Somogyi Néplap, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-11 / 60. szám

A Szaljut—28 teljesítette feladatát Sikeresen földet ért Gáspár Sándor látogatása Borsod megyében a nemzetközi űrkettős Még az idén indul lengyel űrhajós is Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti Moszkvából: ' Moszkvai idő szerint tegnap délután háromnegyed ötkor a kazahsztáni Celinográdtól mintegy' 310 kilométerre nyu­gatra földet ért a Szojuz—28 űrhajó, nemzetközi személyze­tével: Alekszej Gubarev szovjet és Vladimir Remek cseh­szlovák űrhajóssal. A két űrhajós — aki nyolc nappal ezelőtt, március 2-án indult el a Szaljut—6 űrállo­máshoz — délután 13.23 perc­kor kapcsolta szét űrhajóját és az űrállomást, majd a Szo­juz—28-at ráállította a vissza­térő pályára. A megadott idő­pontban működésbe léptek a fékezőrakéták, az űrhajó mi­előtt az átmosrféra sűrűbb ré­tegeibe ért, leválasztotta a vissza nem térő részeket, majd megkezdte az ereszke­dést. A föld felszíne fölött nagy magasságban kinyílt a hatalmas ejtőernyő, majd közvetlenül a felszínre érés előtt működésbe léptek azok a kis fékezőrakéták is, ame­lyek a sima, ütközés nélküli leszállást biztosítják. Az űrha­jó leszállását már nagy ma­gasságban észlelték a hely­színre küldött fogadócsoport tagjai, s a földet érés után szinte pillanatok alatt a hely­színre értek. Gubarev és Remek nagy örömmel találkozott ismét ré­gi ismerőseivel. Az űrhajóso­kat ünnepélyesen fogadták a közeli helyiségek lakosai. A Szaljut—6 űrállomás Ju- rij Romanyenkóval és Georgij Grecskóval folytatja keringé­sét a Föld körül. A kéttagú állandó személyzet — a ter­vek szerint — a jövő héten tér vissza a Földre, több mint háromhónapos űrutazása után. A Szojuz—28 űrhajó fékezó- rakétái egyébként az Atlanti­óceán fölött kapcsolódák be, nem sokkal négy óra előtt. A leszállás teljesen a megadott programnak megfelelően ment végbé. A Moszkva közelében levő földi irányítóközpontban jelen levők, űrhajósok, tudósok, új­ságírók, valamint Jan Havel- ka csehszlovák nagykövet is — nagy tapssal fogadták a bejelentést az űrhajó szeren­csés földet éréséről. Öröm­mel értesült erről a Szaljut— 6 két űrhajósa, Romanyenko és Grecsko is; őket — kéré­sükre — a földi irányító­központ rendszeresen tájékoz­tatta a leszállás alakulásáról. A világ első nemzetközi személyzetű űrhajója, a Szal­jut—28 tehát sikerrel teljesí­tette feladatát: pontosan eljut­tatta az űrállomáshoz Guba­revet és Remeket, s ugyan­csalt pontosan tért vissza a program által kijelölt időben. A Szojuz—28 útja méltán keltette föl a világ közvéle­ményének figyelmét — ez volt ugyanis a szocialista or­szágok űrkutatási együttműkö­dése, az Interkozmosz-program megvalósítása során az első közös űrrepülés. A Szovjetunió segítségével valamennyi, az Interkozmosz-programban résztvevő szocialista ország űrhajósa eljut a világűrbe: a csehszlovák űrhajós után még az idén lengyel és NDK-beli fedélzeti kutató is lesz az űr­hajókon. A többi szocialista ország űrhajósjelöltjei szá­mára még e hónapban meg­kezdődik a tanfolyam a szov­jet űrhajósok Jurij Gagarin kiképző-központjában, a Moszkva közelében levő Csil­lagvárosban. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, csütörtö­kön és pénteken látogatást tett Borsod megyében. A lá­togatás első napján . megte­kintette a csaknem tízezer dolgozót foglalkoztató Diós­győri Gépgyárat, ahol tájé­koztatták a munkáról, majd délután a gyár kultúrtermé­ben szabad pártnapon talál­kozott a nagyüzem mintegy ötszáz dolgozójával és az idő­szerű gazdasági, politikai fel­adatokról tartott előadást. Gáspár Sándor ezt köve­tően megtekintette a két nagyüzem, a diósgyőri Lenin Kohászati Művek és a Diós­győri Gépgyár dolgozóinak művelődését szolgáló új Va­sas Művelődési Központot. Pénteken Gáspár Sándor Mádra látogatott, az Ásvány­bánya és Örlomű Vállalathoz, onnan pedig Sárospatakra utazott. Megtekintette az ősi iskolaváros kulturális és tör­ténelmi nevezetességeit, majd a késő délutáni órákban visz- szautazott Budapestre. 1 A Kőbányái Gyógyszerárugyár dorogi egységében elkészült ■.az a 2052 négyzetméter alapterületű üzem, ahol szin­tetikus gyógyszer-alapanyagokat és úgynevezett fázistermé­keket gyártanak. Az öt termclőrcszböl álló új üzemcsarnok közül háromban már üzemszerűen dolgoznak, a másik ket­tőben pedig március 31-re befejezik a próbaüzemet. A tel­jes üzembehelyezés után megkezdik az importpótló termé­keik gyártását is. Képünkön: A holland Nauta szárító sze­relése. (MTI-fotó — Branstetter Sándor felv.) Szakmunkásképzés a szakközépiskolákban Szeptember 1-től az ország 139 szakközépiskolájának 335 első osztályában megközelítő­leg 12 ezer elsős új képzési célnak megfelelően kezdj meg Az országos fásítási hónap megnyitója Somogy természeti kincse »Aki bízik« ­fát ültet, a jövőben — idézte a. jól ismert és igaz mondást dr. Soós Gá­bor MÉM-államtitkár, ami­kor tegnap Kaposváron ün­nepi beszédével megnyitotta az országos fásítási hónapot. ötszáz meghívott jelenlétében esett szó arról: hányféle haszna, jelentősége, előnye van a fásításnak, az erdők telepítésének, állaguk meg­óvásának. Ennek előtérbe ál­lítása, a tömegméretűvé vált mozgalom föllendítése érde­kében március 10-e és április 30-a között már húsz éve or­szágos fásítási hónapot ren­deznek. A két évtized sikeres ered­ményeire, a részvevők szor­galmára utalt megnyitójában Kovács Béla, a megyei párt- bizottság titkára is. Mint el­mondta: elsősorban a KISZ- fiatalok és a még ifjabb kor­osztály, valamint a szervezők között a Hazafias Népfront és más társadalmi szervezetek tettek sokat a húsz évvel ez­előtt megjelent kormányhatá­rozat folyamatos végrehajtá­sa érdekében. Törvényszintű jogszabály is szorgalmazza a fásítást: az emberi környe­zet védelméről szóló 1976. évi II. törvény nagy hangsúlyt fektet az erdőtelepítésre, a fásításra. A fő cél ma is az, hogy to­vább szélesedjen a tömegmoz­galom társadalmi alapja. El­sősorban a gyorsan növő fa­fajták, közöttük is a nyár telepítése látszik indokoltnak. Nem véletlen, hogy az 1961- 1965 közötti időszakban a 96 ezer hektár f ásított terület­ből 52 ezer hektárra nyárfát ültettek. Ennek természete­sen megvan a gazdasági in­doka, a fásítási hónapnak azonban egyéb céljai is van­nak. Elég csak a véderdőkre, a talajvédelmi fásításra vagy a zöldövezeti erdőtelepítések­re gondolni. A feladatok megoldása ér­dekében végzett munka egy része közvetlenül érinti a la­kosságot, s társadalmi mun­kájuk révén részese; lesznek az eredményeknek. A mozga­lom kiszélesedését jelzi, hogy az országban jelenleg zöld­övezeti területnek számító tízezer hektár nagy részén az utóbbi tíz évben ültették el a fákat. Emlékligetek, hála­parkok, jubileumi ligetek jel­zik: a lakosság megragadja a lehetőséget, s egy-egy je­lentős évforduló kapcsán fák, növények ültetésével adózik a múltnak és a jövőnek.. Az utóbbi évek gyakorlata bizo­nyította, hogy a fásítási fel­adatok megoldásában mindig bátran lehetett támaszkodni a társadalmi erőforrásokra. A segítség másik legjelen­tősebb forrása: az ifjúság. Gyenesei István, a KISZ KB osztályvezetője hangsúlyozta, hogy az ifjúsági szervezetek kezdettől részt kértek ezekből a feladatokból. A KISZ véd­nökséget vállalt a program fölött, s erre azért is szükség van. mert jelenleg csaknem tízezer hektár vár fásításra. Az úttörők és ' KISZ-esek szép eredményei azonban még nem jelentik a lehetősé­gek teljes kihasználását. Űjabb akciókat lehet szer­vezni, s miközben a fiatalok jól látják az erdők gazdasági jelentőségét, kiterjed a figyel­mük — és segítőkészségük — a más oldalú hasznosításra is. Már megalakult az ifjúsági szervezetben a környezetvédő fásítás operativ bizottsága. A jobb szervezés révén minden bizonnyal újabb lendületet kap ez a munka. Somogy megye egyik leg­fontosabb természeti kincse: az erdő. Ezt hangsúlyozta elő­adásában Tóth Lajos, a me­gyei tanács elnökhelyettese. Számokkal bizonyította, hogy milyen nagy a fák szerepe, hiszen a megye területének 23 százálékát erdő borítja., s Somogybán van az ország er­dőinek tíz százaléka. Az anya­gi lehetőségek éS a társadal­mi munka révén azonban még tovább lehet lépni. Van is hol, hiszen Somogybán olyan kiemelt feladatok van­nak, mint például a Balaton partjának fásítása. Szép ered­ményeket értek el Léllén, Fo­nyódon és Siófokon. Az el­múlt években csaknem 4 mil­lió forint értékű fa került a földbe a somogyi városok környezetében. E munka je­lentőségét bizonyítja, hogy a városrendezési terveinknek a zöldövezeti tervek szerves ré­szei. Így valósulhattak meg többek között a parkerdők, a sétautak, az erdei tornapá­lyák. Somogy megye élen jár a fásításban. Sok ezer ember munkájának eredményeként mondhatjuk ezt. Elsősorban a fiatalok jeleskedtek. Bár e munkában rangsort felesleges felállítani, hiszen minden földbe kerülő fa nyereség, annyit mégis megemlítünk, hogy a megyei KlSZ-bizott- ság megérdemelten vette át tegnap — más kitüntetettek mellett — a »Fásítási emlék­érmet«. M. A. tanulmányait — erről tájékoz­tatták tegnap . az újságírókat az Oktatási Minisztériumban. A szakközépiskolák többségé­ben— a jövőben — a diákok az érettségivel együtt szak­munkás-oklevelet is szerezhet­nek. Mint néhány héttel ezelőtt közöltük: az ősztől döntő vál­tozások várhatók a szakkö­zépiskolák ’ feladatkörében és a szakmunkásképzés egész rend­szerében. A Minisztertanács 1976. évi határozata alapján — kétévi előkészítés után — szeptemberben kezdik meg működésüket azok az új típu­sú szakközépiskolák, amelyek­nek elvégzése érettségi- és szakmunkás-bizonyítvány egy­idejű • megszerzésével jár együtt. Az. új tanévben csak­nem 12 ezer elsős kezdi meg tanulmányait 139 ipari és me­zőgazdasági szakközépiskola 335 osztályában. A 76 választ­ható szakma közül a legtöb­ben az esztergályosi, géplaka­tos! és autószerelői hivatást sajátítják el; sok jelentkezőt várnak az elektronikai műsze­részeket, műszergyártókat, karbantartókat, vegyész-anali­tikusokat, vegyianyaggyár­tókat képző intézetekbe. Be­vezetik egy új szakma okta­tását is: évente 12 szakközép­iskolai osztályban több mint 400 tanuló szerezhet az érett­ségi bizonyítvány mellett ál- lategészségőri oklevelet., Húsz szakma elsajátítására szeptembertől egyetlen, lehető­ség a szakközépiskola elvég­zése. Kötelező lesz az érett­ségi egyebek között a leendő rádió- és tv-, elektronikai, és számítástechnikai műszeré­szeknek, a vegyész-analitiku­soknak, a nyomdai betűsze­dőknek, a nyomóforma-előké­szítőknek és -készítőknek, a mezőgazdasági gépészeknek stb. Ezékban a szakmákban 2600 tanulót várnak. Az oktatási, a munkaügyi, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari minisztérium illetékes vezetői a sajtótájé­koztatón elmondották: az új iskolatípusban egyenrangúak lesznek a szakmai és közisme­reti tárgyaknak. A közismereti tárgyak közül általában ma­gas a matematika és a fizi­kaórák aránya: a magyar (Folytatás a 2. oldalon) Az ifjúságpolitikai albizottság tervei Elemzik a kiÉmozgalma! Az országos fásítási hónap megnyitásának befejezéseként a meghívottak fákat ültetlek, a Finommechanikai Vállalat 3. számú kaposvári gyáregysége előtt. Két fontos vizsgálatot tart az idén a megyei tanács ifjú­ságpolitikai albizottsága. A nagyatádi járásban készítenek fölmérést arról, hogy a helyi tanácsok mennyi pénzt fordí­tanak a fiatalok támogatásá­ra, miként osztják el az ifjú­sági alapokat. A kaposvári üzemeknél,^ vállalatoknál és intézményeknél az alkotó if­júság pályázaton született munkák sorsának alakulásáról tájékozódik a bizottság. Mind­két vizsgálatra azért van szükség, hogy megvilágítsák az általános gondokat és föl­hívják a figyelmet a követen­dő példákra. A bizottság tegnapi ülésén eldöntötték, hogy 1978-ban és 1979 elején a nagy munkát követelő viz^gálatokop kívül milyen időszerű ifjúságpoli­tikai kérdésekkel foglalkozik a testület. Az idei ifjúsági parlamentek előkészítése és figyelemmel kísérése is fontos feladat; a társszervek és a megyei tanács művelődésügyi osztályának segítségével az ifjúsági klubmozgalom hely­zetét is alaposan elemezni kí­vánják. A klubok működése, közéleti tevékenysége az egész országban sok vitát váltott ki, a somogyi fölmérés a mindenütt megkezdődött új- jáértékelés-hez igazodik. Az említetteken kívül szá­mos feladat vár a bizottság tagjaira. Foglalkoznak az idén a fiatalok egészségügyi neve­lésével, a tanulók nyári munkájával, folyamatosain el­lenőrzik az ÁIB és más szer­vek által nyújtott anyagi tá­mogatás fölhasználását j yfWWStPROtETARJAlj - EGYESÜLJETEK] Ara: 80 fillér Somogyi Néplap MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Több gyógyszer Dorogról XXXIV. évfolyam 60. szám 1978. március I I., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents