Somogyi Néplap, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-21 / 93. szám

FÓRUM Válaszolunk a kérdésekre Nemlasztók Pártja Száz éve alakult meg az első magyarországi munkáspárt Hagyománynak tekinthető, hogy időnként a legílletéke­sebbeket kérjük föl: a Somogyi Néplap hasábjain is vála­szoljanak a pártnapokon elhangzott kérdésekre. Különösen indokolt ez most, hiszen az év elején 237 pártnapot tartottak megyénkben a legidőszerűbb gazdaságpolitikai témákról. Mai kérdéseinkre Kovács Béla, a megyei pártbizottság titkára, dr. Kovács Ferenc, a Kaposvári Városi Tanács el­nöke, dr. Szabó Zoltán vasútigazgató, Talpai János, a So­mogy megyei Sütőipari Vállalat igazgatója és Sási János, az Agroker igazgatója válaszol. — Milyen konkrét intéz­kedések születtek a me­gyében a termékszerkezet korszerűsítésére hozott KB- i határozat végrehajtására? — A Központi Bizottság 1977. október 20-i határozatá­nak végrehajtásával kapcsola­tosan külön intézkedés nem született a megyei pártbizott­ságon. Ez azzal függ össze, hogy a termékszerkezet kor­szerűsítése és a külkereske­delmi kapcsolatok továbbfej­lesztése a célok elérésének csak egyik eszköze. Ezért a mindenkori középtávú gazda­sági tervikoncepció és az éves gazdaságpolitikai feladatok összeállítása során foglalko- < zunk e témával mint az egy­séges és komplex gazdaságfej­lesztés végrehajtásának eszkö­zével. A termékkorszerűsítés és szerkezet változtatás — mint folyamat — már korábban megindult a megyében, és en­nek dinamikusabb megvalósí­tásáról van szó a Központi Bizottság határozata alapján. — Kaposvár új lakótele­pein miért nincs közműve- lődési intézmény? Várha­— Az új- lakótelepek köz- művelődési intézményhálózata valóban elmarad a kívánal­maktól. A Kalinyin városrész­ben mindössze egy könyvtár és egy kisebb klub létesült. A lakótelepek alapvetően köz­ponti támogatásból; úgyneve­zett célcsoportos pénzeszkö­zükből épülnek, amelyek mér­téke nem teszi lehetővé a közművelődési hálózat kiépí­tését. A rendelkezésre álló pénz a gyermekintézmények, kereskedelmi, szolgáltatási és egészségügyi létesítmények felépítéséhez is kevés. Köz­művelődési intézmények te­hát más — tanácsi vagy ága­zati (vállalati, intézményi,) — pénzeszközből épülhetnének. E szerveknek azonban nincs ele­gendő pénzük. Jelentős előbb- relépés a jelenleg épülő Bé­ke—Füredi- és a Kinizsi-la­kótelepnél sem várható. A Kalinyin városrész jobb ellátása érdekében megálla­podást kötöttünk a Kossuth Lajos utcai református gyüle­kezeti ház művelődési célú hasznosítására. Itt mozi, klub és esetleg barkácshelyiség ki­alakítása várható. — Mikorra várható a fo­nyódi vasútállomás re­konstrukciója? — Fonyód vasútállomás tel­jes korszerűsítésére évekkel ezelőtt több változatú tervet készítettünk, amelyet nem fo­gadtak el, beruházási költség- fedezet hiánya miatt. Ezért az eredeti elképzelésnél sokkal szerényebb megoldásra kény­szerültünk, amelynek eredmé­nyeképpen az állomás vá­gányhálózatát 1976—1977-ben átépítettük. A korszerűsítés alapvető célja a vasúti pályá­val kapcsolatos műszaki igé­nyek kielégítésén kívül a szé­les peron kiépítési lehetőségé­nek biztosítása volt. További pályakorszerűsítés egyelőre nem várható. Az idén kerül sor a magas peron megvaló­sítására. az áruraktár környé­kén levő rakterűiét burkolásá­ra, a főközlekedési úthoz csat­lakozó út kiépítésére. A* nyári menetrendváltozásig megva­lósítjuk a személyvonati sze­relvények tároló vágányai mel" lett a víztöltőhálózatot. . Több éve tervezzük az állo­máson az új felvételi épület, a szociális helyiségek és az üzemi konyha együttes meg­valósítását, az állomás kor­szerű, Integra—Dominó bizto­sítóberendezésének szerelésé­vel együtt. A MAV vezérigaz­gatósága eddig nem tudta biz­tosítani hozzá a beruházási fedezetet. A jelenlegi felvételi épület időközben teljesen el­használódott, és a követelmé­nyeknek sem műszakilag, sem funkcionálisan nem felel meg. Az új felvételi épület beruhá­zási programját az idén ké­szíttetjük el a MÁV Tervező- intézetével; jóváhagyás esetén 1979-ben a kiviteli tervek is elkészülnek. A kivitelezés vár­ható időpontja 1980—1982. A beruházás várható előirányza­ta 70—80 millió forint. tó-e változás? Amikor az érdekek egybevágnak A Budapesti Vegyipari Gépgyár 3. számú taibi gyár­egységében 1977-ben kezdték a már hagyományosnak ne­vezhető gyártmányszerkezet megváltoztatását. Kevesebb nagy méretű olajtartályt 'ké­szítenek, s felszabaduló ka­pacitásukat egyéb vegyipari berendezések gyártásával kö­tötték le — figyelembe véve a népgazdaság, illetve ’a gép­ipar fokozott exportíeladatait. Horváth Gyula, a tabi gyáregység főmérnöke; — Cement- és poranyag­szállító nyerges pótkocsik gyártásába fogtunk, ezeket Rába és Kraz vontatókra sze­relve az NDK-ba exportál­juk. A teljes végszerelést és festést az év végére tervez­zük: megkezdtük az ehhez szükséges felüleifcikészítő és festő bázis beruházását. A vállalat a Szovjetunióba négy, Irakba egy teljes fes­tékgyárat szállít; ezeknek Deren dezései bői mintegy 50 millió forint értékűt a tabi gyáregységben készítenek az idén. Az előírt minőség foko­zott figyelmet és a korábbi-, nál nagyobb szakértelmet kö­vetel. S aljhoz, hogy exportál­ható termékeket tudjanak gyártani, nemcsak úi gépek, berendezések kellenek. ha­nem az is, hogy megfelelő szakmai összetételű, kellően gyakorlott dolgozóik legye­nek. Épp ezért építették föl Tabon a több mint tízmillió forint értékű tanműhelyt, hol most hetvenen tanulnak. (Nemcsak a BVG, hanem a Mezőgép és a Videoton ré­szére is képeznek itt szak­munkásokat.) Ugyanebben a tanműhelyben tanítják szak­munkásaikat még egy szakmá­ra; igy kitűnő lakatosaik esz­tergályosként is megállják a helyüket, illetve hegesztőik jö lakatosok is. — A termékváltással járó kezdeti nehézségeken túljutot­tunk — mondja a főmérnök —, bár nem zökkenő nélkül, "'-yártmányainknak majdnem a fele új termék. Az anyag- igényes termékek helyébe műn Ica igényesebbek és kor­szerűbbek léptek, s ezek megkövetelik a jobb munka­szervezést, a technológiai fe­gyelem betartását. A tabi gyár nagycsarnoká­ban cementszállító gépkocsi tartályát hegeszti Fehér Gyu­la csoportvezető. Hat hegesz­tővel, hét lakatossal és egy segédmunkással dolgozik együtt. Társai közül négyen a közelmúltban szerezték meg a második szakmáról szóló képesítést, — Örülünk, hogy komoly munkát bíztak ránk — mond­ják. — Eleinte baj volt ugyan a hegesztésünk minő­ségével, de .mese nincs: be kellett látnunk, hogy a mi kezünkből csak a lehető leg­jobban hegesztett tárgyak ke­rülhetnek ki. Egy millimé­tert sem hibázhatunk. Elein­te féltünk a kazánbiztosi át­vételtől, no meg attól, hogy »nem férünk bele" a kisza­bott normaidőbe, de most már helyrerázódunk. És jó érzés, hogy megfelelünk a magasabb követelményeknek. Ács János üzemvezető és művezető jó ideig épp csak szusszanni járt haza, akkor is papírpaksamétával a hçma alatt. Kétszáz ember bizton­ságos kenyérkeresete nagy felelősség. Termelési tanács­kozásokon, brigádértekezle­teken ismerették velük a terveket — A szocialista brigádok támogatást ígértek, s azóta bármikor nehéz helyzetbe került a gyár, számíthattunk rájuk. Még a szombat-vasár­napi és éjszakai munkát is vállalják. Tavaly ősszel a meglevő négy mellé fölvettek még egy művezetőt, hogy egy-egy mű­vezetőhöz kevesebb munkás jusson. A gépeket, berendezé­seket átcsoportosították, s a munkásokat úgy vonták ösz- sze, ^ hogy a bonyolultabb munkákat a jobb szakembe­rek. kapják. Az üzemvezető vélemé­nye: — Hazudnék, *ha a gondo­lta t elhallgatnám: a szerszám- készítés Budapesten történik, onnan kapunk rajzót, anya­got. és nem. mindig időben. Budapestről jár hozzánk egy ipari röntgenhez értő ember is. holott két ilyen szakmun­kásra van szükségünk. A vál­lalat érdeke azonba/n végső soron találkozott a dolgozó­kéval. Tabon, a BVG 3. számú gvánában tehát sikerült az átállás: ma már szakosodva dolgoznak a csarnokban. Gombos Jolin — Mikorra várható, hogy javulni fog a kenyér minő­sége a barcsi és a balaton­lellei kenyérgyárban? — Vállalatunk az üzemek műszaki fejlesztését, korsze­rűsítését, új üzemek építését az anyagi lehetőségek maxi­mális kihasználása melleit tervszerűen folytatja. Ebben a tervidőszakban a siófoki ke­nyérgyár rekonstrukcióját, a marcali és a csurgói kenyér­gyár építését végezzük. Bar­cson, várhatóan, 1980 után fo­gunk új üzemet létesíteni; ez lényegesen javítani fogja a barcsi kenyér minőségét. Balatonlellén nem tervezünk üzemépítést, és a meglevő üze­met sem rekonstruáljuk, mert sem az üzem területi elhelyez­kedése, sem műszaki állapota nem ad rá lehetőséget. Lelle térségében a kenyér minősége a következő tervidőszak máso­dik felében jelentősen javulni fog, mert akkor fejezzük be a fonyódi üzem kapacitásnöve­kedéssel járó rekonstrukcióját. Ez lehetővé teszi a lellei üzem fölszámolását. A kenyér minő­ségén a műszaki feltételek korszerűsítéséig is fokozott el­lenőrzéssel, a dolgozók minő­ségileg jobb munkájával kívá­nunk változtatni. — Várható-e javulás a mezőgazdasági gépek, illet­ve az IFA tehergépkocsik alkatrészellátásában? — Az alkatrészellátásban 1978-ban, a korábbi évekhez viszonyítva, javulás várható. Az idén a jobb ellátás érdeké­ben mintegy 1600 cikkféleség­gel bővítettük választékunkat, és nagyságrendben is növel­tük rendelésünket 40 millió forinttal nagyobb a rendelési értékünk, mint tavaly, és ösz- szesen 120 millió forintot tesz ki. Már az első negyedévben 30 százalékkal nagyobb raktá­ri készletünk volt, mint ko­rábban. Az E—512 típusú NDK- kombájn alkatrészeit ugyan nem kaptuk meg az első ne­gyedévben, de már megkezdő­dött a szállítása. Várhatóan a javítási szezon kezdetére ren­delkezésre áll. Az IFA teher­gépkocsik alkatrész-ellátásá­val nem foglalkozunk, csak mezőgazdasági gépelt alkatré­szeivel. A tehergépkocsik al­katrészeit az Autóker forgal­mazza. (Folytatjuk.) Az 1867-ben létrejött ki­egyezés értelmében a Habs­burg Birodalom Osztrák-Ma­gyar Monarchiává alakult. Ez időben Magyarországon a po­litikai pártok közül Deák Fe­renc pártja (a liberális közép­nemesség pártja) volt a leg­erősebb. A Deák-párt 1875-ben egyesült a balközéppel (a kö­zépbirtokosok pártjával), s létrehozták a Szabadelvű Pár­tot. E párt harcosságát elve­szítve parlamenti »gépezetté«, mamelukpárttá vált, amely még hívei magyar érdekeit is csatc igen mérsékelten képvi­selte. Az Ellenzéki Függetlenségi Párt — amely a kispolgári ré­tegekre és a jobbmódú pa­rasztságra támaszkodott — képtelennek bizonyult tömeg­mozgalmak szervezésére, ve­zetésére a dualizmus népel­nyomó rendszere éllen. A magyar munkásosztály ek­kor még nem rendelkezett munkáspárttal, amely képes lett volna az elnyomottak, a kizsákmányoltak összefogásá­ra, az 1848-as forradalmi köve­telmények megvalósításáért folytatandó küzdélem eredmé­nyes vezetésére. Pedig a ma­gyar munkásosztály nyomorú­ságos létfeltételei, jogfosztott- sáCTa már megérlelte egy egy­séges munkáspárt megteremté­sének feltételeit. 1868-ban — a már eddig is működő önsegé­lyező munkásegyletek mellett — megalakították az Általános Munkásegyletet, amelynek programjában már szocialista követelések is szerepeltek. A párizsi ikommün (1871) ha­tására Magyarországon is fel­lendült a munkásmozgalom. A kormány ennek ellensúlyozásá­ra az Általános Munkásegyle­tet radikálisan feloszlatta, ve­zetőit letartóztatta (1871 jú­nius), s ellenük hűtlenségi pert folytatott le. (1872. ápri­lis 23—május 1.) De a magyar munkásmozgalmat már ekkor nem lehetett feltartóztatni, te­vékenységüket megbénítani, egy oszàlyharcœ munkáspárt megszervezését sokáig elodáz­ni. A magyarországi első mun­káspárt megteremtéséért folyó küzdelemben igen nagy szere­pet vállalt az 1876 januárjá­ban hazatért Frankel Leó. (A párizsi kommün alatt munka­ügyi megbízott volt, s a pári­zsi ellenforradalmi haditör­vényszék halálra ítélte..) Magyarországon az első szo­cialista kongresszust 1878. áp­rilis 21—22-re hívták össze az­zal a céllal, hogy létrehozzák a magyar munkásosztály egy­séges pártját, kidolgozzák, il­letve jóváhagyják osztályhar- J cos, szocialista programját. A hatóság azonban nem engedé- I lyezte a megalakítandó mun­káspárt nevében a szocialista, illetve a szociáldemokrata szó használatát. Ezért a magyar- országi első munkáspárt a Nemválasztók Pártja (Válasz­tásra Jogosulatlanok Pártja) kifejezőnevet kapta. Az első magyar munkáspárt program­jában, valamint agitációjának központjában az általános vá­lasztójogért folyó követelés ál­lott, de emellett már rendsze­res szocialista propagandát is folytatott. A Nem választók Pártja nem sokáig élvezte a magyar mun­kásosztály egységes pártja jel­zőt, mert létrehozásával egy- időben újra kitört a Külföldi Viktor által vezetett frakció harca az új párttal — illetve annak vezetőivel, a programjá­val — szemben. A frakc iások 1878. június 9-re egy ellen­kongresszust hívtak össze, amelyen megalakították — a Nemválasztók Pártjával szem­ben — a Magyarországi Mun­káspártot. így a magyar mun­kásosztály egysége megbom­lott, mivel .a Magyarországi Munkáspárt programjában le­vő demagóg és nemzeti jelsza­vak hatására az újabb párt- szervezethez sok jóhiszemű munkás csatlakozott. Az egy- -:ég megteremtése érdekében két teljes évig folyt a követke­zetes harc, melynek eredmé­nyeként az 1880. május 16-án és 17-én megtartott közös kongresszuson kimondhatták a Nem választók Pártja és a Ma­gyarországi Munkáspárt egye­sülését Magyarországi Általá­nos Munkáspárt néven. ■ Az egyesített párt már szo­cialista programmal rendelke­zett, amelyben az elsők között szerepelt a termelőeszközök társadalmi tulajdonba vételé­nek, a munkásság polgári sza­badság jogai követelésének (egyesülési, gyülekezési sza­badság, választójog stb.) szük­ségessége. Frankéi Leó bebörtönzése (1881), a pártvezetésből kivá­lása, majd külföldre való tá­vozása (1883) után a Magyar- országi Általános Munkáspárt vezetése elcsúszott a megal­kuvók platformjára, elveszítet­te osztályharcos szocialista eré­nyeit, elvesztette a munkás- osztály bizalmát is. A magyarországi munkás- osztály pártja osztályharcos szocialista jellege helyreállítá­sára csak 1890 decemberében — a II. Internacionálé és az osztrák szociáldemokrata párt segítségével — magyarországi szociáldemokrata párttá tör­téhő átszervezésével vált lehe­tővé. Dr. Szendi József Első alkalommal Kommunista munkásőraktíva Barcson A barcsi nagyközségi párt- bizottság kezdeményezésére a napokban első alkalommal hívták össze tanácskozásra a járási székhely különböző üzemeiben tevékenykedő kommunista munkásőrökel Gál F.rulre, a pártbizott­ság titkára tájékoztatta a megjelenteket az aktíva céljáról: »megismerni a munkásőrök életét, vélemé­nyüket kérni a testület és az üzemi-vállalati pártszerveze­tekkel, illetve a gazdasági ve­zetőkkel való kapcsolat, együttműködés, további javí­tásához.« Röviden így foglal­ható ösáze a pártbizottság kezdeményezésének lényege. Sokan kértek szót es mon­dották el véleményüket. A testületen és a pártszerveze­teken belüli fegyelem csak­úgy szóba került, mint a munkásőrségben folyó munka. Kiderült: nem minden párt- szervezet végzi eredményesen és következetesen a munkás­őrségbe jelentkezettek párt­taggá való nevelését. Van, ahol már az előképzés idején (ez korai), s van olyan alap- szervezet, ahol csak 6—7 évi szolgálat után — ez már hi­bás gyakorlat! — találják al­kalmasnak a rmmkásört, hogy a pártba való fölvételével foglalkozzanak. Nem mindenütt becsülik azokat a munkásőröket, akik a testületben és a gazdasági munkában egyaránt becsület­tel helytállnak, noha munká­jukat a pártszervezetek rend­szeresen értékelik. A 15—20 évi fegyveres szolgálat után kapott kitüntetést erkölcsileg és anyagilag sem ismerik el, s ez a gyakorlat a Kiváló munkásőr vagy Kiváló pa­rancsnok kitüntetéssel is. Ér­demes ezen elgondolkozni, s változtatni is kell rajta. Kö­vetni kellene azokat a válla­latokat, ahol a kollektív szer­ződések szabályozzák a testü­letben kapott kitüntetés után — természetesen, ha ez ered­ményes gazdasági munkával is párosul — a munkahelytől járó erkölcsi-anyagi elisme­rést. Szóba került a munkásör feleségek áldozatvállalása: az, hogy ők, akik a családi gon­dokból nagyobb terhet vál­lalnak, több tiszteletet, elisme­rést érdemelnek. Javasolták az aktíva részvevői, hogy az idős. már leszerelt vagy tar­talékba levő — főként beteg — munkásőrötoet a jövőben gyakrabban keil látogatni, tartani kell velük a kapcso­latot. Eredményesebb lehetne az utanpókás buzdítása is, ha minden üzemben képes híradón mutatnák be az ott tevékenykedő munkásőröket, illetve a testület életét, mun­káját. — Támogassák a munkás­örök az üzemek kezdemé­nyezését, mutassanak példát a társadalmi feladatok végzé­sében, a kommunista szom­batok feladatainak végrehaj­tásában! —• kérte a pártbi­zottság titkára, s erre az ak­tíván. részt vevők ígéretet is tettek. Hasznos, eredményes volt az aktíva. Sokat segített ab­ban, hogy a nagyközségi párt­bizottság még jobban megis­merhesse a munkásőröket foglalkoztató kérdéseket — így értékelte a tanácskozás tapasztalatait Gál Endre. Ez volt a véleménye Szabados István járási parancsnoknak és a munkásőröknek is. Ezért elhatároztok : hasonló aktívá­kat a jövőben — főként egy- egy nagyobb társadalmi fel­adat előtt — rendszeresen tartanak.

Next

/
Thumbnails
Contents