Somogyi Néplap, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-03 / 53. szám

VAJDÁK HELYETT Százhuszonöt éve halt mártírhalált Noszlopy Gáspár Üzenetek a múltból A szabadságharc leverése után Noszlopy Gáspár bátyjával együtt az Al­földre menekült- Abban re­ménykedett, hogy meghúzód­hat addig, amíg fölveszi a kap­csolatot a föld alatti szabadság­harcosokkal. A császári meg­szállók közben hatalmas appa­rátussal nyomoztak utána, és nem csekély jutalmat helyez­tek kilátásba az árulóknak. Amikor 1850. március végén az első megbízható adat eljutott Augusz tolnai kerületi császá­ri biztoshoz, egy besúgó fel- használásával április elsején Tiszabőn, rejtekhelyén elfog­ták Noszlopyt. A Pesten rabos­kodó Noszlopy betegsége miatt hamarosan a katonai kórházba került, ahonnan egy erdélyi származású ápoló segítségével megszökött. Az ekkor kiadott személyleírása a Bécsben őr­zött falragasz szerint a követ­kező: »Nevezett 29 éves Vrácsikból (mi Űjvárfalva), Somogy me­gye, Magyarországon való ille­tőségű, ... nőtlen, volt ügyvéd, beszél magyarul, latinul, né­metül, kicsi és sovány, hosszú­kás sápadt arca van, fakó arc­színe, kis homloka, bami, sű­rű haja, sötét szeme, fekete sű­rű szemöldöke, hosszú orra, kis szája, egészséges fehér fogai, előreugró hegyes álla, fekete, ritkás kis szakálla.« A szökés után barátain kívül parasztok, kézművesek rejtet­ték. 1850 végén került kapcso­latba az illegális pesti csoport­tal, ahol többek között a csá­szári megszállók fizetett ügy­nöke, Varga Isván is tevékeny­kedett. Mivel nem értett'egyet Noszlopy a pesti csoport cél­jaival, elhagyta őket, és így Varga hónapokig szem elől té­vesztette. Hamis útlevéllel és elváltoztatott külsővel az Al­földön, a Mátrában és a Ba­konyban szervezett gerillacso­portokat. 1851-től forradalmi fejlődésében eljutott az árulók­kal szembeni kérlelhetetlen terrorig. Kapcsolatot teremtett az Arad környéki szabadság- harcosokkal, sőt a Pesten levő kapcsolatait újból kiépítette. Rövid idő múlva ismét eltávo­lodott az utóbbiaktól. Szembe­fordult a Makk-féle föld alatti szervezeti tervekkel, az ún. Év­szaki rendszerrel, amely egy- egy lebukásnál szinte minden­kit zsandárkézre juttatott. Noszlopy ékkor már szigorú konspirációt tartott be, és ösz- szekapcsolta az addig külön- külön tevékenykedő katonai és polgári vonalat. Megismerkedett Nagy József­fel, aki Kossuthtól kapott meg­bízatást a föld alatti munkára. Nagy megismertette a magyar emigráció terveivel, hogy Kos­suth nemzetközi segítséggel 1853 elején kibontja a szabad­ságharc zászlaját. Fülöpszállá- son, illetve Kecskeméten Pethő Ambrus, Zabolai Károly és Gál József lakosokat megnyerte az ügynek, és a begyűlt önkén­tes adományokból a további gerillaakciókhoz fegyvert vá­sárolt, honvédegyenruhát ké­szíttetett. Sajnos az első rako­mányt, melyet a Bakonyban akartak elrejteni, Kecskeméten a zsandárok lefoglalták. A sza­bómesteren kívül a többieknek sikerült elmenekülniük. Noszlopy Gáspár 1852 nya­rán Fülöpszálláson, Pesten, Tol­na megyében és a Bakonyban tartózkodott, ahol újabb és újabb harcosokat nyert meg a föld alatti mozgalomnak. Elha­tározta, hogy a további küzde­lemhez pénzt szerez a haza- árulóatól. Pesti értelmiségi fia­talok, kézművesek, gerjeni és dunapataji parasztok lettek az új küzdőtársai. Az első akciót gondosan kidolgozott terv sze­rint végezték a Tolna megyei Tengelicen, a császárpárti Gindly földbirtokosnál. Gindly azonban fegyveresen ellenállt, és a dulakodásban Nagy Albert agyonlőtte. A kis létszámú ge­rillacsoportnak napokig sike­rült elrejtőznie. Elsőként az Értékelték a kukoricabetakarítási versenyt 'A termelőszövetkezetek me­gyei szövetsége a múlt évben is meghirdette a kombájnosok kukoricabetakarítási verse­nyét A betakarítógépek telje­sítményét figyelembe véve három kategóriát eaervezték. Az A kategóriában versenyez­tek a nagy teljesítményű Claas Daminátorokon és John Dec reken dolgozók, a B kate­góriában a német E—512-ese- ken. a C kategóriában az SZK—5 és SZK—6 kombáj­nokon dolgozók. A versenybe ötvenhat ter­melőszövetkezet 282 kombéj- nosa nevezett be. A tsz-szö- vetség versenybizottsága a közelmúltban befejezte az ér­tékelést Az első kategóriában a szén tgálce kéri Orbán László győzött: egy műszakban átla­gosan 962 mázsa kukoricát ta­karított be. Második lett He­rényi Gyula (Kisgyalán), har­madik Egerszegi Ferenc (Szentgáloskér). A B kategó­riában a barcsi ifj. Liszik Fe­renc szerezte meg az elsősé­get, ő csaknem huszonnyolc ezer mázsa - kukoricát takarí­tott be, műszakonként átlag 506 mázsát Második az osztopání Kovács János, harmadik a csökölyi Péterfai László lett Az SZK kombájnok kategó­riájában a legjobb eredményt műszakonként 535 mázsás tel­jesítménnyel a babócsai Ma- zaga László érte el. A máso­dik helyet Hamar András (Kánya), a harmadikat Vétek Gyula (Nagyberény) szerezte meg. Az első helyezettek 1500, a másodikok 1000, a harmadi­kok 500 forintot és elismerő oklevelet kapnak jutalmüL 1978. március 12—19. akcióban részt vevő dunapataji parasztokat fogták el, akiket rövid eljárással december vé­gén halálra ítéltek és felakasz­tottak. Noszlopynak és Nagy­nak még sikerült Pestre mene­külni, ahol elkövették azt a hibát, hogy az illegális pesti csoporttal kapcsolatba léptek. A pesti rendőrfőnök, Protmann rövidesen kellő információt ka­pott a besúgó Varga Istvántól, hogy a «volt gerillavezér Nosz­lopy Gáspár éppen Pesten van«. Délután tizennégy órakor a reá rontó detektívek elfogták a hamis útlevéllel rendelkező Noszlopyt, alias Molnár Istvánt. A nála levő, anyjához és test­véreihez szóló levél alapján, valamint az ekkor már Budán lakó, ellenforradalmár érzelmű volt Somogy megyei főorvos személyazonosítása alapján tisztázódott kiléte. Még aznap letartóztatták a csoport valamennyi tagját. Egyiküknél lőszert, fegyvert, röplapokat, álruhákat is talál­tak. November végén Sárkö- zyt is elfogták, s ezután Nosz- lopyval együtt Bécsben tár­gyalták az ügyüket. Noszlopy az utolsó percekig nem vallott, illetve mindent masára vállalt. A császári fővárosban 1853. február 25-én ítélték halálra a szabadságharc alatti kormány­biztosság, a gerillacsoportok szervezése, lázadás, összeeskü­vés és felségárulás címén. Sár- közy, Jubál és Andrásfy har­costársait szintén halálra ítél­ték. Az ítélet jóváhagyása után a négy elítélt forradalmárt Pestre szállították, és az Új­épületben, rendkívüli biztonság mellett külön cellákban őriz­ték őket életük utolsó percéig. A szabadsághősöket 1853. március 3-án hatalmas •katonai és zsandárfede- %et mellett az Üllői út végi ha­tárban felakasztották. Élete utolsó percének Soltra Alajos lelkész, volt csurgói iskolatárs lehetett a tanúja. Visszaemlé- ; kezeséből tudjuk, hogy Nosz­lopy megátkozta a zsarnok Habsburg-házat, »tagjai legye­nek számkivetettek és földön­futók«. Bátran halt meg, utol­só gondolata a szabadság, a független magyar köztársaság volt. Így búcsúzott társaitól: *Engem felakaszthatnak, de a szabadságot nem! Annak fája a mi vérünkből fog felnőni!« Noszlopy Gáspárt nem vé­letlenül nevezte el később a barát és ellenség egyaránt a »század egyik legbátrabb em­berének.!« Vajon, ha a vajda monda­ná: mától pedig mindenki érezze kötelességének az ál­landó munkaviszony megte­remtését, lenne-e foganatja? Mert van cigányvajda Kapos­váron, s olyanok is vannak, akiket nyugodtan felhívhatna erre. Csakhogy ma már a vaj­da tekintélye alaposan meg­kopott. A régi törvények pe­dig most is hatnak a cigány­ságon belül. Egy cigány ismerősöm úszik az árral: csak akkor dolgozik, ha nagyon keil. Pedig a vá­rosban évek óta és szívós munkával törekszenek a ci­gányság gondolkodásának át­alakítására. A város vezetői türelmesek, pontosan tudják, hogy ez a folyamat hosszú lesz, s a lassú változást el­lentmondások tarkítják. A szokástörvényekkel, a felfo­gásbeli gyökerekkel, a tudat- állapot viszonylagos elmara­dottságával feszül szembe a társadalmi követelmény, illet­ve — bár a szemérmes hall­gatás miatt ritkán fogalmaz­zuk így — a cigánykérdés megoldására irányuló erőfe­szítés. A cigányság léLekszáma el­sősorban nem a születések, hanem a beköltözések miatt emelkedik Kaposváron. Mégis szólni kell a családtervezés­ről. Esetükben csak elvétve le­het erről beszélni, hallgatóla­gos törvényeik tiltják a szü­letésszabályozást. Csak a het­venes évek elejétől lehet en­nek a jeleiről szólni. Még így is, mint kezdet, biztató ered­mény. Az általános kulturáló- dás hatására a cigányságnál is arányosabbá válhat a gye­rekszülés. Azaz: genetikai és biológiai szempontból jobban megfelelhet a társadalom ál­talános igényeinek. A megyeszékhelyen letelepe­dők mintegy 10 százaléka ci­gány. Ez — többek között — növekvő lakásigényt jelent. S bármennyire igyekszik a váro­si tanács, nem csökken a put­rik száma. Pedig rendszeresen biztosítottak olcsó telket, bon­tási anyagot. A cigánycsalá­dok tekintélyes része azonban nem felel meg az építési köl­csön fölvételéhez szükséges föltételeknek. így — elsősor­ban miattuk — nehéz előre­lépni. A beköltözők egy ré­sze újabb putrikat épít Nyil­vánvaló a megoldás: bírságo­lással, a bontás elrendelésé­vel kell a lakókat ezek elha­Andrássy Antal gyására kényszeríteni. Új vízi À Vietnami Szocialista Köztársaság egyik legfonto­sabb feladata a villamosener- gia-termelés fokozása. Bár az ország északi felében a ter­melés ötszörösére nőtt az el­múlt tizenöt év alatt, ez még­is kevés: A vietnami erőmű­vek többsége elavult, telesít- ményük alacsony. Ezért is olyan nagy jelen­tőségű a Vörös folyó mellék­ágán, a Fekete folyón szov­jet segítséggel felépítendő Hoa-binh vízi erőmű. A két erőmű ország szakemberei nemrég fejezték be az előkészítő mun­kálatokat. A vízi erőmű a Vörös folyó deltájában levő települések energiaellátásának javítása mellett védelmet nyújt majd a gyakori árvizek ellen is. Szintén az ország energia- ellátását segítik majd a Knu- an-gninh és Bakhtai tartomá­nyokban végzendő kőszénfel­tárások, s az ország északi és déli részén levő kőolaj kiter­melése. Magyarország a tavaszi lipcsei vásáron A lipcsei tavaszi vásár va­lóban az egyik legjelentősebb nemzetközi kereskedelmi fó­rum, ahol az idén 37 magyar külkereskedelmi — vágj' kül­kereskedelmi joggal rendelkező — vállalat vesz részt a Hung- expo szervezésében, összesen 3750 négyzetméternyi terüle­ten. Tíz pavilonban, szabad te­rületen, továbbá 7 belvárosi vásárházban találkozhatnak a látogatók a magyar ipar ter­mékeivel. Legnagyobb kiállítóink kö­zül a Komplex 550 négyzet- méteren, a Metrimpex 360, a Videoton 230, a Nikex 169, a Konsumex 140, a Metalimpex 123 négyzetméteres területen rend«*» meg árubemutatóját A tavaszi lipcsei vásáron — j amely jellegét tekintve szak-1 ágazati kiállítások összessége — 60 ország összesen 340 ezer négyzetméteren vonultatja fel termékeit. A rendezvény fontosabb ágazatai az idén: a kohászat, a gépek, berendezések, a szál­lítástechnika és anyagmozga­tás, a szerszámgépipar, a me­zőgazdasági és élelmiszeripari gépek, továbbá az elektroni­ka, elektrotechnika. Különös figyelmet érdemel a magyar kiállításon a mező- gazdasági és élelmiszeripari gyártás, az elektronika-elekt­rotechnika, az automatizálás és távközlés, valamint a szá­mítástechnika : ezekben az ágazatokban a KGST-együtt- működé* eredményeit de­monstrálják,' « Munkakezdés Darányban A napokban kezdik meg a munkát a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet darányi kerületének erőgépei. Mintegy kétezer Hektáron kelj elmunkáinjuk a talajt. Képünkön;-el­lenőrzik a- gépeket. A közelmúltban a városi ta­nács vb művelődésügyi és egészségügyi bizottsága elment a húskombinátba és a cukor­gyárba. Mindkét üzemben dolgoznak cigányok. Elmentek a Vörös Hadsereg úti általá­nos iskolába, ott ugyanis sok cigánygyerek tanul. Ezt köve­tően a keleti városrészben le­vő telepet látogatták meg: ho­gyan fest a gyakorlatban a közösségben élők önszabályo­zása. Balajcza Jánostól, a vá­rosi tanács elnökhelyettesétől azt kérdeztük: a két bizottság körútját követően jó megol­dásnak látszik-e, ha a ci­gánycsaládokat szétszórtan telepítik le a város különbö­ző részein ? — Annyi bizonyos, hogy a keleti városrészben élő cigá­nyok számát nem tanácsos to­vább növelni. Már csak azért sem, mert itt is különböző tu­dati fokon élők laknak egy­más mellett, s belső feszült­ségek nehezítik az asszimilá­lódási Arra kell töreked­nünk, hogy olyan cigánykö­zösségeket alakítsunk ki, amelyek fogékonyabbak az általánosan ható társadalmi szabályok befogadására. A munkahelyek hatását erő­sen csökkenti, hogy kévés cigány dolgozik rendszeresen Kaposváron a legfrissebb ada­tok szerint kétezer cigány él. (Nem lehet azonban pontos számot mondani: sokan tar­tózkodnak hosszú ideje a vá­rosban bejelentés nélkül, ro­konlátogatás címén.) A több mint 430 munkaképes korú férfi közül 341-nek, 399 nő közül 186-nak van állandó munkaviszonya. Sok a »-ván­dormadár«: a városi munka­erő-gazdálkodás adatai szerint 1977-ben csaknem 500 cigány jelentkezett az irodában. So­kan csak a családi pótlék megszerzéséhez szükséges 18 napot dolgozzák végig. A laza fegyelem említésével eljutottunk a cigánybűnözés­hez. Kaposváron lassan emel­kedik. Korlátái éppen a tele­peken, a putrik környékén hiányoznak. Mindezek jellemzőek ma­radtak az évek alatt hozott különböző intézkedések elle­nére is. Nem véletlen, hogy amikor a városi tanács ülé­sén a kaposvári cigánylakos­ság helyzetének javítását szol­gáló határozatok végrehajtá­sáról volt szó, nyomatékosan hangzott el: a cigányság jó irányú közreműködése nélkül az asszimüálódás a vártnál sokkal lassúbb folyamat. Mészáros Attila Munkavédelmi aktívaülés Halálos balesetek, csonkolások - figyelmetlenségből Tavaly nőtt az üzemi bal­esetek száma Somogybán. Ez év első két hónapjában az országos átlaghoz képest to­vább romlott a helyzet — hangsúlyozta tegnap délelőtt a Latinca Sándor Művelődési Központ színháztermében tar­tott munkavédelmi aktívaülé­sen Suhajda János, a Szak- szervezetek Somogy megyei Tanácsának munkavédelmi osztályvezetője. A három napon túl gyó­gyuló balesetek száma az elő­ző évi 1395-ről 1419-re, a ki­esett munkanapok száma 42 572-ről 44 251-re emelkedett az állami vállalatoknál. Ta­valy tizenegyen haltak meg üzemi baleset következtében, a csonkulásos balesetek száma pedig tizenegyről huszonnégy­re emelkedett egy év alatt. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben három napon túl gyógyuló baleset 1186, ha­lálos pedig hat volt. Az élelmiszeriparban a So­mogy megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál, va­lamint a Nagyatádi Konzerv­gyárnál nőtt a balesetek szá­ma. A Somogyi Erdő- és Fa­feldolgozó Gazdaságban hét csonkulásos baleset volt, fő­ként a körfűrész szabálytalan kezelése miatt. A MEDOSZ-hoz tartozó üzemekben a nagyszámú cson­kulásos baleset a munkavé­delmi szabályok, a technoló­giai fegyelem megsértésének következménye. Az esetek je­lentős részében sem a szak­mai, sem a munkavédelmi tu­dás nem volt kielégítő, és hiá- hyos volt a vezetők ellenőr­zése, a környezetben dolgozók pedig túl elnézően viselked­tek. i _ ’ A * HVÍJs>k. —Ösemeabeo is ­romlott az állapot: a Dunán­túli Regionális Vízmű és Víz­gazdálkodási Vállalatnál jú­niusban gázrobbanás miatt ketten haltak meg. Az ok: el­hanyagolták a rendszeres kar­bantartást, a dolgozókat nem látták el megfelelő szerszám­mal, ruházattal. Az építőiparban a Somogy— Zala megyei Tégla- és Cse­répipari Vállalatnál, az Épí­tőgépgyártó Vállalat Nagybe­rendezések Gyárában Barcson, a Somogy megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál, valamint a Somogy megyei Közúti Építő Vállalatnál nőtt a balesetek száma. E két utóbbi vállalat­nál halálos balesetek is vol­tak; a SAÉV-nél például amiatt, mert a tízemeletes lakóépület tetején dolgozó munkás nem viselte a kötele­zően előírt mentőövet, és nem alakítottak ki védőkorlátot. Halállal végződött a Volán 13. számú Vállalatánál egy tolatás. Az egyik gépkocsive­zető irányító nélkül végezte el ezt. A sok csonkulás oka, hogy elhanyagolják a gépek rend­szeres karbantartását, az elekt­romos kapcsolók nem mű­ködnek megfelelően, a mun­kahelyen rendetlenség uralko­dik. A VBKM kaposvári gyá­rában például azért vaxult meg egyik szemére egy szer­számkészítő, mert nem a gé­péhez rendszeresített szerszá­mot használta. Olyan tragédiák ezek, ame­lyek több figyelemmel, gon­dossággal, céltudatos oktató, nevelő, felvilágosító munkával elkerülhetők lettek volna. G. J. Somogyi Néplap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents