Somogyi Néplap, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-18 / 90. szám
A katonák bizalmáért Szocial ista demokráciaa hadseregben H adseregünk az ifjúság nevelőislkolája, és egyúttal társadalmi közösség is. A katonák tanulnak, dolgoznak, technikát kezelnek, szolgálatot teljesítenek, és olyan társadalmi közösséget alkotnak, ahol emberi kapcsolatok fejlődnek, alakulnak ki. Hogy milyenek lesznek ezek a viszonyok, elsősorban a parancsnoktól függ. A parancsnok politikai tisztséget is betölt: politikai szempontból elkötelezett' személy, s így köteles érvényesíteni a párt általános és helyi politikájából adódó tennivalókat, a párt határozatai szellemében kell dolgoznia és beosztottait a párt politikájának végrehajtására köteles nevelni, mozgósítani, számolnia kell intézkedéseinek politikai hatásával. A feladatok eredményes végrehajtása megköveteli a parancsnoktól, bogy szorosan együttműködjön a párt- és KISZ-szervezetekkel, azok vezetőségeivel, vegyen részt a munkájukban, értesse meg a célokat a katonákkal, mozgósítsa' őket a feladatok megoldására. Az MSZMP XI. kongresszusa különös hangsúllyal foglalkozott a szocialista demokrácia kérdéseivel, kiemelve a munkahelyi légkör fejlesztésének lehetőségét, szükségességét, meghatározva az ezzel kapcsolatos legfontosabb feladatokat. Az emberi kapcsolatok fejlesztése a hadseregben ugyanolyan jelentőségű, mint az élet más területein. Ez a feladatok eredményes végrehajtásának egyik legfontosabb eszköze, mivel a jó közérzet,' a jó munkahelyi légkör közvetlenül visszahat a tevékenység minőségére. A katonák aktivitása nélkül elképzelhetetlen az eredményes, lelkes végrehajtás, s a katonákkal való törődés és a végrehajtók mozgósítása nélkül sem képzelhető el az aktivitás, a feladatokhoz való helyes viszony. Minél jobbak az emberi kapcsolatok, annál nagyobb a lehetőség a hibák, a hiányosságok és a problémák feltárására, illetve megszüntetésére. Minél jobb a parancsnok és a beosztottak közötti megértés, minél tartalmasabbak közöttük az emberi kapcsolatok, annál magasabb fokú az állomány felelősségérzete, kezdeményezőkészsége és fordítva. Bátran állíthatjuk: a jónak és szakszerűnek hitt katonai irányítás sem lehet hatékony, ha az nem párosul az alárendeltek, a beosztottak aktivitásával, tenniakarásával. Ahol viszont a személyi állomány jól érzi magát, ahol a katonák véleményét meghallgatják, ott a feladatokat áldozatkészen teljesítik. A közösségekben hallatlan erők rejlenek. Ezek az égjük parancsnok kezében alkotó erővé válnak és a kiváló vagy jó kiképzési eredményekben, a fegyelem megszilárdításában stb. jutnak kifejezésre: a másik viszont nem tudja életre kelteni ezeket, mert nem érti a módját, vagy nem akar »■leereszkedni«, nem kéri a párttagok, a KISZ-tágok segítségét, hanem adminisztratív estiközökkel igyekszik megoldani a feladatokat. A z eredmény egyik esetben sem lehet kétséges. Az első helyen említett parancsnok mögött egy emberként sorakozik föl a párt- és a KISZ-tagság, eredményesen oldják meg a kis és nagy feladatokat, jó hangulatban töltik szolgálati idejüket, kevesebb a fegyelmezetlenség, kialakul a versenyszellem, kevesebb a pa rancsnok gondja-baja. A másik helyen ennek az ellenkezője következik be. Nincsenek lelkes hangadók, kedvetlenek a párt- és KISZ-tagók, ím- mel-ámmal dolgoznak, rossz hangulatban, kedvetlenül gyenge eredményekkel telik el a katonaidő, sok a fegycl meaetlenség. Az sem közömbös, hogy a laktanyát elhagyó vagy leszerelő katonák ezt a hangulatot viszik magukkal a városba, s ez a hangulat alakítja a hadseregről alkotott véleményt. A parancsnoknak a közösségi szellem és az élet kialakítására tett erőfeszítései során látnia kell, hogy a személyi állomány egy része »nem tant igényt« a közösségi étobre, a fiatalok egy része idegenkedik a közösségi életformától. Ennek okait abban is megtaláljuk, hogy a parancsnokok már említett csoportja formálisan szükségesnek tartja, de valójában nem érti és nem igényli a közösségek munkáját és nem igyekszik kialakítani a közösségi életformát. Ennek az a következménye, hogy a parancsnokok és beosztottak között nem alakul ki a kölcsönös bizalom, közömbössé válnak a fiatalok, és azt csinálják csak, amire parancsot kapnak. Mindez magával vonja, hogy a parancsnok és a katonák köaötti nem szolgáParkosítás, utcacsinosítás Falunap Somogyszobon (Tudósítónktól.) Jól sikerült falunapot tartottak a közelmúltban Somogyszobon. Nem is egyet, hanem kettőt Több mint ötszázan mintegy ötvenezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Az. iskolások, a szülők és a nevelők sportpályát építettek, rendbe tették a parkot. Az iskola egyik területét — a KISZ-fiatalokkal együtt — bekerítették. S mi sem természetesebb, mint hogy szépen eltakarították a szemetet, kicsinosították ezt a részt. Húsz év óta nem volt ilyen nagy megmozdulás az iskola érdekében. Mindenki tettekkel bizonyította, hogy szívesen vesz szerszámot a kezébe a falujáért A Kálvin, a Béke és az Ady utcában utat javítottak, a Köztársaság utcában járdát építettek, fákat ültettek, árkokat ástak. Sokan a házuk táját csinosították. Somogyszob a tavalyi társadalmi munkája alapján a 3. a járásban. Erről is szó volt a jól sikerült falugyűlésen. A népfrontbizottság a MÁV szocialista brigádját, a Vöröskereszt-szervezetet, Lábodi Győzőt, Orbán Istvánt, Túri Lászlót » Társadalmi munkáért kitüntetéssel jutalmazta — tavalyi kiemelkedő tevékenj'sé- géért. lati jellegű érintkezés ex igen ritkák, s a parancsnoknak nincs módjában közelebbről megismerni a beosztottjait, azok problémáit. Elmarad a problémák megoldása, s így csökken a katonák érdeklődése és aktivitása is. A parancsnok fontos feladata, hogy szüntelenül tanulmányozza és ismerje meg a beosztottak szerepét, helyét és helyzetét a közösségben. Pontosan kell tudnia hogy mely kérdésekben ki vagy kik a mértékadó személyek, kik azok, akiknek véleménye, nézetei és hangulata a környezetre nagy hatással van. viselkedésük pedig példaként szolgál mások számara is. A vezetőnek az a feladata, hogy reájuk a továbbiakban mint aktívákra és alparancsnokokra támaszkodjék. Szabályzataink kimondják, hogy a parancsnok (Vezető, főnök) a döntései előtt kérje ki munkatársai véleményét. építsen javaslataikra anélkül, hogy ez a döntéssel járó felelősség megosztását vagy áthárítását vonná maga után. Felbecsülhetetlen az a segítség, amelyet a pártszervezetek nyújtanak a parancsnokoknak azáltal, hogy a fontosabb utasítások, parancsok tervezeteit megvitatják, javaslataikkal segítik az érdemi döntés kialakítását állást foglalnak a legfontosabb ügyekben. Az adott kérdések különböző fórumokon való megvitatása nem csorbítja az egyszemélyi parancsnok tekintélyét és felelősségét viszont minél többen vesznek részt a döntések előkészítésében, annál nagyobb lesz 'azoknak a száma, akik kötelességüknek tartják a parancs, intézkedés pontos megvalósítását. A szocialista demokrácia fejlesztése, szélesítése a néphadseregben azt is jelenti, hogy a parancsnoknak élnie kell az. állománygyűlések, a tiszti, tiszt- helyettesi, tisztesi és sorállományú gyűlések adta lehetőségekkel. Ezeken a gyűléseken célszerű egy-egy kérdést szabadon megvitatni, kikérve a véleményt és kérve a feladatok végrehajtásához a teljes támogatást. Vannak, akik a nagyobb közvetlenséget kifejező politikai és személyi közeledésben a függelmi viszonyok lazulását látják. Érdemes megfigyelni, hogy az állománygyűlések szerepét egy-egy nagy feladat előtt (például egység gyakorlatra való felkészülés) nem kell magyarázni: a legtöbben megtalálják a kellő hangot, a legjobb módszert. E »veszélyhelyzetek« csökkenésével azonban ismét lebecsülik a közösség szerepét. A szocialista demokrácia érvényesítéséhez kitűnő eszköz a parancsnok kezében a MAI KOMMENTÁRUNK Ösztönzés több, jobb újításra hivatásos állomány marxista—leninista továbbképzésére biztosított idő. illetve maga a fórum. A szabad légkörű, nem »brosúraízű« foglalkozáson a parancsnok hallatlanul sok információra tehet szert; olyan javaslatokat hallhat, amelyeket felhasználhat a katonák nevelésében illetve a munka különböző területein. Nem sokról van szó, csupán arról, hogy teremtsen olyan légkört, amelyben véleményt nyilvánítanak a beosztottak. Ez a módszer fontos szerepet tölt be a parancsnokok és a beosztottak szocialista viszonyának formálásában, növeli a katonák felelősségtudatát, fokozza aktivitásukat. A szocialista demokrácia — a jó parancsnok esetében — támasza az egyszemélyi vezetésnek. javítja a vezetői munka szinvonalát. elmélyíti az emberi kapcsolatokat A szocialista demokrácia adta lehetőségeket kihasználó parancsnokot szeretik, tisztelik, becsülik a beosztottak is. Látják a velük való törődést, az ügy iránti buzgalmat, példaképül választják parancsnokukat. A szocialista demokrácia érvényesülését az öntudaton alapuló szilárd fegyelemre és a szabályzatok szerinti katonai rendre kell építem. Nem kell túlzásokba esni ahhoz, hogy a parancsnok elnyerje a katonák bizalmát és olyan katonaközösségek alakuljanak ki amelyekben szégyen a rossz. Ehhez csupán az kell, hogy a parancsnok értse a szakmáját. Legyen benn érzék a nevelés iránt, tudja megnyerni beosztottai bizalmát, éljen példamutatóan, ne szégyelljen tanulni a beosztottéitól s legyen készen mindenkor tanítani őket. Dr. Berki Mihály ~. • ,..... ezredes, ......... a, a hadtudományok kandidátusa.. , A mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szak- szervezetének megyebizottsági ülésén hangzottak el ezek a mondatok: »A szak- szervezetek ösztönző hatása az újító mozgalomban is eredményeket hozott. Részben a szocialista munkaversenyhez kapcsolódóan, de ezen túl is törekedtek alapszervezeteink az újításokra való ösztönzésre, a mozgalom kiszélesítésére. Az erőfeszítésekkel azonban ma még nincsenek arányban az elért, kimutatható eredmények. 1977-ben a benyújtott 346 újításból 141-et fogadtak el... Mint a népgazdaság minden területén, a Medosz-hoz tartozó üzemekben is olcsóbbá teheti a termelést, hatékonyabbá a munkát egy- egy jó újítás, ésszerűsítés. Nincs igazuk azoknak, akik azt állítják, hogy vannak olyan munkaterületek, ahol már nincs mit \kiötleni, minden előrelépési lehetőség eleve behatárolt, tehát értelmetlen volna a fejtörés, úgyis zsákutcába torkollnának a próbálkozások. Ha azonban ilyen kérdéseket teszünk föl önmagunknak, honit vajon az a módszer, amellyel dolgozunk, a lehető leg töke te ie- sebb-e, az a technológia, amelyet alkalmazunk, a korszerű megoldások plafonja-e? — ugye, nem válaszolhatunk egyértelmű igennel. Az erdő- és mezőgazdasági, vízügyi üzemeknél is találni számos példát, hogy a dolgozók — a munkavégzés során összegyűlt tapasztalataikra építve — ügyes dolgokat ötlenek ki és valósítanak meg, elsősorban saját tevékenységük könnyítésére, egyszerűsítésére. Hogy ezek a gyakorlatban is sikerrel alkalmazott módszerek fölkerülnek-e az újítások vagy ésszerűsítések listájára, s benyújtják-e őket elbírálásra, nehéz ellenőrizni. Van, aki »véka alá rejti« jó ötletét, más viszont közkinccsé, az egész munkahely számára hozzáférhetővé teszi újítását, ésszerűsítését. Ez utóbbi nyilvánvalóan igényt tarthat erkölcsi és anyagi elismerésre is, hiszen a közreadásból, közösségi haszon származik. A szakszervezeteknek fontos szerepük van abban, hogy a csak önmaguknak és önmagukért ügyes megoldásokat kiötlő dolgozókat meggyőzzék: a monkahely javára gyümölcsöztessék képességüket. Es ügyeljenek rá: a szívesen újító, ésszerü- sítű munkások ne veszítsek kedvüket, ne torpanjanak meg. Vagyis foglalkozzanak érdemben a beadott javaslatokkal azok, akikre tartozik! Az élolvasatlan vagy csak felületesen megnézett beadvány »megítélése« méltán elkeserítheti azt, aki készítette, s nemhogy ö maga nem foglalkozik többet ilyesmivel, de másokat is lebeszél róla, saját esetét említve okulásul. Egy év alatt 346 benyújtott újítás — tulajdonképpen nem is rossz eredmény. Hogy ennek a jelét sem fogadták el, már elgondolkodtató. Érdemes volna utánanézni: mivel indokolták a visszautasítást, vagy mire építette a szerző azt a véleményét, hogy beadványa újításnak minősül! Mert arra sincs szükség, hogy a formalizmus elterebélyesedjen ezen a területen. (Azért, hogy ne mondhassák rólunk, nem törjük a fejünket új dolgokon, hát elkészítettünk egy-két beadványt. Hogy elvetették az ötletünket? Arról nem mi tehetünk...) Feladataink megoldása követeli, hogy szélesedjék az újítómozgalom. Szakszervezeteink szerepe ebben korántsem lebecsülendő. Hatékony módszerük a meggyőző ösztönzés lehet. H. F. Módszer az MGl-böl Korszerű műszaki ellátótelepek tervezése Milyen legyen a gazdaság műszaki ellátó telepe : a karbantartó- és javítóműhely. Mekkora hely kell az egyes erőgépek, munkagépek szereléséhez ? Milyen eszközök szükségesek a szervizhez? Hány ember kell egy meghar torozott nagyságú traktorpark és munkagépeik napra kész üzemének biztosításához? Megannyi kérdés vár tisztázásra ott, ahol alapos munkával, készülnek újjászervezni a gép- üzem fenntartását. Azt a tevékenységet, amely nélkül egyetlen traktor sem képes Kenyérgyári berendezések Az Élgép 3. sz. gyárában az év végéig százharmlncöt kenyárgyári gépet — kúpos kenyér- gömbölyítőket, kiflisodrókat, zsemlyeformázókat, folyamatos tésztakészítő gépsorokat — gyártanak. Az első negyedévben ötvenhárom berendezés készül el, ezek zömét a hazai kenyérgyárakban fogják üzembe helyezni. A gyár szovjet, NDK-beli és csehszlovák kenyérgyáraknak is szállít gépeket. Képünkön: Ament István és Nagy János a nagy teljesítményű kiflisodrógépeket szereli. tartósan a »barázdában maradni«. Az összkép egyelőre egyáltalán nem kedvező. Bőven akad tennivaló — és beruháznivaló is —, ha az üzemi gépkarbantartás és javítás műszaki kultúráját fejleszteni akarjuk. A tennivalóik jelentős része azonban nem igényel beruházást: a mostaninál jobb szervezéssel egy sor gond megoldható, hiszen sok helyütt elhatározás, fegyelem kérdése, hogy a napi karbantartást elvégezzék, mégpedig a lehető legszakszerűbben. Az érem másik oldala, hogy a helyzet jobbra fordítása nem nélkülözhet bizonyos mértékű beruházást, akkor sem, ha nyilvánvaló, hogy az anyagiakkal meggondoltan kell gazdálkodni. Például úgy, hogy a meglevő műhelyeket, amelyiket lehet, a terveinkben célszerű meghagyni a rekonstrukció során. Az elavultnak tűnő, a gépjavításokhoz szűknek bizonyult, de egyébként kis ráfordítással felújítható gépműhely még alkalmas lehet a szakszerű karbantartásra vagy a segédmúhelyek (esztergályos-, lakatos-, hegesztő-, elektromos-szerelőműhely stb.) elhelyezésére. A legnagyobb gond a nagy értékű, drága gépek korszerű javítóműhelyének építése és a régi szerszámgéppark fölfrissítése. Mi tagadás, ahol ilyenre kell elszánni magukat, nagy fába vágják fejszéjüket. Am más megoldás aligha lehetséges. Egyrészt, mert a régieknél többet tudó, bonyolultabb fölépítésű, méreteikben is nagyobb, drágább gépek üzemben tartása a régi műhelyekben nem oldható meg sokáig, másrészt, ha a gépeknek nem adjuk meg a gondos kezelést, akkor az egész gazdaság előbbre- lépése aligha garantálható. Ami a gépüzemfenntartás korszerű módozatainak kidolgozását illeti, abban — úgy vélem — hasznosan munkálkodik a Mezőgazdasági Gép kísérleti Intézet közössége, amely a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium támogatásával kidolgozta — és szakmai közlemény formájában közreadta — a traktorok rendszeres karbantartására ajánlott új módszerét. Ebben részletes tájékoztatást adnak az érdeklődő szakembereknek a műszeres karbantartás eszközeiről és azok használatáról örvendetes tény, hogy az ajánlott karbantartó eszközöknek mintegy 80—85 százaléka hazai, illetve szocialista gyártmányú, beszerzésük viszonylag egyszerű. Az intézet ennél szélesebb körű segítség adására is hivatott. A mezőgazdaság erő- és munkagépparkjának javítását, karbantartását fejlesztő munkacsoport a közelmúltban készítette el azt a tervezetet, amely megkönnyíti, egységesebbé teszi a nagyüzemi műszaki kiszolgálóközpontok létrehozását. Az ehhez szükséges normatívákat, tervezési adatokat a 3000, az 5000 és a 10 000 hektáros gazdaságokra dolgozták ki. Hogy a kutatók mennyire ismerik nagyüzemeink igényét, már gyakorlati példákkal is bizonyították. Az MGI munkatársai több élenjáró gazdaság géptelepének, javító- és karbantartó-gépparkjának létrehozásában közreműködtek, s tapasztalataikat felhasználva vállalkoztak az új tervezési módszerek kidolgozására, széles körű elterjesztésére. Esetenként úgy is, mint a közelmúltban, amikor a barcsi Vörös Csillag Tsz kérésére vállalták a központi javító—karbantartó-központ fejlesztési tervének elkészítését, a kisgya- láni Egyesült Erő Tsz részére pedig a szervizműhely gépészeti technológiai tervét adják át Fehér István Somagai Néplap i
