Somogyi Néplap, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-12 / 61. szám

Tejtermelő s*aktelepek értékelése Nagyszerű eredmények és néhány „de” X megyei állattenyésztési felügyelőség a csokonyavi- sontai tsz-t választotta hely­színül a szakosított tehené­szeti telepek tavalyi munká­ját értékelő tanácskozáshoz. A választást a gazdaság ki­tűnő eredményei önmaguk­ban is igazolják. A Rákóczi Tsz mégsem elsősorban 3000 liter fölötti tejtermelési átla­gával, hanem példaadó fej­lesztési »taktikájával« tűnik ki a többi üzem közül. Hogy háromezer literes tejtermelési eredmény már »mellékmon­datba« szorulhat, jelzi: So­mogybán a tejtermelés ugrás­szerűen javult. 1976-ban még csak egy, tavaly már öt tsz- szaktelep jutott túl — o né­hány éve még szenzációszám­ba menő — 3000 literes szin­ten. Nagyszerű eredmény, hogy a megye 20 tsz tejter­melő szaktelepe közül még a IS. helyen álló is túlteljesítet­te tervét! Főként a lelkiisme­retesebb gondozói munka és a jobb takarmányozás nyo­mán átlag 335 literrel javult az egy tehénre jutó termelés. Csokonyavisontán egyetlen év alatt 773 liter a tehenen- kénti javulás. Marcaliban 744 és a mélypontról indult Osz- topánban is 710. A legered­ményesebb a ráksi tsz-ben: két év előtti 2800 literes jó eredményüket tavaly 532 li­terrel múlták felül. A tejhozamok mellett so­kat javult a férőhelyek ki­használtsága is. Három éve még minden tizedik férőhely üresen állt, ma a férőhelyki­használás 100 százalék fölötti! Javult a borjúszaporulat és a takarmánytermelés is, bár előbbinél még mindig túl hosszú a két eRés közti idő, as utóbbinál pedig még zö­mében alacsonyak a termés­átlagok; és a tápérték is hagy anaga után kívánnivalót À Jé eredmény tehát nem ritka. Más a helyzet a kezde­ményezőkedvvel. A tsz»ek kö­zül ma csak a csokonyavison- tai gondol szaktelepe bővíté­sére.;; Szinte hallom a meg­jegyzést: »Biztos sok a pén­zük...- Pedig hát a Rákóczi Tsz tervei éppen olcsóságuk teszt megfontolandóvá. Egy ÚJ telep építése vagy egy merfevő járulékos beruházá­sokkal együtt való bővítésé valóban drága és kockázatos vállalkozás. Más a' helyzet, ha például egy komplett, három­százas telepen — ahol már állnak a szociális épületek, megvannak az utak vagy az elektromos berendezések — újabb istállókat építenek. A 32 ezer forintos férőhelyen­kénti állami támogatás mel­lett csak minimális beruházás szükséges, ugyanakkor akár a kétszeresére is nőhet a telep hatékonysága. Hasonlóan számoltak a Rá­kóczi Tsz-ben is, ahol a saját építpbrigád már tető alá hoz­ta a két leendő, 112 férőhe­lyes istállót. Egy éve még hi­bákról írtunk a tsz-ben járva. 1300 liter volt akkoriban a telep napi tejtermelése, s ma 3300. Az idén újabb 42 száza­lékos (!) javulást tervez­nek ... Az állami gazdaságok or­szágosan is figyelemre méltó eredményei közül csak egyet: 5849 liter volt a tehenenkénti tejátlag a Dél-somogyi ÁG nagykorpádi telepén. A ha­sonló eredmények valameny- nyl gazdaság számára húzó­erőt jelentenek. összességében a megye 27 tejtermelő (ÁG- és tsz-) szak­telepe 7 millió liter tejjel adott többet az előző évinél A fejlődés ütemét tekintve tehát már országosan is az elsők közé tartozunk. Sajnos, a tejtermelés értékeiben nem léptünk előre a megyék rang­sorában:1 tavalyi szép ered­ményeinkkel is csak utolsó előttiek vagyunk. E látszólag »ünneprontó- tény a még meg­levő hibákra figyelmeztet A fentebb sorolt szép átlag­számok eltakarják a tűrhetet­lenül gyenge eredményeket A tótűjfaluiakét akik 2001 lite­res tervüket sem teljesítet­ték, vagy a eegesdlekét. akik 1958 literes eredményt értek eL Aligha kellene mélyre ás­ni a változás lehetőségeit ku­tatva.-1 Szerencsére szép számban akad már hely, ahol tudják a -titkát-, hogyan le­het fegyelmezettebb munká­val akár néhány hőnap alatt javítani az eredményeken. A esokonyavisontai tájékoz­tató jó lehetőséget adott ezek­nek a »titkoknak- a kicseré­lésére. ' B. r. Hitler első zsákmánya Negyven éve történt az Anschluss »toten óvja Ausztriát!» —e szavakkal búcsúzott ma negy­ven éve Schuschnigg œztrâk kancellár utolsó, drámai rá­dióbeszédében. De a független, önálló Ausztria — amelyre a leköszönő kancellár az áldást kérte — épp azokban a per­cekben szűnt meg létezni. 1938. március 12-én a fasiszta Németország csapatai átlépték az osztrák határt, s ezzel meg­valósult Hitler régi vágya, az Anschluss. A bevonuló német csapatok mögött persze megjelent a ná­ci titkosrendőrség, az, egész fa­siszta elnyomóapparátus. Az osztrák nácikkal együttműköd­ve a hazafiak tízezreit tartóz­tatták le, gyilkolták halomra, zárták koncentrációs táborba. Maga Schuschnigg is kon­centrációs táborba került, ahol olyan baloldaliak társaságá­ban gondolkodhatott a törté­nelem sajátos logikájáról, aki­ket még ő börtönzött be. A kancellár és a kemény diktatúrát gyakoroló reakciós œztrâk burzsoázia ugyanis maga sem volt ártatlan a tra­gédia bekövetkeztében : az 1934. évi bécsi munkásfölke­lés vérbefojtásával, a munkás- mozgalom erejének szétveré­sével az osztrák függetlenség legjobb erőit, lehetséges szö­vetségeseit semmisítette meg. A nyugati hatalmak pedig — mindenekelőtt Anglia — híven a spanyol polgárháborúban is alkalmazott politikához: ölbe tett kézzel nézték Hitler ter­jeszkedését. Nem bizonyult előbbrelátó- nak a magyar uralkodó osztály sem. A hivatalos Horthy-Ma- gyarország sietve üdvözölte az eseményt. Az ország egyik szomszédját fölfalta egy nagy­hatalom, ám Horthynak mind­össze annyi volt a mondani­valója: »Ausztriának Német­országgal történt egyesülése ránk nézve nem jelent mást, csak azt, hogy egy régi jó ba­rátunk, akit a békeszerződé­sek lehetetlen helyzetbe so­dortak, egyesült egy másik ré­gi jó barátunkkal és hűséges fegyver-társunkkal. Ennyi az egész.« • Hitler eközben diadalmá­morban úszó, fanatizált, üvöl­tő tömegnek jelentette be Ausztria annektálását. Ekkor vált először valósággá a vi­lághódító rémálom egy része, ekkor hitette eL Hitler először a világgal, hogy-neki minden sikerül. Akik pedig azt re­mélték, hogy a fenevad étvá­gyát ezzel a konccal csillapí­tották, hamarosan tapasztal­hatták: az engedmények csak növelik az étvágyat Göring, a kitüntetéseket és állami posztokat szánté bete­gesen halmozó birodalmi légi- marsall az Anschluss éjsza­káján egy fogadáson félrevon­ta a csehszlovák követet és biztosította arról, hogy orszá­gának nincs oka aggodalomra. .A követ sietve tájékoztatta kormányát a német békeszán­dékokról. Hitler pedig még annak az évnek óráén felosz­totta Csehszlovákiát... Ausztria függetlenségét vé­gül az antifasiszta koalíció győzelme, a Bécset felszaba­dító szovjet hadsereg adta vissza. Az 1955-ben megkötött osztrák államszerződés garan­tálja Ausztria önálló állami létét és örökös semlegességét. Európa egykori »neuralgikus pontja«, a nád világuralmi törekvések első áldozata ma az európai biztonság és stabi­litás pozitív tényezőjévé vált. N. G. Gyógyszertár és törpe vízmű Régi vágyuk teljesül a pusz­takovácsiaknak : a községben nemsokára átadják az új gyógyszertárt és az új törpe- vízmüvet. A gyógyszertárt a A hidak mestere Csöpögő esÄ>en, dlderegtető szélben font a magasban dol­goznak a hídépítő munkások. A brigád vezetőjük Kocsis Jó­zsef. Alig várom, hogy az épü­lő vasúti felüljáróról leszalad­jon a töltésoldalba vájt kacs­karingás , ösvényen : minél ha­marabb szeretnék a sárga la­kókocsi védelmébe jutni, hi­szen itt Kaposvár határában szabadon nyargal a szét Ko­csisék oda se ügyednek a szél­re: a brigádvezető szeme olyan nevetős, mintha meleg május volna. Ä megyei események élére Is a jóformán minden munkahe­lyet szervezetet érintő jeles ünnepi esemény, o nők köszön­tése kívánkozik. A lányokat, asszonyokat vette körül szer-1 dán — szerte az országban, így j megyénkben is — a munkatár- sak figyelmessége, az ő hiva­tásbeli, közéleti helytállásuk iránti tiszteletet fejezték ki a megemlékező szavak, az apró j - ajándékok. Azok pedig, akik különösen sokat tettek saját nemük helyzetének javításáért szervezettségének fokozásáért, a Parlamentben részesültek magas elismerésben. Somogy­itól hárman vettek át kifünte- tést. Föltehetően az időpont vé­letlen egybeesése csupán, hogy egyik községünkben — Kapos- főn — nemcsak szép szavakkal és műsorral emlékeztek meg a nemzetközi nőnapról, hanem erre a hétre, keddre tűzte ki a tanács-vb a nőpolitikái határo­zat végrehajtásának áttekinté­sét is. A testület egyrészt meg­tárgyalta, hogy milyen szerepet töltenek be a helyi tsz-ben, az áfész-ben, az intézmények éle- j teben a női dolgozók, hogyan figyelnek szavukra; másrészt azt vizsgálta: milyen közületi tevékenységet végeznek a köz­ségben a lányok és az asszo­nyuk. Elégedetlen állápíttotta] meg, hogy szdMmondásfean jó­val előtte járnak az erősebb nemnek, s ennek kedvező ha­tása a közélet minden terüle­tén megmutatkozik. Követke­zetesen hallatják szavukat a munkahelyeken, a különböző szervezetekben, fórumokon és különösen sokat harcolnak a | rászorulók szociális támogatá- ! sáért. Országos eseménynek Is helyt adott megyénk e héten. Pénteken dr. Soós Gábor MÉM-áUamtitkár Kaposváron nyitotta meg a fásítási hónapot. A megtiszteltetés alapja, hogy Somogy sokat tett a zöldöveze­tek létesítéséért, a környezet szépítéséért. Különösen a fia­talokat illeti elismerés, akik példamutatóan munkálkodtak a parkerdők létesítésében, az utcák és a terek fásításában. Ez az — április végéig tartó — akció minden bizonnyal szép j sikereket, azaz több fát, leve- I gőt tisztító, szemet gyönyör- | ködtető lombot eredményez majd. Az erőfeszítéseket látva még jobban összeszorul a szi- 1 vünk, ha derékba tört cseme­tét, széttaposott virágágyat, szemetes parki sétányt látunk. Milyen jó volna, ha értékeink fölött nemzedékre, azaz korra való tekintet nélkül az egész társadalom védnökséget vállal­na. Legalább azzal, hogy óvja az egészségünket szolgáló fá­kat, zöld területeinket Másfajta értékeink művelé­se, ápolása iránti igény hatot­ta át azt a rendezvénysorozatot, amelyet a Kaposvári Tanító­képző Főiskolán bonyolítottak le a múlt héten. Itt nem ter­mészeti kincseink megvédése volt a cél, hanem nyelvünk tisztaságának megóvása ösztö­nözte a hallgatókat a szereplés­re, a tanulási kötelezettségükön kívüli felkészülésre. Az anya­nyelv szeretete szólította zsűri elé azt a 70 hallgatót, aki szer­dán — 23 csapatba szerveződ­ve — nyelvhelyességi vetélke­dőn szállt szembe a beszédün­ket, írásunkat torzító, éktele- nítő hibákkal. Csütörtökön az élő beszéd művészi hatású fel- használása volt a verseny tár­gya, és a legtöbb osztályzat a mesét hallgató gyermekek áhi- tatos figyelme volt. Pénteken kiejtési versennyel fejeződött be a rendezvénysorozat. Né­gyen szép jutalmat kaptak, kö­zülük ketten pedig azt a jogot is elnyerték, hogy országos versenyen képviseljék a főis'- kola színeit. Az igazi nyerte­sek azonban azok a leendő ta­nulók, akiket az itt szépen sze­repelt, a nyelvművelést fontos hivatásuknak tartó tanítók ok­tatnak majd édes anyanyel­vűinkre. ^ Paál László Messziről indul a beszélge­tés. — Grófi birtokon laktunk a szüleimmel, nagyszülei mmel. A felszabadulás után házhe­lyet kaptunk kint, a tanyán és építettünk is. Négy kilomé­terre laktunk az állomástól, úgy jártam dolgosra, hogy motorral kivittem a felesége­met a vonatig, onnan ő ha­zavitte a járművet, s este is­mét elém jött... Mosolyogva emlékezik visz- sza a kemény évekre. Később a gyerek miatt hagyták el a tanyát. Amikor a fiúcska ak­korára cseperedett, hogy isko­lába kellett íratni, belátták: aligha bírná, amit a szülei. Meg aztán se villany, se kö­ves üt.,. 1363-ban Segesdre költöztek. — Igyekeztünk kőzelebbre kerülni a jobb élethez — mondja. Attól fogva Kocsis Józsefet minden hajnalban Segesden veszi föl a bódés teherautó, s oda viszi vissza minden este hétre. Kivéve amikor hetei­nek. Olyankor csak hét végén látják a családot. Ilyen az útépítők, hídépítők élete. Kocsis József megtalál­ja benne, ami szép. Az erdőt, a favágást, cserélte el érte — jövőre lesz húsz esztendeje. És ezalatt alaposan megismerte a kemény munka minden moz­zanatát. A laboratóriumi meg az irodai munka kivételé­vel az aszfaltozástól a keve­rőtelepi feladatokig mindent csinált már. A hídépítők nagy öregjeitől: G rósz Jani bácsi­tól és Scheiber Jenőtől leste el a fogásokat. Először 1969- ben a barcsi Dráva-híd kő­burkolatát készítette. Ott érte az első nagy kitüntetés: a közlekedés kiváló dolgozója lett. Aztán a 180 méter hosz- szü szentlőrinci felüljáró kö­vetkezett. Most negyvennyolc évesen — munka közbem meg­csonkult ujjaival végigsimítja apró bajuszát, és nagyot só­hajt — tíz híd, három felül-. iáró és több mint saázkilomé- temyi üt őrzi kezemunkáját. »Somogy ot jól meghálózza már az az út, amit építettem, de még Tolnába is átmen­tünk.« A Kaposvári Közúti ..Építő Vállalat egyik legjobb brigád­ját vezeti Kocsis József. Ta­valy például a tröszt kiváló brigádja címet kapták meg. A nyolctagú közösségről azt tartják: nem ismernek lehe­tetlent Épp ezért mondhatja jogosan a vezetőjük: reméli, a jubileumi esztendőt már úgy kezdik, hogy elköszönnek a »fakarusztól«. Megkapják a várva várt autóbuszt, s vége a didergésnek, a zötykölődés- nek. A Széchenyi nevét viselő szocialista brigádban termé­szetes, amit a vezetőjük vé­gigcsinált: a hetedik-nyolca­dik osztályt nem éppen ifjú fejjel, munka mellett végez­ték el. Utána megkeresték őket a »főnökök«. — Először is engem, s győz­ködtek, hogy iratkozzam be az útépítőszakmunkás-képzó tan­folyamra. Hiszen megcsinálom anélkül is a munkámat... No, de jobban érti, hogy mi miért van ... Hát ráálltam. Utána pedig úgy belejöttem, hogy vittem magammal a többieket is Pestre, a hídépítószakmun- kás-képző iskolába. Most Kaposvár északi te­hermentesítő útjának vasúti felüljáróján dolgoznak. Feladataikat mindig meg­bízhatóan, a lehető legjobban elvégzik. Társadalmi vállalá­saik közül csak egyet emlí­tünk: a nagyatádi iskolások nekik is köszönhetik, hogy vi­lágosabb tantermekben ta­nulhatnak. À Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére indított munkaversenyben elért ered­ményekért Kocsis József feb­ruár 24-én az Építési és Vá­rosfejlesztési Minisztérium­ban szovjet kitüntetést vett át. G. J. mernyei Lady János Termelő­szövetkezet építőbrigádja ké­szítette mintegy másfél millió forintos költséggel, a törpe víz­müvet a Délviép szakemberei építik. Már hat kilométer hosz- szú csővezetéket fektettek 'le, s így nemsokára 234 család egészséges ivóvízhez jut. Tanfolyam — minden munkanapon A tél a tanfolyamok idő­szaka. Ebben az évszakban tartják a legtöbb alap- és to­vábbképzést, s szinte törvény- szerű, hogy ezekben a hóna­pokban a szabad idő nagy ré­szét a tanulás tölti ki. Jólle­het kifelé megyünk a télből, a rendezvények között most is számos tanfolyamot talá­lunk. A Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetségének Somogy me­gyei szervezete például az újítási előadóknak tart tanfo­lyamot. Kaposváron, az SZMT- székházban minden kedden, ugyanott szerdánként a mun­kaügyisek középfokú oktatása folyik. Ha hideg van, fűteni kell — ez természetes kívánalom. Ahhoz viszont, hogy a kazá­nok biztos alapjai legyenek a hőszolgáltatásnak. hozzáértő fűtőkre van szükség. Az Energiagazdálkodási Tudomá­nyos Egyesület ennek az igénynek a kielégítéséért szervezte tanfolyamait a me­gyeszékhelyen és a másik há­rom somogyi városban. Kapos­váron, az MTESZ székhazában kedden és csütörtökön közpon- 1 fűtés-kezelőket hétfőn és szer­dán kazánfűtőket képeznek ki. Marcaliban hétfőmként és szombatonként, Nagyatádon pedig minden csütörtökön és szombaton a kis teljesítmé­nyű kazánok fűtőit oktatják; Siófokon minden hét csütör­tökjén és szombatján van ka­zánfűtő-tanfolyam. Mindebből következtetve bízvást remélhetjük: bármi­lyen szigorú lesz is a követ­kező tél, nem fázunk otthon — és a munkahelyen sem. Lesznek, akik jól befűtenek nekünk. Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents