Somogyi Néplap, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-31 / 76. szám

HATÁRSZEMLÉK ELŐTT

J61 bevált gyakorlat, hogy a mezőgazdasági munkák megkezdése előtt gépszemlén ellenőrzik a fontos termelési eszközök műszaki állapotát. Ennek jelentős szerepe van abban, hogy mennyire zökkenőmentesen végezheti feladatait a gazdaság akkor, amikor minden félóra számít. Ha a műszaki felkészültség ellenőrzése fontos, akkor sokkal inkább az annak értékelése, hogyan sáfárkodnak gazdaságaink legfőbb értékünkkel, a termőfölddel. A közelgő határszemlékről dr. Mohar Lászlóval, a megyei földhivatal vezetőjével beszélgettünk.

— A termőföld megóvása, ésszerű, az adottságokhoz igazodó hasznosítása kiemelkedő társadalmi érdek — így foglalt állást legúiobbi ülésén a Központi Bizottság. A földhivatal a határszemlékkel ennek a társadalmi érdeknek a védelméhez járul hozzá.

— Sokrétű munkánkban a legelsők, a legfontosabbak közé soroljuk a határszemléket

— mondta dr. Mohar László.

— Erre a feladatra mindig igen körültekintően előkészülünk. Módszerünkben tavaly óta új vonás, hogy a szemlék előtt — természetesen térképpel — előzetes tárgyalásokat folytatunk a gazdaságokkal, egyeztetjük a nyilvántartásokat. Ezek a tárgyalások már folynak.

—A határszemlék mikor kezdődnek?

— Az első szemle április 18-tól május 6-ig tart, ezt követően egy hónap múlva tartjuk a második szemlét. Sokan vitatják, hogy korai az első szemle ideje, ami igaz, mert jelentős területek ekkor még vetetlenek, ám ahhoz, hogy a feltárt hibákat legyen idő megszüntetni, szükséges a korai első szemle. Gondolok pél- ! dául a még mindig lábon álló kukoricaszárra, vagy a vétkesen rossz minőségű szántásokra. Ezek mindenképpen terméscsökkentő hatásúak, rontják a ma már meglehetősen nagy befektetést igénylő műtrágya hasznosulását, egyszóval azt jelzik: az adott földterülettel nem úgy bánik az üzem, mint ahogy kellene.

— A figyelmeztetés, a jó szó ebben az esetben elég hatásos-e?

— Általában igen. Ha több év tanulságait nézem, akkor vitathatatlan fejlődés tapasztalható. Ám az is igaz, hogy messze vagyunk attól a színvonaltól, amelyet ma már joggal lehetne várni minden üzemtől.

— Milyen általános, jellemző fogyatékosságokkal találkoznak a szemléken?

— Abból szeretnék kiindulni, hogy megyénkben egyre zsugorodik a műveletlenül hagyott területek nagysága. Ez azonban sajnos nem jelenti azt, hogy minden művelhető területet gondosan megmunkálnák és az terem is. Olyan apróságnak tetsző hiányosságokra gondolok, mint például a táblaszéleknek, a sarkoknak, a ligetek körüli széleknek, a

Barcs kereskedőket és iparosokat vár

'Á gyorsan fejlődő nagyközség ellátási gondokkal küszködik. Elsősorban a külterületeken hiányzik egy-egy üzlet, de egy-két boltra a központban is szükség lenne.

A tanács pályázatot írt ki kisiparosoknak és kiskereskedőknek, több szakma képviselőjét várják. Gálosi Mihályt, a végrehajtó bizottság titkárát kérdeztem: miért maszekokra esett a választás?

— Sem az áfész, sem más állami vagy szövetkezeti cég nem tudja kielégíteni az igényeket Több év múlva esetleg Barcs lakói azonban ma szeretnének jó üzlethálózatot. Ezért hirdettünk pályázatot magánvállalkozó knak.

— A közzétett felhívásban íz áll, hogy letelepedést, üz- ethelyiséget biztosítanak. És nit várnak a jelentkezőktől?

— Tisztességes üzletet aján- unk föl. Könnyűszerkezetes izletsor épül községünkben, is az új lakóházak földszintén is lehet boltokat nyitni. \ helyiségek közül néhányat bérleményként adnánk ki. né- lányat ., tanácsi kölcsönnel megvásárolhatnának a keres- :edök és az iparosok. Ezt a cölcsönt nem kell visszatérí- eni, ha... És itt kezdődnek i mi feltételeink. Mivel hosz- •zú időre meg akarjuk oldali az ellátást, 15 éves szerzőlést kell aláírni. Csak olyan •mbereket várunk, akik azt is 'állatják, hogy ízléses, szép izletet rendeznek be. és ál- andóan megújuló, dekoratív úrakatuk lesz.

— Volt visszhangja a félti vasnak?

— Legalább negyvenen je- sntkeztok röviddel a mcgje- snés után. Néhány nyugdíjas s több önállósodni akaró iatal. Elsősorban az utób- iakra számítunk, mivel le- slepedést és meggyökerezést árunk tőlük. Az érdeklődők öbbsége vidéki, jöttek pél- ául Pécsről, Szigetvárról. Ha ítrejön a megállapodás, la- ást is - tudunk nekik bizto- ítani.

— Nem okoz-e ez feszültséget, nem találják-e majd sérelmesnek a helybeliek?

— Természetesen nem a lakásra jogosult barcsiakat -ütik majd ki a nyeregből-« az érdeklődők. De azért sem lesz ilyen gondunk, mert az emberek régóta várják a jobb ellátást, tehát mindenki megérti, hogy le kell telepedni a vállalkozóknak.

Néhány szakmában még az idén, néhányan később kezdhetik meg a munkát az iparosok és a kereskedők. Addigra 'kihullanak a rostán a »komolytalanok-«, és a barcsiak nemsokára elfelejtik a ma még mindennapi bosszúságokat: lyukas a cipóm, nincs, aki megcsinálja, jó lenne összebarkácsolni egy könyvespolcot, de nincs barkácsbolt, jó volna...

műveletlenül hagyása. Negyed- vagy félhektáros földdarabkák ezek, de ha össze- geződnek, sok-sok mázsa kukorica vagy búza teremhetne rajtuk. Esztétikai szempontból is csúnya az ilyen határ, de ennél sokkal nagyobb baj az a veszteség, melyet a felületesség okoz. Jó lenne, ha az idei szemléken kevés ilyen táblaszéllel, sarokkal találkoznánk.

— A termőfölddel való jó gazdálkodásnak csak az egyik feltétele az, hogy minden művelésre alkalmas területet megműveljenek a gazdaságok. Az ésszerű hasznosításhoz — kivált a termelési rendszerek, a nagy gépek terjedésével — hozzá tartozik a táblásítás, vagy esetenként a tömbösítés. A határszemléken figyelmet forditanak-e erre is?

— Feltétlenül! És ahol erre lehetőség van, ott javaslatot is teszünk az üzemeknek. Mint ahogy mindaz, amiről eddig szó volt, elsősorban a gazdaságok érdeke, az is közvetlen érdekük, hogy lehetőség szerint mielőbb megfelelő nagyságú táblákat, ahol szükséges tömböket alakítsanak ki. Itt említem meg — mint az ésszerű földhasználat egyik eszközét — a földcseréket. Nagyon lényeges, hogy a kölcsönösség, a jószomszédi viszony alapján mielőbb rendezzék határukat a gazdaságok. Az üzemek közötti tárgyalások folynak, eddig mintegy 140 hektár földet cseréltek el. Szeretnénk, ha ez az idén további két-háromezei hektáron megtörténne.

— A nagyüzemekről szóltunk eddig. Mi a helyzet a zártkertekkel, a háztáji, az egyéni területekkel?

— Ez évtől kezdve a zártkerteket, a belterületeket a községi tanácsok ellenőrzik, közvetlenebbül és gyorsabban intézkedhetnek, ha valahol mulasztást tapasztalnak. Ez nem jelenti azt, hogy a mi figyelmünk ettől függetlenül nem terjed ki ezekre a földekre is. Viszont mindenképpen előnyös számunkra ez az intézkedés, mert így a nagyüzemekre több időnk marad, több figyelmet tudunk fordítani ellenőrzéseink során a nagyüzemi termőföldek védelmére. Mert van tennivaló bőven, akár a szerves trágyázás alacsony színvonalát tekintjük, akár a jelentős nagyságú, többségében elhanyagolt gyepterületeket, és lehetne sorolni tovább. Valóban kiemelkedő társadalmi érdek a termőföld megóvása, ennek tudatában és ennek szellemében kezdjük az idén is a határszemléket — fejezte be dr. Mohar László.

V. M.

Kedvenc a Hoffer

Új út, új tapasztalatok

Mindkét végén nyitott a hosszú istálló. Az oszlopsorok között állnak a fekete-fehér tehenek. A szemben levő kijáraton át a karám korlátáit látni — nyáron a szabadban élnek az állatok, csak a fejés idejére kell őket az istállóba tereink Balatonkilitiben már hagyománya van az új fajta, a holstein-fríz tartásának.

Fa Ferenc állatgondozónak kedvenc tehene is van. Mutatja a szép, sötétszőrű állatot.

— Ez a Hoffer, az állomány rekordere. Negyvennégy litert ad egy nap. Ha bikát borjazik, azt Szarka várra viszik, hogy tovább tenyésszék a vérvonalát. Most is vemhes, ez lesz a harmadik borja.

— Hány állattal bánik egy nap?

— Egy emberre egy sor jut Könnyű velük a dolog, szelíd állatok, nem kell sokat vesződni. A fejőgéppel már nem olyan fárasztó a munka.

Csekö János telepvezető a tapasztalatokat sorolja.

— Kiderült, nagyon sokat számít a nyári szabadlevegős tartás. Nemcsak a tej zsírtartalma nő, hanem a tej meny- nyisége, sőt még a vemhese- dés aránya is. Jobb a közérzetük a szabadban, és ezt meghálálják.

— Az állattartónak tehát pszichológusnak is kell lennie?

Nevet.

— Azt azért nem, de ismerni kell az állat szokásait Persze érvényes volt ez a régi fajtára is. Ha például egy nagyobb létszámú látogatócsoport jön az istállóba, az zavarja őket, s ilyenkor egy nap 3o0 literrel is kevesebb tejet fejünk. Ez a fajta nagyon szívós és meglepően igénytelen. A múltkoriban csak egy hét múlva derült ki, hogy egyik tehenük véletlenül elzárta fejével az önitató csapját. Egy hétig nem ivott vizet, ugyanakkor a leadott tej mennyisége nem csökkent. Napról napra fogyott, végül is ez tűnt föl nekünk. Azóta sincs semmi baja.

— Hány gondozó van az állatokkal?

— Ebben az istállóban a 180 állathoz négy.

A szövetkezet irodájában találkoztunk Kosz József fő- agronómussal. Egy értekezletről jött éppen.

— Tavaly 5370 liter volt a tehenenkénti átlag. Szép eredmény, de nekünk többet mond az, hogy az önköltség emelkedése nélkül értük el. Ez a fajta nagyüzemi állat. Kevésbé igényes, tűri a szélsőségeket, jobban hasznosítja a takarmányt.

— Visszatekintve a fajtaváltás óta eltelt időre, melyek voltak a legfontosabb tapasztalatok ?

— Az egész termelés alapja volt, hogy megteremtsük a takarmánybázist. A takarmányt magunk állítjuk elő. s ma már úgy érezzük, a növény- termesztés színvonala nemcsak megfelelő, de olykor el is hagyja a tehenészetét. Egyes takarmányfélékből még eladásra is jutott.

A zárt rendszerű fejőberendezés révén százszázalékosan betarthatók a higiéniai előírások, pedig egy ember évente mintegy 150 ezer liter tejet fej.

Ma még megoszlanak a vélemények a . holstein-fríz képességeiről. Kaliforniában például ismeretes olyan farm, ahol áz istálló átlaga tízezer liter tej fölött van tehenenként. Nálunk ilyesmit várni a

közeljövőben irreális volna. Az viszont már tény. hogy' egyes állami gazdaságok elérték a 6—7 ezer literes tejje- sítményt. Kilitiben a tervek szerint négy év alatt megtérül a tetemes befektetés. A gazdaság tervei közt szerepel, hogy két éven belül hatezer liter fölé emeljék az átlagot, s növeljék az állomány létszámát,

— Induláskor az emberek meglehetősen lebecsülték ezeket az állatokat — mondja a főagronómus. — Érthető, hiszen messziről érkeztek, lesoványodtak, s még jó kondícióban is véznának látszanak a gömbölyű magyar tarka mellett. Azután az eredmények mindenkit meggyőztek, s ma már a gondozók nemcsak büszkék állományukrá, hanem kedvenceik is vannak. Mint például a valóban ritka képességű Hoffer, amelyik az első laktáció után évi 12 ezer liter tejet adott. Nehezen indult a termelőszövetkezet új kezdeményezése, nap nap után adódtak nehézségek, s hogy ma már túljutottunk ezen, az véleményem szerint egy nagyon fontos dolognak az eredménye. A szépen mutató számok ellenére soha nem a rekordot, hanem a gazdaságosságot tűztük célul magunk elé.

B. A.

Szervezettebben, eredményesebben

A város érdekében

Kaposvár dinamikus fejlődésének jelentős forrása a társadalmi támogatás, amely 1977-ben is nagymértékben segítette várospolitikai céljaink megvalósítását. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére kibontakozott akció minden korábbit meghaladott. ^

A város dolgozó közösségei és lakossága 21,5 millió forint értékű társadalmi munkával és pénzügyi támogatással járultak hozzá Kaposvár fejlődéséhez tavaly. Ez 17 százalékkal több az előző évinéL Különösen nagy eredmény,

Vetés utáni vegyszerezés

Kilencszáz hektárnyi területen vet cukorrépát a Kaposvárt Mezőgazdasági Főiskola Tangazdasága. Jelenleg Tátompuszta határában dolgoznak. F.ddig kétszáz hektárnyi területen került földbe, a mag, most a gyomtalanító vegyszert szórják ki.

hogy a társadalmi összefogás a leginkább rászoruló területeken segítette az előrelépést, így annak társadalmi haszna növekedett.

E sorokkal kezdődik az a körlevél, amelyet ebben az évben is megkapott már minden kaposvári üzem, munkahely, intézmény a város vezető testületéitől. Megállapodásnak is tekinthetjük ezt, hiszen a felkérés részeként elküldték a címzetteknek az 1978. évi társadalmi munka tervét, mégpedig igen részletesen kidolgozva. így elejét vették annak a korábbi szervezési hibának, hogy nem volt pontosan megjelölve: hol és milyen segítségre van szükség, illetve, hogy mikor várják az önkéntes munkára jelentkezőket.

Ma már nyugodtan kimondható, hogy a társadalmi munka városi irányításának és szervezésének új rendje bevált. Eredményesen dolgoztak az irányítók, így sikerült a lendületet megtartani. Ehhez azonban arra is szükség volt, hogy a tanácsi és nem tanácsi szervek együttműködése lényegesen javuljon.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni a szervezők felelősségét. Nagyon sok függ attól, ér- zik-e a társadalmi munkát vállalók, hogy mögöttük ott vannak azok. akik a feltételekről gondoskodnak. Az egész mozgalom eredményessége ezen áll vagy bukik. És az elmúlt évek egyre javuló munkája sem jelenti azt, hogy minden »sínen« van. A társadalmi munka szervezéséért felelősök még mindig nem érték el azt Kaposváron, hogy a I mc-galomban rejlő tartalékok is a források között legyenek. A lakosság és a szervezetek viszonylag nagy része kimaradt, néhány vállalat, intézmény a lehetőségeihez mértén csak

szerény mértékben támogatta a várost céljainak elérésében.

Tizennyolc oldalas felsorolást kapott a közelmúltban minden érintett vállalat, intézmény, ‘ szervezet vezetője. »Társadalmi munkában végezhető feladatok Kaposvár városában, 1978« — ez a címe a megyeszékhely címerével díszített kis »kötetnek«. Csak példaként említjük meg az egyik »rovatot«: 27. Petőfi Sándor napközi otthonos óvoda; segédmunkára van szükség az élő sövény telepítésénél; szakmunkás kell vaspolcok, padok készítéséhez, a fal vakolásához, meszeléséhez, falburkolat készítéséhez; februártól augusztusig, illetve október 1-ig várják a társadalmi munkát végzők çt; a szervező neve, munkahelye, telefonszáma : Tóth Andorné vezető óvónő, 11-437.

Nem véletlenül említettük a Petőfi óvodát, hiszen ebben az évben is az egyik fő cél a gyermekintézmények támogatása. A feladatok között érdemes még megemlíteni a társadalmi munkában készülő útterveket. Köztudomású, hogy Kaposváron sok a burkolat nélküli úttest. A terveket augusztusig várják, mégpedig 46 utcára. Ha csak azt vesszuK figyelembe, hogy ott hány ember lakik, hány éve tapossa a sarat, nyugodtan kijelenthetjük: nemes a tervezőkre váró feladat, s a táros vezetőin kívül nagyon solcan mondanak majd nekik leösziinetet.

— önzetlen segítség — szoktuk jellemezni a társadalmi támogatást, illetve munkát. A köszönet azonban nem maradhat el, s bizonyosak vagyunk abban, ha nem is idényük, .mégis mindenkihez eljut, aki valamit is tett a város cs lakói érdekében.

M. A.

Társadalmi érdek a föld védelme