Somogyi Néplap, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-05 / 55. szám
' Régészeti leletek Vietnamban ' Körülbelül 200'ősi leletre ^ bukkantak a vietnami régészek Hanoitól 80 kilométerre északnyugatra. A feltevésék szerint itt volt a legendás Hung Vlong dinasztia által alapított első vietnami állam fővárosa. A tudósok szerint a leletek az i. e. IV—II. századból származnak. Az ásatások során számos színes kerámia és bronz tárgyra bukkantak. Ezeknek a segítségével alapsabban lehet tanulmányozni az ősi Vietnam nemzeti kultúráját. I Egy háború utóhatása A. rejtélyes korok egy Szicíliánál nem kisebb sziget emelkedik ki az Ókeanoszból... Lakosai minden más istenségnél jobban tisztelik ApoUónt. Neki szenteltek egy bekerített területet, valamint egy pompás kerek templomot... Apollón minHatásosabb villámvédelem X nagyfeszültségű villamos távvezetékek, azok szerelvényei és tartozékai különösképpen ki vannak téve az időjárás minden viszontagságának, s a természeti erők rombolásának. Ezek között fontos helyet foglal el a villám, amely különösen a távvezetékek szabadban álló transzformátorállomásait veszélyezteti A villámcsapások pusztítását elleni védekezés kutatói ma már nemcsak természetes körülmények között, hanem különleges laboratóriumokban is végezhetnek megfigyeléseket, tapasztalatgyűjtést, ami jelentősen meggyorsítja a kísérletek előrehaladását A nagyfeszültségű távvezetékek egyes szerkezeti elemeit villámvédelmi Szempontból szigorúan megvizsgálják a magasfeszültségű laboratóriumban. A 40—50 méter una- gas távvezetéki oszlopok viselkedését modellek segítségével tanulmányozzák. A szabadban álló transzformátorállomások villámhárítókkal való védelmét gondos kísérletek során tervezik meg, a rendszer kialakításához számítógépet is igénybevéve. De még így is csak a legnagyobb biztonságot garantálhatják a megvédendő objektum számára, abszolút biztonság ugyanis ma még nem létezik a villámvédelemben. Képünkön: kísérlet_ mesterséges villámmal Novoszi- birszkben. den tizenkilenc évben felkeresi a szigetet, amikor a nap és a hold azonos konstellációban van egymással.« Az időszámításunk előtti 200. év tájáról származik ez a híradás, és nagy valószínűséggel azonosíthatjuk: miről is szóL Kiderül belőle, hogy nemcsak ma állunk lenyűgözve a dél-angliai Salisbury síkságon álló Stonehenge előtt, hanem az ókor »kuitúreinbe- rei« is csodaként emlegették. Ez azért érdekes, mert a »függő kő« építményei az idézett leírás idején már legalább ezerévesek voltak. • Azóta rengeteg tanulmány, film, fotó készült erről a még mindig titokzatos, tökéletesen talán sohasem megmagyarázható építményrőL Legtöbben csak fényképen láttuk, és a szerencsésekkel beszélgetve — akik ott voltak — kiderült: még a legjobb fotó sem tudja visszaadni a valódi látvány nagyszerűségét. Általában a Stonehengét csupán a közismert kőkörökkel azonosítjuk, holott a »templomnak« ezek már »új« darabjai. A Stonehenge története földsáncokkal, cölöpökkel, sírgödrökkel kezdődik, és a különböző korokból származó koncentrikus körökben elhelyezkedő »létesítmények« együttese az építmény. Történelmi tanulmányainkból a brit szigeteket az ókori Rómától és Görögországtól elmaradott kultúrájú, a kőkorszakban megrekedt népek lakta területként ismerjük általában. Vajon valóban megrekedtek-e? Ha annyira elmaradottak voltak, miként hozták létre azt az építményt, melyet a kulturált görögök és rómaiak is csodáltak? Gondoljunk cpak arra, hogy a spa-1 nyolok által leigázott amerikai népeket is hajlamosak vagyunk elmaradottaknak képzelni. Ugyanígy valószínű, hogy a brit szigetek emberei is csupán a helytelen történelemtanítás, a felületes szemlélet miatt »megbélyegzettek« képzeletünkben, pedig csak »kontinentális nagyképűségünktől« idegen, más, talán lassúbb fejlődési pályát futottak be, mint kortársaik. Már az is rejtély, hogy a kőben szegény dél-angliai síkságra hogyan kerültek olyan hatalmas kőtömbök, amilyennek Walesben találhatók csak. A következő »titokzatos« kérdés: miként tájolták be oly pontosan a Stonehengét, hogy ma is jelzi a csillagok változásait. Tehát megállapíthatjuk, hogy a »kőkorszaki szakik«, ha életformájuk, társadalmuk nem is volt oly magas szinten szervezett, mint Egyiptomé, Rómáé, nem úgy voltak elmaradottak, ahogy mi képzeljük. A körülményeiknek megfelelő tudományt magas szinten művelték. Mi is volt hát a Stonehenge? Monumentális naptár? Templom? Minkettő? A kutatók egyértelmű választ nem adnak, felelőtlenség lenne. Naptár is volt, mert a megfigyelések ezt igazolták. Valószínűleg »templom«, azaz kultikus hely is volt. Ne feledjük: a tudomány és a hitvilág abban az időben egymást termékenyítőén fonódott össze. Talán a pontos rendeltetésére sohasem derül fény. De ez nem Is annyira lényeges; fontosabb az, hogy az emberi ész fejlődésének, mindenkori nagyszerűségének, alkotó erejének a bizonyítéka. L. P. Időnként dühös tud lenni... X gorilla látszólag a föld egyik legfélelmetesebb teremtménye. Súlya eléri a 160, sőt a 250 kilogrammot, s a kifejlett hím ereje felér 10—14 erős férfi erejéveL Üjabb vizsgálatok azt mutatják, hogy a hatalmas mellkas és a félelmetes fogazat mögött az állatvilág egyik legértelmesebb és legszelídebb polgára lakozik. Megszokott természeti környezetében — az egyenlítői Afrika dzsungel- jében — 30 főig terjedő csoportokban él. Idejét táplálkozással — főleg növényevő -—, alvással és játszadozással tölti. Más állatok alig merik megközelíteni, felbőszült állapotban a leopárddal is gyorsan elbánik. Egymás között azonban a gorillák nem harcolnak, s gyakran több csoport él békésen ugyanazon a területen. A gorilla melldöngetése, félelmetes üvöltése és kőhajítása többnyire csak az ellenség elvesztésére szolgál. A gorillaközösségeket a csoport vezére diktátorként uralja. Az »alattvalók« minden határozatot a hím vezértől várnak. A vezér gyakran ragaszkodik jogaihoz — a legHogyan jut fel a víz a fák csúcsába? Hogyan jutott fel a talajból mikroszkóppal látható nyálka- felszívott víz a 70—100 méter szerű anyag fonalakból áll, magas faóriások csúcsába, amelyek egyik végükkel az amikor egy atmoszféra nyo- edénysejtek falához tapadnak, máson — a hidrosztatikus a másik végük szabadon lóg nyomás révén — csak 10,3 az edények belsejében. Szerin- méter magas vízoszlop lehetne tűk a szabad végek vizet szív- a fák törzsében levő vízszál- nak fel, megduzzadnak és sa- lító edényekben. A worcesteri ját magasságukban tartják a műszaki egyetem két vegyésze vízoszlopot. Mivel a fonalak szerint ez csak a következő egészen a fák csúcsáig bélelik módon lehetséges. A vízszál- a vízszállító edényeket, a víz- lító edények sejtjein elektron- oszlop is addig emelkedik. — Amennyi vizet a levelek elpárologtatnak, annyi pótlódik a gyökerek segítségével a talajból, így a vízoszlop magassága állandó marad. Az amerikai kutatók feltevése még bizonyításra vár. Elméletük elve azonban kiállta a próbát. Ezt az iparban is hasznosíthatják, mert duzzadó anyaggal bélelt csövekben akár több száz méter magasra is feljuttatható a víz pumpák alkalmazása nélküL jobb falatokhoz, a »legszebb« nőstényhez, és esőben a legszárazabb helyhez —, de általában türelmes, és még azt is elnézi, ha valamelyik alattvalója egyik nőstényével »kikezd«. A törzs tagjai közötti érintkezés hangok útján történik — eddig az információ és utasítás 20 különböző hangjelét tudták azonosítani A gorillák sokat szenvednek ai; »emberi« betegségektől' — elsősorban a megfázástól és a légzőszervi megbetegedésektől. Átlagos életkoruk a vadonban 20 év, s bár vadászatuk tilos, számuk állandóan csökken. Képünkön: Kazimir, a Zairéi nemzeti park egyik vezér- gorillája, »aki« időnként nagyon dühös tud lenni. Ho SÍ Mlnh város k&my^sén ananász ültetvényt telepítene* a kipusztított erdő helyén. Mindenki számára emlékezetes a nem is oly régen véget ért vietnami háború. A több mint tíz éven át vívott háború mérhetetlen károkat okozott emberéletben és anyagiakban egyaránt. A pusztítás azonban nemcsak az emberi kéz munkáját tette tönkre, hanem felborította a természet évezredes egyensúlyát és olyan változásokat idézett elő a természetben, amilyenekre még nem volt példa a történelemben és ezekről a károkról még ma sem lehet megmondani, hogy mikor fognak teljesen elmúlni A természetben hihetetlen károkat okozott a kis területet ért, példa nélküli bombázás, a növényirtó szerek, her- bicidek óriási mértékű kiszórása és az úgynevezett bulldózer-háború. A legnagyobb károsodást minden bizonnyal a növénytakaró, a természetes és az ültetett erdők, a vetések, az ananász-, banán-, kávé és teaültetvények szenvedték. Északon a bombatölcsérek és a napalm, délen a lombtalanító vegyszerek és a bulldózer-háború okozta a legnagyobb károkat. Lombtalanító vegyszerből hektáronként 5 kilogrammot használtak fél az amerikaiak. Körülbelül 3 millió hektár területet érintettek a vegyi háború hatásai, ebbe beletartozik a művelt földeken kívül Dél-Vietnam erdeinek több mint 20 százaiéika. Legalább egymillió hektár területet többször is permeteztek. Öriási károk keletkeztek az állatvilágban is. Már a hagyományos fegyverekkel vívott harcok szétkergették a gazdag állatvilágot, a herbicidek bevetése pedig egyszerűen lehetetlenné tette az állatvilág létezését az ország nagy részében. Az élővilágon kívül az élettelen természet is maradandó változásokat szenvedett. A termőföld minden ország egyik legféltettebb természeti kincse. A látható károk — a több millió bombatölcsér által megmozgatott óriási tömegű föld és a gátak lerombolása után eliszapolúdott, elmocsarasodott területek — csak a pusztulás egy részét képezik. Nagy veszélyt rejt magában az erdők- tői megfosztott lejtőkön jelentkező talajerózió: egyetlen esős évszak elegendő ahhoz; hogy a természet egyensúlyának évezredes produktumát, a termőtalajt elpusztítsa. A későbbiekben fejthetik ki hatá-’ sukat a talajkolloidok felületén megkötődött vegyszerek,’ amelyek a talaj mikro flóráját és -faunáját irtják ki, minek következtében a talajok biológiai aktivitása csökken. A síkságokon és déltavadé-' ken a gátak rendbe hozása után legalább 10 év szükséges a talajok eredeti termő-' képességének a visszaállításához. Azt még nem lehet megjósolni, hogy mennyi idő szükséges a kopárrá változott hegyoldalak újraerdősítéséhez; a mediterrán országokban másfél évtized sem volt ehhez elegendő. Civilizált korunk háborújának az emléke sokáig fáj 5 marad." fl veszettség gyógykezelése 1660-ban A veszettség kórok tanára vonatkozóan egészen a XIX. századig a legzavarosabb fel- tételezések uralkodtak, annak ellenére, hogy ez a betegség egyike a legrégebben ismert ragályos betegségeknek. Dél- franciaországi egyházi könyvekben talált 1660—65 közötti bejegyzéseik bepillantást engednek a gyógyítási kísérletekkel kapcsolatos egykori felfogásokra, valamint a fertőzés folyamatába. Karaié az áruházban »Tekintettel arra, hogy a tettenérésnél mind gyakoribb a verekedés, az áruházi detektívek számára szükségessé vált egy karatétanfolyam is.« Ez a közlés azután következik, hogy olvasom: Londonban óránként hozzávetőleg negyedmillió font értékű árut lopnak el az áruházi tolvajok. Ha Dickens ma élne és mostanában írná a Twist Olivért, beszámolhatna arról, hogy a szervezett áruházi tolvajbcn- dák tagjai szín és méret szerinti »megrendelést« kapnak a »főnöktől«, a lemezjátszót, magnót, fényképezőgépet márka és típus szerint választják ki a csoport tagjai. Az enyves- kéz-együttes mindig figyelemelterelő személlyel indul az áruházba. Egy-egy nyolcadikkilencedik hónapban levő fiatal hölgy, vagy éppen egy nagyon idős, nagyon magatehetetlen néni köt le egyszerre két-három eladót. Mintha ez az Ötlet már Dickensnél is szerepelt volna ...Az Oxford streeten, a híres Marks és Spencer áruház — tavaly S000 tolvajt értek itt tetten — tizenhárom női detektívet alkalmaz. A tenyéréllel osztogatott karateütések titkát nekik is meg kellett tanulniuk. Most már csak azon gondolkodom, vajon kik kapják az ütéseket? Mert a részletes beszámoló szerint »a hivatásos tolvajokat, bandatagokat sohasem lehet tetten érni...« G. M. A középkori európai felfogás szerint mitől lesz veszett az állat? A veszettséget az egykori feljegyzések a démoni eredeten keresztül sokfélével magyarázták: így a felizgulás- sal, a hőmérsékleti ingadozásokkal, a kielégítetlen szexuális ingerekkel, a szomjúsággal stb. Érthető, hogy a misztikus kórokból kiindulva a gyógyítás is meglehetősen »-sokszínű« volt e téren, a hatástalan gyógyfüvekből főzött teáktól a ráolvasásig. Napjainkban Európában a veszettség fő közvetítője a- róka. Ha nem sikerül a rókákat széles körben vakcináim, akkor ezt az állatot lassan kiirtják Nyugat-Európában. A harmincéves háború idején a veszettség fő hordozója a farkas volt Érdekes azonban, hogy a veszettséget, mint fertőző betegséget, helyesen ismerték fel már a középkorban és az 1700-as nürnbergi rendelet a fertőtlenítéssel kapcsolatban helytálló ' tanácsokat adott 1880-ban azután Pasteur tett pontot a veszettség kortan! tévútjaira. Somogyi Néplap
