piszkoljam a rétet, azt se nekem találták ki, ha már ilyenre szántam a fejem. Hát csak elveszi tőlem a hajtószárat, megyünk a házukhoz, nem a határba. Mert előbb ennünk kell! Behajtunk a kaputlan udvarra, de azon aztán takaros rend, a tüzelő bekúpozva, a meszelt falú istállóból fejőskecske mekegett rám. Szépséges egy dundi asz- szony penderül elő a konyhából. Magyarul szól: — Csak jöjjön elébb enni, aztán dologra! — Hát maga ilyen rövid idő alatt beszél? — Trencsénszentmiklósi magyar vagyok ám, csak a párom odavalósi. Lecsaltam boldogulni. — Aztán boldogulnak? — Azon törjük magunkat. Fűzfa tekenőből szedjük a bőrös töpörtőt, hordós káposztát hozzá, némi pálinkák előtte, közben és utána. Meg a beszéd. — Látom, szépen, takarosán csinálják. A konyha fehér falú, pingált. — Odafönt ez a szokás. így szép. A szobában gólyalábú ágyak, nagy ruzsákkal festett végűek. Sublót meg kanapé. Ilyet még én nem is láttam, mióta kétágú vagyok. Gavallér sógornak van ugyan rendes házbélije, de azt szögedi tislér sike- rítette neki nagy pénzekért, fényes, mint az üveg. Magasra rakott párnázatok benne, varrottas végűek. Amulok egy szemhunyorításnyit a trencséni emberre, hogy a gyertya kapjon a derekadba, hát így lehet is szépen élni, ha ilyen ágyba való himmi-hummi veszi körül az ember gyerekét Én ennél többre hogy gondoltam volna. De nem a dé- vánkozásért jöttem ám ide, hanem hajtsunk, mert fa hegyében leskelődik immár a nap. Pedig estig egy holdat felszánthatunk, ezzel a kiab- rakolt négy katonalóval. Nem volt könnyű. Azt a tájékot olyan feketeföldek ülik. mint az öntött szurok. Ahogy az eke kiborítja, csak csillog a napon, akár a szalonna. A katonalovakat meg vezetni kell. Nincs kocsirúd közöttük, csak ténferegnek a borozdák között. No, vezeti a Misa gazda, mert úgy hívják az én trencséni emberemet, hogy Szekula Misa. Dolgozunk olyan szép egyenes barázdákat húzva, magam is meggyönyörködöm. Amúgy is olyan gyönyörködő koromban voltam, akinek akár egy asz- szony látásától elszaladozik az a kicsi esze. Kokora Velizár- nak meg Csőke Gyurkának a szava után valami tudalmam volt a szoknyásokról, de hát mikor lát a csikós asszonyi népet? Közelről meg az én koromig soha. j | ^ . No, nézem, irigylem Misát. Megtermett egy ember, s ahogy lépdel testére feszülő gúnyájában, láthatom, hogy formás is, ahogy a mesék embereit rajzolják. (Folytatjuk,) A múlt év végén, a somogyi műszaki és közgazdasági hónap megnyitóján Sugár Imre, az MTESZ Somogy megyei szervezetének elnöke, a megyei tanács általános elnökhelyettese, értékes pálya - díjakat adott át több somogyi szakembernek. Ekkor hirdették ki ugyanis a Somogy megyei Tanács, illetve a Magyar Közgazdáragi Társaság és az MTESZ megyei elnökségének közös pályázatára érkezett dolgozatok — csaknem negyvenet küldtek be a szerzők — elbírálásának eredményeit: két első, ötöt második, harmadik, illetve különdíjat adtak a legjobb pályamunkák készítőinek. A kiírás meghozta a várt eredményt (a díjazott dolgozatokat folyamatosan közli a Somogyi Műszaki Szemle) és ezt várják most is. miután az MTESZ megyei szervezetének elnöksége ezen a héten pályázati felhívás közreadása mellett döntött A pályázatot kiíró megyei testületek szeretnék a somogyi műszaki és gazdasági szakembereket mezőgazdászokat jó tapasztalataik közreadására mozgósítani Egyúttal szakmai képességüket és felkészültségüket bizonyíthatják, hasznosítható javaslatokat adva a megyénk gazdaságában levő tartalékok feltárásához. • A felhívás készítői á pályázati feltételek mellett — a beküldési határidő az egyénileg és a csoportosan kidolgozott pályamunkáknál egyaránt 1979. február 15. — ajánlott témakörökkel is segítik a vállalkozó kedvű szakembereket Ezeket a különböző ágazatok sajátosságainak megfelelően állították össze. Dolgozatokat várnak például a hatékonyságot, a takarékosságot és a kapacitás- kihasználást magában foglaló üzem-, munka- és ügyvitelszervezési módszerekről, új műszaki eljárásokról és konstrukciókról. Hasznosítható ötletekre számítanak a környezet- és természetvédelmi feladatokról és azok megoldásairól, a melléktermékek hasznosításáról, a gépkarbantartás és -javítás területileg integrált szervezésének lehetőségeiről. Témajavaslatokat kaptak pályamunkájuk elkészítéséhez a mezőgazdasági, az építőipari és a kommunális szolgáltatásoknál dolgozó szakemberek is. A legjobb dolgozatok készítőit, hasonlóan nz előzi négy kiíráshoz, most is díjazzák. Három első, négy második és öt harmadik díjat adnak ki, egyenként 5000, 5500 és 2000 forint összegben. Az eddigS tapasztalatok azt mutatják, hogy a pályaművek száma évről évre gyarapszik, és színvonaluk is javul Ennek a kedvező folyamatnak a folytatását várják az újabb pályázattól a felhívás készítői. A bíráló bizottság műn kaját követően az eredményhirdetés 1979 májusában a somogyi műszaki és közgazdasági hónap nyitó rendezvényét: íemt. !
