Somogyi Néplap, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-08 / 33. szám
Százötven éve született Verne Gyula 1828. február 8-án született a franciaországi Nantesban a világirodalom egyik legsikeresebb alakja, az ifjúság nagy barátja, a tudományos-fantasztikus regény mindmáig utolérhetetlen mestere; Verne Gyula. Olvasottsága ma sem csökken. Tíz évvel ezelőtt négyezer magyar családnál végeztek fölmérést, amely szerint a külföldi írók közül Verne áll az élen, utána Dumas, Lev Tolsztoj következik. Sok híres író, tudós, feltaláló, sőt több űrrepülő is forgatja és olvassa ma is műveit, barátjának vallja a nagy ismeretterjesztőt és szórakoztatót, akinek képzeletét beérte vagy túlszárnyalta ugyan a tudományok haladása, mégis sok tudóst, felfedezőt ragadott meg ifjú korában a nagy vernéi varázslat: erőt venni a természet akadályain. Szülővárosán a Loire folyik keresztül. Közel van az Atlanti-óceán partja, s a hajókon gyakran lehetett látni egzotikus állatokat, gyümölcsöket, a nagyvilágba induló kalandorokat. Az ifjú képzeletét is felgyújtotta a sok látvány. Vonzotta a tenger, az ismeretlen partok képe, az óceán mélyének titka. Tizennyolc éves korában, egy könnyelmű szerelmi ígéret miatt hajóra szökött, de édesapja idejében leszedte a fedélzetről. Párizsba küldte, bogy jogot tanuljon, mint ő maga. Verne azonban az irodalomhoz vonzódott. Megismerkedett korának híres íróival, tudósaival, közben színpadi műveket írt. Egy-két színdarabját mérsékelt sikerrel be is mutatták. Sorsa akkor változott meg, amikor Hetzelt, Párizs népszerű könyvkiadóját fölkereste egy szokatlanul kalandos regénynyel: öt hét léghajón volt a címe. A regény óriási sikerl aratott. Hetzel húsz évre szóló szerződést íratott alá vele Verne ettől kezdve csak az irodalomnak éjt. Egymás után jelentek meg kalandos regényei, amelyeknek ezt az öszszefoglaló címet adta: Rendkívüli utazások. Megírta a Hatteras kapitány című regényt, amelyben ez a rendíthetetlen akaraterejű férfi az Északi-sark meghódítására vállalkozik. Az Utazás a Föld középpontja felé című regényében a szereplők sok kaland után a Stromboli kráterén át jutnak vissza a felszínre. Az író merész fantáziája azonban nem elégszik meg a Földdel. Újabb hőseit már a kozmikus világba küldi. Erről szól az Utazás a Holdba és az Utazás a Hold körül című regénye. Verne lassanként jómódú és elismert ember lett. írói ambíciója egyre nőtt, s mindinkább olyan témákat keresett, amelyekben humánus eszméit életre kelthette. Érdeklődése az óceán felé fordult Megírta két híres regényét: Utazás a tenger alatt (Nemo kapitány) és később A rejtelmes szigetet. Verne népszerűségét mutatja, hogy a Dél csillaga, Grant kapitány gyermekei, Strogoff Mihály, A 15 éves kapitány, Kétévi vakáció, A dunai hajós című regényéből filmet készítettek. A háború nem Verne világa, mégis több regénye játszódik háborús környezetben. Mindig az elnyomottak, a szabadságért küzdők mellé állt. A lángban álló szigettenger című regényében a török uralom elten harcoló görög szabadságharcosok iránt lelkesedik, Észak a Dél etilen című regényében az angol elnyomás ellen harcoló amerikaiak mellett foglalt állást. A névtelen családban a kanadai franciák szabadága érdekli az angol elnyomókkal szemben. De a Sándor Mátyásban fölemeli szavát a magyarok érdekében is a Habsburg-elnyomással szemben. Verne — a közhiedelemmel ellentétben — többször hosszú tengeri útra indult. Járt AngKamarakoncert— kamaraközönségnek Népszerű műveket mutatott be a Liszt Ferenc Kamarazenekar hétfőn este a kaposvári Csiky Gergely Színházban. Műsoruk csaknem másfél évszázadot és három zenei stílusirányzatot ölelt fel, már csupán ezért is nagyobb nyilvánosságot érdemelt volna. Ám — nem tudjuk, miért — a hangversenylátogatók száma egyre csökken megyeszékhelyünkön. A Sándor Frigyes és Rollo János álltai irányított nemzetközi hírű együttest szerencsére a legkevésbé sem befolyásolta a félig üres nézőtér; már az első műsorszámmal igazolták hírnevüket. Pedig Händel 1739-ben Londoniban komponált a-moU concerto grossója korántsem tartozik a barakk kamaramuzsika legkönnyebben előadható alkotásai közé. Szigorú, feszes tempói, az utolsó tételek »teraszos« dinamikai felépítése magas rendű hangszeres tudást, alkalmazkodási képességet igényelnek — aminek a zenekar tökéletesen eleget is tett. A szólamok tiszta hangzása, összeszokottsága világszínvonalat sejtet, akár a tempóérzék és a dinamikai felkészültség. Mozart C-dúr zongoraversenyét Jandó Jenő játszotta. A fiatal pianistát nyolc évvel ezelőtti pályakezdése óta mint a romantikus zongoraművek avatott előadóját tartottuk számon — ezért éreztük meglepetésnek az 1783-ban keletkezett, meglehetősen sok barokk elemet tartalmazó koncert műsorra tűzését. Csak a választásnak örülhettünk — az előadásmódnak már kevésbé. Az első tétel gyors melódiájának könnyedség nélküli kopogása, a Schubertét »előlegező« indulóritmus elnagyo- lása, terjengős volta igen kevés örömet szerzett, a második teteiben a bántóan hangos plánok, az indokolatlanul rövid billentések még annyit sem. A harmadik — rondo —• rész a tánc öröme helyett unalmat árasztott romantikusan elnyújtott ritmusaival. Nem tudhatjuk, mennyire befolyásolta a tehetséges, fiatal zongoraművészt hangszerének különös cimbalomhangja, ám azt gyanítjuk, inkább a mű és az előadó viszonyával, a választással . és az értelmezéssé! volt baj. Sajnos, ezt igazolta a ráadás, Mozart a-moll szonátája utolsó tételének — a nevezetes »török« indulónak — a oemutatása is. Csajkovszkij Vonósszerenád- j a — ez a németesen bensőséges, franciásian elegáns hangvételű, oroszosán melankolikus hódolat Mozart emlékének — egyike a rornantikus kamara- muzsika legnépszerűbb, leg- "-"ikrabban játszott alkotásainak. Csapongó hangulatai, változatos dinamikai megoldásai nem csekély megpróbáltatást jelentenek a legképzettebb együttesek számára is — de a Liszt Ferenc Kamarazenekar ebben a produkcióban is állta a próbát. Az .első — sonatina — rész klasszikusain szigorú megformálásáért és a mérték- tartásért tetszett — valóban megérezhettük benne Mozart szellemét —, s a második — keringő — tétel sem hatott parttaiainul szentimentálisnak — holott az előadói hagyományokból, sajnos, ezt kellett megszoknunk. A csúcsot, a legmaradamdóbb élményt kétségtelenül a harmadik — elégia — rész fájdalmasan elmélázó dallamánaík ki! sa jelentette, itt csodálhat.. eg ismét á heged úszókon tuouvö- lően szó -istálytiszta hangzását. ij edik tótel orosz dallam;-, .alt előadása a tempójában is stílushű formálás remeke volt. Tehetséges, tökéletesen képzett együttest ismertünk meg a Liszt Ferenc Kamarazene- karban. Koncertjük jóval nagyobb közönséget érdemelt volna. h, A. liában, az Egyesült Államokban, a Földközi-tengeren. A földkerekségről szóló ismereteit mégis inkább könyvekből, útleírásokból, hivatalos jelentésekből szerezte. Élete derekán otthagyta Párizst és Amiens-be költözött. Itt írta tovább híres regényeit, amelyekben tág teret szentel a tetterős fiatalok küzdelmeinek. Ifjú hősei gyakran csak gye- I rekemberek, akiket a sors nehéz próba elé állít, a vernei ifjak azonban bátrak, kitartóak, nemes gondolkodásúak, s küzdelmüket siker koronázza. Aligha volt még olyan író, alá annyira bízott volna az ifjúság tetterejében, mintő! Verne Gyula művei nem közönséges kalandregények. Az írót. a kalandregény művelőitől mindenekelőtt tudományos és technikai felkészültsége különbözteti meg: szinte minden tudományban jártas, technikai ismeretköre és érdeklődése az akkori írók között a legnagyobb. Ezt úgy érte el, hogy barátságot kötött kora legkiválóbb tudósaival és feltalálóival, tanácsot kért tőlük, javaslataikat bedolgozta műveibe. Tájékozottsága mellett másik nagy erénye páratlan fantáziája. A regény cselekményének bonyolítását, az alakok jelleméből, törkevéseiből eredő eseményfonalat fordulatosán, lélegzetállító merészséggel és aprólékos realizmussal szövögeti, s nemcsak az olvasó fantáziáját ragadja meg. hanem lelkesülését, részvétét és együttérzését is föl tudja kelteni. A fő alakok Verne írásművészetében gyakran irreálisan merész törekvései mellett a mellékszereplők vaskos realitással megrajzolt figuráit. Az elnyomott fajok attakjait nagy rokonszenvvel ábrázolja, s mindig a szabadságukért küzdő népeik mellett foglal állást Verne az emberiség legjobb tudományos és technikai törekvéseit népszerűsíti. Küzd a háború, az elnyomás, a gyarmatosítás ellen a maga módján, így a mindennapos kalandregény buktatóit mesz- sze elkerülő, nemes emberi indulatokat és törekvéseket hordozó, méltán népszerű regényírót köszönthetünk benne 150. születésnapján. Tari János A bolgár folklór m A bolgár nép csodálatosan gazdag és sajátos örökséget őriz zenéből, dalokból, táncokból. Folklóregyüt!esett már a világ sok országában megcsodálták, cs sokan, amikor elismeréssel szóltak bemutatóikról, szakmai titkokra is »gyanakodtak«. Pedig valójában nincs szó semmiféle titokról, hacsak nem az, hogy Bulgáriában hagyományosan nagy gondot fordítanak a népművészet ápolására, fejlesztésére. Pénz kell hozzá Á tiszafáktól a réti sasig Az utóbbi években egyre szervezettebben dolgoznak a természet védelme érdekében, ám a veszélyforrások mindegyikét még korántsem szüntették meg. Itt-ott napvilágot látnak híradások, riportok arról: az előrelátó tervezés hiánya vagy a felelőtlenség következtében milyen károk estek vizekben, növényekben, régi parkokban, ritka fákban. Túl a védettség biztosításán, azt a felmérő munkát is eredményként kell elkönyvelnünk, melyet a különböző természet- védelmi bizottságok végeznek országos és megyei értékek védetté nyilvánítása érdekében. Nem kivétel ez alól a somogyi testület sem. Ebben sok olyan szakember tevékenykedik, aki a természetben a természetért dolgozik. Nyilván ennek eredménye, hogy a természetvédelem egyre gyorsabban fejlődik. A múlt évben országos értékű védett területté nyilvánították a csokonyavisontai fás legelőt és a babócsai, Hasakért elnevezésű nárciszost. A bizottság előkészítette o sza- lacslcai löszdombok és a somogyion Kupa-várhegy védettségi , javaslatát. A megyei értékű területek védettsége érdekében a műemlékvédelmi albizottsággal egyeztetik munkájukat, s elsősorban ott gondoztatják a parkokat, ahol a kastélyokat védetté nyilvánították és folyamatosan hasznosítják. Tovább foíytattáK a védelemre érdemes területek felkutatását, felmérését. Á bizottság tagjai e munkájuk közben eljutottak a somogy- sárdi kastélyparkba, a so- mogytúri Kunffy-képtár parkjába, megtekintették a péterhidai fás legelőt, a csurgói gimnázium és a rinya- tamási kastély parkját, s véMolnár Zoltán ( I Eljegyzés Klári, akinek esetleges hiányos értesüléseit mindig pótolták kitűnően működő ösztönei, tulajdonképpen menekülésvágyat érzett. Kíváncsisága azonban nagyobb volt, lekuporodott, talán a várépítőkhöz, talán csak a láthatatlanná válás szándékával. Vajon mit követhetett el ez a Laci? Erőszakoskodott a lánnyal? De hát elment a vőlegény és a menyasszony is.., Összevesztek? Valóság vagy félreértés miatt? Persze ennek a Gittának is olyan lehet a lánya, mint ő maga... — Hát hallja, fiam, hogy mit csinált maga itt nekem? kezdte Gitta — Na miért mászik olyan rettenetesen lassan? ösztönösen visszalépdelt, hogy minél távolabb legyen Kláritól, most már a horog bele van akasztva a fiúba hátha sikerül elhúzni innen. Laci a lehetőségek közül Lajos bácsit választotta magának. Hiszen ő kiáltott be neki a vízbe. Neki intett hát, lehetőleg derűs arccal. De Lajos bácsi Gittá felvonulása láttán jobbnak látta visszavonulni, ő sem ragaszkodott ahhoz, hogy közvetlen tanúja legyen Gitta és Laci találkozásának. Gittát Laci a gyerekek vára mögött akarta megkerülni. Bocsánatkérően szólt valamit: — Én nem is tudom, asszonyom ... izé... Gitta néni... Tessék parancsolni, Lajos bácsi! De Lajos bácsinak semmi parancsolni valója nem volt. Kérése lehetett volna, valamikor, erede lileg. Hogy a többiek kedvéért meghívja Lacit negyediknek a páros tollaslabdajátékhoz, vagy a nagymama kedvéért kihívja a veszedelmes Dunából... Ám Gitta beavatkozása őt teljesen fölöslegessé tette. Egy bocsánatkérő legyintéssel vissza is akart vonulni. De nem tudott. A lelkiis- meret megszólalt benne, hogy talán mégsem kellene itt magára hagyni ezt a szegény fiút Gitta szörnyű karmaiban. Tétován megállt. Gitta viszont azonnal észrevette Lajos bácsi ingadozását, és semmiképpen sem akarta megvárni, hogy humanitárius segélykísérletté fejlődjék, — Csak ne lajosbácázzon most, nagyon kérem ! Én akarok magával beszélni! XXXIIL Laci már az épülő var megkerülésének manőverét végezte, de a két lurkó ezt már nem állhatta: — Hátulról meg akarja támadni a várat! Tüzelj az ellenségre ! Felkapkodták a maradék sárgolyókat, és Laci csupasz felsőtestét elárasztották lövedékeikkel. Csak úgy csattantak. a sárpacnik a mellén, hátán, karján... Gitta azonban, aki fenyegetően közeledett hozzá, még veszélyesebbnek látszott, azért oda sem hederített a különben kellemetlen sárbombákra. — Tessék, kérem... — mondta a lehető legudvariasabban. De ez most úgy hangzott, mint a hitvalló mindenre elszántsága: itt állok, másképp nem tehetek. Ebben a pillanatban találta el Gittát egy eltévedt sárgolyó. A vállát. A blúza, de még a nyaka és arca is szep- lősire fröccsent! — Hát azért ez már mégis... ! — kiáltotta — mocskos kölykei ! — Na, menjetek innen! — szólt rájuk halkan fogott ingerültséggel Klári. — Mi csak Lacit akartuk ! — jelentette ki Péterke, kezében egy nyilvánvalóan még mindig eldobni szándékozott veszedelmes bombával. — Elmenni! — kiáltotta Klári. — Szép kis megfenyítés ... — jegyezte meg a sértett Gitta —, elmenni és kész... ezért olyan jól nevettek ezek a gyerekek! — Te csak nekem ne beszélj nevelésről, drááágám. .! — utasította vissza Klári, aki nem tudta pontosan Kati esetét, de ennyit megkockáztathatott. ■— Hallatlan! —■ Gitta már majdnem sírt — rám uszítja a kölykeit, és még neki áll feljebb ... micsoda haramiák, istenem! Laci már meg is ragadta az alkalmat és a vonakodva, de mégis elvonuló két várépítő és várvédő hőssel együtt áthúzódott a csónakház irányába. — Uszította rád a... majd megmondtam kicsoda micsodát ... szerencséd, hogy nekem modorom van... — mondta méig Klári és Gusztihoz fordult. — Innen azoonnaaal elmegyünk, Gusztikám! — Hát csak szólj hozzá, Lajos — fordult most már az egyedül a keze ügyébe eső Lajos bácsihoz Gitta — micsoda banda! Megdobálnak, és még nekik áll feljebb!... (Folytatjuk) dettségre javasoltak néhány nagy értékű, megyénkben ritka, egyedülálló fát is. Természetesen aligha lenna eredményes a munkájuk, ha a »másik oldal« erre oda sem figyelne. A somogyi 'emberekre gondolunk és a természet- védelmi értékek kezelőire. Éppen ezért a megyei albizottság nagy jelentőséget tulajdonít a szemléletformálásnak, s ez a munkatervében is tükröződik. Megrendezte — a barcsi tájvédelmi körzetben — a természetvédelmi napot, azonkívül a természetbarátok és a turisták találkozóját. Július elején Zala megyében tapasztalatcserén vettek részt. Tavaly egy-egy — sZaknyel- ven szólva — objektum fenntartásához sok tízezer forintra voit szükség. Például a bárdibükki parkra 50 ezer forint jutott, az iharosberényire csaknem 111 ezer forint. Sokat költöttek a fonyódi védett íeketeíenyő-erdőre (60 ezer forintot) és a babócsai várdombra is (36 ezer forintot). Mindent összevetve a múlt évben Somogybán több mint 276 ezer forintot fordítottak természetvédelmi célokra. A természetvédelmi albizottság napokban tartott ülésén ezeken kívül szó volt az idei terveikről. Országos értékű védettségre javasolják a sza- lacskai löszdombokat. A leendő tájvédelmi körzet nagysága 4 ezer hektár. Rinyatama- si környékén réti sas fészkei. Az igen ritka madár mindenképpen megérdemli a védettséget, a környéket 200 hektáros területen szeretnék óvni. Harminchektáros a megye legértékesebb arborétuma Ág- neslakon. Ugyanekkora a zákány! erdő. Mindkettőt országos értékű természetvédelmi területnek javasolják. Több ritkaságot megyei védelemre ajánlanak. Jelentős rendezvények lesznek Somogy megyében: a barcsi ősborókásban az országos és a megyei természetvédelmi nap; a gyertyános! erdőben a turisták és a természetbarátok találkozója; tapasztalatcsere Vas megyében. A természetvédelmi albizottság erőfeszítései legföljebb a munkájukat figyelemmel kísérőknek mondanak valamit. Valójában akkor győződhetünk meg eredményeikről, ha megnézünk egy-egy természet- védelmi területet vagy objektumot. Akkor ugyanis kiderül: nincs ott semmi feltűnő, ami a bizottság »keze nyomára« mutatna. S a természet- védelem lényege éppen ez; eredetiségükben megtartani a még megmaradt értékeket. M. A. Somogyi Népláp
