Somogyi Néplap, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-09 / 58. szám

Sopronba mentiek az adatrögzítők Amíg a kérdőívből eredmény lesz A program COBOL-ul készült — Hogy a számokat ponto­san azoknál a soroknál rög­zítsük, amelyekhez tartoznak. Sok a szám, könnyen eltéveszt­hető. Később megtudtuk, hogy minőségileg kitűnő munkát vé­geztek az adatrögzítők, össze­sen mintegy 17 ezer kártya készült, s ebből csak 80 hibá­sat találtak. Még fél százalór kot sem. Ha az előző hasonlatnál ma­radunk, a hangok megszólalta­tásának képessége még nem beszéd. Ehhez meg kell tanul­ni a nyelvet is. Milyen nyel­vet »ért« a számítógép? Vi- rágh Szilvia csoportvezetőt és Nádas Mária programozót faggattam erről. — A földolgozás lelke a program. Ha ez készen van, a gép egy nap múlva adja az eredményt. A programozó munkája a kívüállónaik meglehetősen bonyolultnak látszik. A számí­tógép bölcsője angol nyelvte­rületen ringott, s anyanyelve — érthetően — az angoL Így természetesen a gépnek cím­zett utasítások nyelve is an­gol szavakból áll. De ez nem A kisgépteremben a kérdőívekkel. Készül a lyukkártya. Befejeződött a Somogyi Néplap kér­dőívednek fel­dolgozása a kaposvári szá­mítóközpont­ban. 8742 olva­sónk küldte be lapunk mun­kájáról, szín­vonaláról, esz­mei-politikai tartalmáról a véleményét, és javasolt konkrét vál­toztatásokat. A kérdőívek feldolgozása február köze­pén megkez­dődött. Szellős, vilá­gos helyiség, tágas ablakok. Gépek fém­testén csillan a fény. Ez a kisgépterem, itt rögzítik az adatokat. Itt van a számítóközpont »-fordító irodája«. A bizonyos rendszer szerint (kód) csoportosított számokat, adatokat itt fordít­ják számítógépes nyelvre, lyukkártyákra. A lyukkár­tyákra rögzített tények, szá­mok annyit jelentenek a szá­mítógépnek, mint az ember­nek a hangképzés szervei, a hangszalagok, a gégefő, a száj­üreg és a nyelv. Nélkülük nem képezhető emberi hang. Ugyanígy a lyukkártya nélkül sem tudna dolgozni a számí­tógép. Amikor február közepén a kisgépteremben jártunk, szo­morúan észleltük, hogy itt is, ott is üresen állt egy-egy adat­rögzítő masina. Kezelőjüket ágynak döntötte az influenza. I"v 27 helyett csak 21-en ül­tek az asztalok mellett. — Miben különbözik ez a munka a szokásostól? — kér­deztük a teremben szorgosko­dóktól. A kérdőívek adatainak rög­zítését mindannyian érdekes, új munkának tartották. Az egyéb anyagokkal való mun­kát általában kötött kártya­terv alapján végzik, itt azon­ban folyamatosan történik a rögzítés. A kisgépterem szo­cialista brigádjai önkéntes fel­ajánlásban készítették el a kérdőívek kódjait. A munkáért kapott pénzt közös kirándu­lásra szánják. Már szervezik a májusi kőszeg—soproni utat. Dobos Éva két éve dolgozik itt. Tőle kérdeztük : — Hány ív adatait írja kár­tyanyelvre óránként? — ötvenét. — Mire kell vigyázni? A jobb minőségű lakásokért Virágú Szilvia és Nádas Má­ria a számítógép munkáját ellenőrzi. a hétköznapi, beszélt angol nyelv, hanem különös szabá­lyok szerint összeállított prog­ramnyelv, Ennek többféle változata van. A Somogyi Néplap kérdőíveinek feldol­gozásához a magas szintű COBOL programnyelven ké­szültek az utasítások. A számítógép nem a hét­köznapi gyakorlatban megszo­kott tízes, hanem a kettes számrendszerben dolgozik. (Ez a fontos fölismerés alapja a számítástechnikának, s a vi­lághírű magyar matematikus­tól, Neumann Jánostól szár­mazik.) Következésképpen a gép csak két jelet ismer, a 0-t és az 1-et. így minden egyes jelet a 0 és az 1-es különbö­ző — nyolctagú — számkom­binációjával lehet megadni. Nem egyszerű tehát a prog­ramozó dolga. Milyen utasítást ad a prog­ram a gépnek? Megszabja, hogy a beérkezett adatokat hogyan »kezelje«. Ez utasítás alapján — ha kell — a gép nulláz, adatokat gyűjt, nyit, számol és listát készít. A program megszabja még, hogy az adatokkal milyen művele­teket végezzen a gép, milyen sorrendben, hányszor és mi­kor. Még arra is utasít, hogy az eredményt miként írja ki. Amikor az adatokat és a programot rögzítő lemezt be­rakták a gépbe, a feldolgozás már gyorsan ment Egy óra alatt elkészült az eredmény, noha a gépnek csaknem há­rommillió műveleti ciklust kellett elvégeznie. A többi már a mi dolgunk. Üjságíróké, szerkesztőké, a lapkiadó vállalat dolgozóié, összedughatjuk fejünket az olvasóink véleményét összesítő ívek fölött, kutatni : hogyan to­vább? Csupor Tibor MINDENKIVEL BESZÉLTEK Megmagyarázzák a feladatokat Minden pártszervezetnek megvannak a sajátos problé­mái. Ez egészen más, mond­juk egy zárt üzemben, s tel­jesen eltérő a Dédász Vállalat kaposvári üzemigazgatóság,i- nak alapszervezetében. Molnár László párttitkár ti­zenhat éve dolgozik a Dé- dász-nál, s három évvel ez­előtt választották meg titkár­nak. A gazdasági munkáján keresztül is — műszaki-fej­lesztési előadó, valamint szak- szolgálati csoportvezető. — jól ismeri a vállalat, az üzem- igazgatóság feladatait. — Mi okozza a legnagyobb nehézséget a pártmunkában? — Az egyik nagy problé­mánk a szétszórtság. Itt van a központunk, aztán vannak a kirendeltségek, a garázs, a raktár. A taggyűlésekre leg­alább egy héttel korábban elküldjük az értesítéseket, s akkor gondoskodnak róla, hogy a párttag sofőröké», szállítókat szabaddá tegyék arra az időpontra. Ezért szer­veztük át a pártcsoportokat a múlt év végén. — Most hány van? — Hat, ebből kettő a nyug­díjasainkat fogja össze. Az átszervezéskor figyelembe ver­tük, hogy a bizalmiak révén könnyen és gyorsan elérjük a tagokat. Hiányosságnak tart­juk, hogy a pártcsoport-érte- kezletek még nem eléggé tar­talmasak. A beszámoló tag­gyűlés után most sokkal na­gyobb támogatást adunk a munka színvonalának emelé­séhez. Jobban bevonjuk őket az információadásba, és rájuk támaszkodunk a pártépítésoen is. — Van-e minden kommu­nistának pártmegbízatása? — Január elején minden pártcsoporttal beszélgettünk. E fórumokon két-két vezető­ségi tag vett részt. A kommu­nisták elmondták a vélemé­nyüket a vezetőség tevékeny­ségére^, mi pedig a pártcso- • portéról, a pártmegbízatások teljesítéséről. Az összesítéskor kiderült, h>gy tizenegy kom­munistának nincs állandó megbízása. — Miként vonják be őkel a munkába? — Eddig is alkalmaz­tuk olykor-olykor az idősza­kos megbízatásokat. Az idén erre sokkal nagyobb gondot fordítunk. Itt olyanokról van szó, rríiut a sofőrök, a kocsi­kísérők. Ök nyilván sokkal kevesebbet tartózkodnak bent a munkahelyükön, s csak az elfoglaltságuknak megfelelő időszakos feladat megoldását várhatjuk el tőlük. — Milyen segítséget ad a pártszervezet a gazdasági ter­vek megvalósításához? — Nagy teret foglal el a munkánkban mindez. Az egyik vezetőségi taggal — osztályvezető — részt veszünk a havi gazdasági vezetői ülé­sen. Ez nagyon fontos a tá­jékozódás és a tájékoztatás szempontjából. Az üzemigaz­gatóság gazdasági vezetői ülé­sein mindig figyelembe vesz- szük — különösen, ha a la­kosságot is érinti — a döntés politikai oldalát, vállalatunk ugyanis nem nyereségközpon­tú a közszolgáltatás miatt. Az üzemigazgatóság olyan, mint egy gyáregység: a vállalati központ Pécsen van, onnan kapjuk a tervet. — Van ebbe beleszólás? — Megkérdik a vélemé­nyünket. Persze olyan is meg­esik, hogy három nap alatt kell nyilatkoznunk. Az üzem­igazgatóság végrehajtó szert'. A helyi lehetőségeket, körül­ményeket viszont mi ismer­jük jobban, így a gazdasági vezetővel együtt elmegyünk a központba, amikor szükséges­nek látjuk. Most például a hálózatfejlesztési tervünk na­gyon magas. — Van-e kapcsolatuk a központ pártvezetőségével? — Természetesen, élnek az úgynevezett koordinációs jo­gukkal. E hónapban például kétnapos tanácskozásra hívja a pártvezetőség a titkárokat. Nagyon hasznos gyakorlat, hogy időnként más városban találkozunk. Tavaly Kaposvá­ron volt titkári értekezlet. — Mi a legnagyobb feladat az idén? — A pártszervezet a szák- szevrezeti bizottsággal kar­öltve mozgósítja a dolgozókat a terv teljesítésére. Mindin fórumot felhasználunk a fel­adatok megismertetésére, a miértek megmagyarázására. Különösen sokat beszéltünk a hálózatfejlesztésről, kértük az együttes cselekvést a terv teljesítésének érdekében. Igen nagy feladat a Kaposvár— Dombóvár közötti 120 kV-os vezeték építése. Ezért értettük meg mindenkivel a fontossá­gát, s taggyűlésen szintén szó lesz erről. A gazdasági terv teljesítésével tavaly is sokat foglalkoztunk, a vezetőség ülésén, taggyűlésen beszámol' tattuk a gazdasági vezetőket. Az idén ugyancsak ezt tesz- szük. Most készül a cselekvé­si programunk, a március vé­gi taggyűlésen fogadjuk el. Ez pontosan meghatározza majd, hogy mik a feladataink. A beszámoló taggyűlés után fontos feladatuk a párt- építés, a pártcsoportok mun­kájának javítása, a KISZ- szervezet segítése, a szakszer­vezeti bizottsággal való szoros sabb együttműködés és a jobb munkamegosztás. A munka­versenyt is sokkal jobban fi­gyelemmel kísérik, mint eddig. — Minden feltételünk meg­van ahhoz, hogy elképzelése­inket megvalósítsuk — mond­ja a párttitkár búcsúzóul. Lajos Géza Konzervüzemet avattok Megindították a gépeket 1978 beruházással kapcsola­tos feladatainak teljesítése összehangolt, pontos munkát kíván a folyamat minden résztvevőjétől. Az év végére csak akkor készülnek el a tervbe vett létesítmények, ha a kivitelező időben kap terü­letet, tervet. A munka folya­matossága — az előfeltételek biztosítása után — az építők­től függ. Hogyan készült fel idei feladatainak teljesítésére a Somogy megyei Tanácsi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat, milyen célokat tűzött maga elé? Ezekről a kérdésekről számolt be a közelmúltban a megyei tanácson Embersics Sándor igazgató. A tavalyi 412 millió forint értékű termelést — terveik szerint — 8,2 százalékkal nö­velik a termelékenység eme­lésével. A vállalat a múlt év­ben a Kinizsi lakótelepen ké­szített családi otthonaiért el­ismerést kapott: minőségük meghaladta az átlagot. Az át­lagosnál jobb minőség azon­ban nem jelent hibamentes­séget, éppen ezért szerepel terveik között további javitá­À vállalat az Idén — a ter­melési feladatok teljesítése érdekében — fokozni kívánja az ütemességet, a tervszerűsé­get. Az ötödik ötéves terv elején pályázatot nyújtottak be állami és tanácsi támo­gatásra. A döntés megszüle­tett: az ilyen módon kapott pénzt gépesítésre használják fel. A munkát könnyítő, a termelékenységet növelő épí­tőipari gépeket megrendelték, s az első szállítmányok meg is érkeztek a vállalathoz. A gépesítés azonban csupán le­hetőség: a nagyobb teljesít­ményű berendezéseik kihasz­nálása a megyének és a vál­lalatnak is érdeke. Ezeken a gépeken a nyújtott és a kéi- műszakos termelés bevezetése éppen ezért fontos lépése a vállalatnak. Erre azért is szükség van, mert a gépek jelentős része elavult: kevés a földmunkát és az emelést végző berendezés. Sok olyan eszközzel dolgoznak, amely teljesen amortizálódott, el­használódott már. A feladatok teljesítése ér­dekében — még a múlt év végén — özem- és munka­szervezési intézkedési terv ké­szült 1978-ra. Ennek egyik fő célkitűzése az, hogy a koráb­binál is jobban biztosítsák a folyamatos munka előfeltéte­lét Növelik a termelést elő­készítő munka hatékonysá­gát a vállalathoz benyújtott tervek felülvizsgálatával. Ki­dolgozzák a területi és szak­mai kapacitás megállapításá­nak rendszerét, javítják az árképzéssel kapcsolatos mun­kát. A hatékonyság növelését szolgálja a termelőeszközök további koncentrálása. Terv készült az önköltség csökkentésére, és sokat vár­nak a vállalatnál a minőség szerinti bérezés bevezetésétől. A szervezési intézkedések so­rában a munkaidővel való ésszerűbb gazdálkodás, az el­lenőrzés fokozása is szerepel. A jelen célkitűzéseinek megvalósítása mellett az ötö­dik ötéves terv második felé­nek feladataira is készül a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat, felülvizsgálja, egyez­teti kapacitásmérlegét, és ke­resi a lehetőséget segédüzemi tevékenységének növelésére. Korszerű gépekkel fölszereli új konzervüzemet avattak teg­nap délután a Siófoki Állami Gazdaságban. Az ünnepségen részt vett Kovács Béla, a me­gyei pártbizottság titkára, dr. Herpay Balázs, az állami gaz­daságok országos központjá­nak vezérigazgató-helyettese, valamint dr. Gáti István, Sió­fok tanácselnöke. Szálai Géza igazgató beszé­dében hangsúlyozta, hogy a gazdaságban a 70-es évek ele­jén kezdtek hozzá az úgyne­vezett alapprofil kialakításá­hoz; a terv szerint 1980-ra több mint ezer hektáros gyü­mölcsültetvényük lesz, fejlesz­tik szaporítóanyag-termelésü­ket, s korszerű értékesítőháló­zatot hoznak létre. Ugyanak­kor növelik a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó kapacitást. Az igazgató elmondta, hogy az új üzem megvalósulásáig meg­lehetősen hosszú utat tettek meg. Emlékeztette a jelen levő dolgozókat a régi — mintegy százéves — kazánra, mely a környezetet füsttel, korommal borította be, s hogy 1970-ben még csak 28 vagon terméket állítottak elő» Az árumentési célból létrehozott, kis kapaci­tású, korszerűtlen eszközökkel fölszerelt üzem többször volt veszteséges, mint nyereséges. A tervszerű fejlesztés 1972- ben kezdődött, s jelentős vál­tozást az 1974-es év hozott. Ekkor — piackutatási célból — mintegy másfél, kétmillió tasak korszerűen csomagolt gyümölcslevet küldtek szét az országba, s ez időben határoz­ták el az üzem fejlesztését. A beruházás megvalósítását meg­lehetősen nehezítette a gaz­daság gyenge eredménye, a fejlesztéshez szükséges pénz­ügyi alap hiánya. Végül 1976 telén kezdték meg a csarnok építését, s. a termelés most — a 23 millió forint költséggel megvalósult üzemben — im­már megkezdődhet. A gazda­ság életében ez volt az első nagy jelentőségű beruházás. Az idén húszmillió zacskó gyümölcslevet és 300 vagon egyéb konzervkészítmény elő­állítását tervezik. 1978-ban egyébként 250 millió forint termelési értéket s több mint tízrnülió forint nyereséget ter­veznek a Siófoki Állami Gaz­daságban. Szalai Géza avatóbeszédében megköszönte az építők lelki- ismeretes munkáját, es a leg­eredményesebben dolgozók­nak jutalmat osztott ki. Ez­után dr. Herpay Balázs ve­zérigazgató-helyettes méltatta az új üzem jelentőségét, majd a fehér ruhába öltözött mun­kások és munkásnők elfoglal­ták helyüket a gépek mellett, s megkezdődött a termelés. Az üzemavató ünnepség el­ső felében úttörők adtak mű­sort, valamint a siófoki zene­iskola zenekarának színvona­las előadásában gyönyörköd­hettek az állami gazdaság dol­gozói, vendégei. •b. A.

Next

/
Thumbnails
Contents