Somogyi Néplap, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-19 / 116. szám
HÉTVÉGI TÁIOLÓ Bőrgyógyászok tanácskozása Kaposváron Tegnap délelőtt tanácskozást rendezett Kaposváron az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézet A szakellátás múlt évi eredményeiről adtak számot a megyei szakfelügyelő főorvosok, kórházi szakorvosok; vitát rendeztek a kevésbé ismert nemi fertőzések hatékonyabb gyógyításáról. Dr. Rácz István, az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézet igazgatóhelyettese — a tanácskozás vezetője — elmondta, hogy azért esett a választás a somogyi megyeszékhelyre, mert ezzel is ki akarták fejezni azt az elismerést, mellyel a tudomány mai képviselői Kaposi Móricznak, Kaposvár világhírű orvosának tartoznak. (Kaposi Móricz 1837-ben Kaposváron született, Bécsben halt meg 1902- ben.) Két éve emlékérmet alapítottak tiszteletére. — Melyek a legfontosabb feladatok a bőr- és nemi betegségek gyógyításában, kezelésében? — A számok azt mutatják, hogy az összbetegforgalom nyolcvan százalékát a bőrbetegek teszik ki. A nemi betegségek száma ugyan nem1 csökkent, de a hangsúly áthelyeződött a bőr betegségeinek hatékonyabb vizsgálatára és gyógyítására. Tulajdonképpen nem a betegség van terjedőben, bár ezzel is számolunk, hanem a biztosítás kiterjedése eredményezte, hogy több a felderített bőrbeteg. Üj jelenség, hogy az országban több helyen is felütötte fejét a rühesség. Helyi járványok zajlottak le, főleg óvodákban, iskolákban, kollégiumokban. — Somogybán is találkoztunk ilyen jelenséggel. A higiénia hiányára vezethető vissza e betegség újbóli feltűnése? — Ügy tudjuk, hogy nem. Talán emlékszik arra az időre, amikor a rühesség népbetegségnek számított. Abban az időben valóban a szociális körülmények, a háború szerepeltek okként. A rühesség újbóli jelentkezésének okát mi abban látjuk, hogy megszűnt a szervezet ellenállóképessége, a védettség. Az iskolaorvosokra vár az a feladat, hogy leküzdjék ezt a fertőzést. — A nemi betegségek visz- szaszorítása elsősorban a felvilágosítással oldható meg. Egy New Yorkban megjelenő orvosi szaklap írja: — A nemi betegségek visszaszorítása’ érdekében a lakosság körében széles körű felvilágosító munkára is szükség van. — Az orvostudomány rendelkezik olyan hatékony gyógyszerekkel, amelyekkel sikeresen gyógyíthatok a nemi betegségek. A gondozó" munkán sem múlik, hogy évek óta nem csökken a nemi betegék száma. A szexuális felelőtlenség valóban csak szívós felvilágosító munkával változtatható meg. H. B. Olvasónapló G&Feitosúr Emberöltő A negyvenöt éves Gerencsér . Miklósnak eddig több mint tíz prózai kötete jelent meg, s öt j színdarabját bemutatták. Üj 'könyve, az Emberöltő, válogatott riportjainak a gyűjteménye. Az első ciklus dátuma: 1956—57, az utolsóé: 1975—76. Húsz évi riporteri terméséből válogatott tehát, s itt szükségesnek tartam megjegyezni : nem egy úgynevezett szabadúszó író munkájáról van szó, aki időnként kiruccan a ripor- tázs tájaira, hanem, Gerencsér szavával szólva, egy »robotos« újságíróról, akinek munkakönyvét valamelyik napilapunk kiadóhivatalában őrzik. Gerencsér Miklós több mint húsz éve éli a magyar újságírók nem éppen nyugalmas életét, s eközben — tulajdonképpen mellesleg — írta meg regényeit, novelláit, színdarabjait. Egy József Attila- és egy SZOT-díjjaF a »tarsolyában« fogalmazott számtalan hírt, rövid tudósítást bölcsődék, könyvtárak avatásáról, gyárak, termelőszövetkezetek új termékéről, termelési eredményeiről, s mindenkor becsülettel eleget tett szerkesztősége kívánalmainak. De az író, mégpedig az ízig-vérig realista író, újságíróként, riporterként sem tagadta, tagadhatta meg énjét De legjobb témáit nem csupán egy majdani novella vagy regény nyersanyagaként fogta fel és raktározta el, hanem azon »melegében« vetette papírra, gondosan ügyelve arra, hogy ez a gyorsaság ne ártson a münka színvonalának. Nem becsülte le a műfajt, nem tekintette valamiféle szükséges rossznak, amely csupán arra jó, hogy kenyeret keressen általa; akárcsak irodalmunk sok neves prózaírója, költője (Jókai, Mikszáth, Ady, Kosztolányi, Móricz stb.), akik szinte halálig hűek maradtak az újságíráshoz, a redakció izgalmas, termékenyítő légköréhez. Külön téma lehetne, hogy az író Gerencsér mit köszönhet az újságíró (gerencsérnek, aki, miként az említettekből következik, az alkatának leginkább megfelelő írói életformát az újságíróéletben találta meg. Persze az újságíróéletek, élet- felfogások ig sokfélék. Gerencsér a legnagyobbakéhoz igazította a magáét, amikor huszonévesen, gorkiji gyermekélmények után az élet »sűrűjébe« indult. »Nem szenzációról beszélek, azokkal nem találkoztam« — írja könyve bevezetőjében. »Számomra a honi élet folyamatos szívverése az igazi szenzáció.« Gerencsér világa a magyar »vidék«. Ahol, mint egyik — éppen somogyi vonatkozású — riportjában írja, »-azt hihetnénk, nyoma sincs már az Ady által ostorozott magyar ugar- nak.« (Hogy van még nyoma, a többi között erről szól a könyv sok írása.) ötvenhat után, példát véve Móriczról, gyalog járta az alföldi tanyavilágot. Az eredmény: sok-sok hiteles vallomás, markáns portré, és egy kisregény — egyik legjobb műve —, az Ember a mezsgyén. A Népszabadság vidéki tudósítójaként a haza valamennyi tájegységét »föltérképezte«, következésképpen Özdon, vagy Nikién éppúgy otthon van, mint a győri Újvárosban, születése helyén. Szinte meghökkentő riporteri sokoldalúsága, felfedező, s tanulva tanító szenvedélye. Fiúi tisztelettel szól a szakma csín- ját-bínját ismerő öreg kőművesről (valamikor ő is ezt a szakmát tanulta), a »jó haver« szívével örül a lumpenközegből önerőből kiszabadult sofőr vallomásának, példa erejű néptanító-életműveket, »népben, nemzetben« gondolkodni képes falusi és városi patriótaarcokat mutat fel, s portréi mögé odavarázsolja az embernevelő, életet, sorsot meghatározó környezetet, tájat. »Utólag szinte megriadok — írja —, annyi ember tett előttem bizalmas vallomást... Rendre elmondták nekem, milyen a sorsuk, s amit elmondtak, abból azt is megtudhattam, milyen a hazám.« A kötet írásai közül a legtöbb a Népszabadságban jelent meg. Néhány évig a fiatalok népszerű képesújságját, az Ifjúsági Magazint is szerkesztette, s ennek a korszakának jó néhány terméke is a kötetbe került. Az utolsó Ciklus riportjai főként a zalai és a somogyi tájat, a zalai, somogyi embert idézik, ugyanis legutóbbi t.u- dósítóállomása ezen a vidéken volt. A többi között Tab színházi estéiről, Zichy Mihály zalai szülőházáról, Nagyatád ék- szer-ékesítő asszonyairól, a vaséi tojásfestőről stb. emlékezik meg sajátos atmoszférát teremtő írásaiban. (Szépirodalmi Könyvkiadó) Sz, A. graitiáíel lsét Kiállítás a Vaszary-teremben A könyvesboltokban már gyűlnek azok a kötetek, amelyeket a kiadók a május végi ünnepi hétre szántaik; ilyen — és most már hagyományosnak mondható — rendezvény a Képcsarnok Vállalat grafikai hete is. A bemutatótermekben tegnaptól a grafikáké a főszerep, s nemcsak látványt ígérnek, hanem elérhető áron lakásunkba is vihetjük bármelyiket. A grafika a könyvhöz hasonlóan könnyen gyűjtőszenvedélyünk célpontjává is válhat: nemcsak falon őrizhető kép. hanem eltehető mannába is. Múzeumi anyag »raktározható« ily módon — otthonunkban. A sokszorosítás is a könyvekhez hasonlóvá teszi, ám hasonlítsuk csak össze egy album reprodukcióival a grafikai lapokat. A különbség nyilvánvaló: az egyediség igézetével lepnek meg a sokszorosított grafikák. Talán a legrégebbi műfaj, megjelenésében egyszerűnek látszik, de technikailag bonyolultabb a kivitelezése, mint a festményé, s ez a sajátossága teszi több szólamává a grafikát, a fekete-fehér »képírást«. Rézkarc, fametszet, litográfia, linómetszet, szitanyomat — oly különbségeket tárnak föl a művész számára, melyek a grafikusi tevékenységet színessé teszik. A Vaszary-teremben kiállított művek ízelítőt adnak a grafikusműhelyekben folyó munkáról. Néhány közös vonás alapján egy csokorba állíthatjuk Hertay Mária, Varga N. Lajos, Zala Tibor. Czinke Ferenc, Csohány Kálmán és Rozanits Tibor egy-egy grafikáját. Ki a látvány megörökítésével, ki dramaükus »előadásmóddal«, ki pedig egy belső kép kivetítésével fejezi ki a természet szeretetét A düreri hagyományok élnek tovább Rékássy Csaba, Gross Arnold, Tulipán László. Kondor Lajos műveiben. A biztos rajztudás jellemzi e művészeket. Mozgalmas jeleneteket részletgazdag megmunkálással képesek megeleveníteni, magukba sűrítenek regénnyi témákat. A groteszk, a humor iránti fogékonyság jellemzi Banga Ferenc, Gácsi Mihály művészetét. A fényképszerű realizmus a teljes hűség képét igyekszik nyújtani, ennek az új törekvésnek is vannak képviselői: Vagyóczky Károly, Sáros A. Miklós, Kovács Tamás. S mi a végső út? Kuss János fehér a fehérben, plasztikus hatású grafikája rá a felelet, képének címe Kompozíció. A fehér alapra a fehér festékvonal vastagsága rajzol érdekes fény-árnyékot, op-artos kísérletnek is tekinthetjük. A kiállítás május 25-ig tekinthető meg. H. B. leni;, színház, opera Feledy Gyula: Ember kecskével. i -I i Schiffer Pál új filmjét, a Cséplő Gyurit játssza a Vörös Csillag Filmszínház Kaposváron, ezt kívánjuk olvasóink figyelmébe ajánlani a moziműsorból. Társadalmunk olyan kényes problémáját boncolgatja a rendező újra, mint a cigánykérdés. A Cséplő Gyuri éppen úgy dokumentumokon alapul, való világot tükröz, mint a Mit csinálnak a cigánygyerekek? című, oknyomozó alkotása, melyet nemrégiben a televízióban is láthattunk. A Cséplő Gyuri abban különbözik az említett dokumentumfilm tőL, hogy megpróbálja a játékfilm elemeivel dúsítani a műfajt. Vasárnap délelőtt kilenc órakor a Latiinca Művelődési. Központ várja a gyerekeket. Megrendezik a megyei úttörő művészeti szemlét. A gyermeknapi gálaműsorban a legjobbak lépnek.fel: együttesek, szólisták. A szünetben megtekinthetik a magyar festők poszterkiállítását. Színházunk vasárnap két előadáson mutatja be Móricz Zsigmond Rokonok című színművét A regényt az író lánya, Móricz Virág dramatizálta. Babarczy László rendezésében látjuk majd a művet A főbb szerepeket Rajhona Ádám, Molnár Piroska, Kun Vilmos, Kátay Endre m . v., Tóth Éva t. h., Dánffy Sándor, Kiss István és Kiss Jenő alakítják. Gazdag programmal várja szombaton a nézőket a bala- tonbogláni Vikár Béla Művelődési Központ is. Itt a Népszínház vendégszerepel. Bizonyára nagy sikert arat majd a Zenés legenda és regélő című összeállításuk 17 óra 30 perckor. Húsz órakor az operabarátoknak különleges élményben lesz részük. A Népszínház énekesei Muszorgszkij Egy éj a kopár hegyen címmel adják elő az eddig A szo- roncsinci vásárként játszott vígoperát. Kálny. Zsuzsa, Vajda Dezső, Bihari Tóth Zsuzsa, T. Nagy Miklós, Németh József,. Szabó Zoltán formálja meg majd többek között az opera szerepeit. Vezényel László Endre. A rendező: Kertész László. A Budapest Táncegyüttes is Somogy vendége ezekben a napokban. Vasárnap délután 16 és este 19 órakor a,Táncszínház-sorozatban adnak műsort a marcali városi-járási művelődési központban. A 16 órakor kezdődő előadásra a központ vezetősége meghívta a járásban működő úttörő és felnőtt itánccsoportakat. A műsor után a Budapest Tánc- együttes tagjai kérdésekre válaszolnak majd. Az együttes vezetője Simon Antal Er- kel-díjas. Elsőként Tájak. — emberek című kompozíciójukat mutatják be, majd a Triptichon következi k : KiLegendák a lóról Pokolkő tejet kevertünk török indigóval. Lófarokecsettel, választóvízzel, hogy a bőrt ne érje, lepuhítottuk a szőrt. Jött rá a gyönyörű, vízálló kék festék. Mint a frissen vert kék vas, úgy ragyogott a rendelt ló. Majd megbolondult örömében a gazdája. Fizetett. Nem úgy, mint a hadikincs- tár. Tudományunk híre messzi földeket eljárt. Túl a dunai oldalról is vezették át jegyes lovakat festésre. Eleinte nem tudtuk, hogy a csillagos fejű, szárcsapofájúakat mért festetik át, hisz olyan szép jegye az a lónak, hogy csuda. Hát lopottak voltak. Ha az ismertető jegyek eltűntek, üthette bottal a nyomát a volt gazdája. Az öregedő, szürkülő szőrűeket átfestettük feketére, fiatalítottuk. Zöld dió guba- csát megáztattuk gálickőoldat- ban, azzal öltöztettük a lovat. Lettek olyan rigószőrűek, a tulajdon gazdáját elfogta a dadogás örömében. Némely háborúhoz meg olyan flancolás kapott lábra, hogy piros farkú, sörényű lovakon szaladjon a tiszt. A fehér ló sörényét, farkát vörösre, a barna szőrűek farkát fehérre festették. Kara Matyi tanítása után a módik olyanok, hogy visszavisszatérnek. ö is az apjától tudta, hogy a törökök uralma idején annyiféle színben festették a lovakat, ahogy a katonakenyerű emberiségnek változott a gusztusa. Volt idő, amikor a piros színű lovakért égett a kedve a vagyonos katonának. Az akkori lónevelők tudtak is olyat pingálni. Mi több, azok között is többféle változatot. Voltak uszályveres színűre festettek, habos szeplősek, vagy szepék, habzó tubinok, ikrás galamb- színűek, pettyesek, tarkafoltos farúak és mások. Magunk között mondogattuk hogy több gyászt érdemelt volna tőlünk az öreg Kara, de hát egyre ágaskodott bennünk a legényi erő, baródzott a kimondhatatlan, így azután a esíkóslajbi, de ötvengombos, szűr meg csizma, téli készség, pénz kellett ahhoz. A gvárdián jobbágyai voltunk továbbra is, de bérbe adva harci ló nevelésére a kincstárnak, szőröstől, bőröstől. Nagy ígéreteink voltak tőlük, de mindig kicsit kaptunk. Lopni azért nem loptunk. Hanem, ha pap az oltárról él, mi a ménes után. Festettünk, orvosoltunk, némely lovakat magunknak teremtettünk, műveskedtünk. Ha van és létezik immáron ágyúműves, puskaműves, hogyne lennénk mi, lótenyésztők és tanítók egyenesen lóművesek. Hogy erre a szavakkal kevert valóságos játékra rábukkantunk, emelkedett is gőgösségünk lajtorjája akkorát, azt hittük, a Fiastyúfcot mi ültettük, pitykegombos lajbdjú csikósok hajtottuk a Göncöl- szekeret. Amúgy meg a világ szigorú volt, kegyetlen. Azért lassan mégis kinőttek a szóm- széd falvak a vermek közül. Karóba vert falak emelkedtek, igaz, nádtetővel, de ablakokkal immár, s füstölő kéményekkel. Kondoros, Szent- andrás, Tornya, Szentes eme- líntettek magukon akkorát, hogy magunk is csak lóhátról értük el róluk a csurgást. No, Cséplő Gyúrt. lencen voltak, Poéma,' Elégiák. A Mozaik című blokk zárja az estet. A televízióból is jól ismert együttesnek valószínűleg sokan tapsolnak majd MarcalibanMarcalinál maradunk még, amikor a Helytörténeti és Munkásmozgalmi Múzeum (Rákóczi u. 14.) állandó kiállításaira hívjuk fel a figyelmet. A takáosmesterség, a szőlészet és borászat, a járás története bontakozik ki a gazdag anyagból, melyet hétfő kivételével reggel 9-től délután 17 óráig látogathatnak az érdeklődők. Mit mutat a hét vége a televízió műsorában? Alekszandr Stein fantázia- játéka elevenedik meg szombaton este 20 órakor a 2. műsorban, Alekszandr Biok témáira. A címe: Verzió. A kecskeméti Katona József Színház produkcióját vendég, Anatolij Novikov rendezte. Az előadás Blök életének drámában és lírában egyaránt bővelkedő fejezeteit eleveníti föl. Hogyan jut el az egyik legnagyobb szovjet-orosz költő a forradalom ügyének vállalásáig: ez a dráma témája. A főszerepet Trokán Péter alakítja. Vasárnap este 20 óra 05 perckor Alekszandr Gelman rövid idő alatt több változatban színpadra, filmre rendezett alkotását, a Prémium című drámát láttatjuk. A szovjet film főszerepét, Potapov brigádvezetőt, Jevgenyi) Leonov formálja meg, akit a Belorusz pályaudvar, a Ragyogj-, ragyogj csillagom, a Csajkovszkij című filmekben is láthattunk. 21 óra 40 perckor portréfilmet sugároznak Kolozsvári G randpierre Emilről. Beszélgetőtársa Po- mogáts Béla irdalamtörténész lesz. voltak is űj urak. Az egész térség Kötegyántól mihoz- zánkig Harruckern báróé, ki is a törököt űző keresztényi hadak élelmezési dicsőségé" ért kapta ezt a kis darab földet, amelyet lóhátról fél év alatt lehetett volna tán bepo- roszkálni. Ö aztán kisebb úri mivoltokba adta tovább a tájékot, ahogy nagy boltosok adnak kis boltosoknak kifelé a portékából. De ezek a kisebb urak se tartották magukat alábbvalónak Harrucker- nél. Minden kakas úr a maga szemétdombján. Hogy több embernek tehessen parancsolni a néptelen- ségtől kongó térségeken, hát hordták a sűrűbb országrészek megijedt szegényeit. Trencsényi tésztaevő moldvaiak, máléevők, liptói brin- zafalók potyogtak le a síkságokra, s nagy magúkbaféltükben szorgoskodtak a nekik idegen megélésen. Mert azok aztán nem ajándékba kapták a zsebkendőnyi pusztarészeket. Harmadévre már sarcot vetettek rájuk, és adót, ál porciót. (Folytatjuk.) Somogyi Néplap EH