Somogyi Néplap, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-25 / 96. szám
t FÓRUM Válaszolunk a kérdésekre Megyei szolidaritási nap Nagyatádon Mai számunkban Böhm József, a megyei tanács elnöke, TJitz Ferencné, a Nagyatádi Városi Tanács elnöke és Tóth Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese válaszol a pártnapokon elhangzott kérdésekre. — Milyen konkrét intézkedések születnek a munkafegyclem m egszilárditásárct? — A központi elhatározásnak megfelelően a tanácsi intézkedések kétirányúak: egyrészt érintik a megye valamennyi munkáltatóját, másrészt a tanácsi apparátusokat, vállalatokat és intézményeket. Számos olyan megyei intézkedés történt, amely hat a munkafegyelem javulására. Ilyen például az az intézkedési terv, amely a munkaerőgazdálkodás feladatait szabja meg. Ebben szó van azokról a feladatokról is, amelyek a munkafegyelem megszilárdítását segítik elő. Utasítás jelent meg a munkaerő-közvetítésről, a szervezett elhelyezésről és a toborzásról. Különösen a kötelező közvetítés előírása szolgálja a munkafegyelem megszilárdítását. A szeszárusítás korlátozása érdekében tett megyei intézkedés, az egészségügyi intézmények integrációja, az új beutalást rend, a táppénzes felülvizsgálatok fokozása is hatással van a munkafegyelem javítására. A munkafegyelmet alapvetően azonban csak a munkahelyeken tudják megszilárdítani. A tanácsi szervezet mint munkáltató a jogi és szervezeti intézkedésekkel együtt alkalmazza a képzés, a politikai nevelés, a meggyőzés és a fegyelmezés eszközét. A tanácsi apparátusokban számos intézkedést tettünk a munkafegyelem megszilárdítása érdekében. Javítottuk a munkafeltételeket, a feladatköröket pontosabban elhatároltuk; szervezettebbé tettük az Információt, hatékonyabbá a vezetőd és a személyzeti munkát Rendszeressé vált a beszámoltatás, a munkaidő betartásának ellenőrzése. Elrendeltük a tanácsi szervezetekben, a vállalatoknál és az intézanényeknél a teljes szesztilalmat A jó munkát anyagilag és erkölcsileg is jobban elismerjük. A tanács megyei szakigazgatási szervei meghatározták a tanácsi vállalatoknál a munkafegyelem javítását szolgáló szervezeti és politikai féladatokat, ameyeknek végrehajtását folyamatosan ellenőrzik. Az üzemi intézkedések észrevehető, bár lassú javulási eredményeztek. Nőtt a teljesítménybérben foglalkoztatottak aránya; javult a norma- és bérkövetelmények összhangja; a mumkaellátás folyamatossága; az üzem- és munkaszervezés. A munkaverseny jó hatást gyakorol a munkafegyelemre. Ha nem is a kívánt mértékben, de tovább javult a munkafegyelem. Jelentős tartalékaink vannak. — Mikorra várható Nagyatádon egy nagyobb alayterületi iparcikkáruház megépítése? — A város iparcikk- és ruházati kiskereskedelmi hálózata elaprózott; kisebb szakboltokból álL Az Átad Arunáz — a város jelenlegi egyetlen vegyesáruháza — «.is alapterületű, nem éri el a statisztikai besoroláshoz szükséges alsó határt sem. Rendkívül zsúfolt, profilja és választéka korlátozott. A város kereskedelmi vonzása ugyanakkor rendkívül nagy, középfokú szerepköréből adódó ikereske- delmi feladatainak csak a forgalommal arányos nagyságú hálózat mellett képes eleget tenni. A város és vonzáskörzete lakosságának ellátását, különösen az említett árufőcsoportban egy új iparcikk áruház hosszú távon biztosítja. | Ezért a VI. ötéves tervTe kitűztük egy 4000 négyzetméte- j rés iparcikkáruház építését. | Az áruház létesítésére. a ! Nagyatád és Vidéke Afész vállalkozott A beruházási programnak és a kiviteli tervnek az V. ötéves terv végéig el kell készülnie. A 80 millió forintra tervezett beruházás minisztériumi, Szövosz- és taA vita lezárása nem megnyugtató Nehéz megyei képet alkotni a szakmunkásképző intézetekben folyó politikai képzésről, mert a vizsgálódók oly nagy különbségekkel, olyan szélsőséges esetekkel találkoztak, hogy Somogy minden iskolájára érvényes következtetéseket szinte lehetetlen levonni a tapasztalatokból. A megyei KISZ-bizottság legutóbbi ülésén ugyanilyen szélsőséges véleményék hangzottak el arról, hogy miként ítéljék meg e tevékenységet és milyen feladatokat határozzanak meg a továbblépésért. Csak sajnos, igen kevesen szólaltak föl. Végül nem sikerült közös nevezőre j jutni, s így a »hivatalos-« be- I szélgetés-t követő szünetben a bizottság néhány tagja elégedetlenül tovább vitázott — mert úgy érezték: nem lépett előbbre a testület, nem sikerült a hibák gyökereit föl- fedná és félmegoldást hozott a tanácskozás. Magam is hajlottam a »békédének« véleményére, különösen azért, mert nem ez volt az első eset, hogy a bizottság határozatlanul, tanácstalanul lezárt egy valójában befejezetlen »ügyet«. A szakmunkásképzők politikái nevelőmunkájáról szóló anyag előterjesztői sem érdemelték meg ezt, hiszen nagy munkát végeztek, amíg elkészítették az összeállítást. Ez ugyan nem lett tökéletes, de a javítására hivatott testület végsősoron félbehagyta a dolgot: kevesen mondták él véleményüket, s majdhogynem i érdektelenül átsiklottak az elemzés fölött. Pedig nem az jeleníti az előterjesztő munkájának elismerését, ha mindenre bólogatnak a többiek. Sokkal inkább az, ha hozzászólásukkal, helyeslő vagy vitázó szavaikkal bebizonyítják, hogy szükség volt erre a munkára. így azonban az érdektelenség e munka semmibevételét jelentette, s még ennél is nagyobb baj, hogy a leendő munkások szellemi, politikai fejlődését is akadályozza. A néhány hozzászóló és a szünetben tovább vitázó — függetlenül attól, hogy egyetértett-e a leírt megállapításokkal vagy nem, leginkább ezt »fájlalta«, A vita híján, sajnos, váló- I ban nem sikerült a politikai képzésben meglevő hiányosságok okait feltárni, csupán a »felszín« képét rögzítette így a megyei KISZ-bizottság. Ez pedig ma már kevés. Néha nagyobb határozottságra, bátrabb állásfoglalásra volna szükség — még akkor is, ha fönnáll a »veszély«, hogy a vártnál és a »kellemesnél« rosszabb lesz az eredmény. Az »alapvetően jó, de vannak még apró finomítaniva- lók« jelszó jegyében való munkálkodás fölött eljárt az idő. Természetesen ez a megállapítás érvényes lehet sok esetben. Ugyanakkor azonban kiválóan alkalmas a hibák kendőzésére Is. És sajnos, akkor is használjuk, «mikor egyértelműen kellene dicsérni avagy bírálni. t. r. nácsi hozzájárulásból, szövetkezeti saját erőből valósulhat meg. — Több mezőgazdasági nagyüzem évente milliós nagyságrendű vadkárral küszködik. A kártérítés összege ennek csak töredéke. Várható-e változás a kártérítés m értékében? — A mezőgazdasági üzemek bejelentett kárigényét a valóságnak megfelelően helyszíni szemlén szakértő bevonásával bizottság állapítja meg. Ebből következik, hogy megközelítőleg a valóságnak megfelelő a vadkár megállapítása, s ezt teljes mértékben kiegyenlítik. 1977-ben például a vadtartók által kifizetett vadkár 13 millió 600 ezer forint volt a megyében. Abban az esetben, ha a mezőgazdasági üzem az előírt védekezésnek nem tett eleget, a vadkártérítés összegét a bíróság a mulasztás mértékének arányában csökkenti. (A kérdés első része valószínűleg ebből adódott, vagy abból, hogy a termelőüzemek vezetői egyéb — elvtelen — okokból nem élnek vadkárigénnyel a vadászatra jogosultakkal szemben.) A közeljövőben változás nem várható. A vadtartóknaik és a mezőgazdasági üzemeknek kell jobb együttműködéssel, megfelelő gazdálkodással csökkenteni a vadkárt. Megjegyzem, hogy nem igényelt, és az erdőkben jelentkező vadkárról pontos adattal nem rendelkezünk. — Mikor kezdődik meg és fejeződik be a kaposvá- ri vasútállomás rekonstrukciója? — A rékanstrukció több ütemben valósul meg. Az első ütem feladatait — a kereskedelmi és teherpályaudvar, valamint a közvágóhidi állomásépület építése — az V. ótéves tervre irányozták elő. A mintegy 180 millió forintos költség egy részének felhasználása azonban különböző nehézségek miatt áthúzódik a VI. ötéves tervre. Csak az első ütem megvalósulása után. — várhatóan a VI. ötéves terv időszakában — kerülhet sora személypályaudvar korszerűsítésére és bővítésére (emelt peronok kialakítása, gyalogos- aluljárók megépítése stb.). Az első ütem beruházási programja most készül. Ennek jóváhagyása után kerülhet sor a kiviteli tervek készítésére és a kivitelezésre. A munkák meggyorsítása érdekében több intézkedés történt. (F oly tatjuk.) Busszal, vonattal és gyalog érkeztek vasárnap a fiatalok Nagyatádra — a somogyi szolidaritási napra. A megye minden részéből jöttek néhányan. Már a hivatalos programok megkezdése előtt is jó volt a hangulat a Felszabadulás téren. VIT-bazárok műküdtek, ahol jelvényeket, sapkákat és ezerféle apróságot lehetett vásárolni és Csizmadia László pol-beat-énekes szórakoztatta a közönséget. Nagyon készültek erre a napra mindenütt. Egy kaposvári szakmunkástanuló, aki lekéste csoportja indulását — kerül, amibe kerül — taxiba vágta magát, s Atádra »hajtatott« ... A VIT-tízpróbával megkezdődött a szolidaritási nap. A városon keresztül ötven—száztagú csoportokban vonultak a fiatalok az Ámor-erdő felé. Tíz állomáson kellett megállniuk, s egy-egy VIT dalát elénekelve,, egy-egy VIT-játékot eljátszva — és egy kicsit gim- nasztikázva —• indulhattak csak tovább. A parkerdőben úttörők várták a »nagyokat«, s megkezdődött a vidám karnevál. A gyerekék körjátékokat, táncokat tanítottak a felnőtteknek; a pajások afrikai, vietnami és más népviseletbe öltöztek; előénekelték a népdalokat... Dél felé a »gulyáságyúk«- hoz vonult a tömeg. Sajnos, csak konzerwel vendégelték meg az egybegyűlteket, s így többen emlegették is a paprikás krumplit vagy — ha már van »gulyáságyú« — a gulyást ... Ezután a művésztelepen pol-beat-koncertet adott Dinnyés József és néhány társa. Az addig mintegy háromezer főre duzzadó tömeget is sikerült megénekeltetniük... A hangverseny után a fiatalok újra a városba vonultak. Délután háromtól többféle program várta a szolidaritási nap részvevőit A művelődési központban Pedro Hernandez, a dominikai ifjúsági szövetség titkára, a DlVSZ-iroda tagja, vn’amint Bernáth György és Bodrogi József, a Magyar Rádió munkatársai és Kusz József, a megyei KISZ-bizottság titkára, a KISZ KB tagja válaszolt az érdeklődő fiatalok kérdéseire. A délutáni eső miatt a szabad térről a művelődési ház nagytermébe szorult amatőr együttesek tartottak bemutatót. Különösen nagy sikere volt a BM kaposvári tánc- együttesének: többször is visz- szatapsolták. Az,úttör5k aszfaltrajzversenyét, szerencsére, nem mosta el az eső: megvárta, amíg vége lesz. A gyerekek krétával színezték tele a járdát: a Ci- meáról, a VIT-xől és Kubáról rajzoltak. A VIT-kézilabdakupát a kollégium és a szakmunkásképző pályáin rendezték meg. A csapatok »szellemi gólokkal« kezdtek: műveltségi kérdésekre kellett válaszolniuk egy- egy gólért, majd a játék során növelhették — avagy »ledolgozhatták« — az így kialakult különbséget... Még egy sportverseny volt: az ifjúgárdisták lövészversenyét is megrendezték. A nap kiemelkedő eseményét a megyei VIT-vetélkedő jelentette. A FÉK nagytermében gyűlt össze a városi és járási versenyekről továbbjutott 17 csapat. Mindegyik öttagú csoport a bemutatkozással kezdte. Ezt is pontozta a z'üri — amelynek elnöke Tröszt Tibor, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetőhelyettese volt. Láttunk kacagtató némajátékot, gitáros, énekes produkciót és sokféle ötletes hírverést. Az egyik határőrklub csapata — nagy közönségsikert aratva — könyveket osztott szét a bemutatkozás során a csapatok között, és fölajánlott egy szép külön- díjat is. A versenyben igen nehéz feladatokat oldottak meg a csapatok, A zsűri elnöke az értékeléskor elmondta: nem akartak »szőrös szívűek« lenni, de föl kell készülni a következő — még »keményebb« — országos selejtezőre. Az értékelés kényszerszüneteiben Dinnyés József és Rév Tamás szórakoztatta a versenyzőket és a közönséget. A nézők a játékból sem maradtak ki: Illa Gyula játékvezető villámkérdéseire válaszolhattak — rágógumiért. A megyei VIT-vetélkedőt a megyei tanács csapata nyerte meg, s a kaposvári Munkácsy gimnázium csapata lett a második. Ez a két csoport vesz részt Tatán az országos selejtezőn. A harmadik helyezettek a megyei bíróság fiataljai. A vetélkedő második fordulójával egy időben szolidaritási nagygyűlést rendeztek a Felszabadulás téren. A rendhagyó — szónoklat nélküli — gyűlésen lelkesen vettek részt a fiatalok. Az est szabadtéri diszkóműsorral zárult. Mit láttak az Ágromasexpón? ...és mit nem Kevesebb somogyi szakember nézte meg az idei Agro- masexpót, mint a korábbi mezőgazdasági kiállitásokat. Ennek csak részben volt oka az esemény rövid tartama. Akik elmentek, mind egyetértettek abban, hogy viszonylag sok volt a »visszatérő újdonság« és kevesebb a valódi. Kivételt ez alól a háztáji kisgépek bemutatója jelentett. A ráksi tsz főagronómusa, Sebők József elsősorban cukorrépabetakarító gépekre volt kíváncsi. — Legnagyobb gondunk 120 hektárnyi cukorrépánk betakarítása. Tavaly a so- mogyszili tsz segített, az idén már magunk szeretnénk fölszedni a termést. A cukoriparon keresztül már korábban megrendeltünk egy Her- rier-gépsort. Most a kiállításon pedig megnéztük a szekszárdiak betakarító sorát; tetszett, s erre is adtunk föl megrendelést — Mi lesz, ha mindkettő befut? — Ettől nem tartok. Ha még's, olyan sokaa varnak ilyen gépre, hogy biztosan lesz, aki örömmel átveszi. Sebők József szóvá tette még: — Több , traktormunkagépet, sajnos, csak a kiállításon láthattunk, és nem az Agroker-telepan ... Mintha csak ezt a mondatot folytatta volna Székács József, a kaposmérői tsz műszaki vezetője. — A kiállításon bemutatott IHC-ekére, valamint VTB három és feles rendfelszedő pótkocsira nekünk is van a negyedik negyedévre visszaigazolt megrendelésünk. Ugyan mit kezdünk majd októberben vagy novemberben a rendfelszedővel? Még nagyobb gond az eke; két meglevő KLC-ekénkből nagy nehezen csináltunk egy használhatót. Még kérdés, mit vontat a másik traktor... — Mi az, amit várt, de nem látott? — Gabonavetőgépet. Miközben a 'kukoricavetésnél már a holnap technikáját láthatjuk, a gabonafélék vetésénél használatos Lajta harminc év előtti konkstrukcló. A lengyelek bemutattak ugyan tavaly egy korszerű vetőgépet, ezt azonban az idén hiába kerestem. Ugyancsak Székács József számolt be egy elgondolkodtató visszásságról. — A korábbi kiállításokon még látható volt Hódgép márkajelzéssel egy IFA tehergépkocsira szerelhető szer- vestrágyaszóró. Hiába aratott sikert, még mindig hiánycikk: ugyanis máig sincs döntés arról, hogy hol fogjálc gyártani. Rögtön adódik a kérdés: ha nem tudják gyártani, roiért mutatták be? Ha pedig bemutatták, miért nem gyártják? A kaposmérői gazdaságból autóbusszal majdnem félszáz dolgozó kirándult az Agro- masexpóra, köztük Gozsik Lajos szerelő. — Egy Nysába szerelt mozgó műhely tetszett a legjobban. Elkelne egy ilyen nálunk is a kampánymunkák idején! Ugyancsak szépek voltak a háztáji kisgépek, bár olykor megfizethetetlenül drágák. — Van persze, amit ingyen adnak — vette át a szót Varga Lajos autószerelő —: az ötletet. Én például a tavalyi kiállításon látott egyik gépről másoltaim a kistraktoromat. Egyebek közt egy Pannónia motorból és egy kiselejtezett Volga gépkocsi hátsó hídjá- ból készült. Így persze többszörösen olcsóbb, mint a »modell«. A toponári Kapostáj Tsz műhelyvezetője, Vég István, csak néhány hónapja dolgozik mezőgazdasági területen. Most először volt mezőgazda- sági szakkiállításon, így számára minden újdonság volt. — Nehéz példákat mondani, mert minden érdekes volt. Mégis legjobban talán a Kapos- gép mozgékony és sok ember munkáját megkönnyítő rakodógépe tetszett. — Vég István szavaiból az is kitűnt, hogy ez a szakkiállítás nem csupán szakembereknek lehetett hasznos. Sok téves nézet él máig is a mezőgazdasággal kapcsolatban. Az Agromasexpo hozzájárult egy hitelesebb kép kialakításához. B. F. A
