Somogyi Néplap, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-26 / 49. szám
Hideg zuhany ar aranylázra Mar közit marokszám Közrend és közbiztonság A FELBUJTÓ ALKOHOL Egyszer már tulajdonképpen megjártam. »Aranyszagot ereztem-«, s mint egy igazi aranyásó, mindjárt a lelőhely közepénél kezdtem: az Óra- és Ékszerkereskedelmi Vállalat kaposvári boltjában. A lila köpenyes, udvarias hölgyek azonban némi sajnálkozással világosítottak fel: jobb lenne, ha mégis Alaszkában próbálkoznék, ott lehet, hogy van. Mert a .kaposvári boltban nagyon ritka, s még az olyan eietreszóló fontos aranydolgok, mint amilyen a jegygyűrű, időnként szintén hiányzanak. Ha valami akadályozna az észak-amerikai útban, akkor elég lesz elmennem a fővárosig. Ott az Arany- és Gyé- mantházakban nagyobb reménnyel válogathatok. Ha nem megy Kaposváron, gondoltam, lássuk vidéken. A minap ugyanis azt a hírt hallottam, hogy a Fővárosi Graes Ékszeripari Vállalat — nem azonos az előbb említett céggel — Nagyatádon ékszerboltot nyit. Az ötlet jó — nem tudom, miért nem a megye- székhely felé kacsingatnak a «zakembereik? — es kivitelezésének megkezdésében eddig csak egyetlen egy dolog akadályozta őket: a ragyogva sziporkázó hó. Olyan időben ugyanis nem tudták megkezdeni az építkezést... Éttől függetlenül az ékszeriparnak hagyományai vannak Nagyatádon — legalábbis somogyi viszonylatban. Egyedül itt készítenek megyénkben ékszereket, ha nem is mindjárt a Kohinoornál kezdve az előtanulmányokat Megkérdeztem ugyan a telepvezetőtől — Jakab Józseftől — : egy-egy évben milyen értékű ékszert csinálnak a telepen dolgozó nők, de mint kiderült, nem tudják. Ez egy olyan pici telep, hogy nincs is külön termelése. Iliévé: van, de nincs kimutatva. A minap egy csodálatos hiptót láttam. Aranyból, ezüstből, drágakövekből és hasonló dolgokból készült. Megtapogattam volna szívesen, de a magamfajták ilyet legföljebb fényképen látnak, s még a szerencsésebbek közé tartoznak, ha színes a felvétel. Ez az volt, rajta a hintó. Egyszóval egy gyönyörű ékszernek is mondható műremeket láttam. Nos, várakozásommal ellentétben, ilyen nem készül Nagyatádon. Láttam elleniben marétoszátn markazi- tot. Erről az Idegen szavak és kifejezések kéziszótára azt írja, hogy vasszulfid összetételű vasérc, én azonban jobbnak látom, ha így mondjuk: Kié lesz majd? féldrágakő. Mindjárt szebben hangzik. Annak ellenére, hogy jő pár darab elfér egy ember markában, hiszen a nagyatádi markazitok akkorák, mint egy-egy nagyobb gombostűfej. Vagyis kicsik. Ettől függetlenül szépen csillognak, s az ékszerbe beépítve olyannyira meghatározói annak, hogy a gyűrűt meg a többit is erről nevezik el. Tehát: egy ezüstgyűrű, amelybe makrazi tokát foglalnak be, az makrazi tgyű- rű. Erről mindenki meggyőződhet, ha elmegy az előbb említett kaposvári boltba, s kér egyet Azt a választ kapja majd : makrazi tgyűrünk nincsen! Legalábbis a boltban. A nagyatádi ékszerészek műhelyében még korántsem. Ide ugyanis nyersen érkeznek az ezüstfoglalatok, gyűrűk, karkötők, brossok, s ezekbe erősitik a szorgos női kezek az apró rnakrazitokat Ez utóbbiak Svájcból érkeznek, gondosan csomagolva. Egy-egy kis műanyag doboz egyúttal számológép is. Leginkább a szcsotcsikhoz hasonlítahatnám : a golyók száma meghatározott. És ha már belekerülnek a foglalatokba a csillogó »vasszulfld összetételű vasérc-darabkák, még akkor sincsen kész az ékszer. Visszakerül Budapestre, ahol azután befejezik a »subickolást«. Miután így tulajdonképpen Nagyatádon is pórul jártam, s végleg rájöttem: milyen messze van Somogytól Klondike, lopva körbe-körbe néztem, legalább a műhelyben dolgozók közül visel-e valaki markazitgyűrűt Sajnos, lehangoló volt az eredmény, s már-már feladtam. Kár lett volna, mert az egyik hölgy kisujján végre megpillantottam egyet. Mondom kajánul a teíepvezetőnek: — Nicsak! Szelíden rám mosolygott, belemarkolt egy dobozba, amely telis-tele volt makra- zitgyűrűkkél, s miközben én a balfogásomat érezve egyre zavartabban toporogtam, az orrom alá dugta a rakományt — Nyugodtan húzza, fel maga is az ujjara. Itt benn lehet... Nagyon gyorsan elbúcsúztunk. Persze, magyaráztam magamnak kifele bukdácsolva, az egyik pillanatról a másikra hunyt ki az aranyláz Alaszkában is... Mészáros Attila Megyénk 'közrendjének, közbiztonságának helyzetét vitatta meg legutóbbi ülésén a megyei tanács. Az előterjesztés öt év bűnügyi statisztikáját ismertette és az derült ki belőle, hogy Somogybán sikerült gátat vetni a bűnözésnek. A már említett időszakban ugyanis nem nőtt a bűncselekmények száma, sőt tavaly, az előző évhez viszonyítva lényegesen csökkent. Híz az eredmény elsősorban a rendőrség jó megelőző tevékenységének és a nagyobb társadalmi összefogásának köszönhető. Sajnos, a bűncselekmények számának csökkenése nincs arányban az elkövetők számával. Ugyanis előfordul, hogy egy-egy bűncselekményt csoportosan követnek el. Nem galeribűnözésröl van szó. hiszen a rendőrség adatai szerint az utóbbi években megyénkben nem működik galeri, hanem olyan csoportról, melynek tagjai csupán egy bűncselekmény vagy bűncselekmény-sorozat végrehajtására verődnek össze. Bár csökkenésről beszélünk, ez 'korántsem jelenti azt, hogy valamennyi területre érvényes a megállapítás. Az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények száma változatlan, sőt ezen a kategórián belül több emberölés, emberölési kísérlet és rablás fordult elő. Nem lett keyesebb az ifjúság elleni bűncselekmények száma sem. Az emberöléseknél elsősorban a harag, a bosszú a motiváló tényező, gyakran pedig a családi veszekedések fajulnak odáig, hogy valamelyik »fél« kést, baltát ragad. A már említett esetekben nagy szerepet játszik az alkohol. Az emberölések 70 százalékát követték el Ital hatása alatt, ugyanez a helyzet a rablásoknál is. Gyakori eset, hogy együtt ivott a nabló és a kirabolt, azután a rossz szándékú »szesztestvér-“, miután látja, mennyi pénz van alkalmi ismerősénél, később egy sötétebb helyen kirabolja. A rablók nagy része egyébként fiatalkorú és leggyakrabban a megyeszékhelyen, valamint a siófoki járásban tevékenykedik. Az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények RO százaléka ezeken a helyeken történik. Megyénk bűnügyi helyzetét nagymértékben befolyásolja az idegenforgalom. A Balatonpart kitűnő vadászterülete a munkakerülőknek, a csavargóknak, no és nem utolsó sorban a »rossz lányoknak«. Szapudi András A BESENYŐ Törő sóhajtott, felállt. Elindult kifelé, de közben észrevette apja bekeretezett fényképét a falon. Az ajtókeret mellett függött, alatta szenteltvíztartó és rózsafüzér. Apja egy asztal mellett állt katonaruhában, kifent kackiás bajusszal, s valami csinadrattás hetykességgel a tekintetében. Régebben sokszor faggatta az anyját: »Milyen ember volt az apám?« »Jó ember volt, szokta mondani az anyja, mert kerülte a verekedést Engem se bántott soha, még akkor se, ha részeg volt.« Eltűnt a Donnál. A bevonulás előtti napon nyakába vette a fiát, és ügy masírozott át a kocsmába. Ez az egyetlen emléke az apjáról. Pedig, amikor háborúba vitték. Törő már 9—10 éves lehetett. A hátsó udvarba ment és nekiállt fát vágni. Fölffiré- szelte, fölaprított vagy két hétre való tüzelőt majd kitakarította az ólat, megrendezte a fészert kapát ásót élesített. Aztán telemerte a vályút és tetőtől talpig megmosakodott Szalonnás rántottát vacsorázott házi kenyérrel. — Jó a bolti is — mondta az anyjának. — Miért nyüvi magát még a dagasztással Is’ ' — Mert van miből dagasztani — mondta az anyja. Vacsora után kisétált a kertbe. Az alkony lehelele hűvös volt a távoli mezőkön köd sarjadt Törő jó érzéssel gondolt a közeledő éjszakára, mert igazán jól aludni csak itthon tudott Az öreg dikón, apja kifent bajusza közelében, a földes szoba agyagillatában. Aztán eszébe jutották a szarvasok. Látta holdfénnyel meghintett csapiájukat a bar- bacsi tó közelében, s hallani vélte a vaddisznók kukorica- ríkató vonulásának zaját Maga előtt látta a hatalmas Hányt Majd a ved csapák helyén frissen ásott csatornákat látott Végtelen kukoricások suhogtak és fiatal nyárfa- erdők .., Aztán a hanyiakra gondolt Cserzett arcú barátaira — vadőrökre, hanyőrökre, rabsi- cokra —, akik gyanútlanul ülnek most a tanyáikon vagy a leshelyeiken, és nem sejtik, miféle tervek feszítik az ő koponyáját... Sok emberrel beszélt a tervről, fiatalokkal, öregekkel egyaránt De a Hány mélyén élő barátainak nem szólt róla. Mert tudta, hogy az ő szemükben az egyetlen isten a Hány. Az a Hány, amibe beleszülettek, ami az övék volt már akkor is, amikor a legnagyobb úr ezen a vidéken a herceg volt. Törő terveit a hanyiak olyan borzadállyai hallgatták volna, mint a bigott katolikusok az istenkáromlást Szerette őket Nem akarta, hogy meggyűlöljék. »Kígyót melengettek a szívükön« gondolta. »De talán majd megbékélnek, ha meglátják a kukoricásukat.« »Azok soha« szólalt meg benne egy szomorú hang. »Mindegy, akkor is megcsináljuk« válaszolta dacosan. — Vendi, te vagy? A szomszéd kertből szólították. Én — mondta hirtelen támadt örömmel. Még föl sem fogta, hogy Molnár Zsuzsi szólította, de már megzendült a vére — Gyere át, mondani akarok valamit — szólt a fiatal- asszony izgatottan, és szapora léptekkel elindult a kerítés mentén. Törő átment. A kertajtóban találkozott Zsuzsival, aki olyan hirtelen lépett eléje, hogy a combja hozzáért az övéhez. — Szerbusz, Vendi — akasz- kodott mindjárt a karjába, mint régen, amikor udvarolt neki. — Hogy vagy? — szólt Törő rekedten és magához ölelte az asszonyt. — Rosszul, nagyon rosszul, sohasem voltam ilyen rosz- szul... Törő ugyanazt az izgalmat érezte, mint tizenhét éves korában egy búcsúhétfőn. Akkor csókolta meg először Zsuzsit, •s első lányt az életében. — Valami baj van? — kérdezte. — Baj?! Szégyen, gyalázat ... Ilyen még Gserbesén nem történt... — Nocsak! — Gyere be, elmondom. El kell mondanom neked, Vendi... — Húzta maga után a kerti ösvényen. — Hol az urad? — kérdezte Törő, miután betette maga mögött a konyhaajtót. — A börtönben — mondta. — Késeit? — Bárcsak késeit volna! Ült a stokedlin, feje a tenyerében, telt mellei az asztalra omoltak. Kemény kis mellei voltak, emlékezett Törő. Mint egy-egy illatos alma... Nem szólt. Zsuzsi, mint aki valamiről megfeledkezett, fölugrott és egy üveg bort hozott az asztalra. Melléje két fényes poharat tett! Az egyiket teletöl- tötte vörös borrai, a másikat félig. — Isten hozott, Törő Vendi — mondta halkan, és fölemelte a félig telt poharat. — Egészségedre! — Törő egy hajtásra kiitta a bort, és azt mondta: — Ez jól esett. Igen-igen jólesett Zsuzsi ismét teletöltötte a poharát Törő cigarettára gyújtott. — Nem hallottad a faluban, hogy mit csinált az uram? — Nem — mondta Törő. Az asszony megrázta sűrű, fekete haját. — El akarok mondani mindent —szólt keserves arccal. (Folytatjuk.) Ahogy beköszönt a nyár, tömegesen érkeznek a tó partjára. Az üdülési idényben a megyében történt bűncselekmények egyharmadát Siófokon, illetve a járás Balaton- parti községeiben követték el. Ez a szám persze éves szinten sem csekély, hiszen átlagosan az összes bűncselekmény több mint fele a két Balaton-parti járásban történik, az elkövetők egyharmada pedig más megyéből vagy éppen külföldről érkezik. A Ba- laton-part kitűnő lehetőségeket kínál, hiszen gyakran az üdülővendégek segítik a betörőket nagyfokú hanyagságukkal, közömbösségükkel. A kereskedelmi és vendéglátó hálózat biztonsági berendezései is gyakran rosszak — másutt egyáltalán nincs ilyen —, és a pénzkezelés, -szállítás sem mindig szabályos. A tó partján a nemzetközi alvilág egy-egy tagja nem tesz mást, mint él a felkínált lehetőséggel. Tavaly 2775-en követtek el bűncselekményt megyénkben, ebből 2?1 — azaz 8 százalékuk — volt fiatalkorú. Ez az arány jobb az országosnál. A társadalomra a visszeső és az úgynevezett veszélyes bűnözők a legveszélyesebbek. Évente több mint 300 visszaeső bűnözőt vonnak felelősségre a bíróságok és majdnem 100 veszélyes bűnöző kerül a vádlottak padjára. Ök követik el a durva, erőszakos bűncselekmények többségét, különösen sok közöttük a beA lakosság nyugalmát zavaró súlyos bűncselekmények és rendkívüli események ritkán fordulnak elő. A rendőrség az állami, társadalmi, gazdasági szervekkel együttműködve nagy gondot fordít a megelőzésre. Fontos feladatnak tekintik a közterületek rendjét sértő erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények számának csökkentését. Az alkoholizmus és a bűnözés gyakran jár együtt, ezért lényeges az alkoholisták számának a csökkentése. Az elmúlt időszakban majd ezer emberrel szemben javasolt a rendőrség alkoholéi vonó kezelést, az utóbbi három évben pedig 41 alkoholista került munkaterápiás intézetbe. Nemcsak alkoholistákkal szemben jártak el; följelentést tették 339 esetben olyanok ellen is, akik fiatalkorúakat szeszes itallal szolgáltak ki A fiatalkorú bűnözés megelőzése érdekében majdnem négyszáz, tizennyolc éven alulit vették állami gondozásba, több mint 700 szülőt pedig figyelmeztettek. Gondot fordítanak a fiatalok jogi ismereteinek növelésére, erkölcsi normáik kialakítására is. Ennek érdekében évente több mint 200 osztályfőnöki órát tartanak a középiskolákban. Nem szólva a különböző helyeken lezajlott, mintegy 2000 propagandaelőadásról, mely1 mind a bűncselekmények megelőzését szolgálja. n. T. Levelek és telefonok Éjfél köröl van. X telefon már harmadszor cseng De most már jelentkezik a hang; kétszer ugyanis szó nélkül letette a kagylót a hívó. Ügy látszik, megjött a bátorsága, mert gyorsan elhadar néhány ocsmány szót és leteszi a kagylót. Nyilván attól fél, hogy megismerik a hangját. Bátor ember lehet — mondom magamban —, mert éjnek idején is ténykedik. Bosszant az ostobasága. Egy ismerősömnél rendszeresen szól a telefon. Csaknem mindennap megfenyegetik — névtelenül, lehetőleg megmásított hangon. Másik barátomnál egy női hang sűrűn tesz szerelmi vallomást, lehetőleg úgy, hogy a feleség is hallja. — Kicsoda maga? — kérdezi a hívott. ■— Találja Id — mondja a hódító és leteszi a kagylót. Megint máskor névtelen levél érkezik, mely a feleség hűtlenségével foglalkozik. Az aláírás: »egy jó barát«, azaz egy jóakarója a férjnek. A hatás nem marad eL Másnap reggel karikás szemmel, külön mennék a munkahelyükre, pedig egymás mellett dolgoznak. A főnök hivatja a beosztottját Névtelen levél van ellened — mondja. De alaptalan a vád. Erkölcscsősz írhatta. Persze, nem szeretné, ha ebből baja lenne, azért nem írta meg a nevét. Következmény? Büntetlenül sétál tovább és azon töri a fejét, ki legyen a következő áldozat. Nincs bizonyíték, nincs felelősségre vonás. A névtelen levél nem új keletű. Csaknem egyidős az írás feltalálásával. Régi iratokban, színdarabokban, regényekben és főleg a krimikben sokat olvashatunk ilyenekről. Valaki azt állította, hogy a névtelen levélírók primitív gondolkodású emberek. Nem adtam egészen igazat neki, mert a tapasztalatok éppen arra utalnak, hogy nemcsak a primitív gondolkodásúak folyamodnak ehhez a módszerhez, hanem olyanok is, akik értelmes emberek benyomását keltik; legalábbis addig, amíg nem ismerjük eléggé őket. Azt tartam, hogy ha az Illető levélíró nem tud más módon — legális, szabad, korrekt, nyílt úton •— valamit elérni, akkor veszi igénybe ezt a mindenki által elítélt és megvetett módszert. Az intrika és a névtelen levél írása a királyi palotákban gyakran alkalmazott módszer volt. Sok bonyodalom, gyűlölködés, apa-, anya-, barát- és testvérgyilkosság származott belőle. A mai társadalom arra neveli az embereket, hogy legyenek őszinték és bátrait. Mindenkinek módjában áll bírálni feletteseit és beosztottjait. A munkahelyeken, lehetőség van rá, hogy bárki megmondhassa a véleményét anélkül, hogy ebből baja származzon. Elítélendő a névtelen levélírás vagy telefonálás, mert ezzel sok bosszúságot, súlyos következményekkel is járó kellemetlenséget okoznak az emberek egymásnak és ez visszahat a lelkiállapotra, a munkahelyi és családi légkörre. Tudok olyan esetről, amikor a névtelen levélíró kapott névtelen levelet és úgy összetört lelkileg, hogy csaknem az ideggyógyászaton kötött ki. Sajnos, káros szokását mégsem hagyta el. Dr. Hiev Ilia »B« KATEGÓRIÁS SOMOGYI TERMELŐSZÖVETKEZET foállaftenyesztőt keres azonnali belépéssel, egyetemi végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal. A jelentkezést »Határozott« jeligére a Lapkiadó Vállalathoz kérjük. (17448)
