Somogyi Néplap, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-09 / 83. szám
Hétszázezer vendéget várnak a kempingek Az ország 80 kempingjében megkezdődött a felkészülés a szezonra; a tavalyinál 60—70 ezerrel több — összesen mintegy 700 ezer hazai és külföldi vendéget várnak. Az előkészületekről és a táborozás idei lehetőségeiről tájékoztatták az MTI munkatársát a Magyar Kemping- és Kara- vanning Klub vezetői. A táborozás — mint sajátos üdülési fonma — mind több embert vonz. Alacsony árai miatt ez a tömegturizmus kibontakozásának legfőbb bázisa. Nemzetközi összehasonlításban a hazai táborok többsége jó közepes színvonalú; legtöbbjükben az alapvető feltételek — a meleg víz, a csatornahálózat, a higiéniai létesítmények stb. — megvannak, mégsem mondhatók korszerűnek: sok helyen hiányzik a sportpálya, az úszómedence. A gondot azonban leginkább a főszezoni zsúfoltság okozza. A balatoni és a budapesti kempingek ugyanis olyankor túlterheltek; ez pedig a kényelem, a komfort rovására megy. Az idén négy-ötezer hellyel bővül a hálózat — mégpedig jelentős állami támogatással. Főként az eddig kevésbé látogatott vidékeken teremtik meg a táborozás lehetőségeit : Nyíregyházán, Manoron, Győrött, Esztergomban és Hajdúszoboszlón adnak át új kempingeket. Ezzel egyszerre összesen mintegy 60 ezren lakhatnak a sátortáborokban. Néhány helyen bővítik a szolgáltatásokat is — így a budapesti római-parti táborban új étterem nyílik, s játszóteret is kialakítottak. Szolnokon és Bajáin közeli autószerviz és gyermekmedence várja a sátorozókat. A kempingezés idei szezonja május 19-én kezdődik Debrecenben — a sátorozók találkozójával. KETTŐS SZEREPBEN Csúfolódott rajta film és Írott példabeszéd, se szeri se száma az anekdotikus történeteknek, ám nehogy puszta tréfaként értelmezzük azt, ami igaz; a vevő dühöngve viszi haza a silányra sikeredett árut, holott — közvetve vagy közvetlenül — ő készítette! Furcsa kettősség él bennünk, szövi át mindennapjainkat. Vásárlóként egyre igényesebbek vagyunk, mind kevésbé érjük be a tessék-lás- sék módon előállított árukkal. Jogos magatartás, hiszen pénzünkért azt akarjuk kapni, ami jár érte. Termelőként viszont — hogy finoman fogalmazzunk — könnyen túltesszük magunkat az előírásokban szereplő igényeken, formaságnak véljük azt a jogos követelményt, hogy a pénzünkért — azt a teljesítményt nyújtsuk, ami jár érte. Kézenfekvő: a kettős szerep azonosságainak eltérő értelmezése konfliktusokat teremt, a termelésben és a felhasználásban egyaránt. S mert másfajta szereposztás nincsen — a társadalmi munkamegosztásból következően nem is lehet —, magunknak kell vállalnunk mindazt, amit hol termelőként, hol fogyasztóként cselekedeteinkkel megtestesítünk. Mindössze illusztrációnak szánva: tavaly az árhatóságok helyszíni ellenőrzéseinek száma meghaladta a százezret. Ebből valamivel több, mint hétezer esetben bukkantak szabálytalanságra. Sok ez vagy kevés? A mérlegelő töprengés helyett a tényeknek most azt a jellemzőjét ragadjuk meg, hogy az előírásokat megsértő termelők, kereskedők magúik is vásárlók, fogyasztók. Fölháborodva tiltakoznak, ha megkísérlik bárhol becsapni, megrövidíteni őket. Ez a kettősség, ez a veszélyes gazdasági tudathasadás azonban sem átmenetileg, sem hosszabb távon nem viselhető el. Illetve elviselhető — mert hiszen létezik —, de az össztársadalmi érdekek sérelmével. Szándékosan választottunk olyan esetet, amikor a kettős szerep nyíltan, mindenféle takarás nélkül szembekerül a közerkölcs normáival, sőt legtöbbször az írott joggal is. A mindennapi élet ezerféle dolgában azonban a frontvonalak kijelölése nem ilyen egyszerű. A mulasztó, a szabálytalankodó gyakran rejtve marad, bírája csak saját lelkiismerete — s még inkább érdekeit jól felfogó tudata — lehetne, de ez a bíró nem hirdet ítéletet. S azért nem, mert gyakorlati tapasztalatokból tudja, társakra talál. Fogyasztói elégedetlenségünk egyedi, az esetek túlnyomó részében meghatározott áru, szolgáltatás minőségének, árának stb. következménye. Termelői igénytelenségünk sokféle jele azonban soha nem egyedi, hanem közös hatások teremtménye, mert mulasztásunk ugyan lehet egyéni, de az a legkevesebb, hogy mások asszisztálnak hozzá. A gyártmányszerkesztő hibás elképzelésére mások mondták ki a jóváhagyó igent, a művezető is tudja, hogy a gépeknél nem az előirt anyagot forgácsolják vagy darabolják, s a meóveze- tőnek sincs kóros emlékezetkiesése, amikor a silányabbra ráüti, ráütteti a jobbat jelző pecsétet. Véletlenek — persze — vannak, s így megtörténhet, a sebbel-Iobbal összeszerelt háztartási gép, a színhibás kelme, a gyatrán ragasztott cipő, a zsíros, vizes töltelékáru azokhoz is — s most e két betűcske nagyon hangsúlyos — elkerül, akik készítették. Eljut viszont azokhoz is. akik pénzükért telles értékű árut várnak, s ők szintén bűnhődnek, ártatlanul. Az adott esetben ártatlanul, de vajon mindig úgy?! Vagy kölcsönke- nyér visszajár alapon csereberélnek termékeket, s mindenki a másikat szidja? Ha a bér mögött teljes értékű munka áll, akkor a termék is mindazt magába foglalja, amit az ára kifejez. Leegyszerűsítve: egyenlő mennyiségek cserélődnek, ha az árrendszer — természetesen — tartalmaz is differenciáló tényezőket. Ha azonban a bér mögül a csökkentett értékű munka kandikál ki, akkor a termék sem lehet az, aminek lennie kellene. Kinek jó ez? A vásárlónak semmi esetre sem. Érdekes módon azonban elégedetlenségünk mindig csak egy dolgot, a terméket veszi célba, megfordítja tehát a logikus menetet, a végpontnál kutatja azt, arrii a kezdőpontnál rejlik; úgy, mintha a lyukas tetőn beömlő égi áldásért az esőt kárhoztatnánk. Tavalyi gazdálkodásunk alapján a vállalatok, szövetkezetek eredménye 21 százalékkal nőtt 1976-hoz mérten, s 166 milliárd forintot tett ki. Csakhogy amíg a vállalatok, szövetkezetek költségvetési befizetései tíz százalékkal emelkedtek, a részükre , nyújtott kedvezmények és támogatások húsz százalékkal lettek nagyobbak. Figyelmeztető arányok ezek — még akkor is, ha a részesedési alapokra 10,7 milliárd forint jutott, 14 százalékkal több, mint az előző esztendőben. E növekedés könnyen kelthet olyan illúziókat egy-egy termelőhelyen, hogy nálunk minden rendben van, lássuk tehát, mit kínálnak az üzletek. Tudomásul kell vennünk: azt kínálhatják, amire fedezetet teremtettünk. Ezért magunkat vezetjük orrunknál fogva, ha csupán a pultok előtt elégedetlenkedünk, ha kettős szerepünkből csak az egyiknek a szövegét tanuljuk meg. A színművészet ismeri az egyszereplős darabokat A gazdasági életben az ilyesmi ismeretlen. Lázár Gábor Hídépítés a Rábcán A Győr-Sopron megyei Abda határában új közúti híd építéséi kezdték meg 1977. őszén. A Rábcán átívelő hetvenkét méter hosszú, tizenkét méter széles hídnak már áll á betonváza- A harminckét millió forint értékű új létesítmény 1978. végére készül el. Képünkön : Betonvasalásl munkálatok az új hídon. Rövid, de korántsem eseménytelen hét fejeződött be. A harmadik történelmi tavasz 33. évfordulója nyarat ígérő, tavaszi veirőfénnyel köszöntött ránk. Szinte egyik napról a másikra pattantak meg' a rügyek, s borultak virágba t- elsőként — a kajszibarackfák. A hirtelen érkezett meleg miatt egyszerre sürgős lett minden: a kettős pihenőnapon is több helyen dolgoztak a földeken. Kadarkút határában például egész nap szolgálat* ban volt a növényvédelmi helikopter; gyomirtószert permetezett a gabonaföldekre. A héten csaknem teljesen befejezték a zöldborsó vetését a Nagyatádi Konzervgyár termeltetési körzetéhez tartozó gazdaságok. Azért vetették szakaszosan ezt a fontos konzervipari növényt, hogy az előreláthatólag május végén kezdődő feldolgozásnál ne okozzon torlódást a hirtelen érés. A földekről az elmúlt héten egyre több hír érkezett. Idézni érdemes ezek közül azt, hogy megkezdődött a burgonya és folytatódott a cukorrépa vetése. Több gazdaságban pedig megtették az előkészületeket a kukorica vetésére. A kistermelőket, a házd- kert-tulajdonosokat segíti munkájukban az a kiállítás, amelÿ pénteken nyílott meg Kaposváron és Nagyatádon. Munkaeszközöket, növényvédő szereket, műtrágyát vehetnek és jó tanácsot, tapasztalatot szerezhetnek -itt a (kistermelők. A hét végén — amikor fagypont alá süllyedt a hőmérséklet — aggódva figyeltük azt is, hogy nem lesz-e kárt a fagy a hirtelen pattogó rügyekben, virágbimbókban. A kérdésre csak akkor lehet feleletet adni, ha melegre fordul az idő. — A fagypont kö-, rüli hőmérséklet miatt legalább két hetet késnek a megyében a primőrök. Említésre érdemes hír az is, hogy a Vi- ticoop szőlőtermelő társulás elsőként Böhönyén, majd Ba- i latonszárszón megkezdte az ültetést. Ebben az évben ösz- j szesen 170 hektáron helyezik J földbe a gyökeres oltványt. j Tervekről esett szó a héten ] a megye állami gazdasági ve- I zetőihek tanácskozásán is. A múlt év tapasztalatait meg- I szívlelendő tanulságai miatt vették mégegyszer számba az J igazgatóik. Ezekben a napokban nemcsak a mezőgazdaság- I ban, hanem minden gazdálko- j dó egységnél áttekintik az év eddigi eredményeit, összegyűjtik a hasznosítható tapasztalatokat. A rövid munkahéttel ugyanis már új negyedévet kezdtünk. Az első három hónap munkáját értékelő mérlegek ugyan csak ápriiás közepe táján készülnek el, az eddigi adatokból azonban már következtetni lehet arra, hogy miként dolgoztak a vállalatok. Az első negyedév számai meglehetősén vegyes képet mutatnak.^ Néhány üzemben kiemelkedően szép munkaMkerek születtek: többet végeztek el a feladatokból, minit amennyi az első negyedévre esett. Kihasználták ezt a »szállítási holtidőnek« számító három hónapot az építőipari vállalatok is: egyenletesen fogadták a kavicsot és a többi építőanyagot. Az időjárásra elsősorban az építőipar hivatkozhat, akkor, ha a munkát akadályozó tényezőket sorolja. Ez a hivatkozás azonban nem eléggé megalapozott. Bizonyítja ezt többek között az Adria olajvezetéket készítő sipfoki Kőolajvezeték Építő Vállalat eredménye: tervüket 106 százalékra teljesítették, pedig a tél hidegebb volt, mint amilyenre az utóbbi évek tapasztalatai alapján számítani lehetett. A hegesztőtraktorok mellett, dermesztő szélben naphosszat dolgoztak az emberek távol a lakott helyektől, a szántóföldek közepén. Az eredménye az lett, hogy hosz- szabb vezetékszakasz készült el az év első három hónapjában, mint amennyivel a terv számolt. Ha viszont azt is számításba vesszük, hogy az Adria vezetéket az év végére olajszállításra kész állapotba kell hozni, akkor világossá válik e munkasiker jelentősége. Más vállalatoknál — ahol kevesebbet végeztek el a munkából, mint amennyivel a terv számol — a lemaradás a következő negyedévek feladatait nehezíti. Okulni az első három hónap tapasztalataiból már most érdemes. Csak így lehet jobban megszervezni a hátralevő időszak tennivalóit. Az ütemtelen termelés ugyanis nemcsak a gyárnak, az üzemnek rossz, hanem a vállalatok közötti együttműködésben is zavart okoz, s a kárát végső soron a népgazdaság látja, s a fogyasztó veszi észre, ha átmenetileg hiányzik valamelyik közszükségleti cikk, •r. Karéra Imre Műszaki tájékoztatás szakembereknek Huszonhat somogyi vállalat tizenhét munkahelyi ágazatában dolgozó, csaknem 460 felsőfokú végzettségű szakember véleményét és igényét dolgozta föl alapos, elemző munkával Vékony László és Péntek Zsuzsanna (mindketten a DÉLVIÉP dolgozói, a Magyar Hidrológiai Társaság tagjai). A végeredmény az MTESZ Somogy megyei Szervezetének elnöksége elé került. A testület »A szakmai tájékoztatás fejlesztése érdekében végzett, részletes információigény-kutatás Somogy megyében« című felmérő anyag alapján reális és megvalósítandó eU képzelésnek tartja a Műszakr Tájékoztatási Központ létrehozását. Messze van Budapest A megkérdezett szakemberek között a műszaki egyetemet, illetve főiskolát végzettek voltak a legtöbben, s a kérdőívekre válaszolóknak mintegy fele az irányításban, igazgatásban, gyártási és kivitelezői munkakörökben, az üzemeltetésnél és a karbantartásban dolgozik. A fölmérés készítői megállapították, hogy nagy szükség van Somogybán a műszaki szakemberek és az információ-feldolgozó bázis közötti rendezett, összehangolt és szervezett folyamatok kialakítására és állandó fenntartására. Ezt a szervezeti egységet biztosítaná a majdani Műszaki Tájékoztatási Központ Kaposváron. Az igényfölmérő lapokon számos kérdést találhattak a szakemberek. Egyebek között arra is kíváncsiak voltak a fölmérés összeálh'tói, hogy a megkérdezettek kielégítőnek tartják-e a rendelkezésre álló hazai és külföldi tájékozódási lehetőségeket, továbbá részt vennének-e tájékoztató kiadvány összeállításában; ide- gennyely-tudással vállalná- na'k-e műszaki fordítói munkát? A tájékozódási nehézségek között jó néhány »hiánycikket« találhatunk. Ilyenek például az idő, a nyelvismeret, a szükséges szakirodalom, a szervezettség, a műszaki propaganda hiánya, illetve alacsony szintje. A válaszok sorában olvasható, hogy jóformán csak Budapesten, a dokumentációs központban lehet kellő információhoz jutni. Ajánlatok a közreműködésre A somogyi szakemberek ennél a huszonhat vállalatnál fontos érdeküknek tartják a műszaki tájékoztatás javítását, ök .és a munkahely vallja ugyanis a kárát annak, ha áz információ késve jut a tudomásukra. Ez indíthatta a megkérdezetteknek majdnem a. felét arra, hogy aktívan részt vegyen a hatékonyabb tájékoztató rendszer megteremtésétien : közreműködést vállalt ilyen jellegű kiadvány összeállításában. A' válaszadók több mint 40 százaléka — s'ázkilencven szakember — rendelkezik idegen (főként orosz, német és angol) nyelv- ismerettel, s a fordítani tudók több mint egyharmadá rendszeresen részt venne fordítások készítésében. A VBKM kaposvári gyárából például nyolcán, Hagyományos technológiával, terv szerint • A Mai'cali Építő- és Szak ipari Szövetkezet 100 százalék ra teljesítette az elmúlt év termelési előirányzatát. Az idén öt százalékkal többet, 27 millió forintos terv eléréséi tűzték ki célul. A százhatvan dolgozójuk többsége építőmunkás. Az ő kezük nyomán — hagyományos technológiával — emelkedik Marcaliban a sajátos hangulatot árasztó Berzsenyi lakótelep. Évente huszonnégy többszintes lakást adnak at ! itt az OTP-nek és a tanács- j nak, mégpedig határidőre. Vas ; Béla elnjjk' elmondta, hogy — a megszokottal ellentétben — ők nem decemberben, hanem nyáron adják át a megrende- lőknk a lakásokat, amikor könnyebb a munka, és ruines év végi hajrá. Ennek köszönhető, hogy az általuk épített lakásokban nincs szükség hiánypótlásra. Jövőre is huszonnégyet, 1380-ban azonban harminchat lakást akarnak átadói. a DÉLVIÉP-től, a VOLÁN 1» sz. Vállalattól, a Kaposvári Cukorgyártól, a SÁÉV-től é» a TANÉP-től öten-öten jelend keztek erre a munkára ... Az előbbiekből kitűnik, hogy a megyei Műszaki Tájékoztatási Központ létrehozásáhoi két fontos előfeltétel máris megvan : az egyik az egyr* növekvő igény az információ* iránt, a másik pedig az, hog$ rendelkezzünk olyan szakember-gárdával, amely információ-feldolgozó bázisként figyelembe vehető. Hogy a kettő között szervezett és folyamatos kapcsolat jöhessen létre, c célból van szükség a Műszaki Tájékoztatási Központra Somogybán. Megalapozott törekvések Milyen feladatot látna el ez a központ? Mindenekelőtt a nevében jelzett tevékenységgel szolgálná a szakembereket : tájékoztatást nyújtana, s e végből betöltené az összekötőkapocs szerepét a vállalatok szakemberei, mint felhasználók, és a tájékoztatási intézmények között. A legfőbb információs bázisként a Megyei Könyvtár jönne számításba. Első rátekintésre nagynak tűnik a fa, s hozzá kicsinek a fejsze, de egyik feladat sem megoldhatatlan. Egyeztethetők és nyilvántartásba vehetők a vállalati, intézményi igények, felmérhetők a rendelkezésre álló központi és vállalati információ-bázisok. S ha minden anyag megvan, megindulhat a rendszeres tájékoztatás általános szinten arról, hogy mi, hol található, ki mit fejleszt és ki mit gyárt, illetve, hol lehet szerezni visszatekintő tájékoztatást. Kialakulhat a referáló és fordító hálózat, valamint a speciális, gyorsmásolási tevékenység. A központ bevezetheti a komplex mikrofilmes technika alkalmazását és módszertani segítséget nyújthat vállalati, intézményi műszaki könyvtárak fejlesztéséhez. A tervek megalapozottak, most már a megvalósítás előkészítésén a sor. Az igényfölmérés alapján nagyon sok szakember venné hasznát a somogyi Műszaki Tájékoztatási Központnak. h. F. Somogyi Néplap
