Somogyi Néplap, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-05 / 31. szám
Válasz cikkünkre Mindnyájunk vagyonát védjük Diszkréten — száz ember előtt címmel cikket közöltünk lapunk február 2-i számában a kaposvári Somogy Áruházban történt áruellenőrzés módszeréről egy beteg és idős falusi asszony panasza alapján. Cikkírónk annak a véleményének adott hangot, hogy talán kevésbé feltűnő az ilyen ellenőrzés az eladótértől távolabbi helyiségben. Szabolcsi János, a Somogy Áruház igazgatóhelyettese néhány megjegyzést fűzött cikkünkhöz. A kereskedelmi dolgozók fontos feladata az értékesítésen kívül a társadalmi tulajdon fokozott védelme. Az áruházban naponta többször előforduló lopások -alkalmával a teljes diszkréció jegyében rendezik az ügyet, a jegyzőkönyvet pedig az eladótértől elkülönített irodában veszik fel. Az áruház vezetői, dolgozói, rendés.ze udvariasan, tapintatosan ellenőrzik, kinél milyen vásárolt áruk vannak. Ez a vásárlók érdekét is szolgálja, hiszen előfordulhat, hogy valami kimaradt a csomagból, esetleg elcserélték az árut, sőt többet számoltak. Így előzik meg azt is, hogy fizetés nélkül elvigyenek bármit az áruház készletéből. Az adatok bizonyítják, milyen fontos a hatékony megelőzés: tavalyelőtt 95. tava Ív H6, az idén február 2-ig pedig tíz lopást lepleztek le a Somogy Áruházban. A vásárlók és az áruházi dolgozók közös érdeke tehát, hogy védjük mindanyájunk vagyonát- A Somogy Áruház ezért kéri mindig — így most is — az embereket, hogy értsék meg a rendszeres ellenőrzés szükségességét. Ilyenkor többféle módszert alkalmaznak, s csak az egyik ezek közül a cikkben ajánlott, hogy a vásárlóval egy távolabbi helyiségben beszélgetnek. A hároméves tapasztalat szerint ugyanis sokkal kevésbé feltűnő az ellenőrzés odabent, a pénztártól való távozás után. Egyébként mindig elnézést kérnek a zavarásért. Szabolcsi János azzal zárta levelét: senkinek sincs oka aggodalomra — hiszen nem »gyanúsított«-nak, hanem vásárlónak tekintik a Somogy Áruházban. P, SOMOGY NEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 31. szám. Vasárnap, 1978. február 5. Termelési rendszerek a mezőgazdaságban A tudomány az utóbbi ötven évben többet lépett előre, mint bármikor. Egy UNES- CO-fölmérés szerint az emberi ismeretek 1750-ig kétszereződtek meg; a következő kétszereződés már 150 év alatt, az újabb kétszereződés pedig ötven esztendő alatt ment végbe, 1950 óta 8—10 év alatt nő kétszeresére az ismeret- anyag — írja Sárközy Péter A rendszerszemléletű módszerek a mezőgazdaságban című könyvében. Ezt a páratlan mértékben gyarapodó ismeret- anyagot hasznosítani csak a tudományok szakosodásával lehet. A részegységek tevékenysége helyett a mezőgazdasági munkák szervezésében és irányításában ma egyre inkább az egymáshoz szervesen kapcsolódó munkafolyamatokra helyeződik a hangsúly, A közelmúltban kialakult termelési rendszerek tapasztalatai sok eredményről adnak számot, azonban a gyakorlat jelzi a hiányosságokat is. Ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik Sárközy Péter könyve. Bevezetőül röviden bemutatja a • • Öregek napja Barcson Hagyomány már, hogy a zárszámadó közgyűlés előtt összehívják a nyugdíjas tsz- tagokat a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. Tegnap három községben — Barcson, Darányban és Istvánéiban — rendeztek öregek napját. A távol lakókat autóbusszal és gépkocsival szállítottak az ünnepségre, ahol — miként minden évben — a termelőszövetkezet kerület- és ágazatvezetői tájékoztatták őket arról, milyen volt az év, mit terveznek jövőre? Az öregek napja most különösen emléket idéző, hiszen harminc éve alakult a tsz, és bár az alapítók közül már nem sokan vehetnek részt az ünnepségen, a több mint hatszáz nyugdíjasból csak nagyon kevesen maradtak otthon. A jól sikerült találkozókon a tsz megvendégelte idős dolgozóit. Megjelent a Jelenkor Sorskorácsok Gazdag tartalommal jelent meg a Jelenkor februári száma. Az irodalmi és művészeti folyóiratban ezúttal is napvilágot láttak somogyi, illetve a megyéből elszármazott írók, költők művei. Folytatódik Tüskés Tibor Sorskovácsok című, nagy igényű szociográfiája. Evvel a művel jó hagyományt ápol a Jelenkor: majdnem minden számában található valóságfeltáró szándékú írás, s rendszerint avatott, témájukban elmélyült szerzőktől. Verseiből publikál a Jelenkorban Kerék Imre, somogyi származású költő. Első kötetéről, a Zöld parázsról Lator László írt recenziót a folyóiratnak. A kaposvári Kelemen Lajos viszont Vámos Miklós Váltás című prózakötetéről publikált kritikát. A versanyagban szerepelnek Csorba Győző, Weöres Sándor, Páko- lizt István, Rózsa Endre, Szentmihályi Szabó Péter költeményei is. Kampis Miklós Tangetor című kisregényének második részét közli a folyóirat februári száma. Az időközben elhunyt Gera Györgytől elbeszélést olvashatunk, Schuleka címe. Mészöly Miklós Falusi albumképek címmel publikált prózát Mendöl Zsuzsa Czőbel Béla két festményét elemzi, Aradi Nóra Müvészetszemlélet és kritikusi hitel címmel Rózsa Gyula könyvéről írt A folyóirat hátsó borítóján Marty» Ferenc rajzait találjuk. Megkezdték a csehszlovák építők is Az Adria kőolaj-távvezetéket Kára községtől egyelőre Enyin g'ig csehszlovák szakemberek építik. Felvételünk Kára határában készült. Lajos bácsi fizet Jórészt fiatal párokból álló Felhörpinti sörét, azután a társaság zaja tölti be az üdü- pénztárca után nyúl, s várako- lőhely éttermét. Esznek, isz- zóan tekint a konyhaajtó Jenák, és egy-egy tréfa után ne- lé... vetés hullámzik végig az ősz- Eltelik ^ ma)d tizenöt szelőit asztalok fölött. Pincer perc a gyerekek mar minden sehol, de hat a larsasag egye- fogpiszkálót felhasználtak csó- lore bőven el van latva etellel, ^építéshez; pincér sehol. A itallal. szomszéd társaság időközben a Az egyik szabad asztalhoz felére csappant. négytagú család telepszik: férj, feleség két gyereklcel. A lurkók egymás kezéből kapkodják ki az étlapot. — Apu, én ta-va-szi ser- tés-süt-tet kérek — betűzi a kisebbik. A nagyobb rögtön letromfolja: — Te észkombájn, az még tavaszról maradt. Megennéd? Végre megjelenik a pincér, s mielőtt még a férj szólásra fölfelé int. ■ nyithatná a száját, már mond- [_,ajos bácsi, ja is: — Csak csontleves és marhapörkölt van tarhonyával. Minden más elfogyott. — Hát igen, késett a komp, amellyel jöttü/nk — nyugtázza kedvetlenül a férj a pincér szavait, — De azért hozza csak. — Na, indulás — fogja kézen két fiát az apa, ahogy a félóra is eltelik. — Bandi, ezt nem szabad — súgja ijedten a felesége, már a kijáratnál. — És fizetni ki fog? — Gyerünk — szól a férj határozottan, és tekintetével- Majd ő fizet. A F. G. Muté! a tigrisketrecben Nem mindennapi műtétet hajtottak végre a novoszi- birszki Akaigyamgorodoik akar démiai város sebészeti osztályának orvosai: egy tigris került kés alá — még pedig saját ketrecében. A beteg a helyi cirkusz egyik »sztárja«, Sejtanka, az usszurial nőstény tigris volt. A vadállat lábán sérülés ‘következtében daganat, vérző fekély keletkezett, és a műtét elkerülhetetlenné vált, különben az értékes állat könnyen elpusztulhatott volna. rendszerelmélet tudománytörténeti előzményeit, ismerteti a rendszerszervezési módszereket, részletesen feldolgozza az emberközpontos termelési rendszer kialakítását, és tárgyalja az irányítás, a vezetés módjait, társadalmi hatásait. Témájában szinte kapcsolódik ehhez a műhöz a Kukon- catermelési rendszerek gazdasági értékelése című, most megjelent könyv. A szerzők szemlélte tőé ri mutatják oe a megyék közötti területi arány módosulását, a kukorica termelés területi koncentrációját, ennek megfelelően a rendszerek kifejlődésének törvény- szerűségeit. Elemzik a különböző technológiával működő rendszereit költség- és jövedelemviszonyait, nagy segítséget, pontos útbaigazítást adva ezzel a rendszerbe belépni kívánó szakembereknek. Külön érdekessége a könyvnek, hogy a hazánkban működő rendszerek — az IKR, a KITE, a BKR. a KSZE — képviselői tájékoztatást adnak a rendszer továbbfejlesztéséről alkotott elképzeléseikről. Mai tv-ajánlatunk Buséfarsang 78 »Népvándorlás« — ezzel a szóval lehetne jellemezni legjobban azt az áradatot, mely évek óta az év egyik februári vasárnapján Mohácsra indul. Nagyon sokan szeretnének részesei lenni ennek a tömegünnepélynek, akárcsak Kaposváron a Dorottya nevével ékeskedő farsangi játékoknak. Ebben az évben azok, akik nem tudtak eljutni Mohácsra, távolról is részesei lehetnek a maszkázásnak. A pécsi körzeti tévéstúdió munkatársai ott lesznek a Kolo téren. Ma 13 óra 40 perckor Busófarsang *78 címmel látunk műsort a televízióban. Minden fontosabb mozzanatról igyekeznek majd számot adni. Az élő közvetítéshez szeretnék szervesbeni a Pákolitz István — pécsi költő — müvéből forgatott Busófarsang című kisjátékfilmet, melyet szintén a stúdió munkatársai készítettek színművészek közreműködésével Mohácson a közelmúltban. A műsor szerkesztője Füzes János, riporterei rajta kívül Gombár János és Pánics György. Vezető rendező: Wie- 3erman Károly. Előadássorozat a vizuális nevelésről (Tudósítónktól.) A városi tanács, a Gábor Andor Művelődési Központ, a Míg ebédelnek, a szomszédos társaságból percenként áll fel egy-egy pár, s »Majd a Lajos bácsi fizet« jelszóval megválnak a többiektől. — Te, ki lehet az a Lajos bácsi? — kérdezi férjétől az Salima nemzetközi élelmiszerszalon Az vidén is megrendezik a brnói vásárközpontban, február 15-e és 22-e között a nemzetközi élelmiszerszallont. A magyár élelmiszeripari külkereskedelmi vállalatok már hagyományos részvevői ennek asszony, mialattt kitölti a kő-1 a szakvásárnak. így a Hun‘ garofruct zöldség- és gyü- möleskonzervet, szárítmányolát a gyerekeknek, nehogy ösz- szevesszenek rajta. — Rotschild Lajos — nyeli le az utolsó falatot a fórj —. ahogy kát, friss almát, a Terimpex készételkonzerveket, tartósított húsárut, mélyhűtött baléUzamot elnézem, romfit, «ajtfelægekeL, a Monimpex borokat, pezsgőket, égetett italokat, édességet, mézet míg az Agrimpex különböző vetőmagvakat állít ki. A kiállítás a Hungexpo szervezésében jön létre. Célja a magyar élelmiszeripari termékek reprezentatív bemutatása, és az iparág szerepének demonstrálása a KGST élelmiszeripari integrációjában. A rendezvény a nagyközönség érdeklődésére is számot Lart. pedagógus-szakszervezet és a TIT együttes rendezésében kerül sor Nagyatádon a vizuális nevelést segítő, négy előadásból álló sorozatra az oktatási intézmények, szakkörök vezetői és a rajztanárok részére. Az első előadást csütörtökön este tartotta a művelődési központban Bérces Gábor grafikusművész, a Pécsi Tanárképző Főiskola tanára A rajz és a sokszorosító grafikai eljárások címmel. A sorozat részvevőinek ezután még Soltra Elemér festőművész, Pandár József adjunktus és Pásztor Ágnes tanársegéd tart előadást. Ez a sorozat elősegíti az új nevelési és oktatási terv megvalósítását. Modern mesék INGYEN SZIKLA Azt mesélik, hogy a K rím -félszigeten, Alupka és Szimeiz között, valamikor egy vitorlához hasonló alakú, szép szikla állt. És ez a vitorlaszikla, a természet e nagyszerű alkotása, állítólag egyetlen kopejkába sem került. Képzeljük csak el: egész szikla — és ingyen! És történt egyszer, hogy valamelyik fürdővendég letört egy darabkát az ingyen sziklából — emlékül. A rossz példa pedig, mint ismeretes, ragadós. Letört belőle az egyik üdülő, iftána a másik, a harmadik... És néhány év múlva a szikla eltűnt. Most ezen a helyen, a tengerparton, kis kioszkot építettek, ahol krími látképeket árusítanak. A vitorlaszikla most 5 kopejkába. kerül — levelezőlapon. HOGYAN TŰNT EL EGY TISZTVISELŐ Azt beszélik, hogy egy bizonyos hivatalban eltűnt a dolgozószobájából az egyik gazdag tapasztalatokkal rendelkező, öreg munkatárs. Reggel, mint mindennap, állítólag bement a szobájába, felhúzta a köriyökvédőjét és az aktákba temetkezett. Este pedig — nem jöt ki a szobájából. Keresték, keresték —' de nem találták meg. És csak az öreg takarítónő, aki egyidős volt vele, találta ki, hogy ezt az embert nem nyelte el a föld, hanem egyszerűen, az ajtaján kifüggesztett névtáblává lett, Az öreg takarítónő azóta minden reggel száraz ronggyal, óvatosan megtörli a névtáblát, nehogy baja essék. NYERTES SORSJEGY Azt beszélik, hogy egy bizonyos borbélyüzletben az egyik vendégnek nem volt pénze a hajnyírás kifizetésére. Állítólag nagy üggyel-bajjal rábeszélte a mestert, hogy a neki járó 90 kopejka helyett fogadjon el töte egy sorsjegyet, amelynek érteke 1 rubel volt. Telt-múlt az idő, a borbély elfelejtette a furcsa históriát, amikor egyszer csak beállított ugyanaz a vendég, elhozta a 90 kopejkát és visszakérte a sorsjegyet. A borbély nyomban rájött, hogy itt valami nincs rendjén, és azt mondta, hogy a sorsjegy bizonyára a másik kabátja zsebében maradt. Este pedig hazasietett, elővette az újságot, megnézte a sorsolási táblázatot — és kiderült, hogy egy autót nyert. Másnap reggel megint megjelent a vendég. A borbéiymester udvariasan bocsánatot kért, hogy többet számított a hajnyírásért — és 10 kopejkát visszaadott a vendégnek. ÍJ. Grigorjanc) Sums!Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő; JÁVORI BÉLA. Főszerkesztő-h. : Paál tAszló Szerkesztőség; Kaposvár, La tinea Sándor u. 2. Postacím; 7401. Telefon: 11-510, 11-5L1, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Lalinca Sándor utca 2. Postacím: 7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon; 11-516. Felelős kiadó: Doniján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünlt meg és nem küldünk visszaj Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál cs postáskézbesílőknéi. Előfizetési díj egy hónapra 20 Vt* Index: 25 967. ISSN 0133—0608. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Május l. u. 111» Felelős vezető: Farkas Béla igazgató.
