Somogyi Néplap, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-07 / 32. szám

Tegnaptól Kopostáj Városközelben Hatpercenként egy targonca 'Ä tegnapi zárszámadáskor, a közgyűlés napján a sárga kocsi vezetője épp úgy elment a tejüzembe, hogy savót hoz­zon a malacoknak, mint bár­melyik más napon. Nincs egyedül a kötelességteljesítés­ben. Hasonló energiával áll­tak neki tavaly az asszonyok a jégverte kertészetet újból termővé tenni, és amikor nem tudták pótolni a május 20-i jégverés kártevését, más ága­zatból igyekeztek többet ki­hozni. Sikerrült. A két éve még mérleghiányos tsz hatmil­lió forintos nyereséggel zárta az évet. Igaz, négymilliót visz- sza kellett pótolni az ala­pokra, de a megmaradt két­millió tiszta nyereség. Toponár, Őrei, Zimány, Ré­páspuszta lakói gyűltek össze az őrei művelődési házban. Már aki befért, mert a négy községben nincs egyetlen olyan terem, amelyik elég nagy lenne. Így sokan álltak a széksorok mögött,, mások a nyitott ajtónál hallgatták vé­gig a beszámolót, a hozzászó­lásokat. Pedig ami ott elhang­zott, az nem ismeretlen már a tagság előtt. A zárszámadó közgyűlést — az egyesülés óta a tizediket — munkahelyi gyűlések, beszélgetések előzték meg, amelyeken ki-ki elmond­hatta a munkával, munka­hellyel kapcsolatos gondjait. Most az egész tagság előtt esett szó a múlt évről és ar­ról. mit terveznek, hogyan gazdálkodnak 1978-ban. Bodnár Imre elnök nem szaporította a szót — négy-öt ’épeit oldalba sűrítette be­számolóját. Többnyire azokra íz adatokra, termelési muta­tókra szorítkozott, melyek az új évet is meghatározzák. — A nagy jégverés után már biztosnak látszott, hogy a növénytermesztés vesztesé­ges lesz; 750 hektár kukorica negyedét, nagy területű búza húsz százalékát verte el a jég. Ki kellett szántani két hektár kertészei növényt. Ez­után még egy korai őszi fagy is jött a növényekre. A cu­korrépa, amely egyébként a gazdaság legjobban fizető nö­vényeinek egyike, ugyancsak kevesebbet hozott a vártnál. Az idén már alkalmazzák azt az elvet, hogy gabonaféle után minél ritkábban vesse­nek újra gabonát. Most a búza negyven százaléka még min­dig búza után kerül a földbe Az őszi vetésnél már nem így lesz. Megszüntették a teljesen gazdaságtalan szójatermesz- tést, helyette mákot vetnek. Az állattenyésztés további fellendítése céljából jövőre nyolcvankét hektárral több pillangóst vetnek. Az elemi csapás után az ál­lattenyésztés fejlesztése, gaz­daságosabbá tétele hozta meg a tsz-nek a nyereséget. Az ágazat a szarvasmarha-te­nyésztésben, a sertés- és juh­tenyésztésben egyaránt a me­gye legjobbjai közé került. A sertésszaporulat például a legmagasabbak közé tartozik : évente 19,8. Jól alakultak a sertés és a szarvasmarha hízé­konysági mutatóik is. Az ága­zat mind a sertés-, mind a szarvasmarha-értékesítésben túlszárnyalta a tervét­A bevétel lényeges része származott a tejeladásból. Eb­ben a termelőszövetkezet na­gyot lépett előre. A tervezett 2500 literes tehenenként! ho­zam 2800-ra sikerült, az idén szeretnék elérni a 3000 litert. A Haladástanyán levő magyar tarka állomány átlagosan már­is 3300 liter fölött termel. Nagy feladatok előtt áll az idén is a szövetkezet. Több milliós hitelt kell visszafizet­ni, korszerűsíteni az egyes te­lepeket, gépeket vásárolni. A pénzügyi gazdálkodást az óva­tosság jellemzi. Az idei beru­házások mellett kétmillió fo­rintot tartalékolnak, hogy jö­vőre jelentősebb fejlesztésre fordítsák, vagy éppen előre nem látható kiadásokra hasz­nálják föl. Az idei tervek között sze­repel : gépvásárlás négymillió forintért, bekötőút építése a Haladástanyára, a villamos hálózat szabványosítása a tsz egész területén, az épületek karbantartása. Hamar eltelt a délelőtt az eredmények, a hibák, a nehéz­ségek felsorolásával, a felada­tok ismertetésével. Voltak már a toponári tsz-ben viharos közgyűlések is. Most. a jó’ végzett munka nyugalma ha­tározta meg a hangulatot. Er­re utalt dr. Kovács Ferenc, a Kaposvári Városi Tanács el­nöke, alá hozzászólásában töb­bek között azt kérte a terme­lőszövetkezettől, hogy mint városközeli gazdaság. még jobban vegyen részt a megye- székhely élelmiszer-ellátásából. A tsz-elnök erre ígéretet tett. És erre utal a toponáxí tsz új neve is, melyet a köz­gyűlés tegnap fogadott el ; Ka- postáj. A név magában foglal­ja a megyeszékhely környéki községek lakóiból szerveződött közösséget, a városközelséget, a városhoz kapcsolódást. Simon Márta Valószínűleg egyetlen olyan gyár sincsen Bulgáriában, ahol ne dolgoznának a Bal- kancar vállalat sárgára fes­tett villamos targoncái. Ez az üzem, amelynek termékeit megismerték Európa' szinte minden országában, egyedül­álló eredményeket ért el. A & tanácsok zárszámadása Minden évben nagy ér­deklődés mellett tartják meg a falugyűléseket. A megye ti­zenkét képviselője a járási hivataloktól megkapta a ki­mutatást a falugyűlések helyé­ről, idejéről. Ezen kívül szá­mos községi tanács még -kü­lön meghívót is postára adott A pártszervek, a népfrontve- zetők személyesen hívták fel a képviselők figyelmét arra: a falugyűlések jó lehetőséget teremtenek, hogy találkozza­nak a választópolgárokkal, tá­jékozódjanak ott, s megismer­jék a nekik is feladatot adó gondokat Örömmel tapasztaltam a marcali járásban, hogy a fal j- gyűlések egyre fontosabb fó­rumai a közéletnek, a vezető­ség és a falu lakossága egy­mást tájékoztatja ott A ta­nácselnökök egyre jobban ki­emelték a kölcsönös bizalmat, mely a közös összefogásban, a gazdasági, a társadalmi erők egyesítésében mutatkozott meg. Azt hiszem, hogy a köz­ségek egy részében — például Balatonberény, Vörs, Lengyel­tóti — sokkal több fiatal vett részt, s mondott véleményt javasolt, mint máskor. A falugyűlésen részt vevők ölömmel fogadták a tájékoz­tatást az országgyűlés, a me­gyei képviselőcsoport, a kép­viselők munkájáról. S hogy mi jellemezte a fa­lugyűléseket? A kölcsönös tá­jékoztatás, a nyugodt hang­vételű vita. S az is; ha kér­tek valamit, egyben felaján­lották társadalmi munkájukat is. A falugyűléseket az előző­ekhez hasonlítva is elmond­ható, hogy a társközségek la­kói számára sok fontos kér­dés oldódott meg. Vörsön pél­dául óvodát adtak át, felújí­tották a klubházat, előre hoz­ták a bekötőút felújítását. Bolt és ravatalozó épült. A jelenlévők úgy nyilatkoztait, hogy nagyon sokat kaptak. Pusztaszentgyörgy Len­gyeltótihoz tartozik. Az ottani iskolás gyermekek a szék- helyközségbe járnak. Ennek ma már a szülők is örülnek. A nyugalmat azonban zavar­ja az a körülmény; számtalan tárgyalás és jó fél év után le­hetett csak megoldani, hogy autóbusszal vigyék őket az iskolába. S még mindig gon­dolt okoz, hogy a busz fél ki­lencre érkezik a faluba. A vállalat orvosolhatná a pa­naszt, hogy ez ne zavarja to­vább a tanítás rendjét. öreglakon mindenki örült az óvoda új elhelyezésének. Rögtön hozzátették azonban, hogy a gyermeklétszám ala­kulása miatt gondolni kelle­ne az új csoport befogadására, alkalmas helyiség megépíté­sére Az öreglakiak az utcák, járdák javítását, továbbépíté­sét is kérték, megígérve hoz­zá személyes munkájukat és anyagi támogatásukat. Noha nem a jelenlevő kép­viselőhöz címezték, mégis szóba került több olyan do­log, amiben segítséget kell nyújtani a községi vezetők­nek. Sok minden elhangzott a közlekedéssel, elsősorban az iskolások és a munkások uta­zásával kapcsolatban. A héví­zi járat például nem megy be Baíatonberénybe, pedig az út jó, a kocsi amúgy is eltölti az időt a balatonszentgyörgyi ál­lomáson. Az autóbusz nem megy t>e a baráti-hegyi, zömé­ben cigánytanulókért. A pusz­takovácsiaknak az a sérelmük, hogy a győri távolsági autó­busz nem áll meg az úgyneve­zett szecsei saroknál — Hó­dosháton megáll ! —, pedig ők csak közúton utazhatnak. Balatonszentgyörgyön és öreglakon az oktatás tárgyi föltételeinek javítását, a tan­termek építését is szorgalmaz­ták. Szinte minden községben nagy az igény az utak, a jár­dák felújítására, újak építésé­re, a bel- és a csapadékvíz elvezetésére, a szolgáltatás fejlesztésére. A társközségek számára ége­tően fontos az orvosi rendelé­sek számának növelése, eset­leg az arányosabb körzetek kialakítása útján is. A mar­cali járásban eltérő az orvosi körök nagysága (1200—3000 Somogyváron a nagy léiek- szám mellett az orvos négy községben, illetve településen rendel, míg a , szomszédos öreglak orvosa a sokkal ki­sebb lélekszám mellett csak egy helye». A falugyűléseken ei mondottak szinte kizárólag liözérdekűek voltak. Ez a fó­rum zárszámadás a munká­ról. Figyelmet érdemel, mennyi hasznos és előremu­tató igény, javaslat hangzott el. fiz a tanácsi fejlesztések rangsorolását is elősegíti. A tanácsok vezetőinek fi­gyelemmel kell kísérniük mindezt, hogy majd az év vé­gi falugyűlésekéin elszámolhas­sanak a feladatok végrehaj­tásáról. Mi, képviselők, szintén fon­tos munkánknak tekintjük, hogy segítsünk nekik a lakos­ságtól kapott megbízatások teljesítésében. Szokola Károlyné dr. országgyűlési képviselő Balkancar első helyen áll kontinensünkön a targonca- gyártásban, évente sok ezer ilyen hasznos kis jármű hagy­ja el üzemeinek területét,, hogy Bulgáriában és szerte a világban könnyítse az anyag- mozgatás nehéz munkáját. Bulgáriát 1957-ben bízta meg a KGST a villamos tar­goncák gyártásával. Három év­vel később, 1960-bah 3104 da­rabot gyártottak, a múlt esz­tendőben pedig már minden hatodik percben elkészült egy új, korszerű villamos targon­ca. Tizenöt évvel ezelőtt került a vállalathoz. Addig export­csomagoló volt a Mezőkernél. Egy ismerőse ajánlotta a kefe- üzemet A másfél évtized alatt megszerette a vállalatot, a munkát A többi asszonnyal együtt a legnehezebb műve­leteket' végezte a szőrüzemben. Közösségi magatartása, szóki- mandása nyomán fölfigyeltek rá, s fokról fokra újabb meg­bízatásokat kapott. Először a szakszervezetben, aztán a ka­posvári Kefe- és Műanyagipari Vállalat kapuján kívül is: hét évvel ezelőtt megválasztották tanácstagnak. Hayden Fercncné kellemes modorú, határozott asszony. Az üzemben vették föl párt­tagnak, s onnan küldték el egyéves pártiskolára. — Az 1974/75-ös tanévben végeztem. Nekem nagyon so­kat adott az iskola. Mást ne mondjak, akkor volt a XI. pártkongresszus, s mi feldol­goztuk a teljes anyagot. Kü­lönösen sok szó esett a fog­lalkozásokon a népgazdaság érdekéről. A pártiskolán azt kapták útravalóul, hogy mindenki ta­nuljon tovább, bővítse isme­reteit, szélesítse látókörét. A vállalat vezetői ugyanezt ta­nácsolták neki, s ő frissiben beiratkozott a közgazdasági szakközépiskolába. Éppen most voltak a félévi vizsgái. Jelenleg harmadikba jár, s ezt az évet különösen nehéz­nek érzi. A vizsgái mégis jól sikerültek. — A munka, a család mel­lett csöppet sem könnyű a ta­nulás. Két gyerekem van, a kislányom már a gimnázium­ba készül. Mind a ketten jó tanulók, így nincs velük prob­léma A férjem nagyon meg­értő, mindenben segit. Ö mű­vezető a Mezőgép Vállalatnál, a kísérleti üzemben. Persze elfoglaltságom nagyon sok van, így azulan néha csak megkérdik a gyerekek ; anyu, ma mikor érsz haza! Szeren­csére egy fedél alatt élünk az anyósomékkal a Vöröstelek utcában, s ők is segítenek. Haydenné a pártiskola után telepvezető-helyettes lett a kaposújlaki telepen. Jó iskola volt ez neki. Előfordult, hogy a telepvezetőt lefoglalta a tár­sadalmi megbízatása, neki azonban döntenie kellett a tá­vollétében is. S nemegyszer rázós ügyekben! Azután egy nap megint hí­vatták: Haydenné, úgy gon­dőltük, hogy a központban van szükség a munkájára, a szakismeretére. S megkapta írásban is: ő a megbízott szőr­üzemvezető. Megdobbant a szíve, hiszen maga is ott dol­gozott,több mint egy évtizedig a munkaasztaloknál. Vajon miként fogadják vezetőként. S különben is, a vállalat hu­szonöt éves történetében szin­te mindig férfiak álltak az élén, egy időszakot kivéve Tíz hónap után véglegesen kine­vezték üzemvezetőnek. A pró­bát tehát kiállta. S közben még kiváló dolgozó kitünte­tést is kapott, nem először. — Ügy érzem, hogy sike­rült tekintélyt szereznem. Most már kezdem megismerni a munka csínját-bínját. — Hasznosak-e a közgazda- ságiban tanultak? Húsz éve népi ellenőr — Akkor arra törekedett az ember, hogy minél több mun­kát vállaljon, minél, több tár­sadalmi kötelezettsége legyen. — Berek János, a Somogyi Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaság főelőadója a beszélgetés ked­véért húsz évet szaladt .vissza az időben. 1958 táján járt, amikor már a frissen szerzett tudással a birtokában tekin­tett szét a világban. — Én örültem a sok megbí­zatásnak. Az ötvenes években kevés embernek adatott meg. hogy ösztöndíjjal külföldön tanuljon. Alikor fejeztem be j az egyetemet a Szovjetunió-- ban, néhány hónapja tértem haza, és Kaposváron a hűtő­házban helyezkedtem el. Bá­nyagép építő és tervezőként végeztem, de ebben a szakmá­ban akkor nem találtam munkát. Így hazajöttem Ka­posvárra, és arra törekedtem, hogy valamilyen módon visz-v szaadjam azt, amit kaptam. Akkor alakultak a népi el­lenőrzési bizottságok. Az új szervezetnek megfelelő, iól képzett ellenőrökre volt szük­sége. — Úgy lettem tagja a NEB- nek, hogy az alaku’ó szervezet vezetői megkeresték vállala­tunkat, mondván, hogy fiatal szakemberekre van szükségük. A főnökeim engem javasol­tak, én pedig örömmel vállal­. tam. A kezdeti időszakban bi­I «álmatlanság vett körül ben­nünket. Az emberek azt hit­ték: ha valahol megjelennek a népi ellenőrök, oda azért mennek, mert valami súlyos dolog jutott a tudomásukra. Meg kellett értetnünk, hogy erről szó sincs, velük közö­sen, az ő segítségükkel szeret­nénk tiszta képet kapni a gazdálkodásról, s ha szüksé­ges, akkor közösen javítsuk ki a hibát. A NEB-nél több szakbizott­ság működött. Külön csopor­tot alkottak azok, akik az' iparban végeztek vizsgálato­kat. Berek János is ilyen terü­leten dolgozott — Jóval kevesebben vol­tunk, mint ma, évente álta­lában nyolc-tíz, sőt tizenkét vizsgálat is jutott egy emerre. Hogy melyik volt a legelső, arra nehéz emlékezni húsz év távlatából. Azért egy-két ré­gebbi vizsgálat mégis szóba ■kerül. A bejelentések igazának megvizsgálása mindig nagy feladatot ró a népi ellenőrök­re. — Nagyon sok volt a be­jelentés. Ezek többségében volt valami igazság, ám leg­többször csak egy-két száza­léknyi. Persze mindez a vizs­gálat végére derült ki. Ezért tehát különösen tapintatosan kellett eljárnunk. Figyelni kellett a helyes arányokra. Az egyik vállalatnál például a tevékenységet vizsgáltuk, ugyanakkor a vállalatvezető személyével kapcsolatos beje­lentés igazát is ellenőrizni kel­lett. Ezt azért említettem, mert nagyon kényes feladat volt. Azt hiszem, sikerült jól megoldani. Néhány év múlva ugyanoda mentem vizsgálatot tartani. Mindenki barátságo­san fogadott, segítőkészen, is­merősként, ügy éreztem, nem kellemetlen ismerősként. A népi ellenőr társadalmi tisztséget tölt be. Munkája vi­szont csak félig társadalmi. — Mivel egy vizsgálat során a vállalat dolgozóinak segítsé­ge nélkül semmire sem men­nénk, munkaidőben tartjuk a vizsgálatot. Ezért egy-egy né­pi ellenőr évente legföljebb csak háromban vehet részt. A vállalati munkámat ilyenkor munkaidő után végeztem el. — Milyen önkontrollja le­het egy népi ellenőrnek? Ho­gyan győződhet meg róla, hogy jól végezte a munkáját? •— Az egyik: tavaly kaptám emlékplakettet és jutalmat. Nagyon jóleső érzés volt. S legalább annyit jelent az em­berek megbecsülése és barát­sága. Az, hogy ha befeleztünk valahol egy vizsgálatot, akkor utána elfogadták a megállapí­tásainkat. S úgy ülnek le ve­lünk egy-egy kérdést megvi­tatni, mint az egyik szakem­ber a másikkal, vagy mint barát a baráttal. Dán Tibor — Hogyne... különösen a könyvelés, a statisztika. — Most mi foglalkoztatja legjobbaií? — Nagy az üzem feladata. A terv harmincmilliós. A gé­peink viszont elavultak, így csak jó üzemszervezéssel va­lósíthatjuk meg. Az egész kö­zösségtől, a szocialista brigá­doktól függ a terv teljesítés. Nálunk mindenki brigádtag, régi munkatársaim, úgy ér­* zem, hogy a legmesszebbme­nőkig támogatnak, lehet rájuk építeni. Van mit tennie tanácstag­ként is. Most távolabb került i a választókerületétől, a pa­naszosok azonban meg-meg- keresik. Készül a jövő hétfői városrészi fórumra, mely a Rákóczi iskolában lesz. — Mindennél többet ér ne­kem, ha érzem az embereit: megbecsülését, szeretetét, ba­rátságát és bizalmát. S még nagyobb öröm, ha sikerül se­gíteni a gondjaikon. Az em­berekért végzett munka örö­me semmi mással nem mér­hető jő érzéssel tölt el. Vasárnap sem pihent, pedig őt is »-elkapta« az influenza. A szokásos házimunkák után egész délután az 1038. számú rendeletet tanulmányozta az 1 üzemi demokráciáról, a bri- gádmozgalomróí. Szerdán lesz a brigádértékel és, s oda nem lehet felkészületlenül menni. Amikor a gyerekek meg­kérdezték, meddig búi ja még a papírjait, azzal válaszolt: az Anna Kareninát már együtt nézzük! Lajos Géza Somogy! Néplap m Asszonv az üzem élén

Next

/
Thumbnails
Contents