Somogyi Néplap, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-11 / 36. szám
MINŐSÉG ÉS MENNYISÉG A számadás idején feladatainkról lassan á zárszámadások félidejéhez érkezünk. A szövetkezeti életnek ezeken a fontos fórumain mindenütt mérlegre teszi egyéves munkáját a tagság, a vezetőség, számot vet az eredményekkel, feltárja a fogyatékosságokat, és határoz a holnapról. Nem általában, nem csupán a tanulságokra hagyatkozva, hanem körültekintő gondossággal elkészített éves terv alapján. Mi jellemezte általánosságban megyénk mezőgazdaságát 1977-ben, és milyen feladatokat hoz az ötödik ötéves terv végrehajtásának döntő éve, 1978? löbifieimázsák és kiesések a növenyiermeiésiien Az előző .évhez képest mezőgazdaságunk 8—9 százalékkal növelte termelését 1977- ben. Említésre méltó ezen belül, hogy a kistermelők 11 százalékkal, az állami gazdaságok 8 százalékkal, a szövetkezetek pedig 6—7 százalékkal termeltek többet. Az általában kedvező átlagtermések üzemenként igen különbözőek. Búzából 36,1, kukoricából 48,1 mázsás hek«. tárohkénti átlagot takarítottak be a gazdaságok- Ez utóbbinál például a kaposvári járás és nagyatádi járás termelőszövetkezetei között 15 mázsás különbség van. 1977 volt az első év, amikor termelőszövetkezeteink hektáronként több kukoricát takarítottak be, mint az állami gazdaságok. Általában kialakult a nép- gazdasági igényeket kielégítő és az üzemi érdekeket szolgáló vetésszerkezet. Kedvezőtlen és feltétlenül változtatást kívánó jelenség viszont, hogy tavaly mintegy ezer hektárral csökkent a kukorica vetésterülete, és a kisgazdaságok olyan mértékben csökkentették a horgonya termelését, hogy a nagyüzemek területnövelése nejn ellensúlyozhatta azt A rftűlt év jégverése«, majd aszályos időjárása az ültetvényekben oköztá a legtöbb kárt. A jó alma-, az elfogadható szőlőtermés mellett alig hoztak valamit a csonthéjasok. Lényeges mértékben fejlődött viszont a zöldségtermelés- örvendetes, hogy ezekben az intenzív ágazatokban a dinamikus fejlődést szolgáló, már első lépéseiben is eredményes integrációs folyamat kezdődött. A növénytermelés eredményeiben nagy részük van a termelési rendszereknek, megyénk szántóterületének több mint 37 százalékán ők szervezték a termelést, összességében sikeres a tevékenységük, azonban néhány nagyüzemben még mindig sok a technológiai fegyelmezetlenség, ami ugyancsak a termések jelentős differenciáltságában mutatkozik meg. Ez utóbbinál egyébként az is közrejátszott, hogy indokolatlan szélsőségek tapasztalhatók megyénkben a műtrágya felhasználásában. A hektáronkénti 276 kilós hatóanyag- felhasználásban benne van az a gazdaság is. amelyik 99 (!), illetve 616 kilót juttatott földjeire. Szakosodás az állaiienyssztésben Az ágazat 6 százalékos termelésnövekedése elsősorban a hízósertés-értékesítés és a tejtermelés emelkedéséből származott. Hosszú idő után a múlt év volt az első, amikor a nagyüzemek pótolni tudták a kisgazdaságok szarvasmarha-állományának csökkenését- A szakosodás tovább folytatódott, jól elkülöníthetően kialakult a Kapós-völgye, a Balaton-part és a déli — jobb adottságú — üzemek tejtermelő profilja, másutt pedig a kettős hasznosítású, illetve húshasznú tenyésztési irány. Jelentősen nőtt a tejtermelés (a. állami gazdaságokban 17,1, a tsz-ekben 15,1 százalékkal), ennek^eredményeképpen már tavaly" megközelítettük az 1980-ra tervezett szintet. Igaz, hogy mint a növénytermelésben, itt is igen lényeges különbségek tapasztalhatók. Amíg például a somogyszili tsz magyar tarka állománya háromezer literes átlaggal Az új gyár „gyermekei” zárta az évet, Nagyatádon, Ságváron változatlanul 1500— 1600 liter tejet fejtek tehenenként. A nagyfokú differenciáltság jól felfedezhető megyénk sertéstenyésztésében is. A több mint háromszázötven ezer értékesített hízó csaknem egyhar- madát a kisüzemek adták (ezzel a hízókibocsátás 17.8 százalékkal nőtt. Az üzemek egy része egy koca után 16— 17 mázsa húst értékesít, a többség azonban ennél négy mázsával kevesebbet. sőt egyesek alig érik el a 8—9 mázsátAz állattenyésztés eredményeire döntő hatással vannai; a tartási, a takarmányozási körülmények. Figyelmeztető tény, hogy az állatférőhelyek építésében, a rekonstrukciós munkákban meglehetősen nagyok a lemaradások. Az ötödik ötéves tervben időarányosan megépíthető szarvasmarha-férőhelyek 63 százaléka, a sertésférőhelyek 31 százaléka, a juhférőhelyek 46 százaléka valósult csak meg. Bár javult a takarmány termelés, a takarmányozás színvonala, messze elmarad még a kívánttól és a lehetőségtől a melléktermékek és a gyepek hasznosítása, jóllehet ez döntő hatással lehet az ágazat jövedelmezőségének növelésére. A fejlesztés gondjai A most folyó zárszámadó közgyűlések egyik központi témája a jövedelem, a részesedés alakulása, a fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az előző évhez képest megyénk szövetkezetei mintegy 6 százalékkal több termelési értéket állítottak elő. Bruttó jövedelmük tíz százalékkal, fejlesztési alapjuk több mint tizenkét százalékkal nőtt- Sajnos, a termelésnövelés mellett húsz-huszonhárom szövetkezetünk kisebb-nagyobb veszteséggel, illetve alaphiánnyal zárja az évet. A fejlesztési lehetőségek igen szűkre szabottak, mivel az évenként képződő fejlesztési alap gyakorlatilag azonos a szövetkezetek hitelesedékességé- vel. Bizonyítja ezt a gondot a bank fölmérése, mely kimutatta, hogy szövetkezeteink fejlesztési alapja 1974-től fokozatosan csökkent. Az 1977. évi fejlesztési alap ugyan meghaladja az előző évit, de így is 25 százalékkal kevesebb lesz, mint 1974-ben volt. Beruházásokhoz saját erőként a legtöbb üzemben csak az amortizáció marad. Ilyen körülmények között nagy és növekvő jelentőségük van a társulásoknak, a közös beruházásoknak- Ennek szellemében társult a múlt év végén a barcsi járás hat szövetkezete közös sertéstelep létesítésére, s hasonló témáról folytat tárgyalást a főiskolai tangazdaság a környező szövetkezetekkel. A termelés tartalékai Más programot tűz maga elé a mostani számadások során a jelentős nyereséget elérő, és más feladatot az alaphiányokkal birkózó, veszteséges gazdaság. Vannak azonban oiyan általános .ennivalók, amelyek kisebb vagy nagyobb mértékben, de minden üzemre vonatkoznál;, s amelyekről szólni kell mindenütt. Szinte közhelynek számít, de szükséges szót váltani a fegyelmezettebb, ű szervezettebb, a termelési eszközöket jobban kihasználó munkáról. Szorosan ehhez tartozik a legalapvetőbb termelési eszköz, a föld jobb, ésszerűbb hasznosítása, s hozzá kell tenni: következetesebb védelme. A gazdálkodás minden területén megmutatkozó nagy különbség mérséklése igen jelentős tartalék az ez évre meghatározott 2—3 százalékos termelésnövelés teljesítéséhez. Nemcsak a különbségek alsó határát »produkáló« üzemeknek jelent ez kiemelt feladatot, a jól termelő gazdaság sem kivétel ezalól- Ismeretes, és az irányítók tudják a legjobban, hogy milyen indokolatlan különbségek vannak egy gazdaságon belül is az egyes táblák hozama között. Napjainkban, amikor o termelés mennyiségi növelése mellett mind jelentősebb szerepe van a minőségi követélményeknek, elengedhetetlen a szakszerűség fokozása, önmagában nem elegendő, hogy megyénk mezőgazdaságában az országos átlagnál több szakember dolgozik; egyes szakmákban — számvitel, gépesítés, növényvédelem, agrokémia — hiányoznak a specialisták, azonos üzemnagyság mellett az egyik gazdaságban 26, a másikban pedig csak 8 szakember található. A hatékonyabb munka, s ezen keresztül a jövedelmezőbb gazdálkodás feltételeit hosszan lehetne sorolni. Végezetül egy napjainkban a korábbinál is jobban előtérbe kerülő feladatra irányítjuk a figyelmet: fontos üzemi érdek, hogy tovább folytatódjon megyénkben a múlt évben már szép eredményeket hozó integrációs folyamat. Számos területen van lehetőség együttműködések, társulások szervezésére. Az integráció kiteljesedése lényeges eszköz a terme1 és dinam’kus növe'é- séhez, 1978 és az V. ötéves terv eéliainak maradéktalan tejesítéséhez. V. M. »A Kaposvári Nehézgépgyár kiemelt feladatánál; tekinti a szakmunkástanulók képzését. E cél érdekében olyan szakmunkásképző bázist kívánunk kialakítani, amely nemcsak vállalatunk szakmunkásigé- nyec, hanem a megye tanulóinak képzését is hosszabb távon biztosítani tudja.« Akkerman József gyárigazgató írta ezt a Csepel Művek Egyedi Gépgyárának, és fejlesztési hozzájárulást kért a szakmunkásképzési alapból. A gyárban január elsején — 86 dolgozóval — megkezdték a munkát. A jövő évi 200 milliós termelés előkészítéseként az idei készárutervük mintegy 40 millió forint. 1979. január 1-re Társadalmi munka Kaposváron Eredmények és lehetőségek ként végzett munkát most már megfelelően összehangolják a tanács szakigazgatási szervei. A városi tanács vb *eg- utóbbi ülésén elhangzott: egyre jobb az ágazatok közötti együttműködés a társadalmi munka szervezésében és irányításában. A múlt év tapasztalatai ezt bizonyítják. A HNF városi körzeti bizottságainak munkáján keresztül javult a területi irányítás. Ám a kettő együtt sem volt elég a tartalékok kihasználásához. Amilyen mértékben nő ugyanis a társadalmi munka, olyan mértékben kell az irányítást javítani. Ezért alakultak meg 1977 második felében az összekötő bizottságok. Ezek egyik legfontosabb feladata, hogy javítsák a tanácsi szervek és a gazdasági szervezetei; közötti kapcsolatot. Ezekben a bizottságokban ott van a körzeti pártszervezetek tagja, egy-egy tanácstag és. népfrontaktíva is. Bál- tevékenységüket csak az év harmadik negyedében kezdték meg. eredményei máris tapasztalhatók. Azokban a körzetekben ugyanis, amelyekbe?? szoros a kapcsolat a tanácsi vezetőséggel, nagyobb a lakosság támogatása, a társadalmi munka eredménye. Kaposváron, a Petői Sándor óvodában elromlot egy kazán. Ha nem javítja! meg nagyon gyorsan, esetleg hosszú időn keresztül n en tudták volna fogadni a kisgyerekeket. A Somogy megye Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat egyik szocialista bri gádja azonban egy éjszaka é: egy nap alatt társadalmi munkában megjavította a hibá: kazánt. Talán sok szülő nen is tudja, hogy mit köszönhe az önzetlen munka sem berek nek. Hétköznap délutánonkén hangos zaj veri fel a Jókai li getet. Itt edz januártól a Rákóczi négy serdülőcsaoata Erre jó lehetőségeket terem az itt levő betonozott kézi- labdapálya. Tavaly lett készen, társadalmi munkában csinálták. A két példa mellett még nagyon sokat felsorolhatnánk. Egyéni és közösségi társadalmi munkát, a támogatás más formáit, amelyek mindegyikének az a közös jellemzője, hogy a városi tanács előtt álló feladatok elvégzését segítette. Nyilvánvalóan ez csak olyan irányítás mellett lehetséges, amelyik jól tud gazdálkodni a nagy tartalékkal. A különböző területeken öndí I A A számok önmagukért beszélnek: tavaly Kaposváron a társadalmi támogatás értéke összesen több mint 21 és fél millió forint volt. Erre nem sokan számítottak, nem is terveztek ennyit: 17 százalékkal több, mint az előző évoen. A támogatás — összetételében — már sokkal jobban igazodott az igényekhez, ez pedig az irányítás javulását jelzi. Emii .ettük az előbb a Petőfi óvodái. A szocialista brigádok a múlt évben 3,6 millió forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a gyermekintézmények, a bölcsődék, óvodák és iskolák fejlesztéséhez, illetve fenntartásához. Ezen felül van az a 4,7 millió forint, melyet a kaposvári vállalatok fejlesztési és részesedési alapjukból utaltak át a tanács fejlesztési alapjára, új gyermekintézmények építése céljából. Egyre jelentősebb a kaposvári műszaki értelmiség társadalmi munkája. Tavaly 2 millió forint értékű szellemi alkotással járultak hozzá a jó eredményekhez. Az egyharmados utak tervezése — ötven utca kiviteli terve készült el — másfél millió forinttal csökkentette a tanács fejlesztési kiadásait A társadalmi munka 1978. évi főbb előirányzatai — a januári tanácsülés jóváhagyása után — szerves részei a tanácsi terveknek. A szakigazgatási szervek kidolgozták a részletes ágazati, a HNF körzeti bizottságai pedig a területi terveket. Ezek már pontosan meghatározzák: mikor és milyen munka vár megoldásra társadalmi segítséggel. Említettük: a tartalékok még nincsenek teljes mértékben feltárva, és különösen nincsenek kihasználva. Példaként: a szakszervezeti mozgalom bevonása a társadalmi munkába további lendületet jelenthetne. A szervezés és irányítás egyik feladata tehát ebben az évben a szakszervezeti mozgalom tekintélyének »csatasorba állítása«. A jobb eredmények ugyanis ösztönzöek, ezt igazolják az eddigi tapasztalatok is. A legszebb eredményt elérő városrészek, körzetek példája bizonyítja, hogy tovább lehet lépni. Egyúttal azt is jelzik, hogy bár a lakosság által a múlt évben végzett társadalmi munka a korábbiakhoz viszonyítva szép teljesítmény, a lehetőségekhez képest még mindig szerény. M. A. szomszédban, az elektoncsc gyárban folyik ilyen képzés. A három tanműhely megépítése négymillió forintjába került a nehézgépgyárnak, egymillióért pedig gépeket vásároltak. A műhelyek korszerűek a modern szakmai képzésnek és a munkavédelmi előírásoknak kitűnően megfelelne!;. A két forgácsoló tanműhelyben 30 csúcseszterga és kisegítő gépek szolgálják az oktatást. Jelentős összegeiket fordítottak az audiovizuális oktatás megteremtéséire. írásvetítő, Aspeklomat diavetítőmagnetofon és az ezekhez szükséges oktatási anyagok is rendelkezésre állnak. Az 1978—79-es tanévben 85 szakmunkásjelöl-íet szórvány- képzésben részesítenek. Várhatóan 100 másodéves tanulójuk lesz, és 135 elsőévest akarnak fölvenni. A 320 tanulóval a megye legnagyobb szakmun- kás tanú ló-képző bázisa lesz a vállalat. A bővítés és a gépek felújítása érdek eben kérnek fejlesztési hozzájárulást a törzsgyáruktól. Mit jelent mindez a fiata- lokna? A patika tisztaságú, korszerű elszívó berendezéssel ellátott hegesztőműhölyben az elsőéves Kálmán Zoltánnal beszélgettünk. Négy testvére mellől Répáspusztáról jár be. »Éppenséggel nem jön rosszul az ösztöndíjon felül a plusz kétszáz forint, amelyet kapunk.« Ezenkívül társadalmi tanulmányi szerződést kötöttek a vállalattal, és az eredménytől függőéül 2J0—500 forintot is hazavihetnek havonta. A legszebb műhelyben a marósok dolgoznak, de a lei- jobb közösség a másodé*-S forgácsolóknál alakult ki. E_ - forma, narancssárga-kék sûtes sapkában dolgoznak. Nemcsak ezt kapják a csepeli gyártól, hanem a bakancson kívül három öltöny munkaruhát is, melyet majd a gyár mosat. Keszthelyi Csaba és Vrr Zoltán egyformán vélekedik: — Mindenképpen megéri itt dolgozni. Minden pályakezdő szakmunkás a kezdéskor ötezer forint támogatást kap. — Évente fizetnek hűség- pénzt, s a tanulóéveket is beszámítják a törzsgárdatagság- ba. Takács Laci kezdeményezésére szocialista brigádot alakítottak. Nem tartja igazságtalannak, hogy László Györgyöt választották brigádvezetőnek, hiszen, mint mondja: utána jobb.an mennek a többiek. »Egy a lényeg: hasonlókká legyünk azokhoz a munkásokhoz, akikkel tavaly a tavaszi szünetben találkoztunk, amikor Csepelre utazhattunk« — ezt mondja, majd hozzáteszi- »Ezzel köszönhetjük meg legjobban a gyár törődését.« Belelapozok a naplójukba, s a vállalások summázásaként az alábbi sorokat olvasom : »Munkahelyi, iskoCai és mindenkori viselkedésünket úgy alakítjuk ki, hogy abban semmi kivetnivaló ne legyen, megfeleljen a szocialista erkölcsi normáknak«. Gombos Jolán tervezik a háromszázas létszám elérését. Ezért már jó előre tudatos szakmunkásképzésbe fogtak. 1976. szeptember 1-én kezdték meg a képzést az első forgácsoló tanműhelyben, tavaly április 1-én a másodikban, s az év utolsó hónapjában a géplakatosok és hegesztők képzése is megindult. Az Összesen 810 négyzetméter alapterületű tanműhely két műszakban 204 fiatal oktatására alkalmas. A szakmunkások mellé — a termelésben — 45—50 másodévest is beoszthatnak. Jelenleg 183 szakmunkástanulója van a nehézgépgyárnak, közülük 85 helyben, a gyár műhelyében tanul, a többi pedig az 503. sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézetben. A gyárnak szüksége van még esztergályosokra, marósokra, géplakatosokra, vasszerkezeti lakatosakra, villanyszerelőkre és elektroműszerészekre. Képzésükre megvan a lehetőség, csupán elektromosszakmára nincs berendezett tanműhelyük. Ebből mindössze egy-két emberre lesz szükség, tehát fölösleges is volna; a
