Somogyi Néplap, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-11 / 36. szám

MINŐSÉG ÉS MENNYISÉG A számadás idején feladatainkról lassan á zárszámadások félidejéhez érkezünk. A szö­vetkezeti életnek ezeken a fontos fórumain mindenütt mérlegre teszi egyéves mun­káját a tagság, a vezetőség, számot vet az eredményekkel, feltárja a fogyatékosságokat, és határoz a holnapról. Nem általában, nem csupán a ta­nulságokra hagyatkozva, ha­nem körültekintő gondosság­gal elkészített éves terv alap­ján. Mi jellemezte általánosság­ban megyénk mezőgazdaságát 1977-ben, és milyen feladato­kat hoz az ötödik ötéves terv végrehajtásának döntő éve, 1978? löbifieimázsák és kiesések a növenyiermeiésiien Az előző .évhez képest me­zőgazdaságunk 8—9 százalék­kal növelte termelését 1977- ben. Említésre méltó ezen be­lül, hogy a kistermelők 11 százalékkal, az állami gazda­ságok 8 százalékkal, a szö­vetkezetek pedig 6—7 száza­lékkal termeltek többet. Az általában kedvező át­lagtermések üzemenként igen különbözőek. Búzából 36,1, kukoricából 48,1 mázsás hek«. tárohkénti átlagot takarítot­tak be a gazdaságok- Ez utóbbinál például a kaposvá­ri járás és nagyatádi járás termelőszövetkezetei között 15 mázsás különbség van. 1977 volt az első év, amikor ter­melőszövetkezeteink hektá­ronként több kukoricát taka­rítottak be, mint az állami gazdaságok. Általában kialakult a nép- gazdasági igényeket kielégítő és az üzemi érdekeket szol­gáló vetésszerkezet. Kedvezőt­len és feltétlenül változtatást kívánó jelenség viszont, hogy tavaly mintegy ezer hektárral csökkent a kukorica vetéste­rülete, és a kisgazdaságok olyan mértékben csökkentet­ték a horgonya termelését, hogy a nagyüzemek területnö­velése nejn ellensúlyozhatta azt A rftűlt év jégverése«, majd aszályos időjárása az ültetvé­nyekben oköztá a legtöbb kárt. A jó alma-, az elfogad­ható szőlőtermés mellett alig hoztak valamit a csonthéja­sok. Lényeges mértékben fej­lődött viszont a zöldségterme­lés- örvendetes, hogy ezek­ben az intenzív ágazatokban a dinamikus fejlődést szolgá­ló, már első lépéseiben is eredményes integrációs folya­mat kezdődött. A növénytermelés eredmé­nyeiben nagy részük van a termelési rendszereknek, me­gyénk szántóterületének több mint 37 százalékán ők szer­vezték a termelést, összessé­gében sikeres a tevékenysé­gük, azonban néhány nagy­üzemben még mindig sok a technológiai fegyelmezetlen­ség, ami ugyancsak a termé­sek jelentős differenciáltsá­gában mutatkozik meg. Ez utóbbinál egyébként az is közrejátszott, hogy indokolat­lan szélsőségek tapasztalha­tók megyénkben a műtrágya felhasználásában. A hektá­ronkénti 276 kilós hatóanyag- felhasználásban benne van az a gazdaság is. amelyik 99 (!), illetve 616 kilót juttatott föld­jeire. Szakosodás az állaiienyssztésben Az ágazat 6 százalékos ter­melésnövekedése elsősorban a hízósertés-értékesítés és a tej­termelés emelkedéséből szár­mazott. Hosszú idő után a múlt év volt az első, amikor a nagyüzemek pótolni tudták a kisgazdaságok szarvasmar­ha-állományának csökkené­sét- A szakosodás tovább foly­tatódott, jól elkülöníthetően kialakult a Kapós-völgye, a Balaton-part és a déli — jobb adottságú — üzemek tejter­melő profilja, másutt pedig a kettős hasznosítású, illetve húshasznú tenyésztési irány. Jelentősen nőtt a tejtermelés (a. állami gazdaságokban 17,1, a tsz-ekben 15,1 százalékkal), ennek^eredményeképpen már tavaly" megközelítettük az 1980-ra tervezett szintet. Igaz, hogy mint a növénytermelés­ben, itt is igen lényeges kü­lönbségek tapasztalhatók. Amíg például a somogyszili tsz magyar tarka állománya háromezer literes átlaggal Az új gyár „gyermekei” zárta az évet, Nagyatádon, Ságváron változatlanul 1500— 1600 liter tejet fejtek tehe­nenként. A nagyfokú differenciáltság jól felfedezhető megyénk ser­téstenyésztésében is. A több mint háromszázötven ezer érté­kesített hízó csaknem egyhar- madát a kisüzemek adták (ez­zel a hízókibocsátás 17.8 szá­zalékkal nőtt. Az üzemek egy része egy koca után 16— 17 mázsa húst értékesít, a többség azonban ennél négy mázsával kevesebbet. sőt egyesek alig érik el a 8—9 mázsát­Az állattenyésztés eredmé­nyeire döntő hatással vannai; a tartási, a takarmányozási körülmények. Figyelmeztető tény, hogy az állatférőhelyek építésében, a rekonstrukciós munkákban meglehetősen na­gyok a lemaradások. Az ötö­dik ötéves tervben időarányo­san megépíthető szarvasmar­ha-férőhelyek 63 százaléka, a sertésférőhelyek 31 százaléka, a juhférőhelyek 46 százalé­ka valósult csak meg. Bár javult a takarmány termelés, a takarmányozás színvonala, messze elmarad még a kí­vánttól és a lehetőségtől a melléktermékek és a gyepek hasznosítása, jóllehet ez döntő hatással lehet az ágazat jö­vedelmezőségének növelésére. A fejlesztés gondjai A most folyó zárszámadó közgyűlések egyik központi témája a jövedelem, a része­sedés alakulása, a fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az előző évhez képest me­gyénk szövetkezetei mintegy 6 százalékkal több termelési ér­téket állítottak elő. Bruttó jö­vedelmük tíz százalékkal, fej­lesztési alapjuk több mint ti­zenkét százalékkal nőtt- Saj­nos, a termelésnövelés mel­lett húsz-huszonhárom szövet­kezetünk kisebb-nagyobb veszteséggel, illetve alap­hiánnyal zárja az évet. A fej­lesztési lehetőségek igen szűk­re szabottak, mivel az éven­ként képződő fejlesztési alap gyakorlatilag azonos a szö­vetkezetek hitelesedékességé- vel. Bizonyítja ezt a gondot a bank fölmérése, mely kimu­tatta, hogy szövetkezeteink fejlesztési alapja 1974-től fo­kozatosan csökkent. Az 1977. évi fejlesztési alap ugyan meghaladja az előző évit, de így is 25 százalékkal kevesebb lesz, mint 1974-ben volt. Be­ruházásokhoz saját erőként a legtöbb üzemben csak az amortizáció marad. Ilyen kö­rülmények között nagy és nö­vekvő jelentőségük van a társulásoknak, a közös beru­házásoknak- Ennek szellemé­ben társult a múlt év végén a barcsi járás hat szövetke­zete közös sertéstelep létesí­tésére, s hasonló témáról foly­tat tárgyalást a főiskolai tan­gazdaság a környező szövet­kezetekkel. A termelés tartalékai Más programot tűz maga elé a mostani számadások so­rán a jelentős nyereséget el­érő, és más feladatot az alap­hiányokkal birkózó, vesztesé­ges gazdaság. Vannak azon­ban oiyan általános .enniva­lók, amelyek kisebb vagy na­gyobb mértékben, de minden üzemre vonatkoznál;, s ame­lyekről szólni kell mindenütt. Szinte közhelynek számít, de szükséges szót váltani a fegyelmezettebb, ű szervezet­tebb, a termelési eszközöket jobban kihasználó munkáról. Szorosan ehhez tartozik a leg­alapvetőbb termelési eszköz, a föld jobb, ésszerűbb hasz­nosítása, s hozzá kell tenni: következetesebb védelme. A gazdálkodás minden te­rületén megmutatkozó nagy különbség mérséklése igen je­lentős tartalék az ez évre meghatározott 2—3 százalé­kos termelésnövelés teljesí­téséhez. Nemcsak a különb­ségek alsó határát »produká­ló« üzemeknek jelent ez ki­emelt feladatot, a jól termelő gazdaság sem kivétel ezalól- Ismeretes, és az irányítók tudják a legjobban, hogy mi­lyen indokolatlan különbségek vannak egy gazdaságon belül is az egyes táblák hozama között. Napjainkban, amikor o termelés mennyiségi növelése mellett mind jelentősebb sze­repe van a minőségi követél­ményeknek, elengedhetetlen a szakszerűség fokozása, önma­gában nem elegendő, hogy megyénk mezőgazdaságában az országos átlagnál több szakember dolgozik; egyes szakmákban — számvitel, gé­pesítés, növényvédelem, ag­rokémia — hiányoznak a spe­cialisták, azonos üzemnagyság mellett az egyik gazdaságban 26, a másikban pedig csak 8 szakember található. A hatékonyabb munka, s ezen keresztül a jövedelme­zőbb gazdálkodás feltételeit hosszan lehetne sorolni. Vé­gezetül egy napjainkban a korábbinál is jobban előtérbe kerülő feladatra irányítjuk a figyelmet: fontos üzemi érdek, hogy tovább folytatódjon me­gyénkben a múlt évben már szép eredményeket hozó in­tegrációs folyamat. Számos területen van lehetőség együttműködések, társulások szervezésére. Az integráció kiteljesedése lényeges eszköz a terme1 és dinam’kus növe'é- séhez, 1978 és az V. ötéves terv eéliainak maradéktalan te­jesítéséhez. V. M. »A Kaposvári Nehézgépgyár kiemelt feladatánál; tekinti a szakmunkástanulók képzését. E cél érdekében olyan szak­munkásképző bázist kívánunk kialakítani, amely nemcsak vállalatunk szakmunkásigé- nyec, hanem a megye tanulói­nak képzését is hosszabb tá­von biztosítani tudja.« Akkerman József gyárigaz­gató írta ezt a Csepel Művek Egyedi Gépgyárának, és fej­lesztési hozzájárulást kért a szakmunkásképzési alapból. A gyárban január elsején — 86 dolgozóval — megkezdték a munkát. A jövő évi 200 milliós termelés előkészítéseként az idei készárutervük mintegy 40 millió forint. 1979. január 1-re Társadalmi munka Kaposváron Eredmények és lehetőségek ként végzett munkát most már megfelelően összehangolják a tanács szakigazgatási szervei. A városi tanács vb *eg- utóbbi ülésén elhangzott: egy­re jobb az ágazatok közötti együttműködés a társadalmi munka szervezésében és irá­nyításában. A múlt év tapasz­talatai ezt bizonyítják. A HNF városi körzeti bizottsá­gainak munkáján keresztül javult a területi irányítás. Ám a kettő együtt sem volt elég a tartalékok kihasználásához. Amilyen mértékben nő ugyanis a társadalmi munka, olyan mértékben kell az irá­nyítást javítani. Ezért alakul­tak meg 1977 második felében az összekötő bizottságok. Ezek egyik legfontosabb fel­adata, hogy javítsák a taná­csi szervek és a gazdasági szervezetei; közötti kapcsola­tot. Ezekben a bizottságokban ott van a körzeti pártszerve­zetek tagja, egy-egy tanács­tag és. népfrontaktíva is. Bál- tevékenységüket csak az év harmadik negyedében kezdték meg. eredményei máris ta­pasztalhatók. Azokban a kör­zetekben ugyanis, amelyekbe?? szoros a kapcsolat a tanácsi vezetőséggel, nagyobb a la­kosság támogatása, a társadal­mi munka eredménye. Kaposváron, a Petői Sándor óvodában elromlot egy kazán. Ha nem javítja! meg nagyon gyorsan, esetleg hosszú időn keresztül n en tudták volna fogadni a kis­gyerekeket. A Somogy megye Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat egyik szocialista bri gádja azonban egy éjszaka é: egy nap alatt társadalmi mun­kában megjavította a hibá: kazánt. Talán sok szülő nen is tudja, hogy mit köszönhe az önzetlen munka sem berek nek. Hétköznap délutánonkén hangos zaj veri fel a Jókai li getet. Itt edz januártól a Rá­kóczi négy serdülőcsaoata Erre jó lehetőségeket terem az itt levő betonozott kézi- labdapálya. Tavaly lett ké­szen, társadalmi munkában csinálták. A két példa mellett még nagyon sokat felsorolhatnánk. Egyéni és közösségi társadal­mi munkát, a támogatás más formáit, amelyek mindegyiké­nek az a közös jellemzője, hogy a városi tanács előtt ál­ló feladatok elvégzését segí­tette. Nyilvánvalóan ez csak olyan irányítás mellett lehet­séges, amelyik jól tud gaz­dálkodni a nagy tartalékkal. A különböző területeken ön­dí I A A számok önmagukért be­szélnek: tavaly Kaposváron a társadalmi támogatás értéke összesen több mint 21 és fél millió forint volt. Erre nem sokan számítottak, nem is terveztek ennyit: 17 százalék­kal több, mint az előző évoen. A támogatás — összetételében — már sokkal jobban igazo­dott az igényekhez, ez pedig az irányítás javulását jelzi. Emii .ettük az előbb a Petőfi óvodái. A szocialista brigádok a múlt évben 3,6 millió forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a gyermekin­tézmények, a bölcsődék, óvo­dák és iskolák fejlesztéséhez, illetve fenntartásához. Ezen felül van az a 4,7 millió fo­rint, melyet a kaposvári vál­lalatok fejlesztési és részese­dési alapjukból utaltak át a tanács fejlesztési alapjára, új gyermekintézmények építése céljából. Egyre jelentősebb a kapos­vári műszaki értelmiség tár­sadalmi munkája. Tavaly 2 millió forint értékű szellemi alkotással járultak hozzá a jó eredményekhez. Az egyharma­dos utak tervezése — ötven utca kiviteli terve készült el — másfél millió forinttal csökkentette a tanács fejlesz­tési kiadásait A társadalmi munka 1978. évi főbb előirányzatai — a januári tanácsülés jóváhagyá­sa után — szerves részei a tanácsi terveknek. A szakigaz­gatási szervek kidolgozták a részletes ágazati, a HNF kör­zeti bizottságai pedig a terü­leti terveket. Ezek már pon­tosan meghatározzák: mikor és milyen munka vár megol­dásra társadalmi segítséggel. Említettük: a tartalékok még nincsenek teljes mértékben feltárva, és különösen nincse­nek kihasználva. Példaként: a szakszervezeti mozgalom be­vonása a társadalmi munkába további lendületet jelenthet­ne. A szervezés és irányítás egyik feladata tehát ebben az évben a szakszervezeti moz­galom tekintélyének »csata­sorba állítása«. A jobb eredmények ugyanis ösztönzöek, ezt iga­zolják az eddigi tapasztalatok is. A legszebb eredményt el­érő városrészek, körzetek pél­dája bizonyítja, hogy tovább lehet lépni. Egyúttal azt is jelzik, hogy bár a lakosság ál­tal a múlt évben végzett tár­sadalmi munka a korábbiak­hoz viszonyítva szép teljesít­mény, a lehetőségekhez képest még mindig szerény. M. A. szomszédban, az elektoncsc gyárban folyik ilyen képzés. A három tanműhely megépí­tése négymillió forintjába ke­rült a nehézgépgyárnak, egy­millióért pedig gépeket vásá­roltak. A műhelyek korsze­rűek a modern szakmai kép­zésnek és a munkavédelmi elő­írásoknak kitűnően megfelel­ne!;. A két forgácsoló tanmű­helyben 30 csúcseszterga és kisegítő gépek szolgálják az oktatást. Jelentős összegeiket fordítottak az audiovizuális oktatás megteremtéséire. írás­vetítő, Aspeklomat diavetítő­magnetofon és az ezekhez szükséges oktatási anyagok is rendelkezésre állnak. Az 1978—79-es tanévben 85 szakmunkásjelöl-íet szórvány- képzésben részesítenek. Vár­hatóan 100 másodéves tanuló­juk lesz, és 135 elsőévest akar­nak fölvenni. A 320 tanulóval a megye legnagyobb szakmun- kás tanú ló-képző bázisa lesz a vállalat. A bővítés és a gépek felújí­tása érdek eben kérnek fejlesz­tési hozzájárulást a törzsgyá­ruktól. Mit jelent mindez a fiata- lokna? A patika tisztaságú, korsze­rű elszívó berendezéssel ellá­tott hegesztőműhölyben az el­sőéves Kálmán Zoltánnal be­szélgettünk. Négy testvére mellől Répáspusztáról jár be. »Éppenséggel nem jön rosszul az ösztöndíjon felül a plusz kétszáz forint, amelyet ka­punk.« Ezenkívül társadalmi tanulmányi szerződést kötöt­tek a vállalattal, és az ered­ménytől függőéül 2J0—500 fo­rintot is hazavihetnek havon­ta. A legszebb műhelyben a marósok dolgoznak, de a lei- jobb közösség a másodé*-S forgácsolóknál alakult ki. E_ - forma, narancssárga-kék sû­tes sapkában dolgoznak. Nem­csak ezt kapják a csepeli gyártól, hanem a bakancson kívül három öltöny munkaru­hát is, melyet majd a gyár mosat. Keszthelyi Csaba és Vrr Zoltán egyformán vélekedik: — Mindenképpen megéri itt dolgozni. Minden pályakezdő szakmunkás a kezdéskor öt­ezer forint támogatást kap. — Évente fizetnek hűség- pénzt, s a tanulóéveket is be­számítják a törzsgárdatagság- ba. Takács Laci kezdeményezé­sére szocialista brigádot ala­kítottak. Nem tartja igazság­talannak, hogy László Györ­gyöt választották brigádveze­tőnek, hiszen, mint mondja: utána jobb.an mennek a töb­biek. »Egy a lényeg: hasonlók­ká legyünk azokhoz a munká­sokhoz, akikkel tavaly a ta­vaszi szünetben találkoztunk, amikor Csepelre utazhattunk« — ezt mondja, majd hozzáte­szi- »Ezzel köszönhetjük meg legjobban a gyár törődését.« Belelapozok a naplójukba, s a vállalások summázásaként az alábbi sorokat olvasom : »Munkahelyi, iskoCai és min­denkori viselkedésünket úgy alakítjuk ki, hogy abban sem­mi kivetnivaló ne legyen, meg­feleljen a szocialista erkölcsi normáknak«. Gombos Jolán tervezik a háromszázas lét­szám elérését. Ezért már jó előre tudatos szakmunkáskép­zésbe fogtak. 1976. szeptember 1-én kezd­ték meg a képzést az első for­gácsoló tanműhelyben, tavaly április 1-én a másodikban, s az év utolsó hónapjában a gép­lakatosok és hegesztők képzé­se is megindult. Az Összesen 810 négyzetméter alapterüle­tű tanműhely két műszakban 204 fiatal oktatására alkalmas. A szakmunkások mellé — a termelésben — 45—50 másod­évest is beoszthatnak. Jelenleg 183 szakmunkásta­nulója van a nehézgépgyár­nak, közülük 85 helyben, a gyár műhelyében tanul, a töb­bi pedig az 503. sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet­ben. A gyárnak szüksége van még esztergá­lyosokra, ma­rósokra, gép­lakatosokra, vasszerkezeti lakatosakra, villanyszere­lőkre és elekt­roműszeré­szekre. Kép­zésükre meg­van a lehető­ség, csupán elektromos­szakmára nincs beren­dezett tanmű­helyük. Eb­ből mindössze egy-két em­berre lesz szükség, tehát fölösleges is volna; a

Next

/
Thumbnails
Contents