Somogyi Néplap, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-29 / 100. szám

( Államcsíny Afganisztánban 'Afganisztánban a fegyveres erők megdöntötték Moham­med Daud kormányát. A leg­frissebb jelentések ellent­mondóak: a kabuli rádió sze­rint a nyugalom helyreállt, a hatalmat Abdul Kader tá­bornokkal az élen a fegyveres erők forradalmi tanácsa vette át. A Reuter angol hírügy­nökség viszont további lövöl­dözésekről és összetűzésekről számolt be. Ma még nehéz kihámozni a jelentésekből a fegyveres erők puccsának hátterét és mozgató rugóit. Bizonyos ér­tesülésekből azonban arra le­het következtetni, hogy a ka­buli őrségváltás az országban a haladó erők megszilárdulá­sát hozza magával. Erre utal Kader tábornok első rádió- üzenete is, amelyben hangsú­lyozta: Afganisztán történe­tében először fölszámolják a feudális zsarnokság és ön­kényuralom maradványait. Az Afgán Köztársaság 1919. február 28-án vált független­né. Területe az időszámítá­sunk előtti korokban — i.e. 550-től — a perzsa birodalom része, majd Nagy Sándor hó­dította meg. Később az ara­bok és a buharai emirek uralták; az afgánokról elő­ször — avegana néven — a VI. században tettek említést a krónikák. Az első önálló af­gán állam alapításának éve 1741. Száz évig virágzott a kiterjedt afgán állam, míg­nem visszaszorították a hódí­tók: előbb a szikhek, majd a britek. Vitézül harcoltak az angol gyarmatosítókkal szem­ben, sok csatát megnyertek, de 1880-ban a jól fölszerelt brit kolonialistákkal már nem bírtak. London Abd Ur Rah- mont segítette az afgán trón­ra Függetlenségének elnyerése után már 1921-ben aláírták az első szovjet—afgán egyez­ményt, s o két ország között megértő, korrekt kapcsolat jellemzi a következő évtize­deket. A második világhábo­rúban Afganisztán semleges maradt, híven a szomszédos Szovjetunióval 1926-ban kö­tött szerződéshez. Az ország függetlenné vá­lása után királyság, az 1964- ben elfogadott új alkotmány értelmében pedig alkotmányos monarchia volt. A tőkés jelle­gű fejlődés súlyos belső fe­szültségekhez és ellentmondá­sokhoz vezetett. Mohammed Daud kormányfő 1973. július 17-én katonai puccsal dön­tötte meg a monarchiát, s kikiáltotta a köztársaságot, amelynek ö lett az elnöke és egyben miniszterelnöke. A hazánknál csaknem két­szerié nagyobb állam lakos­sága majdnem 18 millió; 20 nemzetiségre oszlik, közülük a legnépesebb a pastu nyelvet beszélő afgánoké. Több mint kétmillióra becsülik a máig is nomád, illetve félnomád tör­zsek létszámát. Afganisztán mezőgazdasága dinamikusan fejlődik, állattenyésztése kül­terjes, ásványi kincsekben — főleg ólomban, cinkben, vas­ércben, aranyban, ezüstben és szénben — gazdag. Külkeres­kedelmének jelentős hánya­dát egy 1955-ben kötött egyezmény alapján a Szovjet­unión keresztül bonyolítja le; legfőbb partnere az exportban ugyancsak a szovjet állam. Befejezte munkáját a Komszomol XVIII. kongresszusa Hírlapkczbesítőt föhesz a Megyei Postahivatal, Kaposvár, 1. Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Fizetés meg­egyezés szerint Jelentkezni a főnöki irodában. (Folytatás az í. oldalról) megbonthatatlan szálai fűzik egybe. Ezért is örülünk min­den alkalomnak, amikor ta­lálkozhatunk a szovjet ifjúság képviselőivel — jelentette ki egyebek között Maróthy Lász­ló. Tolmácsolta az MSZMP Köz­ponti Bizottsága és Kádár Já­nos üdvözletét a gyár kollek­tívájának, s a KISZ KB első titkára végezetül a magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség zászlaját és ajándéktár­gyat nyújtott át a látogatás emlékéül a gyár párttitkár- helyAtesének­Dr. Maróthy László, az MSZMP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a KISZ KB első titkára pénteken Borisz Pasztuhovval, a Komszomol Központi Bizottságának első titkárával folytatott eszmecse­rét a két ifjúsági szövetség egyenletesen fejlődő kapcsola­tainak további bővítéséről. Moszkva ünnepi díszt öltött Május elseje előtt a Szovjetunióban Ha tszázhatva n moszkvai gyár, üzem, intézmény, hiva­tal dolgozói vesznek majd részt május elsején Moszkvá­ban, a Vörös téren, a dolgo­zók színpompás felvonulásán. Rajtuk kívül eljönnek a szov­jet főváros lakódnak száz- és százezrei, a sportoló fiatalok képviselői, akik ezúttal is lát­ványos bemutatót tartanak a komszomol isták küldöttei, akik között ott lesznek az if­júsági szervezet kongresszu­sán részt vett delegátusok is. A moszkvaiak ünnepi felvo­nulásának élén azok az üze­mek, vállalatok haladnak, majd, amelyek tavalyi telje­sítményükért elnyerték a Szovjetunió Minisztertaná­csának zászlaját Moszkva már felöltötte ün­nepi köntösét A házak falán elhelyezett hatalmas transzpa­rensek a munkát a dolgozó embert, a lenini pártot dicsőí­tik, a párt központi bizottsá­gának május elsejei jelszavait ismertetik. Szokás szerint fényérba öltöztették a legfon­tosabb középületeket dísziki- világítást kaptak a főútvona­lak, a Moszkva folyón átívelő hidak. A hagyománynak meg­felelően sok tízezer színes lámpa díszíti a moszkvai köz­ponti távíróhivatal Gorkij ut­cai épületét — színes térké­pek ábrázolják a mostani öt­éves tervidőszak legfontosabb építkezéseit Nagy hangsúlyt kaptak az ünnepi dekoráció­ban a párt és a szakszerve­zetek felhívásai, de ugyan­ilyen szerepe van a tavasz de­rűjének is: az utak mentén színes, világító óriás szegfűk és más virágok jelentik a dekorációt A moszkvai dolgozók fölvo­nulása -p a hagyományoknak megfelelően — délelőtt 10 órakor kezdődik, a párt és az állam vezetőinek, a meghívott vendégeknek jelenlétében. Ott lesznek a Vörös téren a nézők között számos ország képviselői, szakszervezeti kül­döttei is. Hasonló, színes felvonulás­ra készülődnek a dolgozók a Szovjetunió minden városá­ban, még a legkisebb lakott településeken is. Megünneplik a dolgozók nemzetközi szoli­daritását az északi sarkkörön belül az úszó jégtáblán föl­állított szovjet kutatóállomá­son és a déli sarkvidék szov­jet tudományos expedíciói­nak központjában, Mimij ben. A felvonulás után mindenütt gazdag kulturális program, igen sok szórakozási lehető­ség várja az ünnep részve­vőit (MTI) A központi bizottság beszá­molója feiletti háromnapos, tartalmas és igen akitív vita Borisz Pasztuhovnak, a Kom- szomol KB első titkárának zárszavával ért véget. A kora délutáni órákban a saknem ötezer kongresszusi küldött másfél órás zárt ta­nácskozásra ült össze, ame­lyen megválasztották a Kom­szomol vezető szerveit. A délutáni órákban ülésezett először az újjáválasztott köz­ponti bizottság is. Ezt köve­tően került sor a kongresz- szus ünnepi záróülésére, ame­lyen a megnyitóhoz hasonlóan részt vettek az SZKP és a szovjet állam vezetői — köz­tük Andrej Kirilenko és Fjo­dor Kulakov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai, az SZKP KB több titkára, a 107 országból érkezett 135 kommunista, demokratikus és szocialista ifjúsági szövet­séget képviselő külföldi kül­döttségek. Borisz Pasztuhov, a szov­jet kommunista ifjúsági szö­vetség központi bizottságának első titkára ismertette a kong­resszus zárt ülésén megvá­lasztott vezető testületek ösz- szetételét. A Komszomol köz­ponti revíziós bizottságának elnökévé ismét Vitplij Ar- szentyevet választották. A kongresszust Borisz Pasz­tuhov rékesztette be, a fiata­lok hosszú percekig zúgó tapssal, nagy lelkesedéssel kö­szöntötték a szervezet most véget ért nagyszabású tanács­kozásának határozatait, éltet­ték a Szovjetunió Kommun is ta Pártját, a szovjet népet. (MTI) Az ENSZ-közgyülés namibiai ülésszakán Különleges megbízottat kér a Swapo Som Nujoma, a Swapónak az ENSZ-közgyűlés Namíbia kérdésével foglalkozó rendkí­vüli ülésszakán részt vevő el­nöke egyórás megbeszélést folytatott Cyrus Vance ameri­kai külügyminiszterrel Wa­shingtonban. A megbeszélésen jelen volt Joseh Carba nigé­riai külügyminiszter is. Nujo­ma New Yorkba való visszaté­rése után nem szolgált köze­IVyolcYannyolc mentesítő vonat Ünnepi ügyelet a MÁV-nál és a Volánnál A május elsejei utasforga­lom igénye eltér a korábbi két­napos ünnepekétőL A MÄV ennek megfelelően elsősorban a Balaton, a Duna kanyar és a Velencei-tó közlekedési lehe­tőségeit bővíti ezen a hétvé­gén, annál is inkább, mert ezeken a vonalakon még csak az előszezoni rend szerint jár­nak a vonatok. A május elseje előtti napokra és az ünnepen a hivatalos menetrend szerint is indul 38 mentesítő vonat. Ezenkívül készenlétben tarta­nak 50 mentesítő szerelvényt, amelyet — szükség szerint — a főváros és Miskolc, valamint a Debrecen, Nyíregyháza, Bé­késcsaba, Szeged, Szombathely, Zalaegerszeg közötti vonalon állítanak forgalomba. A felvo­nuláson részt vevő, távolabb lakók zavartalan utazása ér­dekében Budapest, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs és Szombathely körzetében gon­doskodtak a vasútigazgatósá- gok helyi mentesítő vonatok­ról is. A Volán vállalatok ugyan­csak megerősítik a budapesti és vidéki elővárosi forgalmat, s a MÁV-val együttműködve valamennyi mentesítő vonat­hoz teremtenek csatlakozást. Kedvező idő esetén nagy ki­rándulóforgalommal, valamint a aiákok hétvégi «-villámláto­gatásával-«, tehát körülbelül százezer »többlet utassal« szá­molva országosan 2 ezer men­tesítő buszt indít a Volán, csaknem annyit, mint húsvét- kor. A budapesti 20-as Volán ün­nepi ügyelete néhány nagy forgalmú vonalra is szervezett úgynevezett másodjáratokat. Az Engels téri pályaudvarról mától hétfőig 90 kisegítő busz induL Több kocsit állítanak üzembe a felvonuló dolgozók fővárosba és hazautazására a szigethalmi, a váci, a zsámbé- ki, a monori, az érdi vonalon, s tartalékolnak kocsikat a Du- na-kanyar forgalmának zavar­talan lebonyolítására is. (MTI) t lebbi felvilágosítással a meg- " beszélés tartalmáról. Az öt nyugati nagyhatalom Namíbiára vonatkozó rendezé­si tervét a pretoriai kormány­zat csúpán különböző, a Swa­po kapitulációját jelentő köve­telései teljesítése esetén haj­landó elfogadni. A Swapo ál­tal vitatott három fő kérdés a következő: a függetlenséghez vezető átmeneti időszakban ki fogja valójában ellenőrizni a helyzetet, milyen számban és az ország mely területén ma­radnak dél-afrikai csapatok, végül Walvis Bay kikötőjének kérdése. A Swapo az átmeneti idő­szakra egy különleges ENSZ- megbízott kiküldését kéri. Az ő feladata lenne ellenőrizni a jelenlevő ENSZ-erőket és fö­lötte állna a dél-afrikai meg­bízottnak is. Nujoma szerint ez a megoldás biztosíthatná á valóban szabad választásokat. Sam Nujoma az amerikai külügyminiszterrel folytatott megbeszélése során állítólag a kérdésekkel kapcsolatos jegy zéket nyújtott át Cyrus Vance- nak. (MTI) Most még olcsóbban vásárolhatja meg tüzelőjét! Egyes szénfajtákat 11 B’t/q a hazai brikettet 10 Ft/q ENGEDMÉNNYEL ÉRTÉKESÍTJÜK Keresse föl telepeinket ! qONAaly . (17822) Eirópa utolsó gyarmata E helyet la­kosai egysze­rűen csak »Sziklá»-nak nevezik. S a szó valóban találó: itt az ibériai-félszi­get déli csücs­kében való­ban csak szik­la van. A XX. század hetve­nes évei egyetlen euró­pai gyarma­tának nevet a mórok adtak, akik 711-ben foglalták el. s vezérükről, Tarik-ibn-Szaid- ról kezdték emlegetni az ókorban még Herkules oszlo­paiként emlegetett félszige­tet. így lett a neve »Tarik sziklái«, azaz arabul Dzse- bel-al-Tarik, amit — több­szörös torzulás révén — ma Gibraltárként ismerünk. Az utrechti béke Az észak-afrikai hódítók, a mórok nem az elsők voltak, akik megtelepedtek itt, a Földközi-tenger atlanti ka­pujánál. Ismerték e helyet az ókor görög és római hajósai, meg a föníciaiak is. A ten­gerparti sziklaerődöt a kö­zépkor folyamán, ostrom alá vették a normannok, a kasz- tíliaiak, s végül 1462-ben a spanyolok hódították vissza. A terjeszkedő világbiroda­lom számára fontos volt az erőd, hiszen délről és nyugat­ról az oszmán hajóhadak és az észak-afrikai kalózok fe­nyegették területét. A spa­nyol királyok uralmának azonban nem a félhold ve­tett véget: 1704-ben a brit lobogó kúszott föl a gibraltá- ri erőd ormára, s ezzel a »Szikla« Nagy-Britannia leg­fontosabb támaszpontjainak egyikévé lett. Az angolok hó­dítását 1713-ban, az utrechti békével a spanyol uralkodók­nak is el kellett ismerniük. A szerződés 10. cikkelye sze­rint: »A katolikusok királya maga és utódai nevében le­mond Nagy-Britannia 'koro­nája javára Gibraltár váro­sáról és erődjéről a hozzá tartozó kikötővel, erődítmé­nyekkel és őrhelyekkel együtt.« A város és közvetlen kör­nyéke azóta Anglia birtoka, azaz egyszerűen: gyamata. Igaz, 1969 óta Gibraltárnak alkotmánya van, s hivatalo­san domíniumnak nevezik. A lakosság tizenöt tagú képvi­selőházat választ, s a szava­zások mindenkori győztese a munkáspárt minisztertaná­csot alakít. Az ügyeket azon­ban — már több mint 250 éve — a Londonból kineve­zett kormányzó irányítja. Vizet —> importból Az egész terület egy 1200 méter széles, 5000 méter hosszú — a Földközi-tenger­be nyúló — terméketlen, ko­pár félsziget, ahová a leg­szükségesebb élelmiszereket és az ivóvizet is a tengeren kell szállítani. Tengeri vagy légi úton, mert a Franco- rezsim — több mint tíz éve — teljes blokádot hirdetett Gibraltárra, s elzárta a fél­szigetet a szárazföldtől. A blokád válasz volt az ango­lok által rendezett népszava­zásra, amelyen 12 ezer sza­vazat ellenében csupán 44 szólt a Spanyolországhoz va­ló csatlakozás mellett.. .‘Az­óta a gibraltáriak még több »British forever « azaz »Brit mindörökké« feliratot feste­nek a szűk utcák házfalaira, s a határon túl élő hozzátar­tozóikkal a lezárt sorompó­kon keresztül kiabálva közöl­hetik csupán a családi híre­ket, mivel a szárazfölddel nincs telefonösszeköttetése Gibraltárnak. A »Szikla« — mint mindig — most is a tengerből él. Igaz, a gibraltári hadikikötó és a légitámaszpont hadásza­ti értéke az utóbbi időben valamelyest csökkent, de az itteniek számára mégis ez az egyik legfontosabb kerese­lehetőség. Ezenkivül ter­mészetesen sok kereskedelmi és turistahajó is megáll Gib­raltár védett kikötőjében, s a kereskedelem továbbra is jelentős hasznot hoz, hiszen az egész gyarmat »Duty free« — azaz : adó- és vámmente­sek az itt kapható holmik. A kereskedelem uralja a várost. Minden ház egy-egy bolt, s az utcára kirakott árucikkek csábítva kínálgat- ják magukat a különböző egyenruhát viselő tengeré­szeknek, meg a turistáknak. A kényelmetlenségek ellené­re ugyanis Gibraltárnak van idegenforgalma. Az állandó­an ragyogó nap, a Földközi­tenger vize aránylag sok üdü­lőt vonz ide ma is. Az egyen­ruhák gyakori fölbukkanása azonban arra figyelmezteti a gibraltári Maán street-en sé­tálót: Gibraltár a hajdani brit világhatalom egyik utol­só maradványa, amelynek megtartásáért , 1967-ben Lon­don a térségbe vezényelte flottáját is. A félszigeten vannak olyan erők is, amelyek Gibraltár teljes állami függetlenségét tűzték zászlajukra. A több­ség azonban ma már nyil­ván számol azzal, hogy a jö­vőben hozzá kell szolgniuk a Spanyolországhoz való csat­lakozás gondolatához. Az, hogy anakronisztikus jelen­ség egy gyarmat Európában, valószínűleg egyre világosabb London számára is. Az is igaz, hogy Nagy-Britannia amúgy sem túl jó »egészség­nek örvendő» pénzügyeit ala­posan megviselik Gibraltár költségei is. Érthető volt ter­mészetesen a gibraltáriak szembenállása a Franco-re- zsimmel, hiszen még a gyar­mati uralom is mérhetetle­nül több jogot biztosít szá­mukra, mint a fasiszta rend­szer. Ezt akkor el kellett fo­gadniuk a gyarmat angol urainak is. (És persze az is sokat nyomott a latba, hogy Spanyolországban — nem lé­vén tagja a NATO-mak — nem látták biztosítva a tá­maszpontok jövőjét sem.) Tárgyalások A jelenlegi spanyol kor­mány és London között az utóbbi hetekben megindul­tak a tárgyalások a félsziget gyarmat sorsáról. Sokan úgy tartják: Nagy-Britannia és a demokratizálódás útjára lépett Spanyolország hamaro­san megtalálja azt az utat, amelyen a bonyolult helyzet megoldható. Nyilván, átme­neti megoldásokkal kísérle­teznek majd, s a »Szikla« különleges helyzete még so­káig fennmarad. A tárgyalások nem kerül­hetik el Gibraltár legneveze­tesebb létesítményét a szik- laerödöt. a kövekbe vájt ha­dikikötőt, a hadihajók javí- tódokikjait és a katonai repü­lőteret sem. A Földközi-ten­gernek a NATO-stratégiában továbbra is nagy szerepe van. Így aztán valószínűnek lát­szik : a »Szikla« átadását már egy NATO-tag Spanyolor­szágnak tervezik. Ez azonban aligha valósul meg hamar. A falakon még ott a felirat: »Gibraltár örökké brit ma­rad!-*, s a sziklákon még ott élnek Gibraltár híres majmai, amelyekről azt mondja a fáma,. jelenlétükkel biztosít­ják a brit uralom folyama­tosságát. Európában itt, Gibraltár- l)an élnek csupán szabadon majmok, s ez kontinensünk egyetlen gyarmata is. Való­színűnek látszik; a majmok megérik a brit lobogó le­húzását. R. B, í

Next

/
Thumbnails
Contents