Somogyi Néplap, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-13 / 86. szám
Egy évtized alatt új inagyár sző születeti: gyes. Ez az egyedülálló szociálpolitikai intézmény meghatározó szerepet játszott abban, hogy a születések számában elmozduljunk a mélypontról, s lehetőséget nyújtott az anyáknak a döntésre: az első három esztendőben otthon akarják-e nevelni kisgyereküket, A szülők tömegesen éltek a kedvezménnyel. Igaz, nem mindenki veszi igénybe a teljes időt, hiszen ma már — ha sokat szidjuk is a mindkét szülő napi munkájával járó gondokat — csupán háziasszonynak lenni, még ideiglenesen is, nem mindenkinek elviselhető. Hiányzik a megszokott munkahelyi közösség, a sokoldalú tájékozottság, és az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a szakmai követelmények gyors ütemben változnak, s a lemaradás veszélye mindenkit fenyeget Más oldalról viszont a munkáltatói gondokat, a krónikus létszámhiányt tetézik a gyes-en levők és érthető, hogy a vállalatok, intézmények érdeke azt kívánná: minél többen rövidítsék meg az otthon maradásra szánt időt. Hosszan lehetne sorolni a gyes-sel kapcsolatos ellentmondásokat, előre nem látott szociális, gazdasági és pszichikai hatásokat. Munkatársaink természetesen csak arra vállalkozhattak, hogy a téma kapcsán fölvillantsák: hogyan érzik magukat a gondozási segélyen levő kismamák, és mivel töltik idejüket a gyermeknevelés mellett. ttZ flNYflSAG MEGBECSÜLÉSE Több mint százmillió forint a somogyi kismamáknak Két évvel ezelőtt 7900, tavaly már 8387 édesanya élvezte a gyermekgondozási segélyt Somogybán. Szép növekedés tapasztalható az ipari foglalkoztatottaknál : egy év alatt 7290-ről 7849-re emelkedett a gyes-en levők száma. Az előző két évben már az első negyedévek jelezték, hogy lényeges növekedésre kell számítani. Hogy mindez forintban mit jelentett? 1976- ban 97 milliót, tavaly pedig 105,7 milliót. A fokozatos emelkedés érzel -Ítélésére álljon itt az 1975. évi adat is: akkor a gyes-en levő édesanyák 83,8 millió forintot kaptak. A megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság intézményi költségkimutatásában az egyéb juttatások között a gyermekgondozási segélyek summás kiadásként szerepelnek, és állandóan növekszenek. (1975-höz képest 1976-ban például 11,6 százalék volt ez a növekedés.) A somogyiak ennél többet — eltekintve az orvosi, a kórházi, a rendelőintézeti, a gyógyszer- és egyéb költségektől — csak táppénzként, nyugdíjként és családi pótlékként kapnak. A gyermekgondozási segély nevében hordozza rendeltetését, célját: hozzájárulás, támogatás a gyermek neveléséhez abban az időszakiban, amikor legnagyobb szüksége van a szülői szeretetre és gondoskodásra. A kismamák pedig élnek — és egyre többen élnek — evvel a lehetőséggel, az előbbi számok tanúsága szerint. A rendelkezések időközben rugalmasan igazodtak az új követelményekhez, így módot adnak például a gyermekgondozási segély igénybevételének megszakítására és arra is, hogy a gyes-en levő szülő más édesanyák kisgyermekeire Is felügyeljen, s így jusson kiegészítő jövedelemhez. A megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságon azt is megtudtuk, hogy jó néhány- száz szülő már második, sőt a harmadik gyermeke után élvezi a gyes-t Somogybán. Az összehasonlító számok arra is alkalmasak, hogy az emelkedés tényén kívül egyéb következtetésekre jussunk. Itt van például a tsz-tagok létszámának visszaesése: 1976- ban 610, 1977-ben pedig 538 tsz-tag részesült gyermekgondozási segélyben, így két éve 6,6 milliót, tavaly 6,1 milliót fizettek ki nekik. Nem nagy arányú a csökkenés — 1975- höz képest az 1976-os létszám még szinten maradt —, de mégis arra mutat, mintha a fiatalok egy része a család- alapításkor vagy azt követően a termelőszövetkezettől az ipar felé venné az irányt, vagy ha tsz-ben dolgozik is, alkalmazottként vállal munkát. Mindenesetre a tavalyi több mint 105 millió forint min dennél ék sebben kifejezi s •kisgyermekes édesanyákkal való törődést, bárhol dolgozzanak is. Ez a pénz. ha nem fedezi is teljes egészében a gyermekgondozás költségeit, mégis teherkönnyítő összeg három éven át. A baba „megérti”, hogy anyuka tanul Szeretettel, gondoskodással Kiss Lászlómé, a Killián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ előadója felmérést készített — szakdolgozatának témájához — azoknak a körében, akik egy ideig munkahelyüknek az otthont választották. A gyerékgondo- zásra fordítják idejük javát. Van-e emellett szabad idejük? — Száznegyvennégyen válaszoltak a kérdőívre, öten tanulnak: ketten középiskolában, ketten gyors- és gépírást, egy dolgozó a technikusi minősítés megszerzését tűzte ki célul. A szabad idő mértéke és kihasználtsága érdekelt, a kérdésre, hogy van-e szabad idejük, a zöme azt válaszolta, hogy nincs. Aztán amikor a nap programját írták le, kiderült, hogy főzésre átlag három órát fordítanak, s ugyanennyit mosásra. A háztartási munkákra szánt időt nagyon soknak találtam: a legmagasabb óraszám elérte a hét órák Csaknem annyi tehát, amennyit az ember a munkahelyén tölt. A szabad idő tartalma is elszomorító: alig olvasnak az emberek, állapítottam meg a felmérés tanulságai közh — Javaslat érkezett-e? — Sokan kérték, hogy Kaposváron is szervezzék meg a pőtmamaszolgálatot. Ahol nincs nagyszülő, ott gond kimozdulni. A kisbaba ápolása, gondozása, majd a nagyobb gyerek nevelése elválaszthatatlan a családok életétől. Ahol a család összefog, ott s baba is másként! viselkedik : »megérti-«, hogy anyuka tanul. Heike Miklósné nem várt látogatókat — Ahol gyerek van, ott ne nézzen körül a nem várt vendég! — így fogadott a ház asszonya. Két mozdulat kellett ahhoz, hogy rend legyen. Pár babaholmi hevert a fotelben .. Apait, gondozott az otthon, kéthónapos a kicsi. Herke Miklósné fizikai munkásból lett üzemi K1SZ- titkár. Két éve iratkozott be a gimnáziumba, májusban érettségizik. — Mi indította arra, hogy tanuljon? — 1973-ban fejeztem be a szakmunkásképzőt, utána egy évig pártiskolára jártam, közben alakult ki bennem az igény, hogy tanuljak, A KISZ- I titkárság sem tart örökké, ?»- ! lamlhez kezdeni kell utána. Tanulok, hogy megfelelő helyre kerülhessek idővel Az érettségi után a technikusi minősítés a célom. — Tud tanulni a baba mellett? — Ha a gyerek enni kér, adnom kell neki; reggel, este mosni, de marad szabad időm. Segít a férjem, s naponta meglátogat bennünket az anyósom. A Fegyveres Erők Klubjából hozom az ebédet, addig a nagymama vigyáz a gyerekre. — ICá tud mozdulni itthonról? — Hatvannapos a fiunk, még úgy érzem, hogy csak én tudom ellátni. De már tervezzük, hogy a nyáron nyaralni is fogunk. A babától függ. Barátaink éppúgy járnak hozzánk, mint eddig, s azt is megértették a dohányosok, hogy látogatásuk idején nem szabad füstölni nálunk. A házban több gyári kismama ismerősöm lakik. Az udvaron nincs hol leüljünk, kocsit tologatva beszélgetünk. Legtöbbször a gyerekekről. A gyárból is szinte minden héten fölkeresnek. Jólesik. Én is bemegyek, nem szakadtam el tőlük... »Szakszervezeti bizottságunk meleg szeretettel, őszinte szívvel köszönti kicsi gyermekével együtt Kívánjuk, hogy társadalmunk ifjú tagja gyarapodjon a családi otthon meghitt melegében és váljék értékes, igaz emberré szüleinek és mindannyiunk örömére« — olvasom a kék betűket egy ízléses nyomtatványon. A Pa- mutfonó-ípari Vállalat Kaposvári Gyára küld ilyet azoknak a dolgozóinak, akik gyermeket hoztak világra. Ebben — egyebek között — tájékoztatják őket arról, hogyan vehetik igénybe a szülési segélyt, a gyermekápolási táppénzt, a gyermekgondozási segélyt mennyi lehet ennek ösz- szege. Pillanatnyilag a gyár 1400 dolgozójából 212-en vannak gyes-en. Évenként átlag negyvenen szakítják meg a gondozási szabadságot. Pamuki Lászlóné fonónő az egyike annak a két asszonynak, aki nem vette igénybe három évig a gyest Két gyermeke van. A nagyobbik négyév«, a kisebbik tízhónapos. Pironkodva vallja be, ami pedig általános jelenség: anyagi okok miatt jött vissza, éppen egy hónappal ezelőtt. — Az anyósoméknál lakunk, s szeretnénk önálló otthont építeni. Ezért vállaltam ismét a három műszakot Amennyire jellemző, hogy sokan otthonszerzés miatt szakítják meg a gyermekgondozási szabadságot, annyira ritka, ha valakinek sikerült úgy megszervezni a családi életét, hogy három műszakot vállalhasson. — A férjem is itt dolgozik, egy műszakban, s az anyósom is segít a gyermeknevelésben — magyarázza. Nincs mindenkinek ügyes »nagyfia«, mint Pamukinénak, aki önállóan elmegy az óvodába, és nincs segítőkész anyósa, aki gondozza a pici lányt így sokan igénybe veszik a gyár háromműszakos bölcsődéjét Mások kéréssel fordulnak a vállalat vezetőségéhez: engedélyezzék a csak egv. illetve két műszakot, Legszívesebben azonban az állandó éjszakázást vállalnák, s nemcsak a 40 százalékos éjszakai pótlékért, hanem mert napközben ellátnák a családot, s amíg ok alszanak, az édesanya még pénzt is keresne. Ehhez nem szívesen járulnak hozzá a vezetők. A vállalat igyekszik munkaerőgondján kedvezményekkel enyhíteni, mégsem, tudja mindenkinek biztosítani, amit az egyik háromgyermekes munkásnőjének, akit a meőba helyeztek állandó egy műszakra. Minderről akkor esik a legtöbb szó, amikor kismamata- lálkozókat rendeznek. Olyankor az igazgató tájékoztat termelés eredményeiről, szakszervezeti titkár pedig tanácsaival látja el az anyukákat. Ezután következik a »mi lenne, ha?« beszélgetés, ami- koris mindkét fél előadja: gondozás milyen fo.rmája lenne kedvező a családnak és a gyárnak. Nyugodtan beszélgethetnek, hiszen a kicsinyekre ilyenkor a szőnyegekkel, járókákkal, játékokkal átrendezett tanácsteremben egy-egy szocialista brigád tagjai vigyáznak. Nemcsak üy módon fart azonban, kapcsolatot a gyár a gyes-en levőkkel. Rendszeresen elküldik nekik az üzemi lapot, a KISZ-esek szellemi totóját is kitöltve juttatják vissza az anyukák. Mindezek ellenére, sajnos, gyakori, hogy a kétgyerekes mamák kilépnek. Ha kevesebb jövedelemért is, de egyműsza- kos beosztást keresnek, vagy háztartásbeliek lesznek. Azt hiszem... Nehéz a gyes-ről véleményt mondani. Kívülről nézve csupán három év »háztartásbeli- ség« nyolcszázért, s belülről Is torz a kép, hiszen az önmegfigyelés bizonyos mértékig mindig hibás. Női szemmel általában felületes a megítélése — azaz: amit elmondanak belőle a kismamák —, mert a lényeg, az anya—gyermek kapcsolat mélysége, jóformán megfogalmazhatatLan. »•Kispapaszemmel« is furcsa, tudathasadásos állapot. Statisztikai adatokkal alig mondunk róla valamit. Vannak, akik dicsérik, s vannak, akik nem... — Miért nem válogattad össze a gyerek legjobb fényképeit? — Ne haragudj, de nem volt időm. Kérlek, csináld te, — De én dolgozom. Egész nap itthon vagy, ennyit nem tudsz... — Hát a mosás, a mosogatás, az efbédfőzés? Jött a tévészerelő, oltást kapott a gyerek ... — Munkaszervezés kérdése. Hallottam X.-nétől, hogy ő. Mindennapi, apró torzsalkodás. Nálunk, önöknél, náluk, sok családban. — Nézd, mit varrtam neked! —■ Jaj, de jó, ezután meg tudom fogni a forró lábost! Nahát, még a könyveket Is átrendezted. De jó! — Van rá időm, egész nap itthon vagyok, — Köszönöm. Ügy elfáradtam, holnapra akartam halasztani. Mindennapi apró boldogság, Nálunk, önöknél, náluk, sok családban. És mindkettő előfordul. Néha egyik napról a másikra válik teherré a tegnapi öröm és mosollyá a tegnapi bánat. Érdekes: miért felnőtt párbeszédek jutottak eszembe először? Hiszen a gyes elsősorban a gyermeké. Csakhogy őt nem tudjuk megkérdezni. Neki természetes, hogy reggel apu pápá, délután apu haza, és egész nap anyu, aki szép, okos, nagy, jó, aM minden... A gyes-ről talán egyetlen dolgot lehet biztosan, téved- hetetlenül kimondani: a gyerek, ha tudna szabatosan fogalmazni, azt mondaná, el sem ftidom képzelni másként, mint anyuval együtt és. Talán sok év múlva: ... és apuval együtt, a legfontosabb, a csaknem mindent eldöntő években. Nehéz véleményt mondani — ha tényekkel, érvekkel akarom megindokolni mondandómat. így általában úgy fogalmazok: azt hiszem, a gyes nagyszerű. Hat éve otthon A barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezetből hatvanan vannak otthon kisgyermekükkel. Többségük a műanyagüzemben dolgozik. Hagy Sán- dorné még néhány hónapig lesz távol munkahelyétől, és hat év után tér vissza a gépek közé. A nagy, új ház udvarán példás rend fogadja a látogatót. A férj, aki huszonnégy- órázik a tűzoltóságnál, éppen barkácsol valamit a házi műhelyben. A fiatalasszony nem sokkal érkezésünk előtt fejezte be a mosást: kifeszített köteleken mindenütt tiszta ruha illatozik. Főként gyermekholmi. — Hat éve vagyok itthon — mondja Nagyné —, de egy pillanatra sem unatkoztam. Volt itt munka reggeltől estig. Amikor összeházasodtunk, Darányban laktunk, szülőknél. De hát ez hosszú távon nem volt megoldás; elhatároztuk, hogy építkezünk. Nézzen körül: amit itt lát, jobbára a mi munkánk! A férjem kőműves, sok mindent meg tud csinálni egyedül, segítséggel meg kiváltképp. Rengeteget dolgoztunk ezen a házon. Most fejeztük be a kerítést, a múlt héten festettünk, s lassan minden rendben lesz. Még kézimunkára, olvasásra is jut idő. — Mit olvas? — Főként szépirodalmat, regényeket — Ügy érzi, hasznosan töltötte el a hat évet? — Ügy érzem, igen. Csak... — Csak? — Évek óta készülök tanulni. Hol ezért, hol azért maradt et Tavaly úgy gondoltuk a férjemmel, hogy nekilátok. Már a kisebbik gyerek sem olyan kicsi, hogy akadályozna, a nagyobbik meg hamarosan iskolás lesz. Be is iratkoztam a mezőgazdasági szakközépiskolába, de sajnos, abba kellett hagynom a tanulást. Pedig jó jegyeim voltak. Négyes, ötös, egy hármas. Csupán a matek nem ment nagyon. De az érthető: a levelezőn hiányzik a folyamatosság, ami a matematika megértéséhez IkelL — Miért hagyta abba? — Egymás után lettek betegek a gyerekek, súlyosan megbetegedett az anyósom, s éppen vizsgára kellett volna mennem, amikor vele történt a baj... — Sajnálja? — Hát persze. Bár megterhelést jelentett, de szívesen tanultam. —• Mikor? — Általában reggel. Fölkeltem négy órakor, akkor még a családot sem zavartam, él ők sem engem a zajongásukkal. — Egyszóval: az idejébe 5* belefért? — Igen. Azt sajnálom hogy amíg itthon voltam legalább egy év nem ment le az iskolából. Most, ha visszamegyek, nem tudom hogy a munka, a háztartás, a gyerekek mellett hogyan vállalom — Megpróbálja újra? — Lehet.. Gyerekek és öregek között lgnácz János, a balatoai- boglári Füszért-fiók raktári segédmunkása. Mostanában jó- kedvűbben tér haza balaton- lellei otthonába, hiszen várja az asszony. Gyermekgondozási szabadságon van a felesége: a négyéves Jánoska mellé három hónappal ezelőtt megérkezett Marika is. — Miben változott * családi élete, amióta a felesége otthon van? — Sokban. Elsősorban jó érzés, hogy kötényben jön elém nem kell nekem várnom hogy mikor ér haza A fiatalasszony nyaranta a honvédüdülő konyháján dolgozott, télen pedig gyógyszert csomagolt Amikor Jánoska menni tudott és minden ételt megevett, megszakította a gyermekgondozási szabadságot, lgnácz János szüleivel egy fedél alatt — kissé szűkösen — élnek, és saját otthonba szeretnének jutni Építkezésbe kezdtek, s ez bizony nem olcsó mulatság. Az asszonyka tehát Marika érkezéséig újból munkát vállalt, hiszen nagyon vágyakoznak a kétszobás, fürdőszobás családi házba, aminek már elkészült m állapja. — Az üdülőben hét órakor adják a vacsorát Utána mosogatni kellett és a feleségem csak akkor jöhetett haza, amikor már mindem helyiség tiszta volt. Nekem eléje kellett mennem, hiszen nem erre a környékre való, és félt hazajönni. Ügy alakult hogy most nekem is kényelmesebb, hogy otthon vám. Nemcsak azért, mert későm, tértünk nyugovóra, amíg dolgozott hanem mert rendesebb otthon vár, ha hazamegyek, s a kedvenc ételeimmel kedveskedik a feleségem. És egyáltalán: azzal, hogy tesz-vesz, minden barátságosabbá válik. — A két gyerek mellett természetesem másra már nem futja a felesége idejéből, erejéből. — Dehogynem. Ha ő dolgozna, külön gond lenne a beteg szüleim ápolása. így most nyugodtan végzem a munkámat tudom, hogy jó kezekben vannak. \