Somogyi Néplap, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-22 / 69. szám

MEGNYUGTATÓ VÁLTOZÁSOK Egy határozat szellemében terméke, a palackozott szóló­ié iránt is sok külföldi cég érdeklődik. Kultúrközpont Szölőskislakon À Balatonboglári Állami t Gazdaság pártbizottságának gaadaságirányító, ellenőrző, se­gítő munkáját elemezte, vitat­ta meg nemrég a siófoki járási párt-végrehajtóbizottság. A beszámolót követő vitában részt vevők szinte valameny- nyien megidézték annak az 1975. november 14-én tartott vb-ülésnek a nem éppen op­timista légkörét, amelynek té­mája ugyanaz volt, mint a mostanié. Csakhogy akkor sú­lyos gondokkal küzdöttek a gazdaság vezetői, dolgozói, s ez nyomasztóan hatott a tes­tület hangulatára is. 1975-ben ugyanis a gazdaság nem tud­ta teljesíteni a tervét, s a mindössze hétmillió forint nyereségből nem tellett a szükséges fejlesztésre. Termé­szetesen a »-borítékok-" is meg­vékonyodtak a rosszul sikerült gazdasági év következménye­ként E gyenge eredményt egyrészt elemi csapások okoz­ták, másrészt különféle szer­vezési hiányosságok, személyi gondok. Az 1975. november 14-én tartott vb-ülésen eze­ket az okokat feltárták, s olyan határozatot hoztak, amely pontosan megjelölte a feladatokat, különös tekin­tettel a gazdaság pártbizottsá­gának, pártalapszerveaeteinek tennivalóira. Tavaszi fagy • tünk szőlőt, s a hektáronkén­ti átlagtermés 110 mázsa volt, öttel kevesebb a tervezettnél. Az elemi csapás ellenére 10,75 százalékkal teljesítettük túl a gazdasági tervünket, s 68,5 százalékkal az V. ötéves terv időarányos részét. A nyere­ségünk 42 millió forint, mind­össze egy millióval kevesebb, mint 1976-ban volt. Ez az eredmény már azokat a szer­vezési, gazdaságszerkezeti vál­tozások helyességét bizonyítja, melyek az utóbbi években történtek nálunk. A fagyl<ár ellensúlyozására például mint­egy kétmillió üveggel több szőlölevet paackoztunk 1977- ben a tervezettnél. Ezt a szo­cialista brigádok segítsége nélkül nem tehettük volna meg. Együtt a szövetkezetekkel A palackozóüzem gépkezelői szombati és vasárnapi műsza­kot is vállaltak az említett cél eléréséért. Az úgyneve­zett tömegmunkát pedig a gazdaság más területéről ér­kezett szocialista brigádok vé­gezték. — Megszerveztük az ága­zati rendszert, és egy igen gyümölcsözőnek ígérkező együttműködés alapjait terem­tettük meg a környék szőlő- termelő szövetkezeteivel, az úgynevezett Viticoop társulást — mondja a párt titkár. — Hatszáz hektáron telepítünk szőlőt közösen (a munka már megkezdődött), s a korszerű műveléshez a gazdaság min­den segítséget megad a ter­melőszövetkezeteknek. Szak­mai tanácsot, gépeket, tech­nológiát, korszerű növényvé­delmet stb. Ennek fejében a tsz-ek a szőlőtermés egyhar- madát a gazdaság révén ér­tékesítik. A termelőszövetke­zetek többsége teljesítette kö­telezettségét, következéskép­pen bortartalékunk megnöve- kedett; s ez a tartalék biztos alapja az idei palackozásnak. Mindent elkövetnek, hogy a bor minősége ne romol­jon. A borászati üzemág dol­gozóié az érdem, hogy az el­adott borról itthon és külföl­dön egyaránt elismeréssel szólnak a szakemberek. Egyet­len üzletfelétől sem érkezett reklamáció, rossz vélemény az áruval kapcsolatban. A múlt gazdasági évben 20 millió palack bort és szőlőlét érté­kesítettek. Ezenkívül hatezer hektó hordós bort adtak el belföldön, exportra pedig hét­ezer hektót szállítottak. A gazdaság a bortermés 50 szá­zalékát exportálja. A szocia- lista országok közül főként a Szovjetunió és az NDK vá­sárol tőlük, a tőkés országok közül pedig az NSZK és Ausztria. A gazdaság kedvelt A gazdaság és a pártvezetők nagy gondot fordítanak a dol­gozok szakmai és politikai képzésére, illetve továbbkép­zésére. A Marxizmus-Leníniz- mus Esti Egyetemet eddig 22- en végezték el (jelenleg hár­man járnák esti egyetemre, hárman pedig szakosítóra), a középiskolát pedig 120-an. Az üzemmérnöki oiplomáért je­lenleg húszán tanulnak, s színvonalas továbbképzésben részesülnek a szakvezetők is. Évente tíz hétig az ország legjobb szakemberei tartanak számukra előadásokat a gaz­daság szőtőskislaki kultűr- központjában. Ugyanitt ta­valy egy héthetes növényvé­dő szakmai tanfolyamot szer­veztek, ahol mintegy negy­ven dolgozó szerzett növény­védő szakmunkás oklevelet. Tavaly korszerű, nagy telje­sítményű gépeket vásároltak, ezért szükségessé vált a gépé­szek továbbképzése. Az utób­bi két évben számos szociál­politikai jellegű tervet is megvalósítottak. A niklai dol­gozók például egy korszerű melegedőt és étkezőt kaptak. Átalakították a munkásszál­lásokat, amelyek közül néme­lyik most a szállodák szín­vonalával vetekszik. A dolgo­zók jól keresnek. Elégedettek. Az ország legnagyobb borter­mő gazdasága egyre méltóbb régi híréhez. Sz, A. Az Edzett ifjúságért-mozgalom helyzete megyénkben Elmondhatjuk: a Balaton­boglári Állami Gazdaság kom­munistái azóta e határozat szellemében tevékenykednek. 1976 elején ugyan éreztette még kedvezőtlen hatását a múlt, de a pártbizottság és a gazdasági vezetők mind ha­tékonyabb együttműködése ré­vén sikerült megnyugtató vál­tozást elérni a munkaerő-gaz­dálkodásban, az eszközkd hasz­nálásban, s ésszerű takarékos- sági intézkedéseket is fogana­tosítottak. Az az esztendő — igaz, a kedvező időjárás is segített — ugrásszerű, fejlő­dést hozott Az eredmény: 43 millió forint nyereség. — Az 1977-es gazdasági év­ben mostohábban bánt ve­lünk az időjárás — mondja Büki János, az állami gaz­daság pártbizottságának tit­kára. — Gyümölcstermelésünk 71,5 százalékkal (az árbevé­tel 61,6 százalékkal) csökkent a fagykár miatt Az 1300 hek­táros gyümölcsösünkben c tervezett 500 vagon helyett mindössze 100 vagonra való gyümölcsünk termett A kora tavaszi fagy a szőlőt sem kí­mélte, 1397 hektáron termel­Hétfőn délután ülésezett az t MSZMP Somogy megyei Bi­zottságainak ifjúsági munkabi­zottsága. Kiemelt napirendi pontként megtárgyalták az Edzett ifjúságért tömegsport­mozgalom tapasztalatait, ered­ményeit és hiányosságait A beszámolóból kitűnt hogy megyénkben — hasonlóan az országos helyzethez — kedve­ző fogaltatásra és visszhang­ra talált a kezdeményezés. Az elvi egyetértést azonban jó pár helyen nem követte kielé­gítő munka. Ez főleg annak tudható be, hogy az egyes szervek, szervezetek nem volt tak mindig tisztában a fel­adatokkal. Az együttműködés a különféle fórumokkal gyak­ran akadozott. Elsősorban a községekben hiányzott a társ­szervek közötti összehangolt munka. A mozgalom két legfonto- i sabb feladata a rendszeres sportolásra nevelés és a töme­gesítés. A csaknem egyéves időszakban az eredmények mellett akadtak hiányosságok is. A folyamatosság elsősorban az oktatási intézmények nyá­ri szünete miatt akadozott, bár a nyári táborokban min­denhol sportoltak a fiatalok. A Balaton-parti és az uszodá­val rendelkező helységekben rendszeres úszásoktatás folyt. A tömegesítés — bár fejlődik még mindig nem kielégítő. Fő­leg a nők bevonása okoz gon­dot. Hiányosságok mutatkoznak a propagandában is. Ez rész­ben a központi kiadványok ké­sésének, részben a helyi adott­ságok ki nem használásának tudható be. Előrelépés mutatkozik a sportért végzett társadalmi munkában, a sportlétesítmé­nyek építésében, felújításá­ban. Sajnos, a hiány olyan nagy, hogy a javulás ellené­re még rengeteg a tennivaló. Az Edzett ifjúságért-mozga­lommal kapcsolatos további feladatok: .javítani keli, az együttműködést a különféle szervek, szervezetek között; a versenyek biztosítsanak több alkalmat a követelmények tel­jesítésére; tervszerűen ks kell dolgozni a sportvezető és ak­tívaképzés rendszerét A munkabizottsági ülés résztvevőinek egyöntetű véle­ménye volt, hogy még tervsze­rűbb, tudatosabb munka szük­séges a további előrelépéshez. r A kiváló címért ■ ■ Osszefogtun k, ennyi az egész... Négy egymást követő évben a marcali /Kovács József mun- kásőregység híradóraja nyerte el a megye legjobb híradó al­egysége címet, a kiváló jel­vényt.. A kis közösség pa­rancsnokával, Holczer Ferenc kiváló munkásőrrel beszélget­tem. <5 a Gelka marcali szer­vizének vezetője. — összefogtunk, ennyi az egész ... Rádió-televízió mű­szerész a szakmám, a többiek lakatosok, kőművesek, asztalo­sok, ők a munkásőrségben ismerkedtek meg a híradás- technikával. A gyakorlatokon, a lövészeteken mi építettük ki a vezetéket, teremtettük meg az összeköttetést. A raj min­den tagja nagy akarással ol­dotta meg a legnehezebb feladatot is. Valamennyi­en részt vet­tünk a Nagy Október 60., a testület meg­alakításának 20. évforduló­jára indított szocialista ver­senyben, s ez ösztönzött ben­nünket. Most szeretnénk ötödször is megszerezni a kiváló címet Mint szorvizvezetőnek ren­geteg a feladata. De arra is jut ideje, hogy társaival — j tizenöt tagú a Sztereo szocia­lista brigád — a városért dol­gozzon. — Sókat tesz ez a kis közös­ség Marcaliért. Mindenkor szívesen jönnek, ha a város érdekéről, vagy akármilyen társadalmi munkáról van. szó — mondja Csala József, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra. Az ünnepségeken gondos­kodnak a hangosításról, két-1 szer 8 órát vállaltak az új I óvoda építésénél, véradáson j vették részt. Két kommunista j műszak keresetét ugyancsak | az óvoda fejlesztésére ajánlót- [ ták fel. Dolgoztak a sportpá- I lya építésénél is. Illés Ta- I más, tv-műszerész — a Gelka I KISZ-titkára — a népfront­ban, Pozsgai Lászlóné a ta­nácsban, Gréczi Antalné és Sótonyi Zoltánné a nőbizott­ságban, Szabó Attila műsze­rész a munkásőrségben tevé­kenykedik. Amikor a Gelkánál mozga­lom indult, hogy egy maga­tehetetlen, mozgásssérült kis­lány, a nyíradonyi Répást Jú­lia részére televíziót, rádiót, magnót és lemezjátszót vásá­roljanak, ők is egynapi kere­setüket ajánlották fel. Szocia­lista szerződést kötöttek a gimnázium kollégiumának KISZ-ezervezetével, kölcsönö­sen segítik egymást. Holczer Ferenc társainak — s a tizenhat tagú munkásőr- rajnak is — elsősorban szemé­lyesen mutat példát. Munká­jával érdemelte ki, hogy 1971- ben a kommunisták soraiba kerülhetett, s azt, hogy párt- szervezete öt évvel ezelőtt a munkásőrségbe javasolta El­végezte a marxista középisko­lát, most technikusi minősítő tanfolyamra jár. — Mit tesznek a szolgálta­tás javításáért? — Ugyanazt az összefogást tapasztalni a Sztereo brigád­ban is, mint a rajomban. Va­lamennyien megértették, mennyire fontos, hogy mun­kánk minősége egyre javul­jon. Nagy a területünk, szin­te az egész marcali járás. Az átalánydíjas televíziókészülé- lékek száma 4500, mindent megteszünk, hogy tovább nö­veljük a számukat. Egyelőre itt, Marcaliban vezetjük be, új szolgáltatásunkat. Ügyfele­ink kérésére, az általuk meg­jelölt • időpontban, a helyszí­nen javítjuk ki a hibás televí­ziókészülékeket, hogy ne kell­jen nekik emiatt szabadságot luven ni ük, fölöslegesen vára­kozniuk. Ez saját kezdeményezésünk. Szervezettebb munkát, na­gyobb felelősséget követel tő­lük ez az új szolgáltatás, hogy erősítsék a szerviz hírnevét, tekintélyét. Holczer Ferenc és a brigád elhatározta: nem lesz panasz a munkájúkra! Sz. L. „Közhibbanlság”? M agytakarításkor jobban látszik a szemét. Nagytaka­rítás van Kaposváron. Egy évben egyszer. Megfe­szített szervező munkával, összefogással, pénzzel. Mégis csak felületi kezelésnek tekinthető. Az utcákon több embert is megkérdeztem. Kettőt idézek. »Piszok, mocsok mindenütt! Mi közöm hozzá?« » Köztisztaság? — kérdezte vissza egv másik járókelő. — Jiözhibbantság ez, kérem! Mintha lököttek volnának az emberek, önpusztítók... Nem igaz, hogy szemétdombjuknak tekinthetik a varost.« Közhíbbantság? Nem tudtam volna kitalálni e súlyos megállapítást, amely túlzott hangsúlyával kétségkívül ébre­désre kényszerít. Az emberek általában szeretik a lakóhe­lyüket. S miközben az utcán is nagy szenvedéllyel vallanak erről, önfeledten hajítják el a csíkiét, a papirt, a műanyag zacskót. Nem tudom, észrevették-e: a szeméttárolók a ha­sukat fogva röhögnek mert ezt festették rájuk ■.«Köszönöm, hogy észrevett!« Igen, úgy vesszük észre őket, hogy tapin­tatosan megkíméljük minden szennyeződéitől... Olvastam, hogy 1978-ban 1 850 0Ó0 forintot szánnak Ka­posvár köztisztaságára. Huszonnyolc drága és nagy teljesít­ményű gép járja az utakat. Fordított helyzet: a belvárosban viszonylag tiszták az utak, és iszonyúan piszkosak a járdák. Ha szél támad, vályogot »termelünk«. A tanács 1968-as rendeletében ez áll: »A köztisztaság fenntartása a város lakosságának... elsőrendű közegészségügyi érdelte!« Ki gondol rá, és ki veszi komolyan, hogy »a köztisztaság fenn­tartásában mindenki köteles hathatósan közreműködni«? Példát keresek az emlékezetemben. Nem másolhatók hanem elgondolkoztatok Az összehasonlítás — a méreteket, a la­kosság számát illetően — balgaság lenne. A gondolat mégsem elvetendő. Moszkváról akarok beszélni, hogy hall­ják Kaposváron és a többi — nem éppen tiszta — tele­pülésünkön. Az ötvenes években nem volt szívderítő látvány a szov­jet főváros utcája. És 1975-ben Moszkvát a világ legtisz­tább városává nyílvánították. A rendteremtés úgy kezdő­dőik hogy — pionír- és Komszomol-feiadatként — minden iskola kapott egy városkörzetek A diákok szabad idejükben szedték a szemetet, figyelmeztettek és lázadoztak. Egyre több lett a szemét. Négy év után jöttek rá: sokat dolgoz­taik, de piszkos maradt a város. A felnőttek ugyanis nem vették komolyan az erőfeszítéseiket. «Macerálni« kezdték őket otthon és az utcán: »Mi is mással szerelnénk tölteni a szabad idönleet«. Ezután platótok jelentek meg a meg­rögzött szemetelők nevével, arcképével — megszégyeníté­sül. A »visszaesőket« éjszakai köztisztasági munkára ren­delték, majd a bírságolás »korszaka« következett. Tíztől ötven rubelig büntették meg a javíthatatlanokat. (Félhavi fizetés volt ez akkoriban!) S ahogy a lakók kezdték fölis­merni önmaguk érdekét, a hivatalos szervek is rájöttek va­lamire. Egy várost nem söpörni, hanem mosni kell! Azóta este tíz után mindennap megkezdődik a nagytakarítás! A házfelügyelők erős vízsugárral veretik le a lépcsőház, a kapualj, a járda porát és szemeiét, s mire végeznek, meg­jelennek az úttest gépesített »felmosónöí«. Hajnalra ragyog a város. Ahol tisztaság van, ott szégyell szemetelni az em­ber. Moszkva a világ legtisztább városa ... M ég egyszer mondom: a példa nem másolható. De öt­letet, módszert meríthetünk. Az utcán azt kérdez­ték tőlem: »Tudja-e valaki nálunk, hogy mi a dol­ga egy házfelügyelőnek?« A kérdés jogos. Elárulhatom: a rendelet és a munkaszerződés pontosan mcgivUározza a szó­ban forgó »ingyenélök« kötelmeit. De ki figyelt rájuk? Most kezd «rezegni« a levegő. Hallottam, hogy *000 forintra megbírságoltak az IKV osztályvezetőjét, mert nem gondos­kodott'a házfelügyelők munkájának ellenőrzéséről. (Pedig az illetékesek csak á járdákat láthatták; a lépcSöházak; a korlátók, az előterek mocskát aligha fedezték föl!) A ház- felügyelöség nem azonos az ingyen lakással! ,Ezt még na­gyon sokan nem értik nálunk. A siránkozás persze jogosnak látszik. A megyeszékhelyen mindössze 69 főfoglalkozású házfelügyelő van. Közöttük 80—85 évesek is! Huszonketten nyugdíjasok, jóllehet ők nemcsak a villanyoltást »vállalják« az ingyen lakásért cserébe. Kérésemre — példaként — »csak« a belvárosban negyven házat sorolt föl az IKV, ahol nincs házfelügyelő. Helyettük (?) 12 főfoglalkozású takarítót alkalmaznak. (A gyes-en levők, a magatehetetlenek adatait nem sorolom.) Egy bizonyos: ideje volna megérteni végre, hogy a házfelügyelőség nem szociális intézmény ; nem jósá­gos juttatás, hanem munka és kötelezettség. A közvélemény-kutatás kapcsán Szabados Istvánná írta Nagyberkiből: »Ha bemegyek Kapósba, nagyon elcsodóllzo- zom, hogy milyen piszkos a város. Mindent eldobálnak az utcán. Hát ilyenek lennének a városi emberek?« Kramer József Kaposvárról küldte a kérdőívet: »Hova lett a tiszta, a .szép Kaposvár? Szégyenkeznünk kell, ha távoli rokonok jönnek a városba. Megdöbbennek attól, hogy milyen érzé­sű, milyen szemetelő emberek laknak itt.. ■« Legalább há­romszáz észrevételt sorolhatnék, de miért kell bizonyíték? Kérem, nézzenek körül... Tudom, hogy anyagi áldozattal jár, és egyik napról a másikra nem is valósítható meg. de az a gyanúm, hogy csak egy megoldás van: naponta föl kell mosnunk a várost, nemcsak évente egyszer! És nemcsak a házfelügyelőknek, hanem a háztulajdonosoknak is! Ha nem tetszik a követel­mény — azaz mindannyiunk érdeke —, hát büntetni kell! Szigorúan, keményen és hatásosan. Elvégre nemcsak büsz­kélkedni szeretnénk Somogy székhelyével. Emberi körül­mények között, esztétikailag is elfogadható környezetben, tiszta, pormentes levegőben, egészséges viszonyok között akarunk élni. Jogunk azonban csak akkor van, ha cselek­szünk is érte ... A városi tanács az utóbbi időben nagy erőfeszítéseket tesz. Szervezi a társadalmi összefogást, ösztönöz, és gondos­kodik arról is, hogy a javíthatatlan szemetelők megfelelő »elbánásban« részesüljenek. Rájöttek például arra, hogy URH-s rendőrautókból nem lehet bírságolni a szemetelöket, a rendbontókat. A városrészekben körzeti megbízottak — és önkéntes rendőrök — vigyázzák majd a tisztaságot Föl lehet készülni a tanáccsal liözös ellenőrzéseikre. Ez nem fenyegetés, hanem ra hathatós munka dicsérete. A népfront- körzetekben — a tisztaságért végzett, munka elismeréseként — évente 50—200 000 forintig terjedő dijat tűknek ki ; s a legtöbbet. cselekvő úttörőcsapatok is 10—30 000 forintig ter­jedő díjat kaphatnak a városrészek további tisztítására, szé­pítésére. A Vöröskereszt szélesíti a »Tiszta udvar, rendes hás«-mozgalmat. De az illetékeseik nem feledték azt sem, hogy a kisgépek, a kompresszoros kistraktorok, a szeméttá­rolók beszerzése, számuk növelése is nélkülözhetetlen. A vízvezeték-szerelő brigádok vállalhatnák a vízcsapok elhe­lyezését a kapualjakban. S a boltvezetők is kötél ez hét nék munkatársaikat, hogy áruszállítás után azonnal mossák tisztára a járdát. Ha a tehermentesítő utak Is elkészülnek — sürgető feladat! —, kevesebb lesz a sarat, építőanyagot szóró gépkocsik száma a belvárosban. E gy ekkora Várost nem lehet társadalmi úton tisztán tartani. De tízszeres pénzfelhasználással sem, ha a lakosság nem érti meg, hogy a tisztaság személyes érdeke... Most csak Kaposvárról beszéltem, de Somogy hoz akartam szóink Jávori Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents