Somogyi Néplap, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-10 / 59. szám

Az olasz ötpárti megállapodás A magyar és a szovjet küldöttség vezetőjének beszéde (Folytatás az 1. oldalról) Már első felszólalásomban, 1977. október 7-én alkalmam volt rámutatni arra, hogy a helsinki folyamat elleni tá­madások, valamint a fennálló realitásokkal nem számoló tü­relmetlenség szükségessé te­szik a záróokmány három lé­nyeges vonásának ismételt hangsúlyozását. Először: a záróokmány hosz- szú távra szóló akcióprogram; időre van szükség két- és többoldalú tevékenységünk sokrétű kiterjesztéséhez, mint ahogy európai biztonsági és együttműködési értekezlet is hosszú évek kitartó erőfeszíté­seként jöhetett létre. Másodszor: a záróokmány egységes egész, s egyetlen ré­szét sem lehet önkényesen kezelni. A dokumentum bizo­nyos részeinek kiragadása, ezek túlhangsúlyozása és más részek jelentőségének leki­csinylése különösen torz ér­telmezésekhez vezet. Mindig szem előtt kell tartani, hogy a záróokmány szoros logikai egységet, az érdekek gondo­san mérlegelt egyensúlyát al­kotja, minden egyes fejezete és rendelkezése politikai köl­csönhatásban áll a többivel. Harmadszor: helsinki doku­mentum különös erővel húzza alá a belügyekbe való be nem avatkozás általánosan el­ismert elvének jelentőségét. Megengedhetetlen, hogy egyes részvevők — a közösen vállalt kötelezettségek állítólagos tel­jesítése címén — másokat igyekezzenek felelősségre von­ni. Ez ellentmondana Helsin­ki szellemének. Kormányunk utasítása alap­ján a magyar küldöttség mindvégig azzal a határozott szándékkal vett részt a talál­kozó munkájában, hogy elő­segítse a Helsinkiben — leg­magasabb szintű akaratnyil­vánítással — megerősített enyhülési folyamat megőrzé­sét és továbbfejlesztését. Hi­szen a legfontosabb, legége­tőbb tennivaló az elmúlt két és fél esztendőben mit sem változott: a gyakorlatban kell megvalósítani az európai és világméretű enyhülés megerő­sítésének és katonai térre va­ló kiterjesztésének program­ját. Bízunk abban, hogy az álláspontok jobb megismerését elősegítő belgrádi vitáink után jobb lehetőség nyílik az előrehaladásra ezen a terüle­ten ; mind az illetékes euró­pai fórumokon, mind pedig az ENSZ rövidesen sorra kerülő rendkívüli, a leszerelés kér­déseinek szentelt közgyűlésén. Az enyhülés katonai térre való kiterjesztése, a haté­kony leszerelés változatlanul csak olyan légkörben képzel­hető el, amelyben szüntelenül nő az államok közti bizalom. Világosan kell látni, hogy a fegyverkezési verseny folyta­tása, a pusztító erők felhal­mozódása nem növeli, hanem csökkenti az egyes államok és az egész világ biztonságát és bizalmát A továbbiakban dr. Petrán János hangoztatta: bizonyos okokból igen sok szó esett más témákhoz képest túlzott hangsúlyt is kapott az emberi jogok és alapvető szabadság­jogok kérdése. Szeretnénk na­gyon pontosan és világosan fogalmazni: a szocializmus az ember legteljesebb felszabadí­tásának, jogai legteljesebb biztosításának a híve, s ebben nem valamiféle újsütetű po­litikai célok, konjunkturális megfontolások vezérelnek bennünket. Közös kötelezett­ségünk, hogy az ENSZ szere­peiben és minden, arra alkal­mas nemzetközi fórumokon is, előmozdítsuk e jogok egyete­mes tiszteletben tartását. Mély meggyőződésünk: aki az em­beri jogok mind teljesebb ér­vényesülésének a híve, az tá­mogassa az enyhülést, a lesze­relést, a jobb nemzetközi együttműködést, és mindenek­előtt saját tetteivel mutasson példát másoknak. Ami a gazdasági együttmű­ködés kérdéseit illeti: meg­elégedéssel vettük tudomásul, hogy nyugati kereskedelmi partnereink többsége elisme­réssel szólt azokról az egy­oldalú intézkedésekről, vala­mint két- és sokoldalú kezde­ményezésekről, amelyeket Magyarország a záróokmány gazdasági rendelkezéseinek végrehajtása érdekében tett. Ugyanakkor mi is szívesebben hallottuk volna, ha a nyugati országok képviselői részlete­sebben beszámoltak volna ar­ról: mit szándékoznak tenni a kereskedelmi és ipari koo­perációs kapcsolatok fejlesz­tése érdekében. Tapasztalataink szerint ezen a téren még igen nagy kiak­názatlan lehetőségek vannak. Bár pozitív példát is említ­hetnék a helyzetre, mégis in­kább az a jellemző, hogy nyugat-európai partnereink egy része még mindig korlá­tozásokat alkalmaz, sőt az utóbbi időben érezhetően megnövekedett e protekcionis­ta tendenciák súlya. A ma­gyar küldöttség ez alkalommal is hangsúlyozni kívánja a nemzetközi jogi kötelezettsé­gek jóhiszemű teljesítésének szükségességét, és a legna­gyobb kedvezményes elbánás korlátlan alkalmazásának fon­tosságát, úgy, ahogy azt a vo­natkozó nemzetközi szerződé­sek előírják. Felszólalása befejező részé­ben a nagykövet rámutatott: — A belgrádi találkozón igen nehéz és fárasztó poli­tikai viták, az eltérő nézetek közti kompromisszumok türel­mes keresése után nyílt csak meg a kibontakozás útja. Az előttünk álló időszakban nem kevésbé kitartó munkára, egymás érdekeinek és szándé­kainak gondos figyelembe vételére, következetes és jó szándékú tevékenységre van szükség. A madridi talál­kozóig terjedő időszak fontos fokmérője lesz az enyhülési folyamat életképességének, s nagy mértékben meghatároz­hatja következő összejövete­lünk eredményességét Ezért úgy véljük, hogy a részvevő országoknak újabb lépéseket kell tenniük a helsinki záró­okmány teljes megvalósítása érdekében. Hazánk — mint azt a Ma­gyar Népköztársaság vezetői és vezető testületéi ismételten kifejezésre Juttatták — vál­tozatlanul igen érdekelt az enyhülés, a biztonság és az együttműködés továbbfejlesz­tésében. Belgrádi tanácskozá­saink ismételten arról győz­tek meg bennünket, hogy el­engedhetetlenül szükséges feladat: a záróokmányt alá­író államok fokozzák erőfe­szítéseiket az enyhülés meg­Julij Voroncov, a Szovjet­unió küldöttségének vezetője felszólalásának bevezetőjében hangoztatta, hogy a belgrádi találkozó záródokumentuma az európai béke, biztonság és együttműködés megszilár­dításának egyeztetett, egyönte­tűen elfogadott programja, majd rámutatott, hogy a hel­sinki konferencia óta mind­máig és a jövőben is az alap­vető feladat az, hogy a rész­vevő országok minden tőlük telhetőt megtegyenek a nem­zetközi enyhülési folyamai elmélyítése és kölcsönös együttműködésük bővítése érdekében. A belgrádi találkozó mun­kájában a Szovjetunió szem­léletesen és meggyőzően kife­jezésre juttatta azt a szilárd politikai elhatározását, hogy a Helsinkiben megkezdett úton halad tovább, s új al­kotmányába is belefoglalta a záróokmánynak az államok kölcsönös kapcsolataira vo­natkozó elveit. — A Szovjetunió küldöttsé­ge a helsinki záróokmány ajánlásainak konkrét, gyakor­lati megvalósítására irányuló átfogó programmal érkezett Belgrádba — mondotta Vo­roncov. — Ugyanakkor azon­ban nem minden küldöttséget vezérelt az a szándék, hogy a jugoszláv fővárosban olyan ajánlásokat dolgozzunk ki, amelyek az európai biztonság megszilárdítását és az európai együttműködés feilesztését, a leszerelés előrevitelét, a köl­csönös megértés és bizalom erősítését szolgálták volna. A szovjet küldöttség veze­tője elítélte egyes nyugati or­szágok képviselőinek az úgy­nevezett emberi jogok körül folytatott kampányát, amely — mint mondotta — egyfelől azt a célt szolgálta, hogy el­leplezze azt a tényt, hogy egyes nyugati országokban a legelemibb emberi jogokat sem biztosítják, másfelől pe­Milorad Pesics nagykövet, a vendéglátó Jugoszlávia kül­döttségének vezetője a többi között rámutatott: — A belgrádi találkozó is­mét meggyőzően megmutatta a helsinki záróokmány nagy és hosszú távú jelentőségét, de felhívta a figyelmet arra is, hogy a helsinki alapelvek gyakorlati végrehajtásában nehézségek vannak. E tény­nek nem szabad elbátortala­nítani bennünket, hanem in­kább arra kell ösztönöznie, hogy a jövőben fokozzuk erő­feszítéseinket a Helsinkiben kitűzött célok megvalósításá­ért Ez a találkozó megmutatta, hogy az enyhülés még nem vált elég szilárd, mindent át­fogó és általános folyamattá. Az európai biztonság és együttműködés folyamata nem válhat valóra kontinensünk adott politikai, katonai és más realitásaitól függetlenül De a belgrádi tanácskozás meggyő­zött bennünket arról is, hogy e folyamat gyengülése egy­ben a nemzetközi enyhülés folyamatát is gyengítené. Ez a találkozó azonban mégis bebizonyította: az európai biztonság és együttműködés elég életerős ahhoz, hogy ki- álljon egész sor próbatételt. — Most arra van szükség, hogy további erőfeszítésekkel biztosítsuk az európai bizton­sági és együttműködési folya­mat szükséges intenzitását, hogy ne csak megőrizzük a már ismert elveken nyugvó akcióképességünket, hanem szilárdításáért, a leszerelésért, az emberiség előtt álló nagy problémák megoldásáért Befejezésül kormányunk nevében köszönetét mondott a jugoszláv vendéglátóknak a figyelmes gondoskodásért és vendégszeretetért, amellyel nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy eredményes mun­kát végezhettek a küldöttek. dig el akarta vonni az euró­pai közvélemény figyelmét a nyugati országok egyre nö­vekvő katonai kiadásairól és fegyverkezéséről. Sajnálatos, hogy egyes nyugati országok álláspontja miatt a találkozón nem sikerült megállapodni a fegyverkezési hajsza korláto­zását szolgáló tényleges lépé­sekről. — Az említett delegációk magatartása miatt nem sike­rült megállapodásra jutni a gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködés vala­mennyi formájának fejleszté­sét, a kereskedelmi forgalom fokozását gátló, elsősorban diszkriminációs jellegű intéz­kedések felszámolását meg­gyorsító lépésekben sem. — A jövőbe tekintve — mondotta — nem vagyunk pesszimisták. El lehet utasíta­ni egyik vagy másik javasla­tot, de ezzel nem lehet kitér­ni Európa égető problémái elől, amelyeknek sikeres meg­oldásához egyre inkább az ál­lamok közös fellépésére van szükség. Mi hiszünk a helsinki záróokmány hatékonyságá­ban és megelégedéssel állapít­juk meg: a belgrádi találko­zón megvédelmeztük a záró­okmányt attól, hogy revízió alá vegyék, és megváltoztas­sák szellemét és betűjét. — A belgrádi találkozó eredményeit, természetesen, az összes résztvevő ország fő­városában elemezni és érté­kelni fogják. Ennek során feltétlenül le kell vonni a -szükséges tapasztalatokat és tanulságokat. A Szovjetunió továbbra is arra törekszik, hogy valóra váltsa az európai' biztonság szilárdítására és az együttműködés bővítésére irá­nyuló javaslatokat. Voronoov végül hangsúlyoz­ta, hogy a Szovjetunió a jövő­ben is következetesen folytat* ja az SZKP XXV. kongresz- szusán megerősített békepoli­tikáját. következetesen munkálkod­junk a nehézségek leküzdésén és felszámolásán is. — Viszonylag jó légkörben, abban a tudatban fejezzük be a belgrádi találkozót, hogy biztosítottuk a legfontosab­bat: a Helsinkiben megkez­dett folyamat kontinuitását — fejezte be Pesics. * * » A küldöttségvezetők záró­nyilatkozatainak elhangzása után Milorad Pesics joguszláv nagykövet a találkozót befe­jezettnek nyilvánította. A múlt év október 4-én kezdődött belgrádi európai biztonsági és együ ttműispdési találkozón a következő orszá­gok vettek részt: Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehszlovákia, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Íror­szág, Izland, Jugoszlávia, Ka­nada, Lengyelország, Liech­tenstein, Luxemburg, Ma­gyarország, Málta, Monaco, Nagy-Britannig, Német De­mokratikus Köztársaság, Né­met Szövetségi Köztársaság. Norvégia, Olaszország, Portu­gália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svéd­ország, Szovjetunió, Törökor­szág és Vatikán. Lazar Mojszov jugoszláv külügyminiszter-helyettes csü­törtökön este a szövetségi vég­rehajtó tanács új-belgrádi pa­lotájában ünnepélyes búcsú­fogadást adott a találkozó résztvevőinek tiszteletére. fl Mecseki Szénbányák .uniói, Zobák, Kossuth, illetve Béta bányaüzemei föld alatti csillés munkakörbe fölvesz ,3—35 éves férfiakat Csillésként foglalkoztatott dolgozóikat vájár szakmunkásokká képezik. Ideiglenes jellegű elhelyezést és kedvezményes teljes ellátást a jól felszerelt komlói munkásszállóban biztosítanak a munkavállalóknak. Címünk: Mecseki Szénbányák munkaügyi osztálya. 7629 Pécs, Komját Aladár u. S, Cl6734) A megkezdett úton haladunk tovább Fokozzuk erőfeszítéseinket a kitűzött célok megvalósításáért Mélyreható fordulat előjele lehet Inkább „fegyvernyugvásként” értelmezhető Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti Rómából: A római Montecitorio-palotában, a képviselőház épüle­tében csütörtökön délután megkezdődtek a kormányalakítá­si tárgyalások. A kereszténydemokrata párt (DC) küldöttsége külön-külön fogadta a kommunista, a szocialista, a szociál­demokrata és a köztársasági párt vezetőit, és kikérte véle­ményüket a megalakítandó kabinet összetételéről, fölépíté­séről. Erről azonban végső soron Andreotti megbízott kormány­fő dönt majd, amikor Leone elnök elé terjeszti a kormány- listát Fernando di Giulio, az OKP vezetőségi tagja a Rinascita hasábjain úgy értékeli az öt­párti megállapodást, mint elő­relépést a kommunista párt­tal szemben alkalmazott meg­különböztetés felszámolásá­nak útján. A megállapodás mindazon­által nem jelenti az antikom- munista politika felszámolá­sát — erre utal az is, hogy mindeddig nem sikerült olyan koalíciós kormányt alakítani, amelyben helyet kaptak vol­na az OKP képviselői is. Min­denesetre »fontos módosulás« történt a helyzetben és ez bevezetője lehet a politikai erők közötti egyenlőség rövid időn belül történő helyreállí­tásának — írja az OKP-veze- tő, majd így folytatia: Az a tény, hogy az OKP helyet kapott az új kormány támaszának szánt parlamenti többségben, »lényeges politi­kai újdonság«. Nem nyújt ugyan teljes biztosítékot az ország súlyos gondjainak le­küzdésére, de kétségtelenül kedvező kiindulópont ahhoz, hogy megkíséreljék a megúj­hodást, s mélyreható politi­kai fordulat előjele is lehet. Az II Popolo — a DC hiva­talos lapja — elismeri ugyan, hogy a program alapján »konstruktív parlamenti vi­szony« jött létre az OKP-val, de elutasítja, hogy »politikai szövetség« teremtődött volna az »ideológiailag oly külön­böző« DC és OKP között. A szocialista pária! Avanti szerint nem lener »merev,for­mulákba« gyömöszölni a helyzet megoldását. A nagytőkés körökhöz kö­zelálló Corriere della Sera »szükségpaktumnak« nevezi a megáliapoaast, és azt írja: inkább »regyvernyugvásként« értelmezhető, mintsem egyet­értésként A torinói La Stampa azt hangsúlyozza, hogy véget ért a »bizalmatlanságtól való tar­tózkodás« és elkezdődött a »támogatás« időszaka. A meg­állapodás, amely a szakadék szélén jött létre az utolsó pil­lanatban, történelmi jelentő­ségű, hiszen az OKP 1947 óta először válik újra részesévé egy kormány parlamenti többségének. Gubarev és Remek felkészült a visszatérésre Csütörtökön folytatták a fel­készülést a pénteki visszaté­résre Alekszej Gubarev és Vladimir Remek, aki egy he­te vendégeskedik a Szaljut—6 szovjet tudományos űrállomá­son a harmadik munkahónap­ját befejező Romanyenkónál és Grecskónál. Gubarev és Remek csütör­tökön ellenőrzi a Szojuz—28 űrhajó valamennyi fedélzeti berendezését és műszerét és befejezi a rendkívüli gondos­ságot igénylő csomagolást. A Szojuz—28 hozza vissza pén­teken a földre az űrállomáson végzett tudományos kísérletek eddigi eredményeit, illetve a feladatukat már betöltött mű­szereket. A világ első közös nemzet­közi űrkísérlete változatlanul a közvélemény érdeklődésé­nek középpontjában áll. Ge- orgij Narimanov, a fizika és matematika tudományos dok­tora, a Szovjet Tudományos Akadémia űrkutatási intézeté­nek igazgatóhelyettese, a moszkvai Pravdában megje­lent cikkében rámutat: mind több állam győződik meg ar­ról hogy az erőfeszítések ösz- szefogása elengedhetetlen a világűr meghódításához és felhasználásához. A Szovjetunió az űrkorszak kezdetétől a nemzetközi együttműködés szorgalmazó­ja volt. Az első szovjet szputnyikot a nemzetközi geo­fizikai év jegyében bocsátot­ták föl. Az eltelt 12 évben sok kétoldalú és sokoldalú megál­lapodást írtak alá a világűr­kutatásban való együttműkö­désről. Kiemelkedő fontossá­gú ezek sorában a szocialista országok Interkozmosz-prog- ramja. A megállapodásban érdekelt 9 szocialista ország megte­remtette saját űrkutatásának személyi és anyagi feltételeit, kidolgozta a tudományos és népgazdasági érdekeinek meg­felelő kutatási programját, amelyek a közös kutatási té­mák részeit képezik. A siófoki áfész szabad kasszás, állandó jellegű és szezonális boltjaiba boltvezetőket keres Feltételek és a megpályázandó üzletek a siófoki áfész központi hirdetőtábláján, Siófok, Kálmán Imre sétány 4. sz. alatt megtekinthetők. (17537)

Next

/
Thumbnails
Contents