Somogyi Néplap, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-28 / 99. szám

VI, országos CsokonaNdiákszínjátszónapok Séta a gimnáziumban és a művelődési házban A diáikszín­játszók orszá­gos seregszem­léjére, Csurgó­ra a legjobbak, az aranyérmes együttesek kap­tak meghívást Tizenhét középiskolai diák- színpad vett részt a tegnapi megnyitón: — a gimnázium előtti téren, ahol Csokonai mellszobra áll, a Himnusz el­hangzása után Molnár László, a helyi gimnázium igazgató­ja, az első somogyi »oskola* tanáráról, a rendezvény céljá­ról így emlékezett meg: — A Kulturális és Oktatási Minisztérium, valamint a Népművelési Intézet a me­gye, a járás és a nagyközség 1968 áprilisa óta folyamatosan ápolja azt a haladó hagyo­mányt, amely programjával az egész magyar közművelő­dést szolgálja, és Csokonai Vitéz Mihály ébresztésének lelkes zászlóvivője. Csokonai tanára volt az el­ső somogyi »oskolának«, pe­dagógiai működése és a szín­játszással kapcsolatos tevé­kenysége kimeríthetetlen tár­háza azoknak, akik ma is éppúgy, mint ő — szívügyük­nek tartják az ifjúság har­monikus nevelésének ügyét rövid csurgói sétája után a Csokonai művelődési központ­ban megkezdődött a három­napos bemutatósorozat Hausz Gyula, a megyei művelődés- ügyi osztály vezetője és Deb- reczeni Tibor, a Népművelési Intézet osztályvezetője kö­szöntötte az ország minden vidékéről összesereglett fiata­lokat, majd a pécsi Nagy La­jos Gimnázium irodalmi szín­pada Szécsi Margit Eszem a gesztenyét című mesekrimijé­nek színpadi földolgozásává! nyitotta meg a bemutatósoror zatot Ismerős arcokat láttunk a színpadon: a rendezvény célja az is, hogy a fiatalok kétévenként újra fölfedezzék egymás arcvonásait, tehetsé­gük fejlődését. A háromnapos rendezvény idején a gimnáziumban díszí­tőművészeti bemutató, a mű­velődési központban szerény somogyi diák képzőművészeti bemutató várja az érdeklődő­ket. A találkozó plakettjét Bors István szobrászművész készítette. Tegnap este nagy sikerrel mutatta be irodalmi színpadi műsorát a kaposvári Táncsics Diákszínpad. József Attila, Solohov, Christopher Fry mű­veinek érett tolmácsolását lát­tuk tőlük. I Horányi Barna A tartalmasabb három évért Jelenet a pécsiek előadásából. — Csokonai a pedagógia tu­datos eszközévé varázsolta a színpadi játékot. Nevelve szó­rakoztatott, szórakoztatva ne­velt. Csurgón csupán egy csonka évet töltött, de itt tar­tózkodásának sok emléke ma­radt fönn. A Csurgón töltött hónapok mély nyomot hagy­tak diákjaiban. A tanulók a másik osztályból is odasereg- lettek verstani óráira,, a szín­játszásban megmutatkozó al­kotó kezdeményezései mind­máig megmaradtak. A gimnázium igazgatójának a szavai arra emlékeztették a Csurgóra sereglett fiatalokat, hogy Csokonai emlékét ápol­va, a ma életét elevenítsék meg a színpadon. Valameny- nyi diákszínpad koszorút he­lyezett el a költő szobra előtt, majd a Csokonai művelődési központban az első napon szereplő együttesek birtokuk­ba vették a színpadot. Egyelő­re csak ismerkedtek a helyi kö rülményekkeL A gimnázium igazgatója a meghívott vendégek számára rövid sétát javasolt a közép­iskola megújuló falai között Molnár László a nagyhírű könyvtárba vezette az érdek­lődőket ahol elmondta, hogy az épület felújításával egy- időben gondoskodnak a ritka értékű kéziratok, eddig még ismeretlen müvek bemutatá­sáról, a kutatás feltételeinek a megteremtéséről és a nagy­becsű dokumentumok restau­rálásáról. A megyei könyvtár máris hathatós segítséget nyújtott a csurgóiaknak, Szi­ta Ferenc tervei alapján meg­kezdődött a könyvtár beren­dezése. Évente eddig is mint­egy húsz kutató kereste föl a csurgói gimnázium könyv­tárát. a jövőben többet is tudnak fogadni, mert mikro­filmre veszik az értékes gyűj­temény lapjait. A diákszínjátszó együttesek Amint beköszöntött a ta­vasz, megjelentek a parkok­ban, a játszótereken a kis­mamák. Gyermekeiket vezet­ték kézen fogva, vagy kocsi­ban tolták, s ahol meleget árasztott a napsugár, hosz- szabban időztek a fényben. Több ezren élvezik megyénk­ben a gyermekgondozási se­gélyt ... 1967-ben, amikor a gyes-t bevezették hazánkban, 760 so­mogyi anya kapta ezt az álla­mi támogatást gyermeke föl­neveléséhez: összesen 1,5 mil­lió forintot kézbesített részük­re a postás. A múlt év végén már 8400-an voltak gyes-en, és 105,7 millió forintot kaptak. Tavaly ebben a segélyben a munkaképes korú lakosságnak 3,9 százaléka, a munkaképes korú nőknek pedig a 7,6 szá­zaléka részesült. Vannak olyan somogyi vál­lalatok, intézmények — mint amilyen például a Pamutfonó­ipari Vállalat Kaposvári Gyá­ra, a Kaposvári Ruhagyár, az Újpesti Cérnagyár nagyatádi gyára, a Somogy megyei Ipar­cikk-kiskereskedelmi Vállalat vagy a Május 1. Ruhagyár marcali gyára —, melyeknél a dolgozóknak több mint a fele nő. A pedagógusok között is túlnyomó többségben vannak. Ezeken a helyeken munkaszer­vezési és szociális téren egy­aránt az átlagosnál nagyobb követelménynek kell megfelel­niük a vezetőknek. Minthogy a bölcsődei helyek száma nem teszi lehetővé — egyelőre — valamennyi apró­ság elhelyezését, az anyák gyermekgondozási segéllyel való támogatása hasznos, meg­nyugtató megoldásnak bizo- nvult. Az utóbbi években élet­be lépett módosítások rugal­masan igazodnak az újabb követelményekhez — a gyer­mekgondozási segélyen levő édesanya például megszakít­hatja a támogatás igénybevé­telét, visszamehet dolgozni, s ha a szükség úgy hozza, is­mét igénybe veheti a gyes-t a három év folyamán —, de to­vábbra is fokozott figyelmet követel a kismamák sorsa a szakszervezeti és a gazdasági szervektől. Törődni kell például azzal — még a szülést megelőzően hogyan kívánják eltölteni a három évet a legfőbb cél, a gyermek egészséges fölnevelé­se mellett. Yajon jó-e az a megoldás, ha részfoglalkozást űznek — bedolgozóként — a kisbaba közelében? Figyelem­be kell venni, hogy jó néhány szülőnek a csecsemője mellett ott van az óvodás korú kis­gyermeke is, akit — mivel az óvodába nem veszik fel — ugyancsak az édesanyának kell ellátnia. A gyes-en levő szülő túlterhelése nem lehet cél. Közöttük is differenciálni kell: hogyan tölthető meg jó tartalommal a három vagy — az egynél több apróságot gon­dozó édesanyáknál — több év. Ahol már két apróság van, ott a tanulás is nehezebben megy — az egy gyermekesek közül sokan a gyes ideje alatt érett­ségiztek, tanultak felsőfokú ok­tatási intézményekben —, pe­dig nagy szükség lenne rá, hogy az általános iskola hiányzó osztályaiból levizsgáz­zanak, és később betanított munkássá vagy szakmunkássá válhassanak. Érdekes példát ' ad szakmai továbbképzésből a Somogy megyei Élelmiszer-, Háztartási és Vegyiáru Kiskereskedelmi Vállalat. Szakmai anyagokat küld a gyes-en levő édes­anyáknak, s évente egyszer be­hívja őket vizsgázni. Mire be­fejeződik a gyermekgondozási segély folyósítása, szakképzett kereskedőket kap vissza a vál­lalat a kismamák személyében. A módszer érdemes arra, hogy a kereskedelemben elterjed­jen. A végleges és megnyugtató megoldás természetesen az lesz, ha majd minden család, amely erre igényt tart, elhe­lyezheti gyermekét a bölcsődé­ben, óvodában vagy napközi­ben. Ehhez azonban az kell, hogy több ilyen létesítmény épüljön — a mostaninál gyor­sabb ütemben —, és a lakóte­lepi építkezéseknél nem utolsó beruházásként kerítsenek sort a bölcsödére, óvodára... Az SZMT elnöksége — Ró­na Imre elnökletével — teg­nap megvitatta a gyermekgon­dozási segélyrendszer somogyi tapasztalatait. Részt vett az ülésen és felszólalt a vitában többek 'között Badics Jánosné, a megyei pártbizottság párt­ós tömegszervezetek osztályá­nak munkatársa és Déri Ernő- né, a SZOT nőbizottságának főmunkatársa is. Az elnökség javaslatokat fogadott el, és ha­tározatokat hozott az előter­jesztés és a vita alapján. H. F. Hétvégi tájoló Májusunnep műsorokban Ünnepi hétvégénk lesz, a programok is ennek megfele­lően színesedtek ki majális­sá. A kaposvári Csiky Ger­gely Színházban Jacobi Vik­tor (1883—1921) nagyoperett­jét, a Sybillt mutatják be pén­teken este. Ezt az operettet — ritka kivétel — még az Ope­raház is műsorára tűzte. Csak­nem minden évadban felújít­ják valahol. Az egykori Ki­rály Színház-beli bemutatóra parádés szereposztást tervez­tek: Haraszti Mid, Lábass Ju­ci, Latabár Árpád, Fedik Sá­ri játszott benne. Szinte legen­dás, hogy az angol kiadó, Boo- sey már a próbák hírére Bu­dapestre érkezett, s rögtön megvette az előadás jogát. Hogy milyen friss tartalmak­kal tudja színre hozni a Csi­ky Gergely Színház társulata ezt a színpadi művet, az majd kiderül: az ünnepekben a Sy- bill szerepel a műsorom. As­cher Tamás rendezte, Hevesi András vezényel. Olsavszlcy Évát, Vajda Lászlót, Várhegyi Mártát — a címszereplő Mis­kolcról jött —-, Rózsa Tibort, Helyey Lászlót, Csákányi Esz­tert, Pogány Juditot látjuk majd. A díszletet és a jelme­zeket Pauer Gyula tervezte, koreográfus Széky József, a Fővárosi Operettszínházból. Szép' jubileumhoz — húsz éve énekelnek együtt — ér­kezett a Somogy megyei Pe­dagógus Férfikar, mely ünne­pi hangversenyét szombaton este tartja a tanítóképző fő­iskola aulájában. A műsorban megszólaltatják Liszt Hungá­ria Cantata című kórusművét is Heisz Károly vezényletével, az Operaház három művészé­m Tóth Béla gifAKr rn Inról Lcyci IU3K 3 lOiOI m okos dögök a barátok távozta után a cserényben. Ügy tűnt, nem aludtam egy kummanatot egész éjjel. A Kakas lépteit számoltam. Most érhet a Tuzoikos-halomra. Most a Kiri-laposán léptet Rátér a Dongér szárazulatára. Most a kökényért dombra. Mégiscsak aludhattam, jó kivilágosodott a borult ég, mi­kor vetem föl a szemem. Ho­hoho! Hát az én násznépem? Szaladok a padlás szájába, on­nét ellátok a Dongér magasu- latáig. Ám egy nyúl nem moz­dul a bodoran rakódott havak között. Na, elbeszélgetek én az állatokkal, osztom, szorzóm : ez az enyém, ez a barátoké. De mivel mindig az övéké volt a jobb a kiszámolásnál, hát elölről kezdtem többször is. Csak mig így etetve dézs­málom szét állatseregleteimet, hát szép ciripelve megszólal nagy messziről egy szánkó­csengő. Ök jöttek. Viktorék. Ahogy Pali megmondta. Apja, anyja, meg ő. A Kakas a lá- dásszánkó saroglyájához köt­ve. Hogy örültem! Bántam is én, hogy egy fia egyházfit nem tudtak hozni, hiszen egy harangozó meg egy kurátor maradt csak az őszi nagy him­lőjárvány után a tudók közül. Madj csak akad tavaszra! A harangozó odasógorol a he­tedik határban, a kurátor meg mozdulatlan beteg, de három hete is tán. Szütyőből csurgat­ják szájába a tejet, hogy éle­te pilácsát valami pisla lán­con tartsák. — Sebaj, gyerekeim! Hoz­unk új istrángot, összekötlek in azzal bennőtöket, hogy so­la semmi ki nem1 oldja. De <öti is aztán sietve, míg anyó­som az eszem-iszomot a ka- •őlábú asztalon szétrakja. (Toívtatjnk} — Éngenj ugyan ne írjon sehová! Apám után szabad vásárhelyi lakos vagyok. Nagy pénzen váltották meg magu­kat a jobbágyság alól. Mester­ségem van énnekem, nehogy pápisták jobbágyává legyek. Ha lemászunk a földről, itt a paréj uralma kezdődik, néma barátoké! — Hát te, kicsi? — Hagyja, nehogy zsákba vanrja! Teljesen árva. Vagy maradni akarsz, Matyi? Nél­külem hogy élsz meg? Én el­állók sárvargának. — Jó, akkor írom Matyit. Fele az övé, fele a miénk! így jó lesz? — Majd gondolkozunk raj­ta. Adj enni, Matyi ! — Oldozzátok föl a kötelét a fiúnak! — intett a barát. Pali asztalhoz ült, szétda­rabolta a nyulat. Adott a né­ma vasasoknak, öblös cserép­tányérokon ; csongrádi bort hozott és rozskenyeret. — Na, ögyünk! Csak úgy az ötágúval eme lődtek föl a nyúltagok a har­minckét fogú malmok garat­jához. Tépések, rágások hal­latszottak, s odakint a szél süvítése. Amikor eltűnt az öt üregi nyúl, s öklökkel törlőd­tek a szájak, Pali cserépku­pákba loccsantotta a bort. — Na, igyunk! Megemel ődtek a csuprok. És sokszor egymás után. Ló­ért való szép piros borunk volt Csongrádról. Csúszott a nyúlra. Melegedett a mellvért a vasasokon, megizzadt a — A kontraktussal ml le­gyen? — fordult vissza a ba­rát — Gondolkozunk rajta — válaszolt Pali szárazon. — Szökni nem tudtok. — Nem is akarunk. A sa­játunktól, a saját hazánkból, minek szöknénk? No, magunkra maradtunk, beszéljük aztán, hogy fordíta­ni kell a sorsunkon. Beírtak bennünket az utolsó pityke- gombig, hát mi álljuk ki az örökös vekzatúrát — Könnyen beszélsz, te Pa­li. Mivel nem is dadogsz, meg két kezedben hordod a kin­cses bányát. Én mesterséget a lószereteten kívül nem tudok. Bármi földbirtokosnak a mar­kába vagyok. Hanem, ha Vik­tor hozzám jönne, én megell­nék itten Rákoson! Mintha várta volna már szavam, úgy válaszolt Pali. — Hozzád megy! — Mondta? — Nem. De tudom. Láttam magahurcolásán a nyáron, hogy akár soha nem tágítana mellőled. Már akkor maradt volna, csak apám ihingette: »Gyerünk, Viktor, menjünk, Viktor!«. Most megülöm a Kakast, holnap jön apám, anyám Vik­torral, meg egy kálomista kán­torral, aztán üsd, vágd a vi­lágot, sógor! — Te nem jössz velünk? — Nem haragszol, voltam sn itt eleget. A Kakas vissza­jön apámékkal, amit összete- pertünk, legyen a tiétek! — Majd megszolgálunk ér­te Ha városi leszel, olykor nem árt, ha kis tanyasi hi- zócskával bekocogtatunk te­lenként. — Majd meglátjuk, csak boldoguljatok! Magölelgetett, megdőngette a hátam, nyereggel ment a Kakasért Itt álltak már az nek — Rohonyi Anikó, ffagy János és Kertész Tamás — közreműködésével. A műsor­ban fellep a vakok Homé­rosz kórusa is. Filmszínházaink műsorából ezúttal a kaposvári Vörös Csillag műsorában szereplő új magyar filmre, Dömölky Já­nos Amerikai cigaretta című alkotására hívjuk fel a figyel­met A filmet Csurka István írta, s a szereplők sorában ta­láljuk Gobbi Hildát, Moór Ma­riamét, Tordy Gézát, Lukács Sándort. Mégis — úgy véljük — legtöbben a régen nem lá­tott Makláry Zoltánra lesznek kíváncsiak, aki pályája során százötven filmben szerepelt eddig. A cselekmény közép­pontjában ugyan egy megke­seredett költő áll, mégis igazi karaktert két öreg utcaseprő kap, ezeket alakítja Gobbi és Makláry meggyőző erővel, kitűnően. A zenét Presser Gá­bor szerezte, a Locomotiv GT játssza. Operatőr: Kottái La­jos. A televízió műsorából fő­ként a május elsejei felvonu­lás közvetítésére szeretnénk a figyelmet irányítani. Akik nem tudnak részt venni a ka­posvári menetben, pillanatké­peket kapnak a televíziótól, ugyanis a körkapcsolásban szerepel városunk. Gombár János és Pánics György, a pé­csi körzeti stúdió munkatársai működnek közre. Megyénkben vendégszere­pei ezekben a napokban a mecseknádasdi folklóregyüttes, mely német nemzetiségi mű­sort ad pénteken Somogy dö- röcskén, szombaton Szulok- ban, utána pedig Kercselige- ten. Az együttest egyébként a televízió Röpülj páva vetélke­dősorozatának baranyai adá­sában láthattuik, s akkor te­hetséges, hagyományőrző cso­portnak ismertük meg. Ké­pünkön a mpcseknádasdiak láthatók. Barcs szombaton fúvószene­kari koncert színhelye lesz. A zalaegerszegi ifjúsági ház és a barcsi művelődési központ fúvószenekarénak hangverse­nye délután 17 órakor kezdő­dik. Nagyatádon szombaton Kenedi Tibor zongorahang­versenyét rendezik meg 18 órai kezdettel a Gábor Andor Művelődési Központban. A kadarkúti körzeti művelődési házban május elsejétől látha­tó az á kézimunka-kiállítás, melyet a szakkör munkáját reprezentáló alkotásokból állí­tottak össze. Balatonbogláron gazdag programmal várják az ünneplőket. A Vikár Béla Mű­velődési Központtól kapott tá­jékoztatás szerint elsején fél tízkor műkedvelő együttesek lépnék a szabadtéri színpadra. Délután tizenhárom órától sportrendezvényre kerül sor. Este tizennyolc órától utcabál, discoprogrammal. Másodikén délután tizenöt órakor a Nép­színház vendégszerepei a mű­velődési központban: gyerme­keknek adják elő a Búbos vi­téz című színpadi játékot. A marcali városi—járási művelődési központ ad ott­hont hétfőn délután tizenhat órától a somogyi művészeti szemle marcali járási bemuta­tójának. Térzene lesz, majd a részt vevő együttesek vonul­nak fél zeneszóval, énekszóval. Balatonszentgyörgyi, buzsáki, fonyódi, kéthelyi, lengyeltóti, marcali, nemesvidi, sávolyi, somogysámsomi, somogyvári, tapsonyi szereplői lesznek a bemutatónak. kardhüvely is. Dana kezdőd­hetne, de hát valahányan va­gyunk, annyi zsoltárról éne­kelnénk. így nem énekel sen­ki. Kicsi dúdolások esnek, sza­vak az időről, a háború álla- potjáról, országé® határokról, Hogy a Tisza ám a törökök, magyarok között mostantól az országos határ; ezt írták alá a karlócai békelevélben. És a török is íenyekszik odaáltal, ie az osztrák is rakja emer­ről a határőrvidéki katonasá­got. Az a kész megélhetés. Dttan katonáskodni. Földek járnak érte tulajdonul, és 3énz, házépítő segítség, örökös iáiét. Oda sok katona kell. Jó lovak, fegyverek. Az a szép Set, nem a pusztalakás. Míg a barátok magukbafe- edkezve vitatják a békét, bor- íozás ürügyén Pali szólított ki. — Te, eredj, a mohamed ovakat vezesd le a hajlatba, miezeket a korcsokat meg ladd leltározza a barát! Ha 5k lopni jönnek, akkor mi ra- lolunk. Hát a sajátunkról van izó! A beszélgetők észre sem tették, hogy odajártam. Ittak, íztán újra megéheztek. Csi- sókát sütöttem füstölt szalon- iával nekik. Kicsit alábbha- Syott a viharzás; tolvaj lámpa nellett számolták meg aztán i lovakat, birkákat, hogy be- rják a lajstromba. Még megcsicsókáztattuk ’endégeiaiiket, aztán majdnem lyikkanat nélkül távoztak.

Next

/
Thumbnails
Contents