Somogyi Néplap, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-11 / 60. szám

rüi3z±dt * Szttdz txztő-sJLg. f 1,4 'A Somogyi Néplap február lS-i számában megjelent özv. Milkovics György né — Kaposvár, Kinizsi-lakótelep 36, szám alatti lakos — panasza a háztáji termény elszá­molásával kapcsolatban. A panaszos 1966. március 21-től termelőszövetkezeti tag. A közös gazdaságban egyetlen napig sem dolgozott, ezért'•háztáji föld használatára nem jogosult. Milkovics György 1969. január 1-tól öregségi nyugdíjas. 1968. évben 353 napot dolgozott, 160U négyszögöl háztáji földre volt jogosult. 1972-ben a személyi tulajdonát képező 300 négy­szögöles belsőséget eladta, a háztáji földjogosultsága ezért 1300 négyszögölre módosult. Milkovics György 1977. július 22-én meghalt, tagsági viszonya megszűnt. Az érvényben levő rendelkezések szerint ha i tagsági viszony év közben megszűnik, a háztáji földet helyettesítő természetbeni, il­letőleg pénzbeni juttatás időarányos része a zárszámadást követően válik esedékessé. Alapszabályunk lehetővé tette, hogy a nyugdíjas tsz- tag 1977. december 31-ig a háztáji föld’ helyett egy kh-s jogosultság alapján 25 mázsa májusi morzsolt kukoricát vagy annak ellenértékét kapja. Kötelezettségünket a zár­számadás előtt időarányosan, pontosan teljesítettük, to­vábbi fizetési kötelezettségünk nincs. A panetszos fia, Mil­kovics István vette fel a termény ellenértékét pénztá­runknál. A panaszos bejelentése alaptalan volt. Tisztelettel: Sándor Jlajót tsz-einük, IX. Pártkonyresszus Tsz, Szenlgáloskér AZ M S Z Ml? SOMOGY M 6CVEI BI ZOTTSÂG AnAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 60. szám. Szombat, 1978. március 11. Somogyi napok Hévízen Gazdag program a Thermo! Hotelben Vasárnaptól a jövő hét vé­géig somogyi napok rendez­vénysorozatának ad otthont a hévízi Thermál Hotel, a Da­nubius Szálloda és Gyógy­üdülő Vállalat balatoni önál­ló egysége. A szálló termei­ben állandó kiállítások és na­ponta változó műsoros ren­TV-JEGYZET Akik bátrak kezdeményezni Csütörtökön este fél hétkor mutatta be a Televízió a Ba- latonnagybereki Állami Gaz­daságról készült riportfilmet. Hazánk egyik legszebb tája ez a Balaton-parti zsombékos- vadregényes vidék. Képsorok igazolták: a hatalmas munká­val elhódított területek — a számtalan levezető csatorna ellenére — a berek megőrizte ősi vadságát, lenyűgöző, ro­mantikus világát. Turistának, kirándulónak szemet gyönyörködtető lát­vány, a termeléssel foglalkozó szakembernek viszont soha nem szűnő fejtörést okoz. Látogatóban fegyvcrbarátainknál... A Vörös Hadsereg születé­sének 60., Budapest felszaba­dításának 33. évfordulói al­kalmából, az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancs­noksága múzeumlátogatásra hívta meg a Budai Önkéntes Ezred veteránjait. Meghatott érzéssel tanul­mányozhatták azokat a vit­rin- és tablócsoportokat, ame­lyeken az első imperialista világháború viharában orosz hadifogságba került apáik, nagyapáik — a százezer ma­gyar internacionalista — hő­si emlékeit örökítik meg. Közülük többen is hadosztá­lyokat, dandárokat vezényel­tek, mint a Vörös Zászló Ér­demrendet kétszer is kiér­demlő Gavró Lajos, Frunze oldalán a Krím felszabadítá­sát vezető Kun Béla, Zalka Máté, Münnich Ferenc, mint a legismertebbek. Hallgathatták Lenin és Kun Béla történelemformáló tele-' fonbeszélgetését, amelyben Kun Béla bejelentette a ha­talom átvételét és Lenin ta­nácsokat adott annak meg­tartására ... Több, összefüggő falfelüle­ten bemutatják a Vörös Had­sereg megalakítását, az inter­venciós hadsereg, majd a fa­sizmus felett aratott világot formáló győzelmet, a legna­gyobb csaták, ütközetek, a -legkiemelkedőbb hadvezérek emlékeit, a magyar partizá­nok — Úszta Gyula, Nógrádi Sándor, Szőnyi Márton — tevékenységét. A kisebb vitrinek, tablók után egy monumentális mé­retű dioráma (plasztikus tér­hatású ké-p) keltette föl a lá­togatók figyelmét. A kép. Bu­da felszabadításának utolsó, legnagyobb ütközetét, a Döb- rentei és a Szarvas tér elfog­lalását ábrázolja. Láthatjuk az Országház kupoláit, a Dunába robbantott Lánchíd romjait, a Vár füstbe borult épületeit A tereken levő út- torlaszok, a felszaggatott vil­lamossínek, a domboldalakba vájt bunkerek, • a romokért folyó élet-halál küzdelem megelevenítése elementáris erővel demonstrálja a szovjet —magyar fegyverbarátságot, s méltó emléket állít a vér­rel pecsételt fegyverbarátság­nak. Dr. Sz. J. dezvények várják az érdek­lődőket. Vasárnap délután 17 órakor a szálló halijában Böhm József, a Somogy me­gy,ei Tanács elnöke nyitja meg az egyhetes programot. A Thermal Hotel közösségi termeit somogyi népművészet' alkotásokkal díszítik föl. A hallban népviseleti és hely­történeti bemutató ad ízelítőt megyénk gazdag folklórjából, a fotókiállítás, a- szép tájú so­mogyi vidékekre kalauzolja el a nézőt. Ugyanitt a Dél-bala­toni Háziipari Szövetkezet árusítással egybekötött bemu­tatót tart, a kaposvári fazeka­sok pedig az eszpresszó he­lyiségében rendeznek cserép­bemutatót. Természetesen egv percre sem áll meg a szálló hagyományos élete; a sörözőt., az étterme^ somogy berendezésekkel dekorálják", : gondoskodnak arról is, hogy a vendégek megismerjék a tájjellegű borokat, somogyi éleikül öniegességeket. Vasárnap a megnyitó után zselici nappal kezdődik az élő folklór bemutatósorozata. Hétfőn a buzsákiak, kedden a német nemzetiségiéi:, szerdán a délszlávok szerepelnek a Thermal Hotelben; március 10-án tartják a népművészek napját, amelyen Tóth Imre, a népművészet mestere, Kö- vessy Gyula, Czipót Antal és a somogyvári ciíerazenekar ad műsort. Ezt követően a Balaton Táncegyüttes, szerep­lésével balatoni nap lesz Hé­vízen. Szombaton a BM Ka­posvár ' Táncegyüttes tart ka­posvári napot, s március 19-én, vasárnap a karádi né­pi együttes zárja a hagyo­mányőrzők programját. IIjú szerszámkészítők versenye a termelési szerkezetet, amely a fejlődés útját nyithatja-meg. Csodát tenni nem lehetett, s ez nem is állt szándékuk­ban. Hogy az eredmények kis híján csodaszámba mennek, annak az eredménye, hogy céljaik szerények, a lehetősé­gekhez igazodóak voltak. A jelen igazolta az elképzelése­ket, s mára a romantikus tá­jon az ország egyik legsaját­ságosabban termelő gazdasága működik. Nem a nagy ered­mények varázsa, hanem á kis feladatok becsülése, szigorú kivitelezése a jellemző rá. És még valami: az ember és a természet örök harca, úgy látszik, soha nem szűnő for­mákat eredményez. Az itt élő és dolgozó embereknek be kellett ismerniük, a táj nem adja magát. S ez a be­ismerés a győzelmet jelen­tette: az ember alkalmazko­dott a tájhoz, hogy saját ké­pére formálhassa. A jó gazda szeretet áradt nemcsak a megszólaló embe­rek szavaiból, hanem a filme­seket szállító kisvasút mentén elterülő tájból is. Abból a tájból, amely valaha járha­tatlan volt, s amely ma egy jól gazdálkodó, okosan szer­vezett gazdaságnak ad ott­hont. B. A. A Ki minek a mestere? versenyek sorozatában most Kézimunka-kiállítás Tátompusztán Nemcsak a nőket ün­nepelték a nőnapon a Kaposvári Mezőgazdasági Fő­iskolai Tangazdaság tátom- pusztai kerületében, ha­nem az ott dolgozó asszony­brigád — amely a Március 8-a nevet viseli — is ked­veskedett a kerület dolgozói­nak. Hónapokkal ezelőtt lát­tak munkához, 'és kezük alatt virágok teremtek: buzsáki, kalocsai hímzés, szűrrátét és szűrhímzés díszíti azt a sok­sok párnát, faliszőnyeget, té­rítőt, amelyet készítettek, és amelyek legszebbjeiből kiállí­tást rendeztek. Nemcsak a gyakorlati mun­kában jeleskednek, nagyon jól ismerik a stílusokat is. Gyönyörű, barnával hímzett — ugyancsak régi — úgyne­vezett »szomorú kalocsai« te­rítővei terítettek le egy másik asztalt; ezt lilával hímezték annak idején, így most is. Legtöbb a harmadik válto­zatból, a színes — mindenki által ismert — kalocsai vál­tozatból készült. Hímzés ke­rült a konyhaabroszokra, a kötényekre, a blúzokra, a kis­lányruhákra. Láttunk egy nagy szép piros pelerint is, arnelyet szűrhímzéssel díszí­tettek. És természetesen akadt a nagyon szépen megrende­zett, gazdag anyagot felvonul­tató kiállításon somogyi is, elsősorban buzsáki. TARKA CTR0K adnak számot felkészültségük­ről a különböző szakmák if- , jú munkásai. A versenyei I megrendezésére — az adoti szakmának megfelelően — egy-egy gyár műhelyében ke­rül sor. Tegnap a Mezőgéj Jutai úti üzemében tartották a szerszámkészítők vetélkedé­sét. A vállalat kaposvári KISZ-bizottsága által szerve­zett versenyben 17-en vettek részt —, közülük hatan más vállalatok képviseletében. Ai eredetileg vállalati szintűnek induló verseny így városivá bővült. Elsődleges célja az volt, hogy lehetőséget adjon a szakmai ismeretek bizonyí­tására, valamint a gyakorlati tapasztalatok kicserélésére. Az alapos előkészítés gördü­lékennyé tette az egész napos programot. A részvevők nem­csak a komoly politikai és szakmai kérdéseket tartalma­zó tesztlapokat töltötték ki, hanem a kiadott mesterdara­bot is alaposan tanulmányoz­niuk kellett. A munkadarab bonyolultságára jellemző, hogy egy présszerszám veze­tőlapjába előírt tűrésű alakos nyílást kellett elkészíteni. Az érdekes versengés rész- pontszámainak összegezése után döntött a zsűri a díjak­ról. A maximálisan szerezhe­tő 250 pontból 213-at ért el az első helyezett: Gyuráko- vics Lajos, a budapesti Fi­nommechanika kaposvá I gyárának dolgozója. A máso­dik Kaposi József (Mezőgép) lelt, a két harmadik helye­zett: Misola József (FMV) és Nezdei József (VBKM). A dí­jakon kívül valamennyi ver­senyző szakmai könyvet é emlékplakettet kapott — ezr két a zsűri elnöke, Boros J zsef, a Mezőgép igazgatója adta áu Aforizmák »Bizony, egyre nehe­zebb lesz« — ezt szokták mondogatni a sportúj­ságírók a súlyemelő-vi­lágrekordról. I • » » Szigorov, a közlekedési rendőrség közszeretetnek örvendő őrmestere, min­dig élébe siet a közúti for­galmi szabályok megsér­tőinek. Az úgynevezett »Mona Lisa«hatás« érvényesülé­sét napról napra bebizo­nyítja a XXX. kerületi önkiszolgáló áruház veze­tőnője, Éberova. Bárhol tartózkodik is a kedves vevő — a vezetőnő rejté­lyes szemének figyelme­sen rászegezett pillantását magán állandóan érezheti. Muesov község 5—7. osz­tályos tanulói gazdag ter­mést gyűjtötték be a kol­hoz almáskeirtjébem. Ezzel egyidejűleg a vezetőség rendelkezésére, Mamla- szov csőszt azonnali ha­tállyal felmentették állá­sától. Vajon ki röppentette fel elsőnek azt a kacsát, hogy a gyermekeket a gólya hozza? • » » A király nem volt ud­varképes. Az igazság egészen jól befészkelte magát: min­den tréfában is akad be­lőle egy kicsiny hányad. Csiga mint válóok Christopher Hudson, az egyik angliai városka rek-» lámirodájának munkatársa az első angol, aki élt az otthoni erőszakról és a há­zastársi kapcsolatokról szóló rendelkezéssel. Hudson a bírósághoz fordult, hogy- válasszák el feleségétől annak esztelen magatartása miatt. A férj szabad idejében csigák idomításával foglalkozik, remélve, hogy »tanítvá­nya« megdönti a puhates­tűek haladási világre­kordját A feleség úgy lát­szik, nem látta be kellő­képpen e tevékenység fon­tosságát és mindenesetre •bosszantotta férjét. A bí­róság a férj jogainak vé­delme érdekében elválasz­totta a házaspárt. Nemdohányzó tűzoltók A Washington melletti Alexandria városa ezentúl kizárólag nemdohányzókat vesz fel tűzoltónak, hogy jó példával járjainak a nyilvánosság előtt. A már eddig is tűzoltóként tevé­kenykedő dohányzók maradhatnak » hivataluk­ban. Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA. Főszerkesztő-h. : Paál László Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor, u. 2. Postacím : '7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinca Sándor utca 2. Postacím: 74l>l Kaposvár, postafiók 3t. Telefon: 11-516, Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza Î Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft, Index : 25 967. ISSN 0133—0608. Készült a Somogy megyei Nyom­daipari Vállalat kaposvári -tizemé­ben, Kaposvár. Május l, u. 101. Felelős vezető: Farkas Béla igazgató. Nem volt még olyan vitatott múltú gazdaság talán , az egész országban, mint amely a hajdani berek helyén léte­sült. Erről vallott Sütő Ödön igazgató, s a ' gazdaság több szakembere. A nehéz kezdés­ről, az indulás biztató ered­ményeiről, majd a váratlan és súlyos kudarcról, a vere­ség el nem viselhető tényé- ről. Üj fejezet kezdődött ak­kor, de az igazgató hangsú­lyozta: nem az a fontos, hogy elítéljék a régieket, hanem az, hogy látva a valóságos feltételeket és lehetőségeket, a berek igazi arcához alkal­mazkodva megteremtsék azt

Next

/
Thumbnails
Contents