Somogyi Néplap, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-04 / 30. szám
i ursangolás — minden mennyiségben Megérkezett Karnevál Hogyan is volt régen ? A farsangnak nagyon régi hagyományai vannak sok országban, így hazánkban is. Történeti adataink jóval többet árulnak el róla, mint a lobbi népszokásról. Ennek fő oka, hogy a farsang dolgában a katolikus és a protestáns egyházak kezdettől fogva egy véleményen voltak: a farsang az ördög ünnepe, amikor a féktelen emberi indulatok felszabadulnak, »amikor világi énekekkel, tánccal telik meg a falu és a város«. így tehát érthető, hogy a farsangi mulatozás »veszélyei« ellen valamennyi hazai egyház meg- kondította a vészharangot; ez a téma bőven adott teret — írásban és prédikációkban egyaránt — papioknak, egyházi íróknak évszázadokon át. „Akkor isznak az emberek...” Régóta találunk írásos utalásokat az egyházak által oly sűrűn elítélt maskarákra, »álorcás alakoskodásokra«. .Szokásban volt tréfás párviadalokat rendezni a városokban. Egy ilyenre utal az ismert Magyar Simplicissimus Is a XVII. századból: »Húshagyó kedd éjszakáján a mészároslegények egyebek közt különös tréfákat szoktak csinálni Kötelet húznak a vendéglőtől a másik oldalon fekvő őrházig, amelynek közepére egy fonallal jól összekötözött libát akasztanak a lábánál fogva. A legények nye- regtelen lovon futtatnak el a kötél alatt, s igyekszenek elkapni a liba nyakát. A kapkodás és a nyamgalás mindaddig tart, amíg valamelyiküknek nem sikerül a lúd fejét leszakítania. Ez aztán hirtelen elvágtál vele és jól elrejti. A többiek meg űzőbe veszik, és igyekeznek tőle elragadni. Az, aki a fejet elvitte, egy évig főlegény, és a mesterségbeliek között különös kiváltságokat élvez.« Ugyancsak ebből a történelmi forrásból tudjuk, hogy ► egyéb tréfák között a párviadalt is megengedik a nőtlen legényeknek, és akármelyik kérkedő kihívhatja a másikat egy szál kopj ára vagy lándzsatörésre, a következő módon. A dolgot egy forint lefizetésével a városbírónál kell lejelenteni. Ha ez megtörtént, a bíró kötelezi őket. hogy egymással ne kötekedjenek, se meg ne hátráljanak húshagyóig, amikorára a lándzsatö- rés határnapja ki van tűzve. A kijelölt ideig mindegyik elláthatja magát vérttel, páncéllal, jó lóval. A kopját vagy lándzsát — persze, vashegy nélkül — a felsőbbség adja, • ■árforma hosszúságban és csalafintaság kizárásával. Amikor odanyújtották nekik a kopját, két oldalról, megfelelő irányban egymásnak rohannak. Nyereg nincs a lovon. Aki a másikat a lóról lelöki, az győz. Gyakori eset, hogy jókora husáng is van náluk, s az, aki ellenfelét földre terítette, leugrik lováról, és a másikat alaposan végig veri. Bizony, megtörténik, hogy némelykor a kihívó kapja a legtöbb ütésf és hozzá a csúfságot.« A fő hangsúly egyébként farsangkor — mint ahogyan azt Holtai Gáspár (az ismert protestáns prédikátor és író) a XVI. században fel is panaszolja — az evésen, iváson van: »Akkor isznak az emberek, tobzódnak, lakoznak és külemb-külembféle hiábavaló költséget művelnek.« „Ezt a ronda játékot láttam’’ Farsangkor szokásban volt a halottas tánc vagy játék is. A már említett Magyar Simplicissimus szerzőjéé a szó: »Más alkalommal egy magyar városban láttam egy temetés alkalmából különös táncot. Egy ember lefeküdt a szoba közepére, kezét, lábát elnyújtotta, arcát zsebkendővel betakarta, teljesen mozdulatlan. Erre megrendelték a muzsikusnál, fújja csak a dudán a halottas táncot. Mihelyt rákezdték, körüljárta néhány férfi és nő énekelve, félig pedig siránkozva a fekvő fickót, összetették a kezét a mellén, összekötötték a lábát, hol a hasára, hol pedig a hátára fordították, s mindenféle játékot űztek vele. Nagyon utálatos látvány volt, mert a legény meg sem rezdült, hanem megmeredten állt, úgy, ahogy a többiek a tagjait igazították.« E különös szokásról mások is megemlékeztek. A források szerint ilyesfajta halottas játékot többfelé még a legutóbbi időkben is rögtönöztek. Morvay Péter 1951-ben megjelent tanulmányaiban megjegyzi, hogy az ilyen farsangi lakodalmas játék szövegét nemigen publikálták még, azon egyszerű okból, hogy nem tűr nyomdafestéket. Ö maga a Békés megyei Körösnagyhar- sányban gyűjtött a 76 esztendős Bitó Gergelytől egy ilyen temetéses játékot, amelyet farsangkor, lakodalom alkalmából szoktak előadni. A törvénykezés után a főhőst »akkurátusán; felakasztották, azután kivitték a konyhába, lefektették a ravatalra. A násznép felöltözött papnak, a halott feleségének, családjának, kántornak. A pap kezében egy nagy tőzeg gané helyettesítette a bibliát. Következett a Már jelentkeznek a nyári vendégek Már a téli napokban jelent- eznek a Balaton nyári ven- égei. A Balaton-parti szállo- ák, motelek és kempingek ezetői a szezon előtt úgy vétkednek, hogy az idén tovább övekszik a Balaton külföldi irzsvendégetnek a száma. Az iegenforgalmi szervekhez íár ezekben a napokban sok elyigénylő levél érkezik. A évízi Thermál-szállót és a eszthelyi Helikon-szállót az lén is számos olyan osztrák ( és NSZK-beli csoport keresi fel, amelynek tágjai már többször tartózkodtak ezeken a helyeken. Hat balatoni kempingben külön táborrészeket béreltek a csehszlovák bányák és nagyüzemek szakszervezeti bizottságai. A tihanyi és a balatonfüredi kemping helyeit már parcella- és sátorhelyszámmal igénylik az osztrák, az NSZK-beli és más európai országok turistái. Vízügyi fejlesztések a Kisalföldön I rendkívül hosszú sirató, melynek változatait különösen Hajdú-Bihar megyében még mindenfelé föl lehet jegyezni. Egyes mitológiai utalások egyébként a diákok szerzőségére utalnak. A farsang és a böjt küzdelme Újabbkori farsangi szokásaink közt szerepel a farsangi »sajbózás«, vagyis tüzes karikák hajigálása. (A szokás német eredetre vall, a név is erre utal, hiszen a sajbó a német Scheibe-ből lett.) A néphagyomány tud a farsangi tűzgyújtásról is. de az erre vonatkozó leírások szintén hiányoznak. A leírásokban a magyar farsangolás démonikus vonásai is általában kevésbé kerülnek előtérbe; bár p>éldául Temesvári Pelbárt (katolikus egyházi hitszónok) a XV. századijain meglehetősen sokat emlegette a farsangi ördögöket, démonokat. Nem véletlen, hogv ő és mások is gyakran nevezik a farsangot az ördög ünnepének. A Dunántúl mai hiedelmei között is szerepe’ a húshagyó keddi boszorkányjárás, de a történeti adatok e területről sem árulnak el sokat. A magyar farsangolásra vonatkozó források inkább a humoros, szatirikus mozzanatokat hangsúlyozzák, és az olyasfajta démonikus, valamint erotikus mozzanatokat, amelyek például a mohácsi délszlávok busójárásában közvetlenül és leplezetlenül jutnak kifejezésre; a magyar farsangi szokásokban némileg halványabban jelentkeznek. A farsang egyéhként a XVIII. század minden társadalmi osztályának víg ünnepe volt; a királyi udvar, a nemesség, város és falu farsangolásáról, a céhek furcsa farsangi szokásairól egyaránt maradtak ránk adatok, följegyzések. Különösen a diákság vette ki részét a mulatozásból: a XVI. század elején a budai diákok például farsangi játékokat adtak elő, sót szatírákat is készítettek a farsangra. Vannak olyan jellegzetes farsangolás! mozzanatok is, amelyekről adataink nincsenek. Így például nem történik említés az évszakok allegorikus farsangi küzdelméről. Pedig a tél és a nyár küzdelmét színre vivő farsangi játékokat a környező népek és a velünk egy évezreden át egy állam keretei közt élt népcsoportok zöme ismeri. E helyett nálunk inkább a farsang és a böjt tréfás küzdelméről történik említés. Bő hagyományai vannak tehát népünk körében a mulatozás. a vígasság, a bálok több hétig tartó időszakának, a farsangnak. A komédiások Farsangi kirakat a főutcán. Alighogy megérkezett Karnevál hercegé, taps és vidámság szűrődött ki a Latinca Sándor művelődési központból. Itt vannak a komédiá sok! A városházán pont fél négyet mutatott az óra, a magunké pedig egyet, amikor — díszben, pompás kísérettel — a Kossuth térre gördült a herceg hintója. Némi várakozás után a városháza kapuja is kitárult és dr. Kovács Ferenccel, a városi tanács elnökével az élen a térre érkezett a városi küldöttség is, hogy átadja a kulcsot Karneválnak. Meg je'ént a Kaposvári Farsang című újság — évfolyam nincs — első száma, és a rikkancsok ' fülehallatára magasra hágott a lap iránti érdeklődés. Harsonák idézték az ünnepi pillanatok kezdetét: dr. Kovács Ferenc először kedélyesen kezet fogott a herceggel, aki közben figyetmez- tetőleg az órájára pillantott Az ünnepi beszéd ezután gyors lendületet vett, nem győzve a hálálkodást, hogy most már nem kell messzire menni farsangolni. Csokonai szobrát megkoszorúzták. No, és persze egy másik papírlapon írva vala és felolvastatott: »Még egy megtisztelő feladat vagyon nékem hátra, nevezetesen az, hogy a nagy vigadalom megnyitójaként szerfölött nagy örömmel által adjam a város kulcsát Karnevál hercegnek és az ő gyülekezetének. Anno domini 78.« Karnevál hercege — ismét Kiss Jenő, a Csiky Gergely Színház művésze vállalta e magas rangú tisztet — pedig emígy szólt a forgalomkorláAz ajkai együttes Taharin-epizódokat mutatott be. Sőrnyepuszfai békéHenek Az egész Kisalföldet és az egész Észak-Dunántúlt érintő vízügyi fejlesztésekről tanácskoztak pénteken Győrött az Országos Vízügyi Hivatal és G yőr-Sopron megye vezetői. Győrött nagykapacitású vízmű épül. 1980-ban már napi TO ezer köbméter, a későbbiek során pedig napi 50 ezer köbméter vizet szolgáltat majd a gyorsan fejlődő észak-dunántúli varosnak. A tanácskozáson bejelentették, hogy a Győrött székelő Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság generál vállalkozóként vesz részt a gabickovo— nagymarosi erőmű és vízlépcső rendszer építésében 17 millió köbméter föld és 2 millió köbméter kőmunka elvégzése vár az igazgatóságra. A Szigetközben — Dunakiliti térségében — már az idén megkezdődik a kivitelezés. i A Bánk bánból kértük kölcsön a »békétlenek« kifejezést. Sörnyepusztán azonban sokkal szelídebben bugybo- rognak az indulatok. Sőt csaknem higgadt, kérés-szelíd panasz érkezett a szerkesztőségbe: az ott élők más minőségű munkát szeretnének végezni. A Somogysárdi Községi Közös Tanács elnöke, Vancsura Miklós jó gazdaként természetesen tudott a zsörtölődés-fo- kon elhangzott gondról. Tudott, mert a tanácsülésen hallotta. — Tizenöt családban százhat cigány él a pusztán. Szívesen eljárnának máshová is néhányan. Persze, ehhez autó- buszjáratok kellenének. És természetesen munkahely! Mi megkerestük a Kutasi Állami Gazdaságot; tudják-e fogadni a sörnyepuszlaiakat. De a kkkorpádi kerületben -r az van hozzá közel — telített a létszám. Ml is ezt a választ kaptuk Kiskorpádon. Felkerestük a sjfcrnyepusztAi »békeUeneket« • is. Bekopogtunk Némethékhez. Kis családi házban laknak, a porta udvarán kemence: még sütnek benne olykor-olykor. Igaz: a kenyeret azért inkább a boltból hozzák. Minden második nap tart nyitva, az úgynevezett kenyérnapokon. Vakító kékre festett előtérből nyílik a konyha. Tűzhely. Ágy, Némethék a szobában telelnek: Guszti bácsi meg a nagyfiú kosarat köt. Két apró unoka megszeppenten les az idegenekre. — Nem az, hogy mai munkájuk — fejti ki Guszti bácsi, aki huszonöt éve MÉH-felvásárló. — Vanni van: halászat idején a tavaknál. Máskor meg az erdészetnél. De ugye, a fiatalok többet is szeretnének keresni. Rendszeresen, és másféle munkát. A nagyfiút, Tibit kérdezzük. — Mi az, amit csinálni szeretnének? — Olyan munkát, ami mindig van. Nem úgy. mint az erdőin, hogy egyszer van, máskor meg nincs. — Iparban szeretne elhelyezkedni ? Hány osztállyá van ? — Egy. Jó lenne nekem az állami gazdaság is. Guszti bátyánk már számolgatja is: kik kerekednének fel a pusztáról, ha munkaalkalom kínálkozna. Tizenkét nevet vesz számba. Közben — csak úgy, kíváncsiságból — betoppan Horváth Rozáli özvegyasszony is. Hét éve halt meg az ura. — A menyecskelányaimmal otthagynám az erdőt az első szóra, kedveskéim. Csemetét ápolunk, bozótot irtunk; nem sok pénz van ebben. Este, ha jönne; reggel, ha menne a busz — az volna jó. Most ugyan megy az iskolásokkal Sárdra, de ha szünet van, akkor nem közlekedik. Még legjobban eljárnánk Kiskorpádra a gyümölcsösbe. Ugye, akkor még a jószágot is rendben tudná tartaná az ember lánya... Ezernyi »volna és »lenne«. Alig körvonalazódó vágyak. Célt keresnek. Talán majd találnak !*tozás miatt a téren összegyűlt kaposváriakhoz : »Színes lesz a farsang, mint vidám bokréta. Kulcskérdés a vígság, ez most klucsgorobléma. De a helyzet kulcsa, íme, itt van nálami Kinyit minden ajtót, fordul minden zárban. Lám csak: kovácsolt vas. Kovács kovácsolta.,.« A versezet 'később azt is elmondta: sajnos, csak kulcsot és nem kulacsot adott a herceg kezébe a város. A tanácselnök azonban hajdúival résen volt, csikóbőrössel toldotta meg kegyét. A délutáni órákban kezdődött és a vidéki előadások után a késő esti órákban ért véget az amatőr színpadok bemutatója, a komédiásak ko- médiázása. Vendégünk volt a tatabányai Bányász Színpad, az ajkai Munkásszínpad, a budapesti Pinceszínház, a fővárosi Flamingó. Két hazai együttes: a VBKM Vasas Irodalmi Színpad, a Táncsics Diákszínpad is bemutatta farsangi műsorát. Dr. Radnai Jenővé, a városi művelődésügyi osztály vezetője, kedvcsináló szép aiándékkal lepte meg az együtteseket: egy-egy díszes habán vázát kaptak a nevet- tetők. A vendégek közül a lázas Lázár Lászlót az előadás kezdete előtt kértük meg, röviden mutassa be az ajkai együttest. — Kaposvárra azért is jöttünk szívesen, mert kellemes emlékeket idéz a város. 1966- ban itt vettünk részt az első országos fesztiválon, melyet a Népművelési Intézet rendezett. Együttesünk időközben tini lett: tizennyolc éves. Tizenkilenc tagú, valamennyien fizikai dolgozók. Elsősorban úgy ismernek bennünket. mint komédiásokat. Kétszer szereztünk arany minősítést, két alkalommal nyertük el a kiváló együttes címet. Az ajkai együttes két Ta- barin-epizódot mutatott be: afféle utcai, vásári komédiát láthattunk szerelmesekről és majdnem szarvassá változott férjekről. A francia komédiá- zás egykori neves alakja, Ta- barin, időtlenné Varázsolta a témát, ami frissen, üdén játszottak el vendégeink. A tatabányai Bányász Színpad A meglopott tolvaj című népi komédááviai nevet- itette meg a közönséget. A krimiszerü, vaskos jatt- : meglopott, rút asz- szonya a karneváli felvonulás mai forgatagában megelevenedő Dorottya lestvérhúga. aki mindent megadna, hogy férjhez menjen. A szereplők közül kiemelkedő játékkal hívta föl magára a figyelmet régi ismerősünk, Tóth Erzsébet, aki az országos József Attila szavalóversenyen. Kaposváron szerzett babérokat Horányl Barna Somogyi Néplap fc. L.
