Somogyi Néplap, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-17 / 65. szám
Kiállítás ai elektronesőgyárban Harmincöt fiatal mintegy Btven munkáját állították ki tegnap délelőtt az Egyesült Izzó kaposvári gyárában. Az Alkotó ifjúság című kiállítást a gyár KISZ-bizottsága rendezte a forradalmi ifjúsági napok keretében. Visszajelzés A nyitott színpadon frő- , asztal-piramis fogadja az embert, amikor belép a nézőtérre. A piros, zöld, fehér telefonok, az írógépek sokasága, a szerényebb és a luxuskivitelű fotelok látványa rögtön megadja Gelman Visszajelzés című drámájának alaphangulatát, mielőtt kialudnának a nézőtéri fények, s felizzaná- nak a reflektorok. Azután benépesednek az irodák, sorban bemutatkoznak a párttitkárok, igazgatók, majd megcsörrennek a telefonok, a titkárnők sebesen ve- „rik. az írógépeket. A munka lázának érzékeltetése után következik az ünnepélyes izgalom. Ironikus-szatirikusra fogott — később ismétlődő — jelenetek állítják, a középpontba a nagy felajánlást: határidő előtt adják át a novogu- rinszki vegyi, kombinát \ első lépcsőjét. Ilyen nevű várost persze nem találnánk a Szovjetunió térképén, s nyilván kitalált a Gurino nevű falu is, mely a nagyberuházás révén lendül fejlődésbe. Az a jelenség azonban, mely a drámai konfliktus alapja, nagyon sok városban fellelhető, s nemcsak ott, hanem nálunk is. A vegyi kombinát első lépcsőjét ugyanis nem szabad határidő eiott átadni és működtetni, mert olyan különleges biztonsági szabályok érvényesek a további építkezésre, hogy ezzel az átadással csak hátráltatják és megnehezítik a munkát. Ez húszmillió rubel veszteséget okoz az államnak. Mindez elkerülhető lett volna, ha a kommunista közgazdásznő, Vjaznyikova számításokon alapuló jelzéseit időben figyelembe veszik. A budapesti Nemzeti Színház szinte egy időben mutatta be Gelman Vissza jelzés című drámáját a moszkvai Művész Színházzal. Természetesen más felfogásban. Marton Endre rendezése különösen hangsúlyos ott, ahol a jelenségek, a magatartásformák rokonok a hazaival. A közönség mindig érzi ezt, s a köz- benevetések és -tapsolások is igazolják elgondolását Gelman nevét akkor tanultuk meg, amikor a televízió bemutatta az Egy ülés jegyzőkönyvét (a kaposvári Vajda László formálta meg kitűnően Potapov brigádvezetőt). Utána következett a Nemzeti Színház-beli bemutató, s most a Visszajelzés színre vitele. A két mű egy tőről fakad. Gelman úttörő bátorsággal követi nyomon a politikai és a gazdasági életben az egyén helytállásának, őszinte kiállásának, harcának eredményét. Az Egy ülés jegyzőkönyvében Potapov brigádvezető, a Visszajelzésben pedig Vjaznyikova közgazdász a katalizátor. Potapov és brigádja nem akarja fülvenni a prémiumot, mert úgy ítéli meg, hogy ez nem jár. Vjaznyikova azért harcol, hogy a közgazdasági elemzéseken alapuló véleményét végre hallgassák meg valahol. A tények azonban önmaguk hatástalanok — mint elhangzik a Visszajelzésben —, olyan emberek is kellenek, akik hatásossá teszik. Az első vezető, aki meghallgatja Vjaznyikovát, s tanulmányozza az ügy aktáit, a frissen megválasztott építészmérnök végzettségű városi első titkár. A dráma második része Szakulin harcát mutatja be. Nehéz kimondani az igazságot, hiszen már szervezik az ünnepséget, a televíziót, a rádiót is meghívták a határidő előtti átadásra. Gelman kitűnő mestere annak, ahogy a régi beidegződések hordozóinak és a korszerű politikai és gazdasági magatartás képviselőinek harcát ábrázolja. Az Egy ülés jegyzőkönyve jobb dráma, a Visszajelzés azonban sokkal messzebb megy a hibák bírálatában, s nagyobb hatósugarú a környezet is. Érdemes elgondolkozni azon, hogy nem lett volna-e hatásosabb egy »optimista tragédia« a hősök olyan »elbukásával«, amelyben benne van a következő győzelem csírája. A háborúban sem jelenti egy harc veszte, hogy a csatát nem nyerik meg. A varázspálcára elrendezendő konfliktus az egész dráma hatását csökkenti. Gelman ötlete tiszteletre méltó, és befejezésnek sem rossz, hogy az új párttag elmondja a kommunista kötelességét. Mindazt ami a novogurinszki visszajelzést hosszú időre a süllyesztőbe küldte, s a későbbi figyelembevételét is nehezítette. Ez csak egy lehetőség a befejezésre. A sokszereplős darabokban mindenkinek a helyén kell lennie, hogy érvényesüljön az összhatás. Így mindössze néhány kimagasló színészi alakításnak tapsolhattunk. Elsősorban Kállai Ferencnek, aki a rassz módszerrel irányító területi párttitkárt alakította, azután Sin- kó Lászlónak, a »táskahordozó« osztályvezető fölfelé hízelgő, lefelé taposó figurájának megformálásáért. Kiemelkedett Őze Lajos is, mert az építőipari vállalat igazgatójának külső és belső vívódásait jól érzékeltette. A dráma kulcsszereplője Vjaznyikova közgazdásznő. Szerintem Berek Katalin fáradtabban és ellenszenvesebben játszotta a szerepét Gelman azért kedvelt hazánkban, mert teljesen új területekre irányítja a figyelmet A nehezebbet választja: nem történelmi parabolákat ír, hanem mai emberek konfliktusát viszi színpadra — nem a hagyományos termelési darabok szellemében. Lajos Gésa Kodály-kórushangverseny Nagy a iádon Dalol az egész járás Gombos tűfej nyi szabad hely sem maradt szerdán délelőtt a nagyatádi művelődési központ színháztermében. Több mint félezer diáik, néhány tucat pedagógus és sok-sok érdeklődő jött el kettős ünnepet üini : megemlékezni a pesti nép dicső forradalmáról, egyben szép énekléssel tisztelegni nagy zeneszerzőnk és zenepedagógusunk, Kodály Zoltán emléke előtt. Igaz, e zenés hódolatnak ezúttal semmiféle évforduló nem adott időszerűséget, ám ez az alkalomnélküliség csöppet sem csökkenti a rendezvény értékét. Sőt. Bizonyítja, hogy Kodály muzsikája állandó szellemi hatássá vált a nagyatádi járás iskoláinak többségében, s megyénk más településein is. Mint általában a közös éneklés. E színvonalas kórushangversenyek ugyanis már hagyományszámba mennek; valamennyi daloskedvű pajtást megmozgató ünneppé, egyben hasznos műhelymunkává váltak, amelynek ismert zeneszerzőink — Karai József, Balázs Árpád — személyes megjelenése adott különös jelentőséget. A szerdai koncert ünnepel tje ugyan már tizenegy esztendeje eltávozott közülünk, ám nagyszerű emlékének föl- elevenítése — azt hiszem — sohasem volt időszerűbb, mint manapság. Jól tudom, krónikás! kötelességem lenne, hogy hideg fejjel méricskéljem-latolgas- sam az egyes kórusok produkcióinak hangzását, a szólamtisztaságot, a ritmikai és dinamikai felkészültséget, a műsorválasztást Meg is tenném mindezt, ha ítélőképességem egyszer-egyszer nem mondta volna fel a szolgálatot — bevallom, a jó ügy, a kipirult gyerekarcok iránti személyes elfogultság miatt. Mentségem a csaknem minden énekkar fellépése után egyfomra erővel felhangzó vastaps bizonyította —, hogy ezzel az érzéssel nem voltam egyedül. Mert ki vághatta volna magát »kritikusi« pózba — példáid — az Inkei Általános Iskola kórusának hallatán? A kéttucatnyi apróságnak először adatott meg egy nagy rendezvényen való részvétel lehetősége, hiszen áz »alma mater« mostoha körülményei közt sokáig a dal öröméről is le kellett mondaniuk, míg végre akadt egy nyugdíjas pedagógus, aki — minden »közegellenállással« dacolva — létrehozta közösségüket. Vagy ki ne örülne a kaposvári Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakközépiskola stílusos Purcell- és Kodály- előadásának, ha tudja: tagjainak a legalapvetőbb ismereteket is próbákon kell elsajátítaniuk, hiszen tantárgyaik kőiül hiányzik az ének-zene. De nem csupán a részvevő kórusok számának növekedése tűnt fel: a színvonal javulását is tapasztalhattuk az előző évekhez képest. Igényes produkciókkal rukkoltak ki a lá- bodi, kutasi, csokonyavisontai, zákánytelepi, segesdi énekkarok, a legnagyobb meglepetést talán mégis a balatonkereszt- úri gyerekek keltették. Mindenekelőtt szólamaik tisztaságával, s az orosz népdalcsokor költőien szép bemutatásával. A nagyatádi Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola kórusa a megye egyik legkiválóbb »nagydiák-énekkará- vá« fejlődött viszonylag rövid idő alatt, s komoly reményekre jogosít a nagyatádi pedagógusok — kétszeres értelemben is fiatal — kórusa. Sajnos, a járási székhely általános iskolája most sem képviseltette magát... A csurgói középiskolások kamarakórusa »rádiófelvételre kész« állapotban bemutatott számai közül Kodály: Gergely- járás című kompozíciója a koncert legemlékezetesebb élményét nyújtotta. S ha már felsőfokú jelzőket használunk, meg kell említeni a gyönyörű szopránhangon, kristálytisztán éneklő berzencei kisdobosokat, akik bizonyosan kitűnő utánpótlást nyújtanak majd a szintén remek »felső tagozatos« kórusnak. S nem kisebb élvezettel hallgattuk a so- mogyszobi, valamint a két csurgói általános iskola űttö- rődalosait sem. A kampányszerűségnefe legcsekélyebb nyomát sem érezhettük, a színvonal sem volt alacsonyabb, mint a résztvevők száma. Talán nem szükséges részletesen elemezni, mennyire sokát mond ez a tény azoknak a pedagógusoknak az érdemeiről, akik — az iskolai énektanítás meglehetősen periferikus volta mellett — ilyen teljesítmény elérésére képesek. De nem kisebb dicséretet érdemelnek a szervezők — a nagyatádi járási úttörőelnökség, a művelődési ház, a járási—városi művelődésügyi osztály és az ének szakmai munkaközösség — munkatársai sem, A kezdeményezéssel, a rendezéssel, s mindenekelőtt a kórushangverseny színvonalával olyan példát mutattak, amelynek remélhetőleg folytatása lesz — lehetetlen, hogy ne legyen —, és amelyet bízvást ajánlhatunk a többi somogyi járás illetékeseinek a figyelmébe — tanulmányozásra és követésre. L, A. HÉT VÉGI TÁIOLŐ Misink, filmek, könyvik Kínálatunkkal ismét a szombat—vasárnap tartalmassá tételéhez szeretnénk jó szolgálatot tenni. Mit mutat a két nap megyénkben? Először a kaposvári Vörös Csillag Filmszínház műsorán szereplő új magyar filmre hívjuk fel a figyelmet. Mi- hályfi Imre rendező Galgóczi Erzsébet nagysikerű regényéből, A közös bűn címűből készített filmváltozatot. Mint ismeretes, Mihályfi már celluloid szalagra valósított egy Galgóczi-művet, a Pókhálót, s ezt nemrég sugározta a televízió is: másnap beszédtéma volt az országban. A közös bűn 1956 novemberében játszódik az ország északnyugati csücskében. A határszéli tanyán különböző foglalkozású, jellemű emberek találnak ideiglenes szállásra. Egyik éjjel két fiatalember zörgeti fel a gazda családját. Disszidálni szándékoznak. De hajnalban az egyiküket holtan találják, a másik pedig eltűnik. A voltaképpeni dráma ezzel kezdődik. A közös bűn című új magyar filmben Horváth Sándort, Várnagy Katalint, Csák Györgyöt, Berek Katit, Szirtes Ádámot láthatja a közönség. A Somogy megye! művészeti szemle 1978 eseménysorozata fontos állomáshoz érkezik vasárnap. Délután á nagyatádi járás amatőr művészeti csoportjai, szólistái mutatkoznak be a csurgói művelődési házban. Este pedig Siófokon a város műkedvelői lépnek fel a Dél-balatoni Kulturális Központban. Bizonyára sok érdeklődőt vonz majd a két rendezvény. Barcson ugyancsak fontos eseményen lehetnek jelen az érdeklődőír : szombaton délután 14 órakor kezdődik annak a vetélkedősorozatnak a területi döntője, melyet a Magyár—Szovjet Baráti Társaság hirdetett meg a termelőszövetkezeti MSZBT-tag- csoportok részére. Színhely a Móricz Zsigmond Művelődési és Ifjúsági Központ lesz. Győr- Sopron, Baranya, Zala és Somogy csapatai versengenek majd. A barcsiak helyi csapatnak szurkolhatnak: a Vörös Csillag Tsz kis közössége bejutott a területi döntőbe. A játékot Agárdi Tamás, a Magyar Televízió munkatársa vezeti. A barcsi művelődési központ vasárnapra egyébként a gyerekeket hívta meg A pécsi Bóbita bábegyüttes lép fel náluk Cini Samu kalandjai című játékával. Ugyancsak a gyerekeknek kínál szombat délutáni programot a nagyatádi Gábor Áron Művelődési Központ is: itt a Csiky Gergely Színház társulata két előadásban játssza el Szamuil Marsak Kaposváron már bemutatott, mesejátékát, A bűvös erdőt. S akik a hét végét a televízió mellett töltik? Szombatra két műsort ajánlunk. Az egyik a Klasszikusok a képernyőn sorozatban lesz látható 14 óra 35 perckor: Petőfi Sándor vígeposzát, A helység kalapácsát Zsurzs Éva rendezte. A bő humorú, négy énekben íródott hősköltemény tévés változatában olyan színészeket láthatunk, minit Gábor Miklós, Major Tamás, Garas Dezső, Ascher Oszkár, Gobbi Hilda, Mészáros Ági, Bessenyei Ferenc stb. A zenét Szöllősy András szerzetté. 22 óra 15 perckor kezdődik Jancsö Miklós 1975-ben forgatott Szerelmem, Elektra című filmje, melyet Gyurkó László és Hernádi Gyula írt. Agamemnon király, a zsarnok Egisztosz, Oresztész és Elektra története pereg majd előttünk megújulva, új tartalmakat kapva. A film alapjául szolgáló Gyurkó Lászl ó-dráma színpadon is nagy siker volt, több színházunk játszatta. Elektra szerepében Törőcsik Marit, Oresztészként Cserhalmi Györgyöt, Egisztosznak Madaras Józsefet látjuk majd. Lesz, aki a szombat—vasárnapi pihenőidőt könyvvel a kezében szeretné eltölteni. Könyvbarátok figyelmébe két újdonságot ajánlunk. A napokban jelent meg egy fiatal magyar író első kötete. Odze György 1949-ben született; első novellája 1973-ban jelent meg az Élet és Irodalomban. A Ténymásolatok című könyve novelláinak első gyűjteménye. A másik újdonság valószínűleg az idősebb nemzedék sikerkönyve lesz: Bános Tibor Jávor Pálról írt életrajzi munkát a Gondolat Kiadó Szemtől szemben Sorozatába A mű az egykori sikeres filmszínész portréját rajzolja meg, bizonyítva, hogy — noha egyre kevesebben élnek, a tanúk közül — Jávor színházi alakításaiban alkotott igazán jeleset. A könyv érdeme az is, hogy az ismert művész emberi arcát mutatja meg. Pintér Ütvén Gyilkosság — a „szeretet legyében" A hollywoodi, Los Angeles-! élethez olyannyira hozzátartozó összejövetelek egyszerűen megszűnteit. Barátságok szakadtak meg, szerelmes- párolt szakítottak egymással. Bárki lehetett gyilkos. A félelem nem isment határokat.» A rendőrség tanácstalanul állt a gyilkosságok rejtélyével szemben, jóllehet a tettesek éppen elég nyomot hagytak maguk után ahhoz, hogy a nyomukra jussanak. Az a hallatlan felületesség, amely mindkét, egymással vetélkedő nyomozócsoport munkáját jellemezte, egyelőre még büntetlenségeit biztosított a gyilkosoknak. Egyetlen nagy lépést tettek előre a nyomozók, amikor a fegyverszakértők a Palanski- villábam talált revolveragy- darabkákat összeillesztve megállapították, hogy »Hi Standard« típusú fegyverről van szó. A gyártó cég főnöke még pontosabb adatokkal tudott szolgálni. — A darabok egy Hí Standard Longhorn, 22-es kaliberű revolverből származnak — mondta Ed Lomax, akinek egész oldalas képét ebből az alkalomból természetesen közölték az amerikai lapok. A fegyvert mint »Buntline- revolvert« is emlegették, mert Ned Buntline, a hollywoodi vadnyugati filmek ismert szerzője terveztette egyik filmhőse számára. A Buntline-t 1967 áprilisában dobták piacra, s 28 hónap alatt összesen csupán 2700 darabot gyártottak belőle. Lomax átadta azoknak az üzleteknek a listáját, melyek a fegyvert forgalomba hozták. A rendelkezésre álló hatalmas apparátussal nem látszott túlságosan nagy feladatnak, hogy mind a 2700 gazdáját megállapítsák. Hozzá is láttak, de egyáltalában nem »amerikai« tempóban. Megállapították, hogy Kalifornia államban 131 ilyen fegyvert adtak el, ebből 105 — mint a bűncselekmény elkövetésének eszköze — nem jöhet számításba. A nyomozást folytatták, de nem jutották előne. A rendőrségi bürokrácia ebben az esetben is nagyon lassan működött. Csupán szeptember 3. és 5. között küldtek szét egy körlevelet, melyben a Los Angeies-i rendőrkapitányság közölte az alárendelt őrszobákkal: a Tate-ügyben keresnek egy Hi Standard Longhom márkájú, 22-es kaliberű revolvert* amelynek A LaBianca-ház a gyilkosságok fölfedezése után. markolata sérült. A körlevél több mint 300 példánya közül egy sem jutott el azonban a »Valley Sevdoes Divásion«-hoz, annak a Watsonnak a szolgálati helyéhez, akinek Steven Weiss édesapja a fia által szeptember 1-én talált 22-es kaliberű Hi Standard Long- horni átadta. Amikor a lapokban a fegyverszakértők megállapításáról és a fegyver utáni kutatásról olvasott, fylr. Weáss többször gondolta, ‘ hogy fia éppen a Polanski-villabeli gyilkosok revolverét találta meg. Mérlegelte is, hogy telefonál a rendőrségre, de aztán elvetette a gondolatot Nem akart fontoskodásával nevetségessé válni» Ha a gyilkos fegyverről lett volna szó, a rendőrség már régen ismét jelentkezett volna, újabb kérdéseket tett volna fel. A rendőrség azonban hallgatott, s a derék Weiss papa végeredményben nem volt detektív. Ügy gondolta, hogy ha valamilyen ügyben a rendőrség teljes erővel nyomoz, akkor pontosan és szervezetten dolgozik. Álmában sem gondolt rá, hogy a fia által talált Bumtli- ne békésein porosodik egy borítékban a talált tárgyak tályán... (Folytatjuk.)
