Somogyi Néplap, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-05 / 31. szám

• IT•' ! - •• ’ ' V >~> "is VILÄG PROLETÁRJAI, E G y E S ü L J EIE K J K. /-»’V Ara: 1 forint Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA *1 T • XXXIV. évfolyam 31. szám 1978. február 5., vasárnap A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1977. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről I. A fő előirányzatok teljesítése Xz 1977. évi népgazdasági terv azt írta elő, hogy a ha­tékonyság erőteljes javulása alapján gyorsuljon a termelés növekedési üteme; a belföldi felhasználás is nagyobb mér­tékben nőjön az előző évinél; a termelés és a felhasználás növekedésének mértéke tegye lehetővé a behozatali több­let csökkenését. A nemzeti jövedelem 1977- Iben az előirányzott 6—6,5 szá­zaléknál nagyobb mértékben, 7,5—8 százalékkal nőtt, elérte a mintegy 480 milliárd forin­tot. A fejlődés üteme az ága­zatok többségében gyorsabb volt az előző évinél. A terme­lés növekedése teljes egészé­ben a termelékenység emelke­déséből származott. Az elért eredményekhez hozzájárult a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­nak tiszteletére széles körben kibontakozott szocialista mun­kaverseny. A belföldi felhasználás is nagyobb mértékben nőtt az előző évinél és a tervezettnél. A fogyasztás az előirányzott 3,7—4 százalékkal szemben 4— 4,5 százalékkal emelkedett. A felhalmozás növekedése lé­nyegesen nagyobb volt, mint a fogyasztásé, s ez elsősorban abból adódott, hogy a beru­házások nagysága a tervezed 4—5 százaléknál jóval gyor­sabban, 13 százalékkal nőtt A belföldi felhasználáson be­lül az előző évekhez képest növekedett a felhalmozás ará­nya; 73 százalék jutott fo­gyasztásra és 27 felhalmozás­ra. A fogyasztás és felhalmozás értéke együttvéve meghaladta a nemzeti jövedelmet. Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy a nem szocialista orszá­gokból behozott cikkek ára gyorsabban emelkedett, mint az oda kivitt termékeinké. A különbözeiét a tervezettnél és az előző évinél is nagyobb behozatali többlet fedezte. A nípsazdanág 1*77. évi fejlődésén i*k fflhh mntatészámal Terv az 1976. év Tény százalékában Nemzeti jövedelem 10« —106,5 107,5—108 Ipari termelés 106 106,8—107 Építőipari termelés Mezőgazdasági termékek terme­lése az 1977. évi az 1975. »5 —10« 10« százalékában Egy lakosra jutó átlagé« noml­wi — in 1« — iriA nál jövedelem Egy keresőre jutó á ti ago« 107,5—10« 108,5 nominal kereset 106,5—107 1073 Fogyasztói árindex 103^—104 1033 Egy lakosra jutó reáljövedelem 103,5—104 1043 Egy keresőre jutó reálbér 102,5—103 103,5 A lakosság összes fogyasztó»« Kiskereskedelmi áruforgalom 103,7—104 104 —104,5 összehasonlítható árakon A szocialista szektor beruházásai 104,4 w; (folyó árakon) milliárd Ft 164 m3 Lakásépítés, 1000 db 88,0 .*> II. Ipar — építőipar A szocialista ipar bruttó termelése 1977-ben az elő­irányzott 6 százalékkal szem­ben 6,8—7 százalékkal nőtt- A termelés növekedése — a ked­vező mezőgazdasági eredmé­nyekkel összefüggésben — az élelmiszeriparban volt a leg­nagyobb, 9,7 százalék. Ezen belül az átlagosnál gyorsab­ban emelkedett a húsipar, a baromfi- és tojásfeldolgozó ipar, a tejipar és a növény­olajipar termelése. Élelmiszer- ipar nélkül számítva az ipari termelés lényegében a terve­zett mértékben, 6,1 százalék­kal nőtt. Az átlagosnál na­gyobb mértékben növelte ter­melését a villamosenergia-ipar 8,4 százalékkal, a gépipar 7,5 százalékkal és a vegyipar 6,9 százalékkal. A gépipari ágaza­tok közül a villamosgép- és készülék, a híradás- és vá­kuumtechnikai ipar, valamint a műszeripar 11—13 százalék­kal termelt többet az 1976. évinél. A legnagyobb gépipa­ri ágazatok közül a közleke­dési eszközök gyártása 7,5 százalékkal, a gépeik és gépi berendezések gyártása 6,2 szá­zalékkal emelkedett. Az építő­anyagipar termelése 6,1 száza­lékkal nőtt A bányászat a kohászat és a .könnyűipar termelésnövekedése 4,0—4,2 százalék között volt. A köny- nyűiparon belül jelentősen nőtt a papír- és nyomdaipar termelése, a textilruházati iparé 1,9 százalékkal emelke­dett A termelés élénkülésében az export bővülésének és a beruházások növekedésének volt legnagyobb a szerepe. Az ipar külkereskedelmi célokra 15 százalékkal, beruházások­ra 14 százalékkal több termé­ket értékesített, mint 1976- ban. A fogyasztásicikk-keres- kedelemnek eladott termékek mennyisége viszonylag mérsé­kelten nőtt Az ipar anyagellátása álta­lában kielégítő volt, s ehhez az 1976. évinél jóval nagyobb anyágimport is hozzájárult. Az ipari termékszerkezet korszerűsödésében 1977-ben is elsősorban a központi fejlesz­tési programoknak volt jelen­tős szerepük. A közúti jármű- fejlesztés kapcsán tovább nőtt a közúti járművek és részegy­ségeik gyártásának aránya. Űjabb számítógép típusok ter­melését kezdték meg. A pet­rolkémiai program folyama­tos megvalósításával dinami­kusan nőtt az etilén, a pro­pilén és a műanyagok (első­sorban. a polietilén), továbbá a szintetikus alapú vegyi szálak termelése. A központi fejlesztési programokon túl­menően az ipar más ágaiban is történt előrehaladás a ter­mékszerkezet fejlesztésében, többek között a hűtőgépgyár­tásban. a híradás- és vákuum- technikai iparban, az orvosi műszergyártásban, a beton- elemgyártásban és a gyógy­szeriparban. Az iparvállalatok 1977-ben is több új licencet honosítot­tak meg, amelyek új termé­kek gyártását, másutt már bevált korszerű gyártási el­járások megvalósítását moz­dították elő. Folytatódott az ipar műszaki színvonalának korszerűsödése. Nőtt a mun­kák gépesítése, a termeléke­nyebb, új gépek és berende­zések aránya. Az ipari ter­mékszerkezet fejlesztése azonban nem volt elég gyors ahhoz, hogy lehetőséget te­remtsen a versenyképes, gaz­daságosan értékesíthető ter­mékek termelésének nagyobb mértékű növeléséhez. A szocialista ipar éves át­lagban 1 688 400 főt foglalkoz­tatott, 3800 fővel, 0,2 száza­lékkal kevesebbet, mint 1976- ban. A létszámcsökkenés a bányászatban, a vegyiparban és a könnyűiparban az átla­gosnál nagyobb volt A ter­melékenység a termelést meg­haladóan, 7—7,2 százalékkal emelkedett. Az 1977. évi befejezésre, il­letve üzembe helyezésre ter­vezett ipari nagyberuházások többsége az év végéi g megva­lósult, és ezzel ,nőtt az ipar kapacitása. Az almásfüzitői timföldgyárban az évi timföld termelési kapacitás 40 ezer tonnával, 5 százalékkal bővült A nyírád—deáki bauxitbá­nyánál 350 ezer tonna bauxit termelési kapacitás üzembe helyezése megtörtént. A Tiszai Hőerőmű beruházása a villa­mos erőművek teljesítőképes­ségét csaknem 430 mW-tai, 10 százalékkal bővítette. Az ózd kohászati üzemekben "— a gyorsítási programnak megfe­lelően — megvalósult az acél­termelés szempontjából leg­jelentősebb termelő egység üzembe helyezése. A Magyar Viscasagyár nagyberuházása a műszáltermelő kapacitást évi 6000 tonnával növelte. A Simontornyai Bőrgyár bővíté­se részben megtörtént. A kö­töttárugyár nagyberuházá­sainak keretében Budapesten, Debrecenben, Mátészalkán és Kiskunhalason jelentős terme­lési kapacitásokat helyeztek üzembe. Néhány fontosabb termék termelés« Az T977. évi termelés mennyisége Az 1977. év az 1976. év százalékában Az építőipari termelés a tervezett ütemben, az előző évinél nagyobb mértékben, kb. 6 százalékkal nőtt. Az állami építőipari vállalatok termelé­se 6,9 százalékkal, az építő­ipari szövetkezeteké kismér­tékben emelkedett. A foglal­koztatottak száma valamivel csökkent, a termelés növeke­dése teljes egészében a mun­katermelékenység emelkedé­séből származott. Az építőiparban folytatódott a, korszerű építési mosok tér­hódítása, javult a gépesített­ség. A terven felüli nagymér­tékű keresletnövekedést azon­ban az építőipar adott kapa­citása és szerkezete nem tud­ta kielégíteni. III. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés a tervvel összhangban, 1975- höz képest 7—7,5 százalékkal nőtt. 1976-hoz viszonyítva a növekedés 10—11 százalékos. Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek kb. 12 százalékkal, a háztáji és kisegítő gazdaságok mintegy 7—8 százalékkal ter­meltek többet, mint egy év­vel korábban. A termelés nö­vekedése lehetővé tette a la­kosság jó élelmiszerellátását és a kivitel bővítését is. » 1977-ben 5,3 millió tonna búza termett, valamivel több, mint egy évvel korábban. A többletmennyiség a hozamnö­vekedésből származott, a bú­za vetésterülete kisebb volt az előző évinél. A hektáron­kénti átlagtermés 40,5 q volt, 1,7 q-val több az eddigi leg­magasabb 1976. évinél. Kuko­ricából, az előző évinél vala­mivel kisebb területen, majd­nem 1 millió tonnával több, összesen 6 millió tonna ter­mett. A hektáronkénti átlag­termés 46,8 q volt, 23 száza­lékkal nagyobb, mint 1976- ban. A tervnek megfelelően a zöldség, a burgonya és a gyümölcstermelés erőtelje­sen fejlődött. Zöldségből és burgonyából az előző évinél 20 százalékkal többet takarítot­tak be, hasonló mértékben növekedett az alma- és a szőlőtermés is. A cukorrépa termésmennyisége valamivel kevesebb, a répa cukortartal­ma nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A sertésállomány továbbra is magas szinten maradt, és az év végén 7,8 millió volt (Folytatás a 2. oldalon) Bukarest közelében építették fel ezt a hatalmas Oveghás- várost. Ez virágokkal és zöldséggel látja el a román fővá­ros lakóit, de jut a termésből exportra is. (Fotó: AGERPRESS — MTI — KS) Fejlesztik a zöldségtermesztést Ali Nasszer Mohammed befejezte moszkvai látogatását Négynapos hivatalos látoga­tása befejeztével elutazott tegnap Moszkvából Ali Nasz- szer Mohammed Hasszani, a Nemzeti Front egyesített po­litikai szervezet politikai bi­zottságának tagja, a Jemeni Népi Demokratikus Köztár­saság miniszterelnöke. A dél-jemeni miniszterel­nök kormányküldöttség élén a szovjet kormány meghívására tett hivatalos látogatást a Szovjetunióban. A szovjet és dél-jemeni ál­lami zászlókkal fellobogózott vnukovói repülőtéren Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, K» rill Mazurov, a miniszterta­nács elnökének első helyette­se, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagjai, valamint más szovjet vezetők búcsúz­tatták a Jemeni NDK minisz­terelnökét és kíséretét. Ali Nasszer Mohammed Hasszani, a Nemzeti Front Egyesített politikai Szervezete Politikai Bizottságának tagja a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke szombaton a Szovjetunióból való elutazása előtt az alábbi nyilatkozatot adta a TASZSZ tudósítójának: »A Szovjetunióban tett lá­togatásunkat siker koronázta. | A látogatás eredményei össz­hangban vannak a két baráti | nép érdekeivel. A látogatás pozitív mérlege a Szovjetunió irántunk táplált jóindulatá­nak gyakorlati következmé­nye, a népeink közötti barát­ság megszilárdítására irányu­ló törekvésének eredménye.-“ »Leopyid Brezsnyevvel foly­tatott megbeszélésünk, az SZKP és a szovjet kormány más vezetőivel való találko- zásiainak és tárgyalásainak a barátság és a szívélyesség szellemében, a kölcsönös meg­értés légkörében és a proletár internacionalizmus jegyében zajlottak le — mondotta a dél-jemeni kormányfő. Az európai és a közel-keleti hely­zetről, Afrika szarvának és Afrika déli részének problé­mairól, s valamint egyéb fe­szült* eggócokról folytatott esz­mecserék a nézetek és véle­mények egybeeséséről tanús­kodtak. Mindkét fél ügy véli, hogy sokoldalúan támogatni kell » nemzetközi enyhülés folyamatát, és fel kell szá­molni a feszültség tűzfészkeit.« »Szilárd meggyőződéssel ál­líthatjuk, hogy a látogatás po­zitív hatást gyakorol az együttműködés különböző te­rületeire és lehetővé fogja tenni a népeink közötti bará’- ság további megszilárdítását és fejlesztését« —- hangoztat­ta befejezésül Ali Nasszer Mo­hammed Hasszani. Pihenőnap a Szaljuton Az üzemanyag-áttöltés nagy figyelmet igénylő munkája után szombatra pihenőnapot kapott a Szaljut—6. űrállomás kéttagú személyzete. Jurij Ro- manyenko és Georgi Grecsko nyolcadik hetét kezdi meg a világűrben, s eddig kifogásta­lanul teljesítette igen sok új elemet magába foglaló felada­tát. A Szaljut—6. útját való­ban az újdonságok sorozata jellemzi: a két űrhajósnak például első ízben volt alkal­ma kipróbálni az új »hátsó** bejáratot, első alkalommal fo­gadtak látogatókat a világűr­ben, első ízben kapcsolódott űrállomásukhoz automatikus teherszállító űrhajó, elsőnek hajtottak végre üzemanyag- áttöltést az űrállomáson. A pihenés persze nem tel­jes: a Szaljut—6. személyze­tének ezeken a napokon is van munkája. Minden reggel, így a pihenők reggelén is, el- ellenőrizniük kell az .űrállo­más és a hozzája kapcsolt űr­hajóik műszereinek, berende­zéseinek működését — ez ál­talában legalább negyven-öt- ven perces feladat. A pihenő programjában szerepel a szo­kásosnál több testedzés is — az űrállomás »futópályáján« — a végtelen szalagon — és a szobakerékpáron. A legfon­tosabb programpont azonban a két űrhajós számára a pi­henőnapokon: beszélgetés a családtagokkal, akik ilyenkor a földi irányító központból léphetnek kapcsolatba Roma- nyenkóval és Grecskóval. A Szaljut—6. személyzeté­nek soron következő nagyobb feladata: a Progressz—1. te­herszállító űrhajó lezárása, előkészítése a szétkapcsolásra, illetve az űrhajó automatikus eltávolítására. Púja Frigyes Belgiumba Púja Frigyes külügyminisz­ter Henri Simonét belga kül­ügyminiszter , meghívására február 6-án hivatalos látoga­tásra Belgiumba utazik. (MTI) Villamos energia, milliárd kWo Szén, millió tonna Kőolaj, millió tonna Földgáz, milliárd köbméter Acél, millió tonna Hengerelt acél, minid tonna Bauxit, millió tonna Timföld, ezer tonna Aluminium félgyártmány; ezer tonna Tégla, milliárd darab Cement, millió tonna Kénsav, ezer tonna Műtrágya, hatóanyagban; ezer tonna Növényvédőszer, hatóanyagban ezer tonna Műanyagok, ezer tonna Vegyiszálak, ezer tonna Autóbusz, ezer darab Számítástechnikai termékek; folyó áron, milliárd fi. Rádió, ezer darab Televízió, ezer darab Hűtőszekrény, ezer darab Mosógép, ezer darab Centrifuga, ezer darab Pamutszövet, millió négyzetméter Gyapjúszövet, millió négyzetmét< Kötött alsó- és felsőruha, ezer tonna Cipő, millió pár Fogyasztói tej, míTtló ffter Csontos nyershús, ezer tonna Vágott ' baromfi, ezer tonna Napraforgóolaj, ezer tonna Sör, millió hektoliter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents