Somogyi Néplap, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-08 / 33. szám

Sikeres etiópjai ellentámadás Ogaden térségében Eüőpía fegyveres erői és a népi milícia egységei sikeres ellentámadást indítottak a ke­leti fronton, Ogaden térségé­ben. Az ország területére be­tört Szomáliái csapatok mind élőerőben, mind haditechniká­ban súlyos veszteségeket szen­vedve, fegyvereiket hátrahagy­va vonulnak vissza — jelen­tette be hétfő délután Addisz Abeba-i sajtóértekezletén Fib­re Szelasszié Vog-Deresz szá­zados, az ideiglenes katonai kormányzótanács (DERG) fő­titkára. A DERG képviselőié élesen elítélte a NATO-tagállamok- nak- a Szomáliái expanzionista körök agresszív háborújához nyújtott segítségét, amellyel alá. kívánták ásni az etiópiai forradalmat és el akarták sza­kítani az ország egy részét. Az imperialista körök dur­va beavatkozása a térség ál­lamai ügyébe súlyosan fenye­geti az »Afrika szarva« or­szágainak biztonságát. A hely­zet normalizásálát csupán az ENSZ és az afrikai egység- szervezet alapokmányában foglalt elvek szigorú tisztelet­ben tartásával, és a Szomáliái < csapatoknak az etiópiai terü­letekről történő teljes és fel­tétel nélküli kivonásával lehet elérni — jelentette ’ki a fő­titkár. Egyúttal leszögezte: Etiópia most elfoglalt terüle­teinek felszabadításáért har­col, de elutasítja azokat a nyugati propaganda által ter­jesztett koholmányokat, hogy »tervei varinak a Szomáliái területre való behatolásra«. A hírügynökségek Szomáliái forrásokból is megerősítik az erőteljes etiópiai ellentámadás tényét. A területfoglaló csapa­tokat demoralizálja a nagy­erejű tüzérség: és légitámadás, amelyet az etiópiai egységek intéztek állásaik ellen. A szo- máliaiak feladták a stratégiai jelentőségű Harrar tartományi székhely körül kiépített szá­mos fontos hadállásukat. Púja Frigyes Brüsszelben Baudouin belga király teg­nap fogadta a hivatalos láto­gatáson Brüsszeliben tartózko­dó Púja Frigyes magyar kül­ügyminisztert. Az uralkodó és külügyminiszterünk a két or­szágot kölcsönösen érintő kér­désekről és időszerű nemzet­közi problémákról folytatott megbeszélést. • • Össze kell fogni minden társadalmi réteget (Folytatás az 1. oldalról) »nagy« országos ügyekben, mint amilyen legutóbb a ke­reskedelmi törvénytervezet társadalmi vitája volt. Ugyan­akkor a lakosság az olyan »kis«, a mindennapos életet érintő kérdésekről is véle­ményt mond, mint a járda­építés vagy a víz- és a csa­tornahálózat fejlesztése. Mi több: ezeken a fórumokon körvonalazódnak a települé­seket gazdagító társadalmi munkák, amelyek értéke az elmúlt ötéves tervben több milliárd forintot tett ki. — Az elmúlt hónapok nép­fronttanácskozásaiból ás össze­gezéseiből kiderül, hogy jóné- hány területen az együttmű­ködés további lehetőségei vár­nak kiaknázásra. Többek kö­zött ilyen lehetőség a közös tanácsú társközségekben élők helyzetének javítása. Ezeken a településeken, valamint az apró falvak egy részében és a tanyákon a kis lélekszám miatt nincs pártszervezet, tá­vol esik a tanács, így a lakó- területi politikai munka többnyire a népfrontcsopor­tokra vár. Az a célunk, hogy a társközségekben élők élet- körülményeit közelítsük a vá­rosokban lakókéhoz, a közle­kedésben és a helyi szolgálta­tásban egyaránt megteremtve a feltételeket. Ugyanakkor az ellentmondásos helyzetekben népfront-bizottságaink jelez­nek, segítséget kémek. Min4 például abban a községben, ahol az általános iskolát, meg­szüntették, de a gyerekek Mindannyiunk felelőssége Azearópai biztoaság és a közvélemény Földrészünk békéjének, biztonságának megóvásában fontos szerepet tölt be az európai országok közvéleménye. A hazai közvélemény tájékoztatását, mozgósítását tűzte céljául Az Euró­pai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága. E társadalmi testület tevékeny ségéről beszélgetett a Központi Sajtószolgálat munkatársa Papp Annával, a bizottság titkárával. — Milyen körülmények kö­zött és milyen céllal jött létre ez a bizottság? A meg­alakulás körülményeinek fel­vázolásához vissza kell nyúl­nunk a hatvanas évek végéig, amikor az egész földrészen nagy erővel bontakozott ki a küzdelem az európai bizton­sági konferencia összehívá­sáért É célból gyűlt össze Bécsben az európai közvéle­mény tekintélyes képviselői­nek tanácskozása, melynek részvevői kezdeményezték az európai biztonság és együtt­működés nemzetiközi bizott­ságának megalakítását. Ezzel párhuzamosan kontinensünk különböző országaiban ugyaftcsak létrejöttek ilyen testületek, s ezek között a magyar nemzeti bizottság is. Céljainknak megfelelően, te­vékenyen bekapcsolódtunk az európai biztonságért folyta­tott nemzetközi akciókba. — Melyek a bizottság itthoni tevékenységének fő céljai? — Feladatunknak tekintjük mindenekelőtt a hazai köz­vélemény tájékoztatását az európai biztonság lényeges kérdéseiről, annak bemuta­tását, hogyan érintett hazánk minden állampolgára ebben a küzdelemben. Nálunk nem a hivatalos politikával szemben kell hirdetni céljainkat, mint a NATO tagállamaiban, ha­nem az MSZMP és a kor­mány nemzetközi politikájá­ban szereplő, abban fontos helyet betöltő törekvéseket képviselünk. Ebből követke­zően az európai biztonsággal Irapcsolatos tájékoztató és felvilágosító tevékenység nemcsak a mi feladatunk, ezt fontos teendőjének te­kinti valamennyi társadalmi szervezet, és a tömegtájékoz­tatás egész hálózata. — Felvetődik a kérdési áros­kor a kormány hivatalos po­litikájának tekinti az európai enyhülésért folyó küzdelmet s a tömegeknek nem keli e cél­ból nyomást gyakorolniuk az ország vezetésére, van-e je­lentősége a közvélemény ál­lásfoglalásának? — Eine a kérdésre egyér­telműen igennel felelhetünk. A párt és a kormány a ma­ga egész tevékenységéhez, minden lépéséhez igényli a közvélemény támogatását, s ez természetszerűen vonatko­zik a külpolitikára is. A nemzetközi életben, a külön­böző fórumokon történő fel­lépéshez az ország vezetése számára ez a tömegtámogatás adja meg a szükséges hátte­ret. Nyomatékosabbá teszi szavunkat, hogy mindenki tudhatja: a Magyar Népköz- társaságnak az európai biz­tonsággal kapcsolatos meg­nyilatkozásai, lépései mögött ott áll az egész magyar nép. — Milyen formákban ég mó­don folyik ez a tevékenység? ■— Immár hagyománnyá vált, hogy bekapcsolódunk a minden év tavaszán rendezett béke és barátsági hónapok rendezvénysorozatába, s ezek keretében az Országos Béke­tanáccsal együtt európai biz­tonsági és leszerelési hetet rendezünk. Ennék során az ország különböző részein vi­tafórumokat szervezünk az európai biztonság kérdései­ről. Itt gyakran meghatáro­zott rétegek képviselői talál­koznak : Miskolcon például munkások, Győrött fiatalok, Pécsett a kultúra területién dolgozók vitatták meg kon­tinensünk különféle kérdé­seit, de sor került termelőszö­vetkezeti parasztok, kisiparo­sak stb. tanácskozásaira is. A téma nem egyszer kapcso­lódik az adott réteg speciális problémáihoz, érdeklődési köréhez, az említett pécsi vitafórumon például, az or­szágok kulturális együttmű­ködése, az úgynevezett » har­madik kosár« került napi­rendre. E fórumokon bizott­ságunk egy-egy tagja tart vi­taindítót és vezeti az eszme- csőrét. Az előbb említett körül­ményből adódóan a bizottság más szervezetekkel, szervek­kel is igyekszik együttmű­ködni, közös akciókat szer­vezni. Különféle javaslato­kat, kezdeménvezéseket is tesz. Alighanem kevesen tud­ják, hogy a televízió itthon és határainkon túl is nagy érdeklődést kiváltott nemzet­közi kerekasztal-beszél gélé­sei — amelyeken szocialista és tőkés országokból jött po­litikusok, szakemberek, új­ságírók vitatnak meg a leg­szélesebb nyilvánosság előtt különféle nemzetközi kérdé­seket — a mi javaslatunkra születtek. Szeretnénk egyes kulturális intézményekkel is közös lépéseket tenni. Elgon­dolásaink szerint hasznos lenne például közreadni epv lemezalbumot az európai né­pek dalaiból. Jav—"4’’k, hogy könyvkiadás'-"'- -’en- tesse meg az európai népek költészetének antológiáját, ez módot adna a nálunk kevés­bé ismert kulturális értékek bemutatására is. — A nemzetközi akciókban milyen módon vesz részt a magyar bizottság? Milyenek a kapcsolataink, az európai biz­tonság és együttműködés nem­zetközi bizottságával és a töb­bi nemzeti bizottsággal? — Mint már említettem: tevékenyen részt veszünk az össz-európai találkozókon, összejöveteleken. Ezenkívül gyakorta kerül sor kétoldalú véleménycserékre is. A leg­rendszeresebbé ez magyar— olasz viszonylatban vált, itt már esztendők óta évente egyszer eszmecserét rende­zünk időszerű kérdésekről. Gyakran látogatnak ide de­legációk más nemzeti bizott­ságoktól is: ez lehetőséget nyújt arra, hogy alaposab­ban tudomást szerezzenek országunknak az európai együttműködést szolgáló te­vékenységéről, s reálisan, a maga valóságában ismerjék meg hazánk életét. Mivel a nyugati propaganda ezekről általában egyoldalúan, ten­denciózusan, nem ritkán a tényeket meghamisítva szól. Ez a kapcsolat azonban fon­tos szerepet játszik abban, hogy a tőkésországok reáli­san gondolkodó személyisé­gei és rajtuk keresztül az ot­tani közvélemény képet kap­hasson a valóságos helyzet­ről, a szocialista országok békepolitikájáról. Részt vet­tünk — a szakszervezetek közreműködésével — annak a kiadványnak az elkészítésé­ben is, amely kimutatja: mi­ként hatna a fegyverkezés csökkentése az európai dol­gozók szociális helyzetére. Visszatérve egy korábbi kérdésre, hadd emeljem ki : hazánk lakossága közvetlenül is fontos szerepet tölthet be a nemzetközi közvélemény informálásában. Hiszen a sze­mélyes kapcsolatok igen szé­les körűvé váltak, milliók fordulnak meg évről évre ha­zánkban és ugyancsak mil­liók utaznak külföldre, s így sokan kerülnek személyes kapcsolatba más országok la­kóival. Beszélgetéseden nem egyszer szóba kerülnek az európai földrész helyze4ével, gongjaival összefüggő témák is. Nem mellékes, hogy e be­szélgetéseken mindannyian a tények és céljaink jó isme­retében tudiunk állást fog­lalni, véleményt mondani Bízottsápunk a maga tevé­kenységével nem utolsósor­ban ehi->ez is seCTÍ‘sé"“t k'Vá" nvúitani. iiv módon is s-"1- gá1'1”' ~~ né-ek köl­p- " — tnon­d : E’v ó-iai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának tit­kára. szállításáról nem gondoskod­tam A Ö—10 éves apróságok — a másik falu iskolájáig — naponta több kilométert gya­logoltak. Szerencsére azóta a tanács és a közlekedési vál­lalat segítsége nyomán már a múlté ez a gond. A további kihasználandó lehetőségeKet példázza a vá­rosokban tevékenykedő 17 ezer lakóbizottság is, Hiszen egy részük a szervező, a ne- ve.őmunka perifériáján mozog Sajnos azt kell mondanom, hogy sok helyütt csak nevé­ben. létezik a lakóbizottság. — A tanács és népfront kapcsolatának szinte csak tö' redékét érintettem, s hosszan sorolhatnám a tanácstagokkal közös környezetvédelmi mun­ka eredményeit, az idős em­berekről való szervezett gon­doskodásra kialakított terve­ket, a hétköznapi munkát. De részleteiben nehéz az egész együttműködést áttekinteni, hiszen kapcsolataink napról napra gazdagodnak. Nemcsak a tanácsokkal, hanem például a szakszervezetekkel is, és kö­zös mozgósításunk eredménye­ként a szocialista brigádok ma már nélkülözhetetlen se­gítői a településfejlesztési ter­vek megvalósításának. A szakszervezetek, s a népfront- mozgalom többéves és tartal­mas együttes munkája ország­szerte népszerű akciókat hí­vott életre, hogy csak az »egy üzem — egy iskola«, az »ol­vasó népért«, és az »olvasó munkásért« mozgalmat említ­sem. — A népfrontmozgalom sok­ágú gyökérrel kötődik a tár­sadalom minden rétegéhez, és számos társadalmi és tömeg­szervezettel kötött együttmű­ködési megállapodást. — A Magyar Nők Országos Tanácsával karöltve a nép­front lakóterületi nőbizottsá­gai politikai előadásokkal, ba­ráti találkozók szervezésével a közéletiségre, a tanulásra, az önképzésre és a demokratikus családi légkör meghonosításá­ra ösztönöznek. A szolgáltatá­sok helyzetének elemzésével, a fejlesztések szorgalmazásá­val, az egyenlő családi mun­kamegosztásra neveléssel pe­dig a nők közéleti ténykedé­sének elengedhetetlen feltéte­leit igyekszünk megteremteni. A nők társadalmi szerepének megítélésében általános szem­léletváltozást kell elérnünk, de nem kergetünk illúziókat, s tudjuk, hogy még sok-sok év fáradhatatlan munkája áll előttünk. Az idei tervünkben kiemelt hangsúlyt kapott kapcsolata­inknak erősítése az ifjúsággal is. A szülői munkaközössége­ken keresztül közelebb hoz­zuk egymáshoz az iskolát és a családot, ezzel is segítve az eredményes nevelést. A KISZ- szel közösen egyre inkább be­vonjuk az ifjúságot a lakóte­rületi munkába, közművelő­dési feladataink megvalósítá­sába, környezetvédelmi tevé­kenységünkbe, számítva a fiatalok lelkesedésére, tenni- akarására. A közösségi élethez lehetőséget teremtve a jövő­ben több segítséget adunk a lakóterületi ifjúsági klubok kialakításához és működésé­hez is. — Az eddigiekben már pél­dázott együttműködés mellett mozgalmunk tartalmas, érde­mi munkakapcsolatot tart minden fontos szervezettel. Az MSZBT, a SZÖVOSZ, a TIT, a Magvar Vöröskereszt és a nemzetiségi szövetségek tevékenysége része az össze­hangolt társadalmi cselekvés­nek, a feile4t szocializmusér4 folyó munkának. Az MSZMP e’vi-nolitikai útmuta+ásával dolgozó népfron4mozgalom te­hát fontos műbelve, politika* kerete a szocialista nóoi nem­zeti ecn/ség megvalósításának — mondotta befejezésül Szent- ístványi Gyuláné. Nemeslaki Tivadar 1923-1978 Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy február 7-én szívroham következtében elhunyt Nemes laki Tivadar elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, kohó- és gépipari miniszter, országgyű­lési képviselő. NemesLaki Tivadar elvtárs temetése február 14-én (ked­den) 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmoz­galmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai és munkatársai 13 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Az MSZMP Központi Bizottsága, o Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, az Országgyűlés Elnöksége Nemeslaki Tivadar a ma­gyar kommunistáknak ahhoz a nemzedékéhez tartozott, amelyet a háborús esztendők tanítottak meg helyük kivá­lasztására, hovatartozásuk vál­lalására, akik a felszabadulás után elévülhetetlen érdeme­ket szereztek a szocialista for­radalom kibontakoztatásában, az új, szocialista Magyarország megteremtéséért vívott küz­delemben. 1923-ban Tatabányán szüle­tett munkáscsaládban. Először szülővárosában dolgozott, mint bádogos- és vízvezeték-szerelő, majd az Almásfüzitői Olajfi­nomítóban helyezkedett el. Itt kapcsolódott be a munkás- mozgalomba. 1943-ban tagja lett a vasasszakszervezetnek, 1944 márciusától bekapcsoló­dott az illegális mozgalomba, a Békepárt sajtóját és röplap­jait terjesztette. Társai szóki­mondó, harcos kiállása miatt becsülték, szerették. A felszabadulással új sza­kasz kezdődött az ő életében is. Pártszervezőként majd szakszervezeti főbizalmiként, később mint az üzemi bizott­ság elnöke vett részt az al- másfüzitői olajgyár életének megújításában. 1948-tól a szakszervezetek Komárom megyei Tanácsánál töltött be fontos tisztséget. 1949-ben már a párt köz­ponti vezetőségének munka­társaként foglalkozott szak- szervezeti kérdésekkel. Később elvégezte a pártföiskolát, utá­na a pártközpontban, majd a SZOT apparátusában dolgo­zott. Az 1956-os ellenforradalom leverése után a bányászat te­rületére küldték. Olyan viszo­nyok között kellett ismét részt vennie a termelés megindítá­sában, mint a felszabadulást követő időkben. Többek kö­zött Koipárom megyében szervezte a munkát, 1958 ele­jén pedig e megye pártbizott­ságának titkárává, később pe­dig első titkárává választot­ták. Az MSZMP Vili. kong­resszusán a Központi Bizott­ság tagja lett. A megyei párt- bizottság első titkárának tisz­tét 1966-ig töltötte be, amikor a vasasszakszervezet főtitká­rává választották. Négy évvel később a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának titkára, 1973-ban főtitkárhelyettese lett. 1975. júliusában nevez­ték ki kohó- és gépipari mi­niszterré. A párt XI. kongresszusán ismét a Központi Bizottság tagjává választották. 1963 óta országgyűlési képviselő. Nemeslaki Tivadart áldozd tos munkásságáért három al­kalommal tüntették ki a Munka Érdemrend arany fo­kozatával, 1957-ben pedig megkapta a Munkás—paraszt hatalomért emlékérmet. Értesítjük vevőinket, hogy az 1/1 literes szikvíz gyártását gyáregységünk üzemeiben (Kaposvár, Fonyód, Siófok) 1978. MÁRCIUS 31-EL MEGSZÜNTETJÜK. Helyette 0,5 literes koronazáras kiszerelésű szénsavas ivóvizet hozunk forgalomba, melynek fogyasztói ára palackonként 1,50 Ft. Az 1/1 literes szikvizes göngyölegeket 1978. június 30-ig veszi vissza gyáregységünk. Nagykanizsai Sörgyár. Somogy megyei Ásványvíz* és Üdítőital Gyáregysége (17266) MEGNYITOTTUK KOZMETIKAI RÉSZLEGÜNKET Kaposvár, Május 1. u. 46. szám alatt. Nyitva: naponta 6.30-tól 21.30 óráig. SZOLGÁLTATÓIT ARI SZÖVETKEZET (17322)

Next

/
Thumbnails
Contents