Somogyi Néplap, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-28 / 50. szám
TSajnéJypontoo FÜREDI FÉLFORDULAT Változó megjelenés Közelebb a szakmához A dolgok legmélyére túrni talán már nem is érdemes, hiszen a felszín is kiáltja a tanulságokat és követeli a tennivalókat. A ka- posfüredi tsz megújult vezetőségének nehéz a munkája. Hogy az elmúlt évtizedben lemaradtak a fejlesztésben vagy a gépek (korszerűsítésében, az csalt a kisebbik gond. A belső ellenőrzés hiánya miatt az évek során kialakult munkastílus, a vezetők és a tagak nem megfelelő emberi kapcsolata és az ennek nyomán terjedt közömbösség tette igazán tarthatatlanná a gazdaság, és azon belül is elsősorban az állattenyésztés helyzetét. Ha az elmúlt években arról esett szó, hogyan nem szabad állatokat tartani, gyakran említették példaként a kapós- füredi tsz telepeit Még 1976- ban is 31 százalékos volt a malacelhullás és 1600 liter körüli a tehenek tejtermelési átlaga. Mindez a felügyeleti szerveket is határozott lépésre késztette. Ennek nyomán készült el tavaly tavasszal a gazdaságban a változtatás programja: Hogyan sikerült az iránymódosítás? Vagy, ha úgy tetszik: a megújult vezetőség hogyan tudta gyarapítani a szegényes örökséget’ Erről beszélgettek a minap a városi tanács, az állattenyésztési felügyelőség, az állategészségügyi állomás, a megyei tsz-szövetség és a füredi gazdaság szakemberei. Valamennyien egyetértettek abban, hogy a tsz megtette az első lépéseket (a fentebb példaként említett malacelhullás 20 százalékra csökkent, a tejtermelési átlag 2051 literre nőtt), de abban is, hogy ezek még mindig igen gyenge eredmények. Az állattenyésztés a Vörös Október Tsz-ben ma is ►«•veszteséget termel«. Az ágazat helyzete továbbra sem megnyugtató. A gazdaság felszólaló szakemberei valamilyen tőlük független körülményben vélték megtalálni a még meglevő bajok fő okát Vegyük sorra. Szétszórtak, korszerűtlenek a telepek. 20 milliós sertéstelep! rekonstrukcióra, új férőhelyek építésére volna szükség. A főkönyvelő egy beruházási programot Ismertetett, amely »hat év alatt tenné rendbe az állattenyésztés szénáját«. (Ezt hallva tralaki kesernyésen megjegyezte: kár, hogy a malacok nem tudnak ennyit várni, már holnap világra jönÁz Ttrbanízáciő, s vidéki iparosodás és a gazdasági beruházások időszakában egyre jelentősebb társadalmi üggyé válik megyénkben is a termőfölddel való gazdálkodás. Hazánkban a,föld nemzeti kincs. A •> mezőgazdaság szocialista átszervezésével valósulhatott meg a mezőgazdasági rendeltetésű . földek törvényes védelme, és országgyűlésünk megalkotta az 1961. évi földvédelmi törvényt. E szabályozással kezdődött hazánkban is a termőföldek jogi eszközökkel való védelme. A törvény figyelmeztet arra, hogy a földet szeretni, ápolni kell, termőképességét meg kell őrizni, és meg kell akadályozni indokolatlan csökkenését. Sajnos a gazdálkodó szervek nem mindig figyeltek oda megfelelő gonddal a jogalkotásra. Nem vették figyelembe a termőföld védelmének szükségességét, beruházásaikat gyakran a számukra legelőnyösebb mezőgazdasági ingatlanokon valósították meg. Az pari beruházókat nem ös'z- inözték megfelelően a földvédelmi érdekek. A beruházásokat így elsősorban nem a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas területeken, vagy a gyengébb minőségű földeken valósították meg, hanem a jól termő ingatlanokon. Egymillió hektár mezőgazda- sági föld esett ki így országosan a művelés alól — megyénkben pedig 1970 óta 8000 hektárral csökkent a száníónek, és újra csak »el akarnak pusztulni-«.) További okok: a rossz körülmények közé nehéz embert találni, és ezt csak nehezíti a városi munkahelyek közelsége; nem kielégítő az állatorvosi szolgálat, a telepeken nincs telefon, nem lehet iníralámpát kapni. Mindez kétségkívül méltánylandó, a lényeg mégsem ez. A gazdaság képviselőit hallgatva egyre visszásabbnak éreztem, hogy miközben a panaszokat (olykor sérelmeket) vagy mások lelkiismeret- lenségét nagyon is konkrétan sorolták, saját munkájuk minőségét rendszerint csak mellékmondatokban és »amúgy áltálában« említették. »Persze van javítanivalónk.« Ezt érezhették a meghívott szervek képviselői is, mert egyre szókimondóbbakká váltak. Dr. Göcző Sándor városi főállatorvos: — Tény, hogy szükség van fejlesztésre, csakhogy az önmagában nem oldja meg a gazdaság gondjait. Az űj épületeknél is jobban hiányzik még a jó gazda gondossága és a fegyelmezettebb munka. A somogyaszalói fiaztató teljesen fűtetlen, az itatókban megfagy a víz... Kis jó szándékkal és minimális ráfordítással ez már megoldható lett volna. Nincs infralám- 1 pa?r Van más lehetőség is. Sajnos, ahol volt fűtőberendeAz állatorvos még megjegyezte, hogy jó volna már odafigyelni az egyedi takarmányozásra. (Később megtudtam, hogy »ez még megvalósíthatatlan. hiszen , már az alaptakarmány is »tulete- tést« jelent az állatok termeléséhez képest«.) A járási főálla ttenyésztő, Vörös Ferenc néhány, a tenyésztés ábécéjéhez tartozó »szabályra« figyelmeztet. Nem' véletlenül. »Választás után lesoványodnak a malacok? Fertőtleníteni kell az ólat, és akkor nincs kóli!« Lehet, hogy tudják ezt a gondozók, az elmondottak szerint mégsem gyakorolták. (Ha az 1976-ban elhullott 1600 (!) sertés életben marad, az négymillió pluszt jelentett volna a gazdaságnak.) A tsz-szövetség képviselője, Bánkúti Béla, a lényegre tapintott — Pontosítani kell a feladatokat és a hatásköröket. A dolgozónak pontosan tudnia kell, mik a kötelességei, és hogy meddig tart a munkaidő. A munkahelyi légkör és az emberi *kapcsolatok megjavítása az alapja a fegyelmezett, jobb munkának. Sorolhatnánk a véleményeket, a lényeg mindegyikben ugyanaz: nem csupán a millióktól és a külső feltételektől függ a gazdaság előrelézés, ott sem használták rendszeresen. (A füredi telepvezetőnő erre azzal válaszolt, hogy »nedves fával nem tudtak fűteni, szenük meg nem volt«.) — Ellenőrző útjaim során nem egyszer tapasztaltam, hogy a telepek tájékán már kora délelőtt alig lehet embert találni. A koca ellik, el- letős meg sehol... Hasonló példákat hozott dr. Dóka Pál körállatorvos is. A füredi telepen éjjelente csak egy magatehetetlen öreg éjjeliőr tartózkodik. Tavaly négyszer fordult elő, hogy reggel már lehetetlen volt megmenteni az éjszaka ellett tehenet __Nincs ember a tel epek környékén, akinek szólni lehetne, hogy kidőlt egy korlát, vagy kiment egy biztosíték. A telepek egy része bekerítetten, így az jár be, aki akar... A borjúnevelőben a minap több gyomormegbetegedést észlelt. Kiderült, hogy az itató befagyott, és nem akadt, aki vizet húzott vagy melegített volna. Nem tudtak inni. terület. À csökkenés két nagy termelőszövetkezet szántóterületével azonos. Mivel az 1961-es alaptörvény nem hozta a várt eredményt, másrészt az eltelt időben a ! körülmények is módosultak, az Elnöki Tanács megalkotta az 1977. évi 25. sz. törvényerejű renleletet, mely ez év január 1-én lépett hatályba. Ez a szükségszerű módosítás a törvényi védelmet kiterjesztette az eddig nem hasznosított földekre is, amennyiben azok mezőgazda- sági termelésre alkalmasak, vagy arra alkalmassá tehetők. Az új jogszabály már most lehetővé teszi a mezőgazdasági földek védelmének hatékonyabb megszervezését. Szükséges, hogy ezeket a szabályokat ne csak a jogászok, na- nem elsősorban az üzemek mezőgazdasági szakemberei is alkalmazzák. Az új rendelkezés lehetőséget teremt a földvédelmet elhanyagoló személyek bírságolására. Fontos, hogy a vállalatok a mezőgazdasági művelésből kivont területeken valósítsanak meg állami beruházásokat. Természetesen alapvető, hogy maguk a mezőgazdasági üzemek is használják fel gazdasági lehetőségeiket, szántsák fel azt a 2—3 barázdát is, amelyet eddig a kedvezőbb és pése! A tsz-elnök igazságtalannak érezte, hogy a hibákéról esett a legtöbb szó, holott — és ezt a felügyeleti szervek hivatalos túljegyzése is alátámasztja — sokat tettek, és az eredmények is javultak. Ügy érzem, mégis jó, hogy így történt Tavaly nyáron a gazdaságban járva többször is hallottam a véleményt: »máshol talán nincsenek bajok?« Most újra elhangzott: hibák mindig voltak és lesznek is. Az efféle »aranyigazságok« jelzik, hogy a füredi középvezetők egy részében megvan a hajlam a felelősségeloszlató »struccpolitikára«. Hogy a legtöbb szó még mindig a lazaságokról esett, mutatja : kell még csavarni az irányjelzőn, hogy a fordulat teljes legyen. A gazdaság pártvé- zetősége által előterjesztett határozati javaslat is nagyrészt ezt az igényt tükrözte. Biró Ferenc könnyebb' munkavégzés érdekében táblánként elhagytak, csökkentsék a szalma és egyéb szálas takarmányok tárolására igénybe vett, indokolatlanul nagy területeket. Ügyeljenek jobban a vetőgépek pontos beállítására, hogy a kelés után ne legyenek üres, terméketlen foltok a táblákon. A mezőgazdasági termőföld védelme mindenkinek közös ügye és érdeke. Alapvető fontosságú a termőfölddel való takarékos gazdálkodás. Sajnos még mindig sok az indokolatlanul műveletlenül hagyott termőföld megyénkben, Sőt számolni lehet az ilyen területek növekedésével is. Sorra szűnnek meg a kültelki települések, a zártkertek egy részét elhagyják a tulajdonosok. Ha községenként csak 10 hektár ilyen területtel számolunk, az 300 települést figyelembe véve 3000 hektár! Feltétlenül keresni kell ezeknek a területeknek a hasznosítási módját. Nem vitatja senki, hogy a művelésből kiesett földek újra művelésbe vétele több költségbe kerüL Ezzel számolni kell. A gazdaságoknak lehetőséget kell adni, hogy érdekeltek legyenek az ilyen földek művelésbe vonásában. Sok függ a témától A szakszervezeti tagok politikai oktatása és nevelése mindenhol nagyon fontos. Farkas Tiborral, a Somogy megyei Élelmiszer-, Háztartási és Vegyiáru Kiskereskedelmi Vállalat szakszervezeti titkárával a szakszervezeti politikai oktatás tapasztalatairól beszélgettünk. — A szakszervezeti bizottság elkészítette a nevelési programot az 1976—80-as évekre. Ez szorosan kapcsolódik a vállalat középtávú oktatási tervéhez. Abban szintén meghatároztuk a szakszervezet sajátos nevelési feladatait, a politikai oktatás szerepét iS. Mindkettőnek az a célja, hogy tervszerűbbé tegyük sajátos nevelési feladataink megoldását. Hosszú évek óta olyan száz szakszervezeti tagot vonunk be az oktatásba. — Hány tanfolyam indult az 1977/78-as oktatási évben? — Három. Kaposváron öt- venhatan kezdték el a társadalmi élét időszerű kérdései, illetve a nemzetközi élet időszerű kérdései tanfolyamot, Nagyatádon harminckeíten jelentkeztek a munkahelyi élet időszerű kérdései tanfolyamra. Tavaly ifjúsági fórumunk is volt, a fiúk és a lányok most a KISZ-körön tanulják a politikát — Kik a propagandisták? — Egy régi, két új propagandista tevékenykedik a szakszervezetben. Mindhárman érettségizettek, ketten marxista—leninista esti középiskolát végeztek, egyikük pedig most jár a marxizmus T-leninizmus esti egyetem harmadik évfolyamára. Na^y segítséget jelent, hogy a csopaki oktatási központban tanío- lyamot szervez a KPVDSZ a propagandistáknak. Természetesen mi is ellátjuk őket minden anyaggal. Nemegyszer ők jönnek, s kémek szak- szervezeti és egyéb kiadványokat, helyi szakszervezeti határozatokat. — Mi az, amit jónak tart? — Sok volt a jelentkező, az érdeklődő: még a pártoktatásra is küldtünk közülük. Különösen a szocialista brigádok tettek ki magukért. Jómagam is többször részt vettem a tanfolyamokon, s az a tapasztalatom, hogy javult a látogatottság az előző évihez képest. Most a hallgatók hatvan-net- ven százaléka ott yan a foglalkozáson. — S hol vannak a többiek? — Ez a szakma sajátossága... Nagyatádon bezárnak a boltok, utána kezdődik a fogEgy időben az intenzív szarvasmarhatartás miatt a nagyüzemek elhanyagolták a legelőket. Ma már más a helyzet. Legeltetik a szarvasmarha-állományt, sőt sok helyen szántó művelésre alkalmas területeket alakítanak át legelővé, ami ellentétben áll a törvény szellemével. A régi legelőket kell erre a célra felhasználni és alkalmassá tenni lalkozás. Ez meglátszik a megjelenésen is. Kaposváron ezt lehetetlen megvalósítani, ugyanis az üzletek más-más időpontban zárnak. Aztán vannak bejárók is. Mindez természetesen hullámzóvá teszi a részvételt. — Kibontakozik-e vita, eszmecsere a szemináriumokon? — Évek óta az a célunk, hogy amennyire lehet, kiszorítsuk az előadásosdit. Nem használ az ügynek, b.a valaki kiül a pódiumra, s leadja az anyagot. Ezért kérünk olyan harminc-negyven perces vitaindítót. Ilyenkor sokkal jobban megszólalnak a hallgatók is, kérdeznek, feltárják az őket foglalkoztató gondokat. Ezek általában a kereskedelemmel, a mindennapos munkával kapcsolatosak, a témához valahogy kevesebb a hozzászólás. — Mit tesznek a propagandisták, ha nem tudnak válaszolni a kérdésekre? — Utánajárnak, s a következő foglalkozáson válaszolnak a kérdezőnek. Nem egy gondról Gárdos Jenő munkaügyi osztályvezetővel együtt beszélgettünk, ö már öt éve propagandista, S munkája elismeréseként szak- szervezeti elismerő oklevelet kapott. Most a társadalmi élet időszerű kérdései tanfolyamot vezeti. Neki, az szb-titkámak is az a véleménye, hogy a mostani szakszervezeti oktatási rendszeren változtatni kellene. Kicsi a választási lehetőség, nincs olyan forma, amely közelebb áll szakmai sajátosságaikhoz. •— Szerintem ez növelné az érdeklődést — mondja a propagandista. — Sok fiatal jár a tanfolyamra, meg is hallgatja az előadást, kérdés, vélemény azonban nincs. — S évenként ismétlődik ugyanaz a tanfolyam... Meggondolandó, hogy nem lehetne e felsőfokú szakszervezeti politikai oktatást indítani — teszi hozzá a titkár. — Megesik, hogy egy-egy brigádtag ugyanarra a tanfolyamra jár egy két egymást követő évben is ... Sokat lendítene a nevelő munkán, ha a szakmához közelebb álló formát választhatnánk. A vállalatnál a szocialista- brigád-vezetők, a bizalmiak oktatására is gondot fordítanak. Jövőre Balatonbogláron ugyancsak szerveznek politikai oktatást. A legnagyobb gondjukon azonban csak följebb segíthetnek. Lajos Géza Textilgépek — világszínvonalon Csehszlovákia textilgépipara világviszonylatban is igen kimagasló helyet foglal el, amit főleg a • gazdag hagyományokkal rendelkező, fejlett gépiparának köszönhet. A körkötőgépek tömlő alakú kötött kelme előállítására alkalmas, kanalas tűkkel működő gépek. Átmérőjük szerint megkülönböztetnek kis és nagy átmérőjű készülékeket: az előbbiek 6,5 angol hüvelyk (1 hüvelyk == 2,54 cm) átmérőig, az utóbbiak e fölött készülnek. A kis átmérőjű gépeket harisnyák, nyakkendők, kesztyűtenyerek ’ készítésére használják. A nagy átmérő- jűek alsó- és felsőruházati kötöttáruk, műszőrmék stb. gyártására alkalmasak. A csehszlovákiai Elitéx-gyár, ahol a felvétel készült, kis és közepes átmérőjű gépek gyártására rendezkedett be. A gyár egyik fő erőssége a kiváló fejlesztő- gárdá, amely időről időre új konstrukciókkal áll elő. Képünkön : Elektronikus vezérlésű körkötőgép. A huszadik év küszöbén Mivel a művelésre alkalmas területek döntő része ma már a szocialista nagyüzemek használatában van, feltétlen indokolt volt a mulasztókkal szemben a felelősségre vonás szigorítása, következetesebbé tétele és a szabálysértési gyakorlat gyökeres megváltoztatása. A földvédelmi szabálysértések terén a községi tanácsok szakigazgatási szervei a tsz-elnök vagy más gazdasági vezető ellen eddig nem szívesen alkalmaztak megtorló intézkedéseket A termőföld védelme mindnyájunk közös érdeke. Vigyázzunk rá mind üzemi, mind pedig hatósági eszközökkel, és akadályozzuk meg az indokolatlan pazarlást A fokozódó igények kielégítése érdekében elengedhetetlen, hogy minden mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületet rendeltetésének megfelelően hasznosítsunk. Dr. Foglyos László a megyei tanács jogügyi csoportvezetői c Kuba népe nagy lelkesedéssel lépett az új élet — a szocializmus — építésének útjára. Néhány adat az eddig elért nagy eredményekről. 1971 és 1975 között a nemzeti össztermék növekedési üteme több mint 10 százalék volt évente. A forradalom előtti időszakhoz képest a nikkeltermelés megkétszereződött, a kőolajtermelés évi 3,6 millió tonnáról 5,9 millióra, a vil- lamosenergia-termelés 2550 millió kwó-ról 6500 millióra, az acéltermelés 24 ezer tonnáról 240 ezerre, a műtrágyatermelés 195 ezer tonnáról egymillióra,- a cementtermelés pe- di» évi 743 ezer tonnáról 2 millió tonnára emelkedett Hogyan alakult Kuba gazdasági élete a múlt évben, és milyen lehetőségek kínálkoznak további fejlődésére? Tavaly helyezték üzembe Holguinban a cukornádkombájn üzemet. 1978-ban 300, i979-ben 480, 1980-ban pedig I 600 kombájn kerül le a gyár gépsorairól. Folytatódik a nikkelgyárak rekonstrukciója Módban és Nicaroban, míg Punta-Gordában évi 300 ezer tonna nikkelt és kobaltot adó bányászati és kohászati kombinát épüL Pinos szigetén befejezték a 25,6 ezer kilowatt teljesítményű hőerőmű építését, üzembe helyezték a Mariéi—Santa Clara nagyfeszültségű villamos távvezetéket, mely Mariéi városát az ország középső és keleti részeivel köti össze. Halad a Havanna— Santiago de Cuba vasútvonal rekonstrukciója, és Cierifue- gosban egy 440 megawattos atomerőmű előkészítő munkálataiba fogtak. E nagyszerű eredmények elérésében fontos szerepet játszott a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való együttműködés, amely megnyilvánul a népgazdasági tervek egyeztetésében, a két- és sokoldalú együttműködés feladatainak átfogó és tervszerű végrehajtásában, valamint a természeti kincsek optimális kihasználásában. Á termőföld védelmében
