Somogyi Néplap, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-14 / 87. szám
TORVAJIAK VÍKENDJE Szinte közhelyszámba megy már a megállapítás: a városlakó egyre inkább kívánkozik a természetbe, barátkozik a kerttel, telket bérel vagy vásárol — a kikapcsolódás és a konyhára való termelés reményében. Kevesebb szó esik viszont arról, hogy mit csinál a hétvégeken a falusi ember, ha már háta mögött hagyta a «■hivatalos*1 munkanapokat. A kérdésre olyan helyen kerestünk választ, ahol nincs a tőszomszédságban kis- vagy nagyváros, hogy a «nagyobb hely« kínálatához igazíthatnák hétvégi programjukat. Torvajiakkal beszélgettünk... Tab nagyközség közigazgatási területéhez tartozik ez a dombok közé ékelődött település. Hogy hányán, laknak itt, arról a tanácsi kirendeltség «mindenese« — hivatalsegéd, járlatlevélkezelő, adócsekk-ki- adó, takarító —, Győri János- né tájékoztatott: — Élhetnek itt körülbelül hétszázaá. Téesztagolk, fabi üzemekbe járók és mások. Aki itt lakik, nemigen szabadul ki innen hétvégeken. Mert akkor kell elvégezni azt, amire a munkanapokon nem maradt idő. A jószágot nem lehet csak úgy otthagyni, felügyelet nélkül, étlen-szomjftn. Bilincsbe vemé a falusi embert a faluja? De keresi-e a kibúvót e gúzsbakötés alól? Van, aki igen, és van, aki nem. Kora, neme és igénye válogatja. Győriné például a korábbi évekre emlékezve ezt mondja: — A háború utáni harmadik évben, negyvennyolcban áttelepítéssel kerültünk Csehszlovákiából ide, Torvajra Akkoriban még előfordult — könnyebben tehettük, hiszen Jóval fiatalabbak voltunk mint most —, hogy néhányam föl- k ere kod tünk és kerékpárral elmentünk a Balatonhoz. Később, hogy sokaknak motorbiciklije lett, gyakoribbá váltak az ilyen kirándulások. Persze csak akkor, ha a munka engedte... Ha a munka engedte __ M ert víkendje van a falusi parasztembernek hét közben is, ha esik az eső. De azt nem lehet előre megtervezni, arra nem lehet programot építeni. A vendéglátás jó alkalom rá, hogy maguk mögött hagyják Torvaj határát, hiszen a vendéget vinni kell máshová is... — Ha jönnek a rokonok Csehszlovákiából, elmegyünk velük a környékre. Így aztán összeáll a hétvégi kirándulás programja nekünk is. De nehogy azt higgye ám, hogy mi olyan itthonülők vagyunk : szívesen benne vagyunk az intézményi, munkahelyi országjárásban, és ha Tabon, a művelődési házban jó műsor van, összeszedelőzködünk, és beutazunk a nagyközségbe. Minthogy asszonyok vagyunk többségben, ezt hívjuk )mi sárkányeresztésnek... Tilk Konrádné már jócskán túl van azon a koron, hogy «beszállhatna« az ilyen sár- kányeresztésbe, de azért egy- egy jó műsorra ő is kíváncsi. Egyébként a hétvégén éppúgy tele van a keze munkával, mint a többi napon. — Azt se tudjuk, mihez nyúljunk hamarjában. Szombatra—vasárnapra hazajönnek a gyerekek, együtt van mindenki, így többet tudunk elvégezni. — örül az ember, ha lelökhet a sok kétkezi munka után — ez a véleménye Szitás Bálintnak, aki kazánfűtő a Videoton tabi gyáregységénél. — Szőlőm, szántóm js van, A nagyobbik fiam — vele egy munkahelyen dolgozik — huszonegy éves, a kisebbik tizenhét. Nekik is segíteniük kell a hétvégeken a mezőgazdasági munkában. Hasznuk származik belőle, tehát megéri nekik. Most várjuk a Zsigulit, pénzért adják ázt is. Persze a gyerekek azért eljárnak esténként szórakozni, bálozni motorral... Buni László pedagógus, a felesége pedig a falu postahivatalának vezetője. Hogy teremt-e a hét végére való készülődés olyan izgalmi állapotot, mint amikor a városiak a vasárnapjukat tervezik? Nos, van valami rokonság a kettő között... — Szombatra jócskán ösz- szegyűlik a mosnivaló, de vasárnap autóba ülünk, és elmegyünk kirándulni — mondja, a postamester. — Meglátogatjuk a rokonokat is. Most ■vasárnap például Zimány az úti célunk : az anyósomék vendégei leszünk. Áll-e még a régi, soha le nem írt, de mindig kötelezően megtartott passzusa a falusi élettörvénynek: ott töltse el mindennapjait az ember, ahová munkája és hajléka köti? (Ismertem idős parasztasz- szomyt, akinek hosszú életében a legmesszibb útja a szomszéd faluig, mindössze három kilométernyire vitt.) Hogy ott pihenjen, ahol hat — vagy hét? — napon át dolgozott a héten? Lazul a kötelék, de még nem bomlott föl. A technika — az autók, a motorkerékpárok — sokat segítenek abban, hogy a falusiak «kilóduljanak« lakóhelyükről, de méginkább ösztönöz az igény: a többet- látás vágya, a kíváncsiság, az ismerethatác- tágítása viszi át az embereket a község határán. Ha nem is máról holnapra, de holnaputánra megváltozik a falusiak víkendje is. Hern esz Ferenc Tanácskozás és vetési bemutató Álapos felkészüléssel Huszonöt megyei anzdnság mintegy 150 szakembere találkozott a hét elején a kéthelyi termelőszövetkezetben, ho^y az IKR kukoricatermelési rendszer képviselőivel a közeljövő legfontosabb feladatáról, a kukoricavetés előkészítéséről tárgyaljanak. A bábolnai termelési rendszer gazdaságai viszonylag nagy területen foglalkoznak a kukorica termelésével, s mint az országos szervek fölhívása is aláhúzta, az idén különösen nagy hangsúlyt kap a várható termés mennyisége, illetve a termelés színvonala. í Ehhez a nagy technikai apparátust igénylő munkához azonban meglehetősen csekély időköz áll rendelkezésre, s épp az említett előkészítés játszik döntő szerepet abban, hogy sikerül-e a szűk időhatárok között maradéktalanul elvégezni a munkát Mint a tanácskozás első előadása is hangsúlyozta: rendkívül fontos, hogy kellően kijavított, megfelelő műszaki állapotú gépek álljanak most már rendelkezésre minden gazdaságban. Hecz Gábor, az IKR-rend- «zer szervizmérnöke a tavalyi év jellegzetes meghibásodásait sorolva különös figyelmet ajánlott a látszólag apró technikai problémáknak, hiszen ezek a feszes kampánymunkában igen komoly jelentőségűek lehetnek. Mint megállapította: a tavalyi felmérés alapján a termelési rendszer taggazdaságaiban 72,3 százalékos volt a gépek kihasználási foka, voltak azonban olyan gazdaságok is, ahol alig haladták meg az 51) százalékot. Az ilyen helyeken tehát a szükséges idő fele részében álltak a gépek. Van tehát még tennivaló — summázhatták az egybegyűltek a hallottedmt, « ért erfisftgeftc Bodor Pál, a rendszer termelési igazgatóhelyettese ■' is hozzászólásában. A kukorica termelésének, termőterületének növekedése népgazdasági érdek. S ahogy valaha a mezőgazdasági szakembert a búzatermelés alapján ítélték meg, most a kukorica vette át ezt a szerepet A jó vetőmag hatása negyedrészben befolyásolhatja az eredményt. A háromnegyed részt a talaj megfelelő' előkészítése, illetve a későbbi talajmunkák helyes végzése határozza meg. Ebben azonban már mindenjeinek fontos szerep jut, az egyes gazdaságok főagronómusaitól kezdve a traktorosokig. — A mostani megbeszélésre nemcsak a vezető szakmérnököket, hanem a vetéssel közvetlenül foglalkozó traktorosokat is meghivtuk — magyarázta Semsey László, a bala- tonújlaki IKR-alközpont vezetője. — Minden évben, így az idén is, a kampánymunka előtt összehívunk egy megbeszélést Az egyik cél a tapasztalatok fölelevenítése, elméletben és gyakorlatban A MÁV Vezérigazgatósága és a Volán tröszt megbízást adott a barcsi Unitech Ipari Szövetkezetnek a konténerlánc teljessé tételére. A szövetkezet tervező mérnökei által készített szállító célgép alkalmas az Európában és különösen a KGST-orszúgok- ban használt áruszállító konténerek kiszolgálására. Teljesen kizárja a fizikai munkát és a lehető legjobban kihasználja a szállítóeszközt. E gép vezérlése távolról történik: így kiküszöbölték a balesetveszélyt is. A tegnapi próbabemutatón a megbízók megelégedetten nyilatkoztak: ilyen gépet eddig csak valutáért, nyugati országokból lehetett beszerez- 1 egyaránt, de nem kevésbé fonte«, hogy az itt levők komplexebb ismereteket kapjanak az előttük álló munka jelentőségéről. Magyarországon 7,6 millió tonna kukoricát terveznek, 6 ebből az IKR termelési rendszer 1,4 milliót fog termelni. Ennek érdekében mindent meg kell tennünk. A következő időszakban éjjel és nappal ellenőrzéseket, ügyeletet tartunk, hogy a partnergazdaságok messzemenően betartsák a technológiai előírásokat. A kitűzött eredmény csakis így érhető el. A vendéglátó kéthelyi termelőszövetkezet főagronómu- sa, Varga László a technológiai fegyelem betartása mellett szintén a szélesebb ismeretekben látta a jövő eredményes termelésének egyik legfontosabb zálogát Mint elmondta: ma már a traktorosok is ki tudják választani a gazdaság számára legjobb vetőmagot s ez a szemlélet természetesen jó irányban befolyásolja a földeken végzett munkát is. ni. Ezzel a géppel és az építőipar számára tervezett ol- dalrakodós konténerszállítóval szerepel az Unitech Ipari Szövetkezet április 24—28 között Békéscsabán a KGST- országok nemzetközi szállító és anyagmozgató gépbemutatóján. A jövő hónapban a tavaszi budapesti nemzetközi vájáron is bemutatják — azzal a lakókonténerrel együtt, amely irodák, raktárak, öltözők, szállások, higiéniai helyiségek, éttermek gyors fölépítésére, ideiglenes szervizállomás létesítésére alkalmas. A Mo- gtirttel Venezuelába, a Közel- Keletre és Madagaszkárba ifi elküldi a szövetkezet ezt a termékét. B. A. Kiállításokon az Unitech termékei Játszótér három korosztálynak Cserélik a talajt a leendő játszótéren. Nem játék a játszótér. Ennek bizonyítására csak egy adat: a megyeszékhely legújabb játszótere e hetekben épül a Kinizsi-lakótelepen. A Kaposvári Városgazdálkodási Vállalat egymillió 337 ezer forintot költ rá. Megbecsülést érdemel egy-egy ilyen létesítmény, mert a város lakóinak érdekeit szolgálja. Ennek ellenére legtöbbször pont »a címzettek« okozzák a legtöbb kárt. A vállalatnál hallottak szerint e télen is különbséget lehet tenni egy-egy városrész lakói között. Míg például a Kinizsi-lakótelepen a parkosítás első ütemében elkészült zöldterületet súlyosan megrongálták az ott élők, a zaranyi lakótelepiek nagyon megbecsülik a pázsitot, a díszcserjéket, a fákat. A Kinizsi-lakótelepen készülő játszótér számos újdon«maradékot« pedig füvesítik. A városi tanács megrendelése az úgynevezett 230 -j- 60 lakáshoz szól. A két hosszú épület között ' a gyermekek három korosztálya talál majd szórakozási lehetőséget. Külön lesz az 1—5 évesek, külön a 6—9, illetve a 10—15 év közöttiek játszórésze A munkát június 30-ra mindenképpen befejezik. Utána a lakókon a sor, hogy megkíméljék azt, ami hosz- szú évekre kellemesebbé, üdítőbbé és nem utolsósorban s Farkas László igazgató most sem felejti el megemlíteni : hiába takarítanak rendszeresen — hétvégeken még a más feladatokkal megbízottak is —, egy-két napon belül újból szemetes lesz a környék. Elsősorban a lakótelepekre vonatkozik ez. A «tettesek« a guberálók. Az utóbbi időben egyre többen vannak, s gyakran már lovas kocsikkal jelennek meg a konténereknél. Ami kell, azt elviszik, ami nem, azt kiszórják. Feltétlenül tenni kell ez ellen valamit az illetékeseknek — nemcsak esztétikai. hanem közegészségügyi okok miatt is. egészségesebbé teszi környezetüket. Az igazsághoz azonban az is hozzá tartozik, hogy mindez nemcsak a lakókon múlik. Többször hallott panasz a városgazdálkodási vállalatnál A guberálók elsősorban, a Kulinyin, városrészt és a Kinizsi lakótelepet látogatják. Igaz: a szemét 6 százaléka kenyér... M. A. Sággal szolgál majd: újfajta, a városban eddig sehol sem látott játékok várnak a gyermekekre. Érdemes azt is megjegyezni, hogy ez az első olyan létesítmény, amely a vállalat tervezőcsoportjának első önálló munkája alapján készül. Itt is meg kellett birkózni a szokásos kaposvári gonddal: kevés a termőföld, így az említett részen ki kell cserélni a talajt Több mint ezer köbméternyi humuszt hordanak ezekben a napokban a leendő játszótérre. A terület adottságai miatt nem lehetett túl sok lehetőséget számba venni. Sajnos, Az első lépések Szövetkezeti fagazdasági együttműködés Termelőszövetkezeteink jelentős erdőterületekkel rendelkeznek: a megyénkben levő erdők huszonhat százaléka a szövetkezetek tulajdonában van. A szövetkezeti fagazdálkodás azonban messze elmaradt a mezőgazdaság egyéb ágazatainak fejlődésétől, korántsem teremt olyan értéket, amelyre lehetőség lenne. lek hiányában a célszerűség úgy kívánja, hogy nagyüzemeink az erők koncentrálásával — a feladat szakszerű elvégzése érdekében — társulásos alapon lássanak hozzá a fagazdálkodás színvonalának emeléséhez. A homokszentgyörgyi társulás után, a barcsi szövetkezet gesztorságával a múlt év végén alakult meg megyénk második termelőszöa dekorativ tuják itt alkalmatlanok, így a földbe elsősorban lombos fák kerülnek, körülbelül 20 féle cserje, a Az erdőgazdálkodás színvonalának emelése szövetkezeteink alapvető érdeke. A személyi, a tárgyi, a műszaki feltéteBurgonya vetés Istvándiban vetkezeti fagazdálkodási társulása. öt termelőszövetkezet, Barcs, Komlósd, Tótújfalu és Vízvár — mintegy 5600 hektár erdőterülettel társult. Ahogv Palaczki József erdőmérnök, a társulás vezetője elmondta, az együttműködés megszervezésének első lépéseinél tartanak. Fölmérik a jelenlegi állományt, kidolgozzák a telepítési, felújítási programot. A legfontosabbnak azt tartják, hogy a megNegyvenkét hektárnyi területen vet’ik az el óhajt at ott burgonyát a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. A gépek a tsz istvándi kerületében dolgoznak. levő tanulmányterv alapján körültekintő gazdaságossági számításokkal meghatározzák a részletes, konkrét feladatokat. A szaporítóanyag-termeléstől a feldolgozásig valamennyi művelési, erdőgazdálkodási feladatra programot dolgoz ki a társulás, és döntenek arról is, hogy milyen közös fejlesztéseket valósítanak meg az ágazat eredményeinek javítása érdekében. Ezekben a hetekben mindegyik társult szövetkezetben megkezdődtek már a telepítések.
