Somogyi Néplap, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-23 / 95. szám
Az MSZMP Központi Bizottságának határozata IV. r Életszínvonal és szociálpolitika 3C Központi Bizottság, a kormány, az országgyűlés reálisan számba vette a megnehezült nemzetközi gazdasági körülményeket, népgazdaságunk és az állami költségvetés teherbíró képességét, s ezért a kongresszuson előterjesztett, öt évre szóló 23—25 százalékos reáljövedelem-növelési előirányzatot az ötéves terv későbbi véglegesítése során 18—20 százalékra módosította. A lakosság életszínvonala gazdasági lehetőségeinkkel összhangban, az elmúlt években is rendszeresen emelkedett A kereseti arányok kedvezően változtak. Központi béremelést kaptak az oktatási. a kulturális, az egészség- ügyi ágazatokban, a villamos- energia-iparban, a könnyűipar egyes területein dolgozók. Felemelték a műszakpótlékot. A munkásság és a parasztság reálkeresete céljainknak megfelelően, megközelítőleg azonos ütemben emelkedett. Az átlagot némileg meghaladó mértékben növekedett az üzemi munkások bére. Az áruellátás javult, a választék bővült. A lakosság fogyasztása, a reáljövedelem és a reálbér emelkedése azonban' összességében két év alatt 1—2 százalékkal elmarad a tervezettől. A párt továbbra is arra törekszik, hogy a jövedelemelosztási arányok jobban szolgálják építőm unkánkat, a termelés növekvő eredményeire támaszkodva rendszeresen emelkedjék a lakosság élet- színvonala. javuljanak az élet- körülmények. A tervidőszak első két évében 187 000 (ebből 66 050 állami) lakás, az ötéves tervben előirányzottnál összesen 20 000-rel több épült. Az új lakások 93—95 százaléka kettő- vagy több, ezen beiül 35— 38 százaléka három- vagy több szobás. Javult a lakások felszereltsége. Csökkent a komfort nélküli lakások száma. Az állami lakásépítés — a korábbi évékkel ellentétben — a tervezettnél nagyobb. A lakásépítésben növekedett Budapest és a többi város részesedése. Budapesten nem sikerült a hosszú ideje fennálló viszonylagos lemaradást a tervezett mértékben behozni, ma is súlyos gondok vannak. A tanácsok által az elmúlt két. évben kiutalt lakások mintegy hetven százalékába fizikai dolgozók költöztek be. A lakáselosztásban érvényesül a kongresszusnak az a határozata, hogy minden három- és többgyermekes családot néhány éven belül önálló lakáshoz kell juttatni. Az ilyen családok két éven belüli lakáshoz juttatása a fővárosban és a nagyvárosokban lényegében megoldható, országos méretben, még nem. A lakáshoz jutott családoknak mintegy fele fiatal házas. A lakosságot differenciált hitellel, illetőleg kedvezménnyel ösztönözzük a lakásépítésiben való anyagi részvételre. Számottevő eredményeink ellenére a lakáskérdés változatlanul legnagyobb társadalompolitikai problémánk. A több új lakás ellenére nem csökkent, sőt némileg emelkedett a lakásigénylők száma a családok szétköltözése, a nagyobb létszámú fiatal korosztályhoz tartozók családalapítása, a faluból a városba való áramlás és az igények emelkedése miatt. Nagy anyagi erőt köt le a lakásállomány karbantartása, a korszerűtlenné vált lakások szanálása és pótlása, valamint a rendkívül eszközigényes kommunális építkezés. A tanácsi és szövetkezeti lakások kivételével a lakásárak meghaladják az átlagkeresetű dolgozók, különösen a fiatalok anyagi lehetőségeit. Folytatódott a telekárak és az építési költségek növekedése. Ez egyéb hátrányos társadalmi következmények mellett nem kívánatos módon megnehezíti a magánlakásépítést. Ezért fokozottabb gondot kell fordítani a telekárak, az építkezési költségek alakulására, a magánerőből történp lakásépítés fettételeinek megjavítására. A lakáshoz jutás jelenlegi formáinak áttekintésével, felülvizsgálatával újabb és jobb lehetőségeket kell keresni annak igazságosabbá tételére. Továbbra is támogatni kell az olyan átmeneti megoldásokat, mint például az albérlői házak létesítése és a nagyvárosokban szorgalmazni kell a nyugdíjasok házainak építését is. A párt tisztában van azzal, hogy a lakáskérdés kielégítő megoldása hosszabb időt igényel és jelentősek a népgazdaságra háruló terhóc, mégis úgy véli, hogy állami támogatással és az állampolgárok saját eszközeinek mozgósításával a reális megoldások kialakithatők. A Központi Bizottság még ebben az esztendőben napirendre tűzi a 15 évre szóló új lakásprogram megtárgyalását 2. Az életszínvonal emelésének egyre fontosabb eleme a szolgáltatások fejlesztése. A szolgáltatások az életkörülmények javulásával a fogyasztás egészénél gyorsabban növekvő. égető társadalmi igénnyé váltak. A nők mind nagyobb hányada vállal -kereső foglalkozást, ez, valamint a változó életmód (a televízió, a háztartási gépiek elterjedése) újfajta igényeik sokaságát keltette. Bár a szolgáltató vállalatok teljesítménye növekedett, a kisiparosok száma gyarapodott, az igények emelkedésével nem- sikerült lépest tartani. A határozottabb előrelépést közgazdasági okok és az élet- színvonal követelményei . is indokolják. A javító-szolgáltató ipar egy munkahelyre jutó beruházás-, anyag-, im- p>ort-, energia-igénye a nagy arányú kommunális ágazatokon — az energia-, víz-, gázszolgáltatáson kívül — viszonylag alacsony. A népgazdasági erőforrások arányosabb elosztásával, szükség szerint külön piénzügyi alapokkal é6 anyagi ösztönzéssel is támogatni kell a szolgáltató hálózat fejlesztését. A lakosság ellátásának javítása érdekében fejleszteni - kell az állami, a szövetkezeti, j a kisiparosi szolgáltatói tevékenységet. Támogatni kell a ! dolgozók munkaidő után vállalt, mellékfoglalkozásként végzett szolgáltatói tevékenységét, valamint a nyugdíjasok bevonását a munkába. Az illetékes szervek fordítsanak nagyobb figyelmet a fontos társadalmi problémát jelentő szolgáltatásokra. Javítsák a szövetkezetek anyagi érdekeltségét, a kisiparosok munkáéi adózási feltételeit, dolgozzák ki a szolgáltatások fejlesztését segítő intézkedéseket és a távlati terveket. 3. Az ötéves terv széleskörű szociálpolitikai program megvalósulását irányozta elő; e programnak a megvalósítását a párt és a kormány továbbra is fontos feladatának tekinti. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a gyermek- nevelés támogatására, a töob- gyermekes családok helyzetére. A bérből és fizetésből élők családi pótléka — a húsáremelés ellentételezéséről eltekintve — nem változott. A termelőszövetkezeti tagok családi pótléka azonos lett az ipari dolgozókéval. Kiterjesztettük a gyermekgondozási segélyt a szakszövebkezeti tagokra. A gyermekintézményhálózat a tervezett mértékben bővül, egyes területeken a társadalmi munka eredményeként azt meg is haladja. A megnövekedett születésszám miatt azonban az ellátottsági színvonal kevésbé javul. Bővült a nagycsaládosok üdülési lehetőség». A Központi Bizottság a nyugdíjasok, általában az idős korú lakosság helyzetét társadalmunk fontos problémájának tekinti. A központi áremelések kompenzálásával és az automatikus nyugdíjemelés bevezetésével csak részben lehetett megőrizni a nyugdíjak reálértékét. Nehezíti a probléma megoldását, hogy a különböző időszakban nyugdíjba ment dolgozók nyugdíja között nagyok a különbségek. A helyzet teljes körű áttekintése és az anyagi fedezet megteremtése alapján javaslatokat szükséges kidolgozni az egyenlőtlenségek mérséklésére, mivel fejlődésünk újratermelődő és a lakosság jelentős részét érintő kérdéséről van szó. Nagy gondot kell fordítani a munkaképes nyugdíjasok aktív termelő- és társadalmi tevékenységére. A párt. kormányzatunk az idős korúak problémáival ' átfogó módon foglalkozik, arra törekszik, hogy e nagy jelentőségű kérdésben is megfelelő megoldásokat érjen el. Több központi szociálpolitikai intézkedés a tervidőszak második felében realizálódhat. Az V. ötéves terv hátralevő éveiben gazdasági lehetőségeinkkel összhangban emelni kell az alacsony nyugdíjakat, a három- és többgyermekes családok családi pótlékát. V. Ideológia és művelődés A szocialista építés előrehaladásával jelentős szemléletváltozás következett be az ideológiai munlka és a művelődés társadalmi szerepének megítélésében, nőtt az ideológiai és kulturális terület fogékonysága a társadalmi és a politikai kérdések iránt. A marxista—leninista eszmék a »közgondolkodás meghatározó tényezői. Értelmiségünk a szocializmus ügye mellett áll. Az elmúlt három évben -is előrehaladtunk a tudományos kutatás fejlesztésében, a kutatási eredmények hasznosításában, javult a kutatómunka hatékonysága. Több intézkedés történt az állami oktatás fejlesztése érdekében. A világnézeti nevelés színvonalának emelése céljából új tantárgyakat vezettek be. Erősödött az oktatás és a közművelődés egysége, százezrek képzik, művelik önmagukat iskolán kívül. Fejlődtek a különböző művészeti ágak, az írók, az 'előadó- és alkotóművészek értékes művekkel gazdagították életünket. Az agitáció, a propaganda, a tájékoztatás jobban összpontosítja figyelmét a szocialista épílőmunka fő kérdéseire. Mindezek eredményeképpen erősödött népünk szocialista világnézete, emelkedett műveltségének színvonala. Társadalmunkban, s ezen belül közéletünkben — elsősorban a társadalmi fejlődés adot,t szakaszának objektív állapota, de az ideológiai munka hiányosságai, az elvi útmutatások esetenkénti erőtlensége miatt is — még megtalálhatók a burzsoá ideológia. a nacionalizmus, gyakrabban a kispolgári gondolkodás- mód és erkölcs maradványai, sőt újraéledésének tünetei. A szocialista közgondolkodás fejlődése mutatkozik meg abban, hogy társadalmunk túlnyomó többsége elutasítja a társadalomellenes magatartás különböző megnyilvánulásait, a protekcionizmust, a bürokráciát, élesen elítéli a pazarlást, a hatalommal való visz- szaélést. Kevésbé egységes a ■közhangulat a kispolgári szemléletmód "és erkölcs, a befelé- fordulás. a közösségtől való elzárkózás helytelenítésében. A szocializmus építésének előrehaladásával, a nemzetközi ideológiai harc fokozódásával szoros összefüggésben növekszik a tudati tényezők, a pórt ideológiai tevékenységének szerepe. Az ideológiai és művelődési terület egészének közös feladata, hogy fokozottabb mértékben irányítsák a közfigyelmet a társadalom I fejlődése szempontjából leg- ! fontosabb eszmei és erkölcsi kérdésekre: növelje a munka becsületét, erősítse a közösségi szemléletet, mélyítse a szocialista hazafiságot és az internacionalizmust. Az ideológiai és kulturális területen dolgozó 'kommunistáknak nagyobb felelősség- J gél, színvonalasabban és kez- ] deményezőbben kell azon munkálkodniuk, hogy a-társadalomtudományi kutatások, a marxizmus—leninizmus oktatása, az iskolák és az egyetemek, a köziművelődési hálózat, az irodaim! és művészeti alkotások, a sajtó, a rádió és a televízió fokozott mértékben segítsék a szocialista tudat, életmód, műveltség és közgondolkodás térhódítását. A fejlődésünk jelenlegi szakaszával együttjáró problémák megoldásának, a szocialista tudat gazdagításának és erősítésének nélkülözhetetlen feltétele a marxista—leninista elmélet művelése, alkotó alkalmazása és fejlesztése, a társadalmi fejlődés, a nemzetközi osztályharc új kérdéseinek kutatása és megválaszolása, a hazai és a nemzetközi tapasztalatok elméleti általánosítása. Tudományos elméletünk művelése és fejlesztése teszi lehetővé, hogy elkerüljük a dogmatizmus veszélyeit, a marxizmus modernizálásának ürügyén jelentkező revizionista tévutakat, s az elmélet lebecsüléséből fakadó voluntarista, nihilista nézeteket. A társadalomtudományi kutatásokkal foglalkozó kommunisták tekintsék legfontosabb pártmegbízatásuikmak a szocialista társadalom és a mai világ fejlődésével kapcsolatos elméleti-ideológiai problémák folyamatos kutatását. Az ideológiai és társadalomtudományi kutatómunka feladatainak jobb megoldása érdekében az eddiginél tudatosabban kell elősegíteni a különböző társadalomtudományi ágaik művelőinek, a párt intézményekben, az akadémiai intézetekben és az egyetemi tanszékeken dolgozó kutatóknak közös tevékenységét. Messzemenően támaszkodni kell a kommunista és munkáspártok fejlődő ideológiai együttműködésére. Az ideológiai munka fejlődését sürgeti fokozottabb részvételünk a nemzetközi színtéren egyre bonyolultabbá váló eszmei küzdelmekben. Ez szorosan összefügg mind az ideológiai nevelőmunka hazai feladatéinak megoldásával, mind a béke. a társadalmi haladás, a szocializmus ügye iránt vállalt internacionalista elkötelezettségünkkel. 9 A marxista—leninista elmélet művelésének, az új problémák tudományos elemzésének. az ideológiai kérdések tisztázásának nélkülözhetetlen feltétele az alkotó vt ta. A társadalomtudományi kutatást végző kommunisták pártossága jusson kifejezésre mind az egyes problémák marxista megválaszolására való törekvésben, mind az alkotó ideológiai viták vállalá- j sában. A szövetségi politika elősegíti az ideológiai viták kibon- j takoztatását, javítja a viták 1 fettételeit azáltal, hogy a tudo- mánvos vitához elengedhetetlenül szükséges alkotó, tárgyilagos, személyeskedéstől mentes légkört teremt. A kommunistáknak, különösen az ideológiai területen dolgozóknak, aktívabb részt kell vállalniuk a vitákban, következetesebben kell képviselniük marxista—leninista világnézetünket. A politikai szövetség nem jelentheti a viták mellőzését, a vitákat viszont úgy kell folytatni, hogy a szocialista eszmék befolyása és a politikai szövetség egyaránt erősödjék, 3* A Központi Bizottság 1976. október 26-i határozatának szellemében jelentősen javítani kell a pártoktatásban, az egyetemeken és a főiskolákon a marxizmus—leni- ruamus oktatását, fokozni keli meggyőző erejét. A színvonal eme’ésének elengedhetetlen feltétele, hogy az elméleti alapok meggyőző kifejtése párosuljon a szaktárgyak marxista—leninista szellemű oktatásával és a hallgatókat foglalkoztató aktuális kérdések megválaszolásával. A szocialista társadalom elsőrendű kötelessége a felnövekvő nemzedék nevelése. Fontos feladat a következő időszakban a köznevelés távlati terveinek kidolgozása, a felsőoktatás tartalmi és szervezeti korszerűsítése, a tanszéki kutatómunka feltételeinek megjavítása. Az oktatásban a minőségi fejlesztésre irányuló erőfeszítésekkel együtt ki kell elégíteni a jelentős mennyiségi növekedés igényeit is. Az iskolai oktatás és nevelés az eddiginél eredményesebben biztosítsa, hogy a tanulók elsajátítsák a korszerű műveltség és tudományos világnézetünk alapjait, a közösségi élet, a szocialista erkölcs normáit, felkészüljenek a munkára, állampolgári kötelességeik teljesítésére. Ehhez nélkülözhetetlen a pedagógusok, az ifjúsági szervezet és a szülők összehangolt tevékenysége, egész társadalmunk fokozottabb példamutatása és felelősségvállalása. Az ifjúság világnézeti nevelésében kiemelten fontos feladat a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom sok évtizedes harcokban szerzett tapasztalatainak megismertetése. Az ideológiai és a kulturális munira növekvő jelentősége fokozott követelményeket támaszt az irányítással szeműben is. Az irányításban az elmúlt két évtized során alkalmazott legfontosabb elvek és módszerek beváltak. Helyesnek bizonyult az alkotó1 műhelyek és a helyi irányító szervek önállóságának növelése, az alkotó munka és a kísérletezés szabadságának biztosítása, a szocialista céljainkat szolgaló alkotások támogatása, valamint az Is,' hogy teret engedtünk olyan humanista szellemű irodalmi és művészeti törekvéseknek, alkotásoknak is, amelyek ugyan más világnézeti alapon állnak, de a szocialista társadalom és az egyetemes emberi kultúra számára értéket jelentenek. A társadalom, s benne a tudomány, az irodalom és a művészeteik fejlődése, az alkotók felelősségére és a bizalomra épülő irányító- munka lehetőyé teszi, hogy csak kivételes esetben kelljen adminisztratív évközhöz nyúlni. Művelődéspolitikánk bevált elveinek következetes alkalmazása azt követeli, hogy az ideológiai és a művelődési munka növekvő társadalmi szerepének megfelelően foko- > zotíabban érvényesüljön a párt- és állami szervek elvipolitikai irányítása. Művészetpolitikánk időszerű és tartós feladata a társadalmi és kulturális fejlődés új jelenségeinek feltárása, a pozitív tendenciák kibontakozásának elősegítése, a kedvezőtlen vonások folyamatos kiküszöbölése. Növekvő követelményeket kell támasztani a kommunistákkal, mindenekelőtt a vezetőkkel szemben. Az alkotó műhelyek és a helyi szervek továbbra is kívánatos önállósága megfelelő felelősséggel párosuljon. A tudományos és a művészeti kritika következetesen érvényesítse és képviselje a marxista—leninista elveinket. a nem-marxista nézetek határozottabb elvi bírálatban részesüljenek. A kommunisták minden szintéin vállalják a felelősségből rájuk háruló részt a párt politikájának megvalósításáért az ideológia, az oktatás, a kultúra, a köz- művelődés területén. Ennek érdekében az elvi-orientáló munka megjavítására, a szocialista eszmeiségű alkotások következetesebb támogatására, a marxista erők fokozottabb összefogására van szükség. VI. A párt A Magyar Szocialista Munkáspárt, a párt szervezetei és tagjai a XI. kongresszus határozatainak szellemében és azok megvalósításáért dolgoznak. A párt eszmei, politikai és szervezeti egysége szilárd, tömegikapcsolatai erősek. A párt vezető szerepe a szocializmus építésének ' irányításában és szervezésébert megfelelően érvényesül. A marxizmus—leninizmus tudományos elméletére támaszkodva és a társadalmi fejlődés valóságos helyzetéből kiindulva a párt határozza meg a szocializmus építésének so- ronlévő és távlati feladatait, a munkásosztály és az egész dolgozó nép érdekeit képviselve szervezi és irányítja az épífőmunkát, ellenőrzi a végrehajtást. Tevékenységében épít áz állami és a társadalmi szervekre, támaszkodik a tömegszervezetekre,, mozgalmakra — a Hazafias Népfrontra, a Kommunista Ifjúsági Szövetségre, a szakszervezetre, a nőmozgalomra —, amelyek szocialista rendszerünkben rendeltetésüknek megfelelően önállóan tevékenykednek. A párt irányító tevékenységének fontos részeként a pártellenőrzés minden szinten javult, rendszeresebbé vált és kiterjedt a párt-, az állami, a társadalmi, a gazdasági élet összes területére. A párt vezető szerepének erősítése, irányító munkájának további javítása fejlődésünk alapfeltétele, s ez megkívánja munkamódszerének állandó javítását. A munkában nélkülözhetetlen elemző, értékelő tevékenység mellett nagyobb figyelmet kell fordítani az egységes cselekvésre, a végrehajtás megszervezésére és az ellenőrzésre. A választott testületek tagjai egyénileg is jobban vegyenek részt a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében. 2. a kongresszusi határozatoknak megfelelően eredményesen hajtottuk végre apárt; tagsági könyvek cseréjét. A tagkönyvcsere során törlés és kilépés útján 20 760-an kerültek ki a pártból; eltérő politikai felfogásuk, a párt politikájával való egyet nem értésük miatt mindössze 34-en váltak ki. A párt a kongresszus óta eltelt időben is egészségesen fejlődött: 1975-től 1978-ig 83 ezer új tagot vettek fel, közülük 56 százalék fizikai dolgozó, 60 százalék harminc év alatti és 31 százalék a nő. Az újonnan felvett párttagok nagy többsége a tagfelvételt megelőzően tömegszervezetekben, szocialista brigádokban, munkásőrségben végzett társadalmi munkát. Jelenleg eredeti foglalkozás szerint a párttagság csaknem háromnegyede munkás és paraszt. A tagkönyvcsere ugyanúgy,, mint a mindennapi munka tapasztalatai is megerősítették, hogy a pártegység nem egyszer s mindenkorra adott, azt az időszerű feladatokhoz igazodóan újból és újból meg kell teremteni. Nem elég az elvekben, a feladatokban egyetérteni, a cselekvésben is egységesnek kell lenni. Az egysé_g legfőbb tartalma és célja a XI. kongresszus határozatainak végrehajtása, a fejlett szocialista társadalom építése. 3. A, párt politikájának megvalósulásában döntő szerepe van a káderek helytállásának. A párt és az állam vezető testületéiben, valamint apparátusában, a gazdasági, a kulturális építőmunka területein különböző szinten dolgozó párttag és pártonkívüli káderek zöme megfelel a követelményeknek, szocialista elvek, s normák szerint él és dolgozik, alkalmas a megnövekedett feladatok ellátására, (Folytatás a 4. oldalon.)
