Somogyi Néplap, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-05 / 31. szám

Válasz cikkünkre Mindnyájunk vagyonát védjük Diszkréten — száz ember előtt címmel cikket közöltünk lapunk február 2-i számában a kaposvári Somogy Áruház­ban történt áruellenőrzés mód­szeréről egy beteg és idős fa­lusi asszony panasza alapján. Cikkírónk annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy ta­lán kevésbé feltűnő az ilyen ellenőrzés az eladótértől távo­labbi helyiségben. Szabolcsi János, a Somogy Áruház igazgatóhelyettese né­hány megjegyzést fűzött cik­künkhöz. A kereskedelmi dolgozók fontos feladata az értékesíté­sen kívül a társadalmi tulaj­don fokozott védelme. Az áru­házban naponta többször elő­forduló lopások -alkalmával a teljes diszkréció jegyében ren­dezik az ügyet, a jegyzőköny­vet pedig az eladótértől el­különített irodában veszik fel. Az áruház vezetői, dolgozói, rendés.ze udvariasan, tapinta­tosan ellenőrzik, kinél mi­lyen vásárolt áruk vannak. Ez a vásárlók érdekét is szolgálja, hiszen előfordulhat, hogy valami kimaradt a cso­magból, esetleg elcserélték az árut, sőt többet számoltak. Így előzik meg azt is, hogy fi­zetés nélkül elvigyenek bármit az áruház készletéből. Az adatok bizonyítják, mi­lyen fontos a hatékony meg­előzés: tavalyelőtt 95. tava Ív H6, az idén február 2-ig pedig tíz lopást lepleztek le a So­mogy Áruházban. A vásárlók és az áruházi dolgozók közös érdeke tehát, hogy védjük mindanyájunk vagyonát- A Somogy Áruház ezért kéri mindig — így most is — az embereket, hogy értsék meg a rendszeres el­lenőrzés szükségességét. Ilyen­kor többféle módszert alkal­maznak, s csak az egyik ezek közül a cikkben ajánlott, hogy a vásárlóval egy távolabbi helyiségben beszélgetnek. A hároméves tapasztalat szerint ugyanis sokkal kevésbé feltű­nő az ellenőrzés odabent, a pénztártól való távozás után. Egyébként mindig elnézést kérnek a zavarásért. Szabolcsi János azzal zárta levelét: senkinek sincs oka aggodalomra — hiszen nem »gyanúsított«-nak, hanem vá­sárlónak tekintik a Somogy Áruházban. P, SOMOGY NEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 31. szám. Vasárnap, 1978. február 5. Termelési rendszerek a mezőgazdaságban A tudomány az utóbbi öt­ven évben többet lépett elő­re, mint bármikor. Egy UNES- CO-fölmérés szerint az embe­ri ismeretek 1750-ig kétszere­ződtek meg; a következő két­szereződés már 150 év alatt, az újabb kétszereződés pedig ötven esztendő alatt ment végbe, 1950 óta 8—10 év alatt nő kétszeresére az ismeret- anyag — írja Sárközy Péter A rendszerszemléletű módsze­rek a mezőgazdaságban című könyvében. Ezt a páratlan mértékben gyarapodó ismeret- anyagot hasznosítani csak a tudományok szakosodásával lehet. A részegységek tevékenysé­ge helyett a mezőgazdasági munkák szervezésében és irá­nyításában ma egyre inkább az egymáshoz szervesen kap­csolódó munkafolyamatokra helyeződik a hangsúly, A kö­zelmúltban kialakult termelé­si rendszerek tapasztalatai sok eredményről adnak számot, azonban a gyakorlat jelzi a hiányosságokat is. Ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik Sárközy Péter könyve. Beve­zetőül röviden bemutatja a • • Öregek napja Barcson Hagyomány már, hogy a zárszámadó közgyűlés előtt összehívják a nyugdíjas tsz- tagokat a barcsi Vörös Csil­lag Termelőszövetkezetben. Tegnap három községben — Barcson, Darányban és Ist­vánéiban — rendeztek öregek napját. A távol lakókat autó­busszal és gépkocsival szállí­tottak az ünnepségre, ahol — miként minden évben — a termelőszövetkezet kerület- és ágazatvezetői tájékoztatták őket arról, milyen volt az év, mit terveznek jövőre? Az öre­gek napja most különösen em­léket idéző, hiszen harminc éve alakult a tsz, és bár az alapítók közül már nem sokan vehetnek részt az ünnepségen, a több mint hatszáz nyugdí­jasból csak nagyon kevesen maradtak otthon. A jól sike­rült találkozókon a tsz meg­vendégelte idős dolgozóit. Megjelent a Jelenkor Sorskorácsok Gazdag tartalommal jelent meg a Jelenkor februári szá­ma. Az irodalmi és művészeti folyóiratban ezúttal is napvi­lágot láttak somogyi, illetve a megyéből elszármazott írók, költők művei. Folytatódik Tüskés Tibor Sorskovácsok című, nagy igényű szociográ­fiája. Evvel a művel jó ha­gyományt ápol a Jelenkor: majdnem minden számában található valóságfeltáró szán­dékú írás, s rendszerint ava­tott, témájukban elmélyült szerzőktől. Verseiből publikál a Jelen­korban Kerék Imre, somogyi származású költő. Első köteté­ről, a Zöld parázsról Lator László írt recenziót a folyó­iratnak. A kaposvári Kelemen Lajos viszont Vámos Miklós Váltás című prózakötetéről publikált kritikát. A vers­anyagban szerepelnek Csorba Győző, Weöres Sándor, Páko- lizt István, Rózsa Endre, Szentmihályi Szabó Péter köl­teményei is. Kampis Miklós Tangetor cí­mű kisregényének második ré­szét közli a folyóirat februá­ri száma. Az időközben el­hunyt Gera Györgytől elbe­szélést olvashatunk, Schuleka címe. Mészöly Miklós Falusi albumképek címmel publikált prózát Mendöl Zsuzsa Czőbel Béla két festményét elemzi, Aradi Nóra Müvészetszemlélet és kritikusi hitel címmel Rózsa Gyula könyvéről írt A folyó­irat hátsó borítóján Marty» Ferenc rajzait találjuk. Megkezdték a csehszlovák építők is Az Adria kőolaj-távvezetéket Kára községtől egyelőre Enyin g'ig csehszlovák szakemberek építik. Felvételünk Kára határában készült. Lajos bácsi fizet Jórészt fiatal párokból álló Felhörpinti sörét, azután a társaság zaja tölti be az üdü- pénztárca után nyúl, s várako- lőhely éttermét. Esznek, isz- zóan tekint a konyhaajtó Je­nák, és egy-egy tréfa után ne- lé... vetés hullámzik végig az ősz- Eltelik ^ ma)d tizenöt szelőit asztalok fölött. Pincer perc a gyerekek mar minden sehol, de hat a larsasag egye- fogpiszkálót felhasználtak csó- lore bőven el van latva etellel, ^építéshez; pincér sehol. A itallal. szomszéd társaság időközben a Az egyik szabad asztalhoz felére csappant. négytagú család telepszik: férj, feleség két gyereklcel. A lur­kók egymás kezéből kapkod­ják ki az étlapot. — Apu, én ta-va-szi ser- tés-süt-tet kérek — betűzi a kisebbik. A nagyobb rögtön letromfolja: — Te észkombájn, az még tavaszról maradt. Meg­ennéd? Végre megjelenik a pincér, s mielőtt még a férj szólásra fölfelé int. ■ nyithatná a száját, már mond- [_,ajos bácsi, ja is: — Csak csontleves és marhapörkölt van tarhonyával. Minden más elfogyott. — Hát igen, késett a komp, amellyel jöttü/nk — nyugtázza kedvetlenül a férj a pincér szavait, — De azért hozza csak. — Na, indulás — fogja ké­zen két fiát az apa, ahogy a félóra is eltelik. — Bandi, ezt nem szabad — súgja ijedten a felesége, már a kijáratnál. — És fizetni ki fog? — Gyerünk — szól a férj határozottan, és tekintetével- Majd ő fizet. A F. G. Muté! a tigrisketrecben Nem mindennapi műtétet hajtottak végre a novoszi- birszki Akaigyamgorodoik akar démiai város sebészeti osztá­lyának orvosai: egy tigris ke­rült kés alá — még pedig saját ketrecében. A beteg a helyi cirkusz egyik »sztárja«, Sejtanka, az usszurial nőstény tigris volt. A vadállat lábán sérülés ‘következtében daga­nat, vérző fekély keletkezett, és a műtét elkerülhetetlenné vált, különben az értékes ál­lat könnyen elpusztulhatott volna. rendszerelmélet tudománytör­téneti előzményeit, ismerteti a rendszerszervezési módszere­ket, részletesen feldolgozza az emberközpontos termelési rendszer kialakítását, és tár­gyalja az irányítás, a vezetés módjait, társadalmi hatásait. Témájában szinte kapcsoló­dik ehhez a műhöz a Kukon- catermelési rendszerek gaz­dasági értékelése című, most megjelent könyv. A szerzők szemlélte tőé ri mutatják oe a megyék közötti területi arány módosulását, a kukorica ter­melés területi koncentrációját, ennek megfelelően a rendsze­rek kifejlődésének törvény- szerűségeit. Elemzik a külön­böző technológiával működő rendszereit költség- és jöve­delemviszonyait, nagy segítsé­get, pontos útbaigazítást adva ezzel a rendszerbe belépni kí­vánó szakembereknek. Külön érdekessége a könyvnek, hogy a hazánkban működő rendsze­rek — az IKR, a KITE, a BKR. a KSZE — képviselői tájékoztatást adnak a rend­szer továbbfejlesztéséről al­kotott elképzeléseikről. Mai tv-ajánlatunk Buséfarsang 78 »Népvándorlás« — ezzel a szóval lehetne jellemezni leg­jobban azt az áradatot, mely évek óta az év egyik februári vasárnapján Mohácsra indul. Nagyon sokan szeretnének ré­szesei lenni ennek a tömeg­ünnepélynek, akárcsak Ka­posváron a Dorottya nevével ékeskedő farsangi játékoknak. Ebben az évben azok, akik nem tudtak eljutni Mohácsra, távolról is részesei lehetnek a maszkázásnak. A pécsi körzeti tévéstúdió munkatársai ott lesznek a Kolo téren. Ma 13 óra 40 perckor Busófarsang *78 cím­mel látunk műsort a televízió­ban. Minden fontosabb moz­zanatról igyekeznek majd számot adni. Az élő közvetí­téshez szeretnék szervesbeni a Pákolitz István — pécsi köl­tő — müvéből forgatott Bu­sófarsang című kisjátékfil­met, melyet szintén a stúdió munkatársai készítettek szín­művészek közreműködésével Mohácson a közelmúltban. A műsor szerkesztője Füzes Já­nos, riporterei rajta kívül Gombár János és Pánics György. Vezető rendező: Wie- 3erman Károly. Előadássorozat a vizuális nevelésről (Tudósítónktól.) A városi tanács, a Gábor Andor Művelődési Központ, a Míg ebédelnek, a szomszédos társaságból percenként áll fel egy-egy pár, s »Majd a Lajos bácsi fizet« jelszóval megvál­nak a többiektől. — Te, ki lehet az a Lajos bácsi? — kérdezi férjétől az Salima nemzetközi élelmiszerszalon Az vidén is megrendezik a brnói vásárközpontban, feb­ruár 15-e és 22-e között a nemzetközi élelmiszerszallont. A magyár élelmiszeripari kül­kereskedelmi vállalatok már hagyományos részvevői ennek asszony, mialattt kitölti a kő-1 a szakvásárnak. így a Hun­‘ garofruct zöldség- és gyü- möleskonzervet, szárítmányo­lát a gyerekeknek, nehogy ösz- szevesszenek rajta. — Rotschild Lajos — nyeli le az utolsó falatot a fórj —. ahogy kát, friss almát, a Terimpex készételkonzerveket, tartósí­tott húsárut, mélyhűtött ba­léUzamot elnézem, romfit, «ajtfelægekeL, a Mo­nimpex borokat, pezsgőket, égetett italokat, édességet, mézet míg az Agrimpex kü­lönböző vetőmagvakat állít ki. A kiállítás a Hungexpo szervezésében jön létre. Cél­ja a magyar élelmiszeripari termékek reprezentatív be­mutatása, és az iparág sze­repének demonstrálása a KGST élelmiszeripari integrá­ciójában. A rendezvény a nagyközön­ség érdeklődésére is számot Lart. pedagógus-szakszervezet és a TIT együttes rendezésében kerül sor Nagyatádon a vi­zuális nevelést segítő, négy előadásból álló sorozatra az oktatási intézmények, szakkö­rök vezetői és a rajztanárok részére. Az első előadást csü­törtökön este tartotta a mű­velődési központban Bérces Gábor grafikusművész, a Pé­csi Tanárképző Főiskola taná­ra A rajz és a sokszorosító grafikai eljárások címmel. A sorozat részvevőinek ez­után még Soltra Elemér fes­tőművész, Pandár József ad­junktus és Pásztor Ágnes ta­nársegéd tart előadást. Ez a sorozat elősegíti az új neve­lési és oktatási terv megva­lósítását. Modern mesék INGYEN SZIKLA Azt mesélik, hogy a K rím -félszigeten, Alupka és Szimeiz között, valamikor egy vitorlához hasonló alakú, szép szikla állt. És ez a vitorlaszikla, a termé­szet e nagyszerű alkotása, állítólag egyetlen kopejká­ba sem került. Képzeljük csak el: egész szikla — és ingyen! És történt egyszer, hogy valamelyik fürdővendég letört egy darabkát az ingyen sziklából — emlé­kül. A rossz példa pedig, mint ismeretes, ragadós. Letört belőle az egyik üdülő, iftána a másik, a harmadik... És néhány év múlva a szikla eltűnt. Most ezen a helyen, a tengerparton, kis kioszkot építettek, ahol krími lát­képeket árusítanak. A vi­torlaszikla most 5 kopej­kába. kerül — levelezőla­pon. HOGYAN TŰNT EL EGY TISZTVISELŐ Azt beszélik, hogy egy bizonyos hivatalban eltűnt a dolgozószobájából az egyik gazdag tapasztala­tokkal rendelkező, öreg munkatárs. Reggel, mint mindennap, állítólag be­ment a szobájába, felhúz­ta a köriyökvédőjét és az aktákba temetkezett. Este pedig — nem jöt ki a szo­bájából. Keresték, keresték —' de nem találták meg. És csak az öreg takarí­tónő, aki egyidős volt ve­le, találta ki, hogy ezt az embert nem nyelte el a föld, hanem egyszerűen, az ajtaján kifüggesztett névtáblává lett, Az öreg takarítónő azóta minden reggel száraz ronggyal, óvatosan megtörli a név­táblát, nehogy baja essék. NYERTES SORSJEGY Azt beszélik, hogy egy bizonyos borbélyüzletben az egyik vendégnek nem volt pénze a hajnyírás ki­fizetésére. Állítólag nagy üggyel-bajjal rábeszélte a mestert, hogy a neki járó 90 kopejka helyett fogad­jon el töte egy sorsjegyet, amelynek érteke 1 rubel volt. Telt-múlt az idő, a bor­bély elfelejtette a furcsa históriát, amikor egyszer csak beállított ugyanaz a vendég, elhozta a 90 ko­pejkát és visszakérte a sorsjegyet. A borbély nyomban rájött, hogy itt valami nincs rendjén, és azt mondta, hogy a sors­jegy bizonyára a másik kabátja zsebében maradt. Este pedig hazasietett, elő­vette az újságot, megnéz­te a sorsolási táblázatot — és kiderült, hogy egy autót nyert. Másnap reggel megint megjelent a vendég. A borbéiymester udvariasan bocsánatot kért, hogy töb­bet számított a hajnyí­rásért — és 10 kopejkát visszaadott a vendégnek. ÍJ. Grigorjanc) Sums!Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő; JÁVORI BÉLA. Főszerkesztő-h. : Paál tAszló Szerkesztőség; Kaposvár, La tinea Sándor u. 2. Postacím; 7401. Telefon: 11-510, 11-5L1, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Lalinca Sándor utca 2. Postacím: 7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon; 11-516. Felelős kiadó: Doniján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünlt meg és nem küldünk visszaj Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál cs postáskézbesílőknéi. Előfizetési díj egy hónapra 20 Vt* Index: 25 967. ISSN 0133—0608. Készült a Somogy megyei Nyom­daipari Vállalat kaposvári üzemé­ben. Kaposvár. Május l. u. 111» Felelős vezető: Farkas Béla igazgató.

Next

/
Thumbnails
Contents