Somogyi Néplap, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-24 / 71. szám
A Mmes tojások — a hús- vétra készített díszes ajándékok — annyi változatosságot mutatnak, ahány vidéken ismerték a festést, a karcolást, s ez a kis kedveskedés is rangot szerzett a népművészetben. Marcaliban dr. Ti- szamarti AntcClné Pósch Leon- tin olyan gyűjteménnyel rendelkezik, melynek érdekessége, hogy maga alkotta, és minden tojás különbözik egymástól ... A néprajz tárgykörébe csupán kevés tartozik, a java teljesen egyedi. A díszítőművészet sajátos válfaját teremtette meg velük alkotójuk. Több kiállításon szerepeltek már, a fővárosban Is, a vendégkönyvi bejegyzések elismerést nyugtáztak. A három vitrin telis-tele ezekkel a tojásokkal. — Mikortól készít rendszeresen hímes tojásokat? — 1944-ben szabadult ki a palackból a szellem... Azóta nem tudok megállni a munkában. A fiamnak készítettem az elsőt, húsvétra. Mivel gyerekkorom óta szívesen festettem, rajzoltam •— nézze azt a képet a kályhakémény mögött, azt is éri csináltam —. saját elképzelésem szerint fogtam a tojásfestéshez is. Már az a tojás is más volt, mint amilyet a szomszédban csináltak. A háború, a front megállította a kezemben a festőpálcikát, de az addig elkészült darabokat gondosan becsomagoltam egy befőttes övegbe, és elástam... A vitrinhez megy, azok közül vesz elő, amelyek átélték a háborút. — Elkényeztetett gyerek voltam, mindent megadtak a szüleim, hogy kedvem szerint csináljak, amit szeretnék. A rajzoláshoz, festéshez nemcsak I Helsinki szellemében Angol és amerikai képkiállítás Moszkvában A moszkvai Puskin Szép- művészeti Múzeumban nemrég egyidőben két külföldi kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők: az amerikai és az angol festők .tárlatát. A Puskin Múzeumban kiállított nyolcvan festmény mintegy illusztrálja az amerikai festészet egy évszázados fejlődését a múlt század hatvanas éveitől napjainkig. A képek tükrözik az Egyesült Államok képzőművészetének nemzeti jellegét, ábrázolják az amerikai valóság jellemző vonásait, a nép életéről és az ország történelméről beszélnek. A szovjet múzeumlátogatók fogalmat-alkothattak maguknak a különféle amerikai festészeti iskolákról; Az amerikai kiállítás szomszédságában a Londoni Királyi Képzőművészeti Akadémia gyűjteményének harmincöt vásznát helyezték el. Ezek a XVIII. századtól a XX. század elejéig rövid áttekintést nyújtanak az angol művészetről A kiállítást a Szovjetunió és Nagy-Britannia közötti tudományos, kulturális és művészeti együttműködés keretében rendezték meg. A szovjet fél viszonzásképpen az orosz és a szovjet festészetet bemutató alkotásokat küldött Angliába. Három vitrin tojás Páfrányos, lepkés, „huzsáki” kedvet, de tehetséget is éreztem magamban. Ezerkilenc- száznegyvenkettőt, negyven- hármat írhattunk, amikor elterjedőben volt a magyaros divat, viselet. Akkor hímzésbe, ruhatervezésbe fogtam — egy fényképcsomagért megy át a szoba egyik szegletéből a másikba —, nagy ambícióval dolgoztam. Egy kiállításra való anyagot állítottam össze, a Károlyi-palotában rendeztem a bemutatót. A fényképek a manökeneken ezeket a ruhákat mutatják. Az úri Magyarország divatozott abban az időben efféle ruhákban. — A mai népművészet-divattal összevetve, mi a véleménye a majd negyven évvel , ezelőtti kultuszról ? — Én bejártam az országot azért, hogy megismerjem a népművészet formavilágát, azaz gyűjtöttem. Rendszeresen a legöregebbeknél laktam utam során, mert ők őrizték az eredeti népművészetet A fiam pár éves volt őt is magammal vittem mindenhova, a férjem a fronton volt. A Károlyi-palotában rendezett kiállításomat elsöpörte a háború, a ruhákból egy sem maradt meg. Most válaszolok a kérdésre igazán: a népművészet ma mindenkié, és mindenki igyekszik azt tisztán megőrizni, a hagyományt ápolni. Abban az időben nem volt zsűri, előfordulhatott, hogy a népművészetet megcsúfolták. — Látom, gyönyörűen hímez. — Gyötrelmes munka, hosz- szú ideig tart, és én nem vagyok kitartó ember. Gyorsan szeletek dolgozni. Régebben talán több volt a türelmem. Emlékszem, amikor ide kerültünk Marcaliba, egy nagyon elhanyagolt lakást kaptunk. Gyorsan elkezdtem hímezni, hogy eltakarjam a penészes falat Mire elkészültem volna, szerencsére, már új lakásba költözhettünk. Buránót, a Velencéhez közeli szigetet említi, ahonnan úgynevezett hétszázas fonalat szerzett egyszer. Ez a fonal olyan, mint a pókháló szála. Ilyen vékonyka már ez az emlék is... Férjétől tudom. Pósch Leontin ősei olaszhonban éltek... Múzeumi tárlatvezetővé változik a ház asszonya. A vitrinek sorra kinyílnak, s mintha egyik pillanatban réten sétálnék: tarka pillangószárnyakon csillan meg a fény, majd erdei útra tévedek, ahol páfrányok bólogatnak a lúdtojások rajzaként. A pillangószárny is, a páfrány is, de a barackmagszelet, a tengeri kagyló, a bakul tobozmag, a balatoni kagyló Is mind-mind eredeti, a természet részeként élt valamikor. A díszítő fantáziája tette új sorba, rendbe ezeket. A kész produktumokat úgy hívjuk: hímes tojások... Horányi Barna Pintér ÍstvSn Gyilkosság — a „szeretet jegyében'’ A1 Springer egyre Inkább belelendült az elbeszélésbe. Látta, hogy fontos ember, s ezért igyekezett még jobban érlesültoek, tá jékoz ottabbnak látszani. — Hallottak valamit egy bemázolt hűtőszekrényről? LePage és a fiatalembert kihallgató másik társa most kezdett igazán feszülten figyelni. — Hogy Jutott ez eszedbe? — Mert elmesélték nekem, hogy valamit a hűtőszekrényre írtak. — Ki mondta, hogy s hűtőszekrényre írt? — Charlie mondta, hogy valamit írtak valahol rá, mégpedig vérrel. — És mondta, hogy mit írt? — Valamit a disznóikról, vagy a négerekről, valami ilyesmit... LaBiancáék hűtőszekrényére a tettesek — vérrel — a »HEALTER SKELTER-« feliratot másolták. A felvilágosítás tehát nem volt pontos, de annyit mégiscsak tudott A1 Springer, állítólag Charles Marisomtól, hogy a hűtőszekrényre vérrel írtak valamit. Napokig vitatkoztak, hogy * fiatalember válóban az igazságot mondta-e, vagy csak képzelődött és felvágott Végtére is az újságok alapján is elmondhatta azt amit elmondott S vajon vele, aki soha nem volt tagja a Mansosv bandának, miért lett volna olyan bizalmas a bandafőnők? November 12-én tette A1 Springer vallomását vagyis ugyanaz nap, hogy Romnie Howard megkezdte a foglárokkal a küzdelmet Kihallga- tatásáért S ugyanaz nap, november 17-én, amikor a call- gi rínék sikerült végre telefonon kapcsolatba kerülnie a rendőrséggel, találták meg Danmytt Danny DeCarlőíóI sok mindent megtudták, de a »-kegyetlen ördög« nem volt hajlandó eskü alatt vallomást tenni. — Nem, uram — és köny- nyek jelenteik meg a szemében. — Szörnyen félek. Man- son egy másodpercet sem töprengene. És ha tíz évre is volna szüksége, megtalálná a kisfiámat, s apró darabokra vagdosná ! DeCarló vallomása szerint Hinmaßt Bobby Beausoleil és Susan Atkins ölte meg, de Manson, Mary Brunner és Bruce Davis is ott voltak. Egy négert, egy »Fekete Párducot« is megöltek. Előzőleg Watson 2500 dollárért hamis kábítószert adott el a szerencsétlennek. A »Párduc« fölkereste a csalót a farmon, s megfenyegette: ha az ügyet nem hozzák rendbe, akikor ő »testvéreivel« kinyírja az egész farmot. Még aznap este Manson néhány társával együtt elindult North, Hollywoodba. Az övében esgy Bunt- linet dugott Ezzel ölte meg áldozatát. Később a Griffith Parkban ásták eÆ a holttestet. Erről a gyilkosságról a rendőrség semmit sem tudott Viszont nagy érdeklődést keltett, hogy a tanú egy Buntli- net látott Mansonnál. DeCarlo szerint a fegyvert — amelyet le is rajzolt mégpedig pontosain a beszerzett fényképeknek megfelelően — mindig Charlie hordta, hol az övébe dugva, hol egy pisztolytartóban. Aztán valamikor a pisztoly egyszerűen eltűnt Szerinte azzal ölték meg »Shortyt« is. »Shortyt« teljes nevén Donald Jerome Shea- nak hívták, 36 éves volt s már 15 éve dolgozott aSpanh- tanyán, mint béres. A banda tagjai, köztük Manson, gyilkolták meg, mert úgy vélték, »beköpte őket« a hatóságoknak. És ami a legfontosabb : Danny DeCarlo tudott arról, hogy a Tate-gyilkosságokat is ugyanazok követték *4... — Egy éjszaka elindult Charlie, Tex és Clem... Vagyis: Manson, Charles D. Watson és Clem, egy őrültek házából szökött az elmeorvosok álltái közveszélyesnek nyilvánított fiatalember. Clem mesélte el a következő reggel Danny DeCarlónak, hogy »öt disznót kicsináltak-«. Clem azt állította, hogy ő ölte meg mindegyiket Most már nem volt semmi kétség, hogy a banda volt a tettes. Arról azonban ellent- mondtak a vallomások, hogy melyik áldozatot ki ölte meg vallójában. Mire DeCarlo kihallgatása befejeződött már Ronnie Howard is elmondhatta a rendőrségnek, ami a lelkét nyomta. A gyilkqssági csoport emberei hosszas keresés után végül is megállapították, hogy a női vizsgálati fogházban lehet megtalálni a fontos telefonálót A következő nap kapta meg az ügyet Vincent Bugliosi ügyész. Első dolga az volt, hogy elmenjen Indepedence városába, ahol a hatóságok Charles Mansont és társait október közepe óta őrizetben tartották. James PurseU, az a rendőr, aki a Manson-banda elleni rajtaütést vezette, elmondta, hogy a furcsa »hippicsalád« valóságos erődítménynek építette ki a környéket. Rajtaütésük során nagy meny- nyiségű fegyvert is lefoglaltak náluk. HÉT VÉGI TÁIOLÓ Mesél a bécsi erdő és az ősborckás Hosszú hét vége elé nézünk: a szombatot követő két húsvéti nap kínál lehetőséget ki- kapcsolódásra, hasznos időtöltésre, önmagunk gazdagítására. Színházunk a két piros betűs napra két produkció előadását tervezi. Az ünnep első napján, vasárnap 15 és 19 órakor a Liliomfit mutatják be. Szigligeti Ede vígjátéka bizonyára sok nézőt vonz majd. Húsvéthétfőn délután a Csiky Gergely Színház egyik korábban bemutatott nagy sikere szerepel a műsoron a nézők kívánságára. Ödön von Horváth Mesél a bécsi erdő című tragikomédiája kerül színre. A közönség és a kritikusok ítélete találkozott a darabot és az előadást illetően. A mű tett házakat vonz, a kritikai vélekedést pedig jól tükrözi az a tény, hogy a szakfolyóirat, a Színház márciusi száma egyszerre két elemző írást is közöl a kaposvári előadásról, mert jelentőségét nagyra értékeli. Ödön von HorváthróL s műveiről Walkó György így írt : »Társadalmi válságnak nézett a mélyére ... Horváth, és többet fedezett fel eközben, mint amennyit keresett; a fasiszta veszedelem gyökereit jeles kortársainál hamarabb találta meg: a nyárspolgár és az ostoba-torz nyárspolgáriság elburjánzásában.« Gazdag programot ajánl szombat—vasárnapra a kaposvári Latinca Sándor Művelődési Központ is: a Somogy Táncegyütes szombat este 19 órakor kezdődő műsorával az úgynevezett táncszínházi sorozat indúl et Öt estet tartanak, neves együttesek közreműködésével. Újra vendégszerepei a Radnóti Irodalmi Színpad a Latinca Művelődési Központban. Vasárnap 17 és 20 órai kezdettel Karinthy Frigyes írásaiból szerkesztett műsorukkal lépnek közönség elé. Minden másképpen van — ez összeállításuk címe. Agárdi Gábort, Horváth Tivadart, Pécsi Ildikót; Szilágyi Tibort látja, hallja majd a közönség. A kaposvári Vörös Csillag Filmszínház újra magyar film bemutatóját tartja. Szombaton és vasárnap Rényi Tamás új filmjét tekinthetjük meg, a címe: K. O. S e két betű — a kiütéses vereség nemzetközi jelzése — el is igazít bennünket; az ökölvívók világában játszódik a cselekmény. Millier Péter írta a forgatókönyvet, a főszerepeket Cserhalmi György, Juhász Jácint, Bencze Ferenc, Ínke László, Hunyad- kürti István, Orbán Sándor alakítja. Müller Péter így beszélt a forgatás napjairól: »Esténként mindketten játszottak. Gyuri szavalni ment, Jácintot színházba vitte a filmgyári kocsi. Játszottak összevert tesi- tel-arccal, fölrepedt szájjal. És jókedvűen. Mindketten érezték — amit, mi köteleken kívül állók is valamennyien —, hogy nagy dolog történik itt. Nem a filmre gondolok. Hanem arra, hogy így is lehet égni valamiért...« A megye művelődési házaiban általában a húsvéti, hagyományos bálokat tartják, s filmvetítéseket rendeznek. Nem túl gazdag a választék a három napra! Barcson viszont már az Országúton című 28-i műsoros estre készülnek. Koncz Gábor lép majd fel, főként középiskolás közönség előtt. Műsorában Szűr Mari főiskolai hallgató, Szabó Anna és Nyerges Ferenc is fellép. A hideggel érkező tavasz folytatása — reméljük — az enyhülés lesz. Lassan benépesülnek majd a somogyi kirándulóhelyek. Ezek közül most a Barcs és Darány között található ősborókást ajánljuk, Felvételünk a napokban készült, s azt bizonyítja, hogy a védett terület ilyenkor is gyönyörű! Friss szelek zúgtak, de nem bírtak a fákkal. Közöttük kellemes, tiszta levegőt lélegeztünk. Az örökzöld rengeteget fehér nyírek teszik a szemnek még szebbé. Az 1976-ban létesített erdei tomapálya húsz állomása várja az alkalmi sportolókul Kilencvenhá- rom méternyi sétát ajánlanak az első állomásig. Húsz lépésenként mély lélegzés... A barcsi ősborókás a természetesség-érzeten kívül a kulturáltság érzetét is beleplántálja a természetet szerető emberbe. Pihenőhelyek — tönkasztalok és székek —, szalonnasütőhely, játszótér hívogat mindenki! És most még a tisztaság is. Rajtunk áll, hogy egész évben ilyen maradjon az erdő. Tudós, gazddsz, állatorvos, pedagógus Újhelyi Imre portréja A népszerű óvári és mosoni csemegesajt kiklsérletezőjéről, a híres mezőgazdászról, tudósról, pedagógusról, állatorvosról, az 1923-ban elhunyt Újhelyi Imréről inkább csak a szakma tud. Talán még a mezőgazdászok közül is csak kevesen. Ezt a hiányt pótolja a Mezőgazdasági Könyvkiadó közelmúltban megjelentetett kötete Újhelyi Imre életéről — Kecskés Sándor és Mikó Kovács Miklós tollából. Újhelyi Imre a magyaróvári gazdasági akadémia tanára volt a múlt század második félében •— egy időben az akadémia igazgatója is. A szerzők részletesen elemzik szarvasmarha-tenyésztő munkásságának legfontosabb állomásai! Újhelyi tenyésztési elve a nagy teljesítményű, tartósan gazdaságos termelésű állat kinemesítése vol! Hogy szervezeti keretet adjon törekvéseinek megvalósításához és hogy a gazdákat szervezetbe tömörítse, 1896-ban létrehozta a Magyarországi Szarvasmarhatenyésztő Egyesületet, melynek a szövetkezeti élvek szerint voltak tagjai > a kistermelők. À‘«tejtermelés fokozásának érdekében létrehozta — először a magyar mezőgazdaság történetében — a tejszövetkezeteke! Neves tenyésztő portréját rajzolják meg a szerzők, és mellette megvilágítják az állatorvosi tudományokban jártas tudós munkássága! A világon elsők között alkalmazta a tuberkulin oltásoka! és ismerte föl az állotállomány gümőkórmentesítésének fontosságé! A felsőoktatás reformere volt, elképzeléseit a mosoni akadémián valósította meg Sorolhatnánk még a magyar mezőgazdaság szervezésében, tudományának megalapozásában szerzett érdemeit, melyek mellé legalább ekkora erényként társul az egyszerű emberek munkájának megbecsülése, melyről munkáiban lép- ten-nyomon tanúbizonyságot tett. A szerzők ebben a kötetükben egv nagy magyar tudós portréját hozzák közel — nem csupán a szakemberekhez.
