Somogyi Néplap, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-13 / 86. szám

Mikrofon előtt — szünidőben XXXIV. évfolyam, 86. szám. Csütörtök, 1978. április 13. A Rádió Korok és kalandok című sorozata keretében ve- télkcdőmüsor készült tegnap Kaposváron, a Krénusz álta­lános iskolában. A kaposvári tanulók a szentesi pajtásokkal mérik össze tudásukat. fejé/y az intézetből kilépőknek Továbbképzés intézeti gyerekekért Első alkalommal rendezték meg négy megye — Baranya. Somogy, Tolna, Kala gyer­mek- és ifjúságvédő-intézeli igazgatóinak, nevelőinek és gyermekvédelmi felügyelőinek közös továbbképzését. A há­romnapos rendezvényt tegnap fejezték be Fonyódon, a me­gyei tanács továbbképzési in­tézetében. A házigazda a Somogy megyei gyermekvédő­intézet volt, s az előadók több­sége is a megyéből került ki. Szó esett arról a segítségről, amelyet a gyerekeknek kell kapniuk a társadalomtól és az intézeti nevelőktől. A kor­mány tavaly hozott rendeleté­ben gondoskodott arról, hogy a gyerekek minél több anyagi lehetőséghez jussanak. Emel­ték a zsebpénzüket, amelyet havonta rendszeresen kapnak. Az intézetekben magasabb éleim iszernyersany ag-normá- val dolgoznak, szeptember 1-től pedig segélyt kapnak azok a fiatalok, akik elhagy­va az intézetet önálló életet kezdenek. Természetesen nem csupán pénzzel kell támogatni az ál­lami gondozottakat. Nagy a szerepük az úgynevezett tár­sadalmi pártfogóknak is, akik segítenek nekik eligazodni az éleiben, igyekeznek megköny- nyíteni a felnőtté válás első időszakút, amely az állami gondozottaknak nehezebb, mint a családban nevelkedők­nek. Sok szó esett a tovább­képzésen arról, mi a módja az érzelmi nevelés fokozásá­nak, hogyan lehet az intéze­tet meleggé tenni, hogy ha nem is pótolja a családot, leg­alább minél jobban enyhítse annak hiányát. Sok jogi gazdasági gyám­ügyi előadást hallhattak a résztvevők, és legalább ilyen hasznosak voltak azok a gya­korlati tapasztalatok is. A to­vábbképzés mindenképpen an­nak a 7000 állami gondozott gyereknek a javát szolgálta, aki a négy dél-dunántúli me­gye intézeteiben él. Két ér a nagybetűsben Egy hétig szabadon Gyorsan elfogták az autótolvajt Németh István gyorsasága mindenesetre figyelemre mél­tó. A dolognak csupán egyet­len ►►szépséghibája« van: az, hogy ez a gyorsaság nem a sportban vagy a munkában mutatkozott meg, hanem egé­szen más területen, a gépko­csifeltöréseknél, a lopásoknál. A 20 éves, egervári fiatalem­ber március 26-án szabadult a börtönből. Szinte gyermek volt még. amikor 2 évi és 6 hónapi börtönbüntetést sza­bott ki rá a bíróság — betö­réses v lopásért. Szabadulása után két teljes napig bírta a ►►tétlenséget«. 28-án már mun­kára jelentkezett Zalaeger­szegen, ám arra, hogy dolgoz­zon, nem került sor. 29-én újra Zalaegerszegre utazott, bevásárolt, majd egyik isme­rősével szórakozott. Este, mi­után ismerőse hazautazott, Németh is taxiba ült, és Nagykanizsára vitette magát. kezett. A kocsit letette, 6 ma­ga pedig evett, ivott, sétált, majd este a Balaton felé in­dult. A város szélén azonban erőt vett rajta a fáradtság. Egy erdőbe húzódott »autójá­val«, hogy egy kicsit pihen­jen, Ám a helyet nem talál­ta elég biztonságosnak, ezért tovább akart állni, a kocsi azonban egy fának vágódott. Mit volt mit tenni, hagyni kellett az autót, és gyalogol­hatott vissza Kaposvárra. Itt egynapos csavargás után este először egy piros Ládát nyi­tott föl, ám nem merte elvin­ni. Újabb Ladával próbálko­zott, de a bezárt kormányzár miatt ezzel sem boldogult. Végül egy szürke Polskival indult útnak. Elment az első faluig, ott aztán pihenni tért. Magára húzta a kocsiban levő takarót, és jóízűen aludt, amikor a rendőrség rátalált. Április 2-án őrizetbe vet­ték. A néhány napos szabad­ság véget ért, és Németh Ist­ván jelenleg a fogdában vár­ja, hogy a Kaposvári Járási- Városi Rendőrkapitányság befejezze ügyében a vizsgá­latot. szokni. Először já­téknak vették. és nagy komolyan úgy tettek, mintha értenék. Később in­telemnek tartot­ták, amit illik megfogadni. De csak akkor jöttek rá, amikor nem hallották többet: a tanár nem azt akarta, hogy meg­fogadják intelmét, hanem azt, hogy tudjanak időben lázadni az igazság­talanság ellen. Ed­zette őket. Amint kikerült a »komoly emberek« közé, elsőként vet­te észre, hogy itt nem azok az írat­lan törvények 'ural­kodnak, amelyek az iskolában. Itt nem mondják nyíltan szemébe a hibáit, és ő sem teheti ezt másokkal. Itt nem olyan könnyű a rossz osztályzat el­len ágálni, és nem mindig tanácsos vitába szállni. Itt a dicséret nem mindig jóindulat­ból fakad, s a lel­kesedést is hamar el lehet fojtani. Sokféle embert megismert. Csodálta az éles logikájú. törhetet­len mérnöknöt. A férfit, akit a' mun­kája tett beteggé, de az élete a mun­ka. A nagymamát, aki 69 évesen fá­radhatatlanabb, mint bármely fia­tal. A 20 évesen elkallódott költő- tehetséget. Cso­dálta az erőt, az akaratot, az észt. És csodálkozott azon, hogy az ér­vényesüléshez nem­csak ez az út ve­zet. Látott mézes­mázos kolléganőt, aki már a napi 3— 4 órai munkába is belebetegedett, s mártírként járt­kelt a többiek kö­zött. Ezt a kétszí­nű viselkedést csak azok vették észre, akik látni akartak. Hallott rágalma- lcat, rosszindulatú suttogást és néha igaz bírálatot is. Sokan segítettek, sokan nevettek raj­ta. Sokszor azt mondták rá, hogy nagyszájú, pedig csak az igazát véd­te. És — íme — kész a leltár. Ez két év tapasztalata. Csak ez? • I. É. Lucerna muzsik a Kutason hallottam ezt aszót. Aki mondta, sok-sok évvel ez­előtt maga is úgy rácsodálko­zott a kifejezésre, mint én. Ze­ne van ebben az összetett, s valószínűleg csak arrafelé használatos szóban. Azt a használatból kikopott munkaeszközt jelenti, mellyel a lucernát vetették; ez tette egyenletessé a vetést. A rög­zítő tárcsás vetőgép ősének tekinthető a lucernamuzsika, magyarázta alkalmi ismerő­söm, az állami gazdaság egyik vezető embere. »Most már el kellene mu­zsikálni a lucernát« — így mondták ezt Kutason. Az ide­gen csak fülelt: miről van szó? De, tetszett neki a kifeje­zés. Zene és tavasz együtt volt a szóban. Mert a lucernát ak­kor kellett muzsikálni, ami­kor a hó eltűnt a földekről. ..lost, hogy már nem­igen használják a szer­számot, ismerősöm is a gyűjteményéhez sorolta: kor­sók, mángorlók, paraszti szerszámok közé. A kifejező, szép szó a tárggyal együtt ki­korúk majd a kutasiak szókin­cséből. Milyen kár! Ij. L. Két éve már, hogy á'lépte a kü­szöböt, s azóta gya­logol a nagybetűs- bcs. Gyakran gon­dol vissza — akár­csak társai — a pátosszal teli sza­vakra, amelyek már akkor sem tudták kellőképpen meg­hatni. Tanárával azt számolta, hány­szor hallják az el­koptatott monda­tot: »kiléptek a nagybetűs életbe«. Négyszer hangzott el, négyen léptek a mikrofonhoz re­megő ajakkal őket búcsúztatni. Két évig kereste a nagybetűket, az­tán leült és szám­adást végzett. Első­sorban az késztette megállásra, ahogy eddig fogadták ér­deklődő szavait. Diák korában a dolgozó felnőttek világával hiteget-, ték. Most, hogy közéjük került, ki­nevetik, mert hiti nekik. Kedvenc tanára gyakran figyel­meztette őket — félifj komolyan, fé­lig tréfásan — hogy az igazságta­lanságot meg kell Gyermekjáték okozta a tüzet Csaknem egymillió forint a kár Vasárnap erdőtűz pusztított megyénkben. Szentától egy ki­lométerre a kaszói erdészetben egy 23 hektáros fenyves lett a tűz martaléka. A gondatlán­FOTOK A SZAZAD ELEJÉRŐL Népi életképek cfinme! nyílt fotókiállítás Balogh Rudolfnak (1879—1944), a magyar fotó­művészet egyik úttörő, formateremtő egyéniség 'nek a felvételeiből a barcsi művelődési központban. ! ság, a játék 910 ezer forintos kárt okozott a társadalmi tu­lajdonban. Mint a vizsgálat megállapí tóttá, gyermekek okozták az I erdőtüzet. Három iskolás fiú kirándult a kilátóhoz, és sen­kitől nem zavarva, végre nyu­godtan elővehette a tiltott dől got, a cigarettát. Jóízűen pofé keltek, aztán elhatározták, hogy gyíkra vadásznak. A gyík azonban egy száraz fa odvába bújt; a fiúk ki akar ták füstölni. Avart hordtak a faoduba, meggyújtották, majd később betemették a parazsat, és továbbáll tak. A parázs azonban izzott, és hamarosan lángra lobbant a fenyves ... Száz ember megfeszített mun­kájának köszönhető, hogy si­került megfékezni a lángokat. A környék lakói, katonák, ál­lami és önkéntes tűzoltók vet tek részt az oltásban. A kár azonban így is óriási. A gyermekjáték nem először okoz bajt. Különösen iskolai szünet idején, amikor sem az iskola, sem a szülök nem ügyebiek föl a gyermekekre, akik néha túl ötletesen igyek­szenek elűzni unalmukat, nem gondolva rá, mekkora káro­kat okoznak. Nem árt jobban odafigyelni, és a szülői szó sokszor elejét veheti, hogy 1 ilyen esetek megismétlődjenek, T,9KIC# <0*0lí Válasz Mancika sírva jön haza az iskolából. A mamája kétségbeesve fogadja: — Mi van veled? — Intőt adott a tanító bácsi. — Intőt adott? Hát nem tudtál? — Dehogynem, én vol­tam az egyetlen, aki meg tudott felelni a kérdésére. — És mégis intőt adott? — Igen, mert az volt a kérdés, hogy ki tett egy darab lekváros kenyeret a zsebébe? Kér atya beszélget — Rettenetes — mondja az egyik —, a fiam bor­zasztó gondokat okoz ne­kem. Iszik, dohányzik, ál­landóan lányok után jár. — Na én — szól a má­sik — e tekintetben bol­dog vagyok. Az én fiam csak tejet iszik, nem do­hányzik, nők után sem fut, egy fillért sem költ. — Hogy lehet az? — Ügy, hogy az én fiam még csak kéthónapos. Kártérítés Egy autós elgázolt egy embert. Az ember olyan súlyosan megsérült, hogy egyik lábát le kellett vág­ni. Mikor az áldozat a tár­gyaláson százezer forint kártérítést kér, az autós így kiált fel: — De, uram, maga azt hiszi, hogy én milliomos vagyok? — Miért, maga meg ta­lán azt hiszi, hogy én százlábú vagyok ? Az üzlet az üzlet... Kovács, a nagy papucs­hős, nejével a kávéházban ül. Odamegy hozzájuk egy házaló borostyánszipkák­kal. Kovács szeretne egy szipkát venni, de mielőtt még kinyithatná a száját, az asszony erélyesen rá­szól a házalóra: — Ne erőszakoskodjék, a férjemnek nincs szüksége semmire. A házaló leteszi a szip­kát, ,és így szól: — Szabadna akkor ta­lán egy príma nadrágtar­tót ajánlani az ön számá­ra, asszonyom? Nagylelkűség A képügynök minden­áron rá akar sózni egy képet valakire. — Uram — mondja —, van önnek fogalma arról, mit ér ez a kép? Ezért ötezer dollárt akart adni egy amerikai milliomos. — Az lehet — feleli a ve­vő —, de én csak kétszáz forintot adok érte. — Itt a kép — feleli az ügynök —, ne hurcolják külföldre a magyar művé­szet remekeit. Stuaggl Héplsp Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő : JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h. : Paál László Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: 7401. Telefon: 11-310, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinca Sándor utca 2. Postacím: Tini Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-31«. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őr/, link* meg es nem küldünk visszaÎ Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és postáskézbesítöknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft, Index: 25 967. ISSN 0133—0608. Készült a Somogy megyei Nyom­daipari Vállalat kaposvári tizemé­ben, Kaposvár. Május 1. u, 111, Felelős vezető: Farkas Béla isazgató. Néhány evvel ezelőtt a ma­gyar mozikban is láthattuk a Front szárnyak nélkül című filmet, mely Sz. Cvigun regé­nyéből készült.. Ez 1941 no­vemberében ért véget; a foly­tatás az 1941—1944-es szakaszt öleli fel Front a frontvonal mögött címmel. A rendező azonos: I. Gosztyev. Mlinszkij őrnagyot Vjacseszlav Tyiho- nov alakítja, akit A tavasz tizenhét pillanata, a Háború és béke filmváltozatában ked­veltek meg a magyar nézőik. Új filmet forgat Pavel Ar- szenov rendező is. Az Érzések zűrzavara című alkotás hősei érettségiző diákok, akik vá­laszúton állnak. Alekszandr Voronym irta a forgatoköny vet, s az új film sok pálya kezdő színésznek biztosít le hetőséget a szereplésre. Hívj a ragyogó rnesszeségb címmel a Suksin-hagyatékbc forgattak filmet. A növeli; már az író—színész—rendez; halála után jelent meg; 'kő zéppontjában — mint anny írásának — az orosz asszon; áll, aki a világháború évei ben a mezei munka mindéi terhét viseli, s aki a legjobl nemzeti tulajdonságokat tes tesíti meg magában derű életszemléletével, emberszc re tétével. A főszerepet Ligyiji Fedoszejeva, az író özvegyi játssza. Új szovjet filmek Ott — mint mondta — csak körül akart nézni egy kicsit. Betért az egyik szórakozó­helyre, majd este tíz óra táji sétálni kezdett a városban. Az új házak környékén egy rosszul bezárt garázsra buk­kant: könnyen bejutott, és si­került is elindítania az ott álló Wartburgot. A kocsival azonban nem jutott messze, így amikor az leállt, egysze­rűen elhagyta. Ezután még több garázsba bement, össze­sen két kocsit vitt el. Egy homokszínű Ladával éjfél után elhagyta Nagykanizsát, s a balatoni úton haladt. Ek­kor már nagyon fáradt volt, elvesztette uralmát a ko­csi fölött, árokba haj­tott, aztán az autót ott­hagyta. Gyalog Hévízre ment, ott 30-án hajnalbah. fel­tört egy másik Ladát, s rö­videsen már Kaposvárra ér­

Next

/
Thumbnails
Contents