Somogyi Néplap, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-07 / 56. szám

Vihar a normálbenzinben »Taxi-gépkocsivezető. több éves gyakorlattal, budapesti helyismerettel állást változ­tatna személygépkocsira. Ajánlatokat.. .« Ez a hirdetés a napokban jelent meg. Feladója talán családi vagy egyéb személyes okokból fogalmazta meg. De valószínűbb, hogy más indo­kok miatt keres új munkahe­lyet. ., o r Xz idén' januárban módosí­tották a kaposvári taxi gép­kocsivezetők 1976-ban megál­lapított üzemeltetési költség- normáit. »A munkavállaló tu­domásul veszi, hogy február 1-től a vállalat üzemeltetésé­ben levő Zsiguli tip. taxi gép­kocsik normálbenzin üzemel­tetésre lesznek átállítva.« Egyszerű műszaki intézkedés ez, amelynek kizárólag mű­szaki következményei vannak. Éspedig: »A munkavállaló tu­domásul veszi, hogy az átál­lítás következtében a szuper- és normálbenzin árkülönbö­zet miatt külön árkalkuláció lép életbe.« Milyen lesz az? »A munkavállaló tudomásul veszi, hogy a Zsiguli tip. sze­mélygépkocsi normálbenzin­nel való üzemeltetése a ben- zinfogyasztási normát, a gép­járművek futásteljesítményét és a fődarabok normateljesít- ményét nem változtatja meg.« Valami baj mégis lehet a műszaki intézkedések logikus sorában, mert a vállalat be­iktatott egy negyedik pontot is. Eszerint: »A munkavállaló tudomásul veszi, hogy ameny- nyiben a norrnálbenzin-üze- melésre való áttérés után a motor vagy valamely fődarab futásteljesítménye az előírt normánál alacsonyabb lesz, és az esetleges fódarabcserét vagy javítást a gkv. saját költségére nem vállalja, ak­kor . a vállalat a munkavál­laló, szerződésszegése miatt a vele kötött , szerződést fel­bontja.« Kemény szavak. X' műszaki intézkedés és a beígért sú­lyos retorzió óriási — bár hamar lecsillapodó — vihart kavart A kaposvári taxiál­lomás 39 gépkocsivezetője szinte egy emberként menl panaszra a szakszervezethez, és a megállapodás aláírásá­nak megtagadásával fenyege­tőzött Fennállt a veszélye, hogy a város egy-két napra taxi nélkül marad. befolyásolja kedvezőtlenül a kocsik üzemeltetését. — A gépkocsivezetők pana­szolják, hogy a szomszédos megyékben kollégáik maga­sabb összegeket kapnak fenn­tartásra, üzemeltetésre. — Ennek is utánanéztünk. Csalt néhány kiragadott pél­da : szuperbenzinnel számolva Zalaegerszegen 1,10, Szombat­helyen 0,97, Székesfehérváron 1,05 forintot kapnak a taxi­sok átlagbah. Az új rendelke­zés csak a hajtóanyagköltséget csökkenti, s változatlanul hagyja a viszonylag kedvező kaposvári szintet. ÍHÍért e nagy felzúdulás? Hiszen a normálbenzinre tör­ténő átállítás csökkentette az üzemeltetési költségeket, lo­gikus, hogy a gépkocsivezetők is kevesebbet tarthattak visz- sza így karbantartásra. A helyzet azonban ennél jóval bonyolultabb. Suri Sándor', á Volán 13. számú Vállalatának igazgató­ja: — X gépjárművezetőnek jár a fenntartási költségekre, hajtóanyagra, kenőanyagra és gumira kilométerenként — a kocsi műszaki állapotától függően — átlagosan 1,11 fo­rint^ Ezt az összeget szuper- benzinre kalkuláltuk. Tavaly azonban a Magyar Ásvány­olaj és Földgáz Kísérleti Inté­zettel néhány ellenőrzést vé­geztettünk. A megvizsgált 9 gépkocsiból csak 1 közleke­dett szuperbenzinnel, 1 keve­rékkel és 7 normálbenzint használt. Akárhogyan nézzük, taxi-gépkocsivezetőink zöme a megállapítottnál olcsóbb benzinnel fuvarozott, s így jogtalan hasznot vágott zseb­re. Ezt a továbbiakban nem engedhettük. Ezért határoztuk el, hogy használjon mindegyik axi normal benzint. De előző- eg tapasztalatcserére utaz­tunk a fővárosi taxivállalat­hoz, ahol már évek óta jár­nak ezzel a hajtóanyaggal. Az ő tapasztalatai^ szerint a normálbenzin használata nem A gépkocsivezetők az SZMT közgazdasági osztályán is jár­tak. Előadták, hogy az alkat­részek, a gumi és az autóápo­lási cikkele ára évről évre növekszik, s ez érzékenyen érinti a gépkocsivezetőket. El­mondták még, hogy jövedel­mük három éve megfigyelhe- tően csökkend Ez egyébként a vállalati kimutatásokból is kitűnik.) Nézzük megint a dokumen­tumokat. Tény, hogy a Mun« kaiigyi Minisztérium besoro­lása szerint a tehergépjármű- és az autóbuszvezetők bérszín­vonalának magasabbnak kell lennie a taxisokénál. S ez a vállalatnál meg is felel az előírásnak. De az mégis ne­hezen elfogadható — mind az egyén egzisztenciális szintjén, mind pedig össztársadalmi gyakorlatban —, hogy az át­lagbér színvonala 1975 óta folyamatosan csökkenjen. Mert erről van szó. A jövede­lemcsökkenés egyik oka, hogy a korábbi évek ösztönző rend­szere érdekeltté tette a taxi­sokat abban, hogy használt járművüket — a kiselejtezés után — a vállalat eladhassa. Ha ez isikerült, vezetője szép jutalékot kaphatott érti Ez a rendszer 1975 után megszűnt Egy, az Autóséletben meg­jelent kimutatás szerint 1971 és 1975 között 63 százalékkal emelkedtek az autózás költsé­gei. Tény az is, hogy a kapos­vári taxi kos 1975. június 1-én kelt normakalkulációja még lényegesen magasabb üzem- betartási költségeket állapít meg: 1,25 forinttól 1,54 forin­tig. Egy év múlva vették le 1—1,20 forintra. S januártól most ez tovább csökken. A vállalat azt mondja, hogy 1975-ben még nem alakult, ki a taxik üzemeltetésének leg­gazdaságosabb rendszere, a I korábbi kalkuláció egyébként is kísérleti jellegű volt. S 1976 — az utolsó módosítás — óta nem emelkedett sem az alkat­részek, sem az autóápolási cikkek ára. Lehet De az em­berek zsebére kísérletezni nem hálás dolog. A taxisok I csak azt látják — és ezt látná helyükben mindenki más —, hogy a módosítások évről év­re »ellenükre« történnek. A taxik üzemeltetése körüli vitának végül is mindenkit arra ken Intenie: körültekin­tőbben, a dolgozó egyéni ér­dekeit jobban, emberileg is megértőbben kell kezelni. Ak­kor lesznek csak üresek az állásokat hirdető és kereső rovatok az újságban. Csupor Tibor À siófoki áféss küldöttgyűlése Nőtt a forgalom, csökkent a nyereség Tegnap délelőtt tar­totta küldöttgyűlését a siófoki áfész, amelynek működési kör­zetéhez — a Balaton-parti vá­roson kívül — kilenc község tartozik. Harag János, az igaz­gatóság elnöke beszámolójá­ban elmondta, hogy a szövet­kezet nagyrészt teljesítette múlt évi feladatait, gazdálko­dási eredménye azonban ki­sebb a tervezettnél. 1973-ban 498 millió, 1977-ben pedig 543 millió forint forgalmat bonyo­lított le; tehát 45 millió fo­rint — 9,1 százalékos — a for­galomnövekedés. A bolti kis­kereskedelemben például 35 millió forinttal forgalmaztak többet,- mint az előző évben, annak ellenére, hogy a Sió Aruház bővítésével kapcsola­tos gondok nehézkesebbé tet­ték az áru értékesítését. Sikerült javítaniuk az ellá­tás színvonalát, bár némely árucikkekben — többnyire objektív okok miatt — tavaly is szűkölködtek. Nem tudták például rendszeresen kielégí­teni a vásárlók igényét mező- gazdasági szerszámokból, s né­hány községben még mindig akadozott a Kenyérellátás. A szövetkezet nem képes ellátni minden községét saját sütodá- jének termékeivel', amelyet ki­zárólag a Sió Áruházban hoz­nak forgalomba. A sütőipar kenyere viszont még sok kifo­gásolni valót hagy maga után A Siófoki Kenyérgyár átépí­tésének befejezése után (még az. *^én) remélhetőleg meg­szűnik ez a gond. Lényegesen javult a húsellátás. Most már nerhesak a hűsboltokban, ha­nem egyre több élelmiszerüz­letben is lehet kapni előre csomagolt húsárut A kedvező időjárásnak is köszönhető, hogy az előző éveknél jóval eredményesebben tervezhet­ték meg a lakosság zöldségel­látását A vendéglátó üzemágban 9 millió forinttal forgalmaztak többet, mint 1976-ban. örven­detes, hogy különösen az étel- forgalom növekedett lényege­den, s hogy a szervezett ét­keztetés fejlődése is jelentős. Mintegy1 kétezer ember él az utóbbi ^lehetőséggel az áfész vendéglőiben, s nemcsak az ipari munkások, a városi dol­gozók, hanem néhány község­ben a tsz-tagok is. Az étel­forgalom tovább növelhető lenne, ha a falugj egységek­ben — az italboltokban is — az eddiginél nagyobb válasz­tékkal várnák a vendéget A felvásárlási üzemágban kétmillió forint a növekedés. A mintegy 13 millió forint ér­tékű forgalom azt bizonyítja, hogy a termelési és felvásár­lási tevékenység hatékonysága nőtt a műit esztendőben. Több zöldséget, babot és tojást vá­sároltak fel — viszont keve­sebb gyümölcsöt, mézet és há- zi nyúl at —, mint 1976-ban. Erejükhöz mérten segítik a kisgazdaságokat, 1977-ben pél­dául 20 ezer szamóca-, 24 ezer paprikapalántát, 700 gyü­mölcsfacsemetét, 700 mázsa vetőburgonyát, 900 tojótyúkot, 300 tenyésznyulat, valamint 5800 négyzetméter fóliapalás­tat bocsátottak a termelők rendelkezésére. Ezenkívül 80 ezer forint kamatmentes elő­leggel is segítették a gazdákat. Mint már említettük, a szö­vetkezet általában teljesítette a tervében vállalt kötelezett­ségeit, azonban a tervezett gazdálkodási eredményt még­sem érte el, s a forgalomnö­vekedés ellenére kevesebb nyereséggel zárta az évet, mint 1976-ban. Tavalyelőtt 12,7 millió, 1977-ben pedig csak 11,7 millió forint volt a nye­reség. A csökkenés oka több­féle. A Sió Áruház bővítése miatt az üzlethez kapcsolódó raktárépületet le kellett bon­taniuk; a szanálás félmillió forint többletköltséget rótt áz áfész-re. Ugyanakkor a lebon­tott raktár helyett más táro­lóhelyről kellett gondoskodni­uk, s hogy e bérelt raktárból az árut az üzletbe szállíthas­sák, egy 3,5 tonnás teherautó beállítására volt szükség. A szövetkezet dolgozólétszáma 63-mal emelkedett a múlt év­ben. Növekedtek az átlagke­resetek is. összesen 3 millió forinttal több munkabért fi­zettek ki, mint 1976-ban. Vi­szont a termelékenység nem javult a kívánt mértékben. A beszámolót követő vita során a küldöttek a töb- hi között hangsúlyozták, hogy a jövőben nagyobb gondot kell fordítani az ésszerű mun­kaszervezésre, a termelékeny­ség növekedésére, s a vezető­ségtől hatékony intézkedéseket várnak avégett is, hogy a gaz­dálkodási eredményt befolyá­soló különféle költségek to­vább ne növekedjenek, inkább csökkenjenek. Sz. A. MAI KOMME NTAR U N K A képernyőtől nem lehet kérdezni Jó eszmecsere kezdődött a máit hónapban a pártszerve­zetek és a dolgozók között. A mostani pártnapok témája az 1977. évi népgazdasági terv teljesítése és az idei terv jeladatai. Olyan téma ez, amely közvetve és közvetet­ten minden somogyit érint. Az együttes munka ugyanis a megye, az ország tervezett fejlődésének alapja. Örvendetes, hogy a legtöbb helyen nagy érdeklődés ta­pasztalható a pártnapok iránt. Nem egy üzemben »rá­zós« kérdések is elhangza­nak. E fontos rendezvények előadói országos, megyei és helyi vezetők, s őszintén, fe­lelősséggel válaszolnak a dol­gozók kisebb és nagyobb cso­portjait érdeklő gazdasági kérdésekre. Csak emlékezte­tőül írjuk le, hogy a múlt év elején egész megyét átfo­gó beszélgetés volt az V. öt­éves tervről. Így a mostani pártnapokon mérleget is le­hetett készíteni az elképzelé­sek valóra váltásáról, s arról, hogy milyen erőfeszítésekre van szükség az idei tenniva­lók elvégzéséhez. A helyi politizálás és tájé­koztatás szempontjából na­gyon fontos a feladatok pon­tos megismerése. Enélkül ugyanis elképzelhetetlen, hogy mindenki megértse: az ő ne­vében is hozott döntések jól szolgálják a vállalati, a szö­vetkezeti közösség, s ezen ke­resztül az egész ország ügyét. Ugyanakkor néhol az is ta­pasztalható, hogy nem értik e fontos fórumok jelentőségét, szerepét. Az egyik megyei in­tézmény pártszervezete jelez­te, hogy sokan nem lelkesed­nek a pártnapért. Olyan vé­leményeket hangoztattak, hogy a tömegtájékoztatás je­lenlegi korszerű rendszerében felül kellene vizsgálni a poli- tikai tájékoztatás e formáját. Vidéken ugyanis egy pártna- pi előadó csak az események, a televízió, a rádió, a napila­pok után járhat. Semmiképpen sem helyes ez a vélemény. A pártnap a magyarországi munkáspár­tok életében történelmileg is jelentős, nagy hagyományok­ra visszatekintő rendezvény. A Magyar Szocialista Mun­káspárt a hatvanas években felújította a pártnapok jó hagyományait, s azóta is rendszeresen felhasználja a kül- és belpolitikai témákról való eszmecserére, a pártta­gok és a pártonkívüliek tájé­koztatására. A televízió, a rádió, a sajtó ma már egyre gyorsabban, pontosabban és átfogóbban tájékoztatja hazánk, a me­gye lakosságát mindenről, így a gazdasági kérdésekről is. Termékeny vita folyt már ar­ról, mennyiben pótolhatja az emberekkel, a dolgozókkal való párbeszédet, eszmecse­rét. Világosan megfogalmaz­ták, hogy a hírekben való el­igazodáshoz, a feladatokra való mozgósításhoz mo is nél­külözhetetlen az élő beszéd, ennek hatását nem pótolja semmi. Bármennyire elter­jedt a televízió, a rádió, bár­mennyire megnőtt a lapok példányszáma, sem a képer­nyő, sem az újság nem pó­tolhatja a párt és a tömegek élő kapcsolatát. A pártnapok jól bevált rendszere az or­szágban és megyénkben is a cselekvést szolgálja, az okok és összefüggések feltárását seaíti. Az előadótól lehet kér­dezni, sőt vitatkozni is lehet vele. Elsősorban ez vonzza az embereket ezekre a ren­dezvényekre. L. G. A tűzbe dobott terítő Vetélkedő a Szovjetunióról Milyen lehet egy brigádgyű- lés az orenburgi gázvezeték építkezésén, amikor a magyar csoport egyik tagját kell meg­fékezni, mert egy kicsit sok vodkát engedett le a torkán? Hogyan találkozik egy magyar és egy szovjet brigád? Miként zajlik le egy megbeszélés ar­ról, hogy mit ajánljon föl a közösség a felszabadulás év­fordulójára? Mit mond el a Magyar Televízió riporterének a Szovjetunióban dolgozó munkás? Érdekes szituációjátékdkat is láttak a nézők vasárnap a kaposvári FÉK-ben megrende­zett Ki tud többet a Szovjet­unióból a Szovjetunióról? ve­télkedőn. A megyei versenyre 19 csapat érkezett. Az első fordulóból kilenc középiskola négytagú »társulata« kiesett és 10 csoport folytatta a ve­télkedőt. Nagy lelkesedéssel játszot­tak a fiatalok. Bár sokuknak gondot okozott, miként lehet másfél percbe sűrítve megol­dani egy-egy feladatot, de hal­lottunk pergő, színes interjú­kat, jó brigádgyűlést, és az egyik »találkozón« oroszul is folyt a beszélgetés. Erre a feladatra ázok kapták a leg­több pontot, akiknek sikerült például az italozó munkás fe­gyelmije során bemutatni az Képzelt interjú. Lebontják a nagyatádi, a böhönyei és a pacsai gyárat Megkezdődött a téglagyártás Ismét dolgoznak a prések à Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat gyá­raiban. A melegre fordult idő, a fagymentes éjszakák tették lehetővé, hogy megkezdődjön a gyártás. Ebben az évben 207 millió kis méretű égetett tégla készítése és értékesítése szerepel a vállalat tervében. Ez hárommillióval kevesebb, mint amennyit tavaly gyár­tottak. Az ok: az idén már csak húsz gyára működik a vállalatnak a két megyében. Igaz, ezek a legkorszerűbbek. Ebben az évben már folya­matosan termel a barcsi mészhomoktégla-gyár: drávai hordalékhomok és beremendi mész felhasználásával 17 mil­lió kis méretű téglát présel­nek itt. Teskándon a rekonst­rukció miatt csökkentették a termelést. Erre az üzemre 103 millió • forintot költenek; kor­szerű importgépeket állítanak munkába. Az idei tavaszon már nem íűtenck be három öreg gyár kemencéjébe: a nagyatádi, a böhönyei és a pacsai üzemben csaknem egy emberöltőn ke­resztül égették a téglát Az évtizedek alatt az agyagbánya kimerült, a gyár megörege­dett, és otthagyták a munká­sai. Kiesett termelésüket az idén már a korszerűsített üze­meknek kell pótolni. A három gyár sorsa megpe­csételődött. Az épületeket — a tégláért — lebontják, a tel­keket pedig más célra hasz­nálják fel a tanácsok. emberséges közösséget, és az is kiderült a »gyűlésen«, hogy milyen környezetben dolgoznak. Az egyik csapat így kezdte a játékot : húszas szelvény nyo­máspróbája so­rán szivárgást észleltünk, a szovjet fél je­lentette, hogy ott dolgozó munkatár­sunk alkoho­los állapotban végezte a he­gesztést ... és ment minden, mint a vízfo­lyás. Megtud­tuk, hogy hol, mit dolgoznak a képzeletbeli brigádtagok és kiderült az is: lehetséges a gond megoldása, jobb közösségi munkával,* a kulturális létesítmények láto­gatásával ... A vetélkedőnek az ilyen és ehhez hasonló feladatok vol­tak a legszínesebb részei. A megszokottabb villámkérdé­sekre szintén nagy izgalom­mal válaszoltak a csapatok, és érdekes volt az információs játék is, amikor egy fogal­mat kellett kitalálni egy-há- rom adatból, de ha több in­formációt kaptak a csapatok, akkor csökkent a megszerez­hető pontszám. Az ügyesek elsőre »vágták« a helyes vá­laszt arra az információra: ásvány, az egyik cár térítőt készíttetett belőle és vendégei szeme láttára tűzbe dobta. Másoknak még kellett a má­sodik adat: a terítő nem égett el. Erre már mindenki leírta: azbeszt. És ki tudja, mi az összefüg­gés tizenkét szó között? Hár­mas csoportokat kellett belő­lük alakítani, ezért már pont járt, csakhogy aki csupán »to­tózott«, kevés pontot kapott, indoklás is kellett a kapcsolá­sokhoz. Példának egy köny- nyebb: Ljubimov — Doszto­jevszkij — Vígszínház... A versenyben végül nagy fölénnyel a fonyódi Karikás Frigyes Gimnázium csapata győzött, talán nem »véletle­nül«, tavaly ugyanebben az összeállításban a harmadik helyet szerezték meg; a Szov­jetunióról szóló vetélkedőn. Jutalmuk egyhetes üdülés Nógrádverőcén. A második helyezett a kaposvári Munká­csy Mihály Gimnázium csapa­ta lett, a harmadik helyet a balatonboglári kertészeti szak­középiskolások szerezték meg. Az első két csapat jutott to­vább a zalaegerszegi területi döntőre. L. P.

Next

/
Thumbnails
Contents