Somogyi Néplap, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-25 / 48. szám
Az egészségre tani! az Egészség Kilencven éve Fodor József alapította Az «feaî foíyőíratárusok pavilonjainak a »-kirakatában-« egy új képeslap tűnt fel, a címe Egészség. A téli örömök színes pillanatfelvételén, a eíniképen megakadt a szemünk, B -máris van min csodálkozni: 90. évfolyam, 1978. február L szám —* olvassuk a címbetűk mellett. Dr. Buga Lászlónak, az Egészség című folyóirat főszerkesztőjének, az egészségügyi ismeretterjesztés ismert, kiváló szakemberének erről äs van mondanivalója: — Az Egészség két éve szűnt meg, de ezzel űr támadt az egészségügyi ismeretterjesztésben. A lap hivatása: az egészségre tanít. 1888-ban Fodor József, a magyar közegészségügy atyja indította útjára a lap első számát. — Mit olvashatunk ezután ismét rendszeresen az Egészség című lapban, mely havonta jelenik meg? — Tájékoztat mindentől, ami az egészség területén érdeklődésre tarthat számot. Az orvostudomány legújabb eredményeiről, a természet megvédéséről, az emberek közötti kapcsolatokról, korunk ártalmairól az egészséges életre nevelésről, a szabad idő kul túráit es ésszerű eltöltésének különféle lehetőségeiről, a pá- lyár és párválasztás egészség- ügyi követelményeiről. Mindenről — az olvasók minden rétegéhez szólni kívánunk. Az újból megindult folyóirat a korábbinál szebb köntösben, színesen, sok képpel, magazinszerű formában jelenik meg. Tallózzunk az Egészség februári számában: mit találunk a megújult folyóirat hasábjain? Dr, Eckhardt Sándor egyetemi tanárral, főigazgatóval, a nemzetközi viszonylatban is jól ismert rákkutatóval beszélgetett Karczagh László. — A daganatellenes gyógyszerek kutatásában Magyarország világviszonylatban is kiemelkedő helyet foglal eL Ennek oka elsősorban gyógyszeriparunk fejlettségében és csaknem kilencvenéves gazdag, eredményes múltjában található — nyilatkozott a neves kutató. Elmondta azt is, hogy az elmúlt tíz évben a genfi Nemzetközi Rákkutató Intézet egyik legnagyobb összegű pályázatát ■— a tízezet dolláros Roosevelt-ösztöndíjat tizenegy magyar rákkutató nyerte el. 1974-ben aláírták a szocialista országok együttműködési szerződését, melynek értelmében hazánk irányítja a daganatellenes gyógyszerek kutatását. Természetesen tanácsot is tartalmaz az írás: — Nagyon fontos, hogy a nők harminc éven felül rendszeresen vegyenek részt a rákszűrésen. A sport holnap a címe annak az írásnak, melynek fontosságáról dr. Frenkl Róbert ezeket állapította meg: : *— A sport kevesek kedvteléséből egyre inkább sokak szükségletévé válik. És ennek a változásnak a gyökerei az egészség fogalmából indulnak ki. A lap főszerkesztője izgalmas »párbajról« tudósít: a kávé és a tea küzdelméről szóL — A kávé és a tea között a hatáskülönbség nem nagy. A teának vannak bizonyos előnyéi, de a döntő tényezők nem azok, hanem a lélektani velejárók, amelyek a feszültségnek arra az útjára tolják a fekelekávé-imádót, ami mögött a divat lapul... A teásának van igaza — summázza véleményét Buga doktor. Az Érdekességek a gyógyítás történelméből ízig-vérig magazinoldal. Itt is olvashatunk a teáról, egy javasasz- szony teájáról méghozzá. 1775-ben dr. Withering oxfordi orvos meghallotta, hogy a közeli falucskában egy öreg javasasszony valami csodateával gyógyítja a hasvizkórt. Kezdetben túlzónak találta a hírt, de az oxfordi egyetem dékánja is megkapta ezt a betegséget, s választania kellett, hogy kipróbálja-e a javasasz szony teáját vagy sem. Az ismeretlen tea, a digitalis purpures »csodát tett«, s Withering kétszáz éve tett megállapításai ma is érvényesek. H. B. Á munkásotthonok utódai KÖNYVESPOLC Hogyan élt Móra Ferenc? À Móra Kiadó újdonságáriak . ajáhlószövege így kínálja az olvasónak Földes Anna könyvét: »Móra Ferenc több mi ht hét évtizede a gyermekek egyik legkedvesebb és íegolvasottabb írója. Mi a titka művei hosszú életének? Minden ' bizonnyal az író mély embersége, ’ saját élményeiből fakadó rokonszenve az életben botladozó szegény emberék es gyerekek iránt Móra azonban nemcsak a gyerekek írója volt felnőtteknek írt regényei is jelentősek, és mint újságírót közéleti embert is számon tartjuk a század első harmadának életében.« Az így élt Móra Ferenc című kötetnek a kiadó hasznos sorozatának legjobb könyvei között a helye. Tömören: méltó a könyvkiadó névadójá-ü hoz. Az életrajz minden mű-. fajok legkényesebbike. József i Attila-i mértékkel az igazat [ írni, nemcsak a valódit; ezt j követeli meg a műfaj a kutató szerzőktől. Ugyanakkor -- hogy József Attilánál maradjunk — a »játszani is engedd« igényének szintén eleget kell tennie annak, aki arra vállalkozik, hogy kortárs, vagy a múlt egy-egy jelesének »bőrébe bújik«. Földes Anna nagy igénnyel és az íróért érzett felelősséggel műveli ezt a műfajt Tiszta, félreértéseiket oszlató, sunyi elhallgatások okát tisztázó életrajzot írt. Földes Anna úgy írta meg Móra életét hogy beleillesztette a korba, földrajzilag pedig a Tisza-parti város, Szeged miliőjébe. Könyvéből nemcsak az írót de az nőtársakat, az újságíró kollégákat a szegedi újságok szellemét is megismeri az olvasó. Mindezt úgy, högy a szerző egyetlen mondatra sem esik az életrajzíróknak abba a hibájába, inely által munkájuk a kétes értékű intimitás — sőt intim- pistaskodás —■ határára kerül. Az Így élt Móra Ferenc című könyv szerzője a művek születésének 'körülményéit bontja ki, elemzi az író '■gy-egy fontosabb regényét, elbeszélését versét Így kerülünk egészen közéi ezekhez az írásokhoz, mintegy kulcsot kapva hozzájuk. A portré pedig új és új vonásokkal gazdagodik. Móra, az újságíró, lóra, s közhaszonért tevékenykedő ember. Móra, a könyvbúvájr. Móra, a régész És sorolhatnánk e gazdag, nagy teherbírású — s minden térhet egyformán él vádminden laid — embernek szent kötelességét Igen: népszerű, olvasott író volt A szónak nemes értelmében. Olyan könyveket írt melyék közérthetők voltak, ugyanakkor — mint azt az eltelt évtizedek bizonyítják — időállóakat Művei számtalan nyelven megjelentek. Mélyükben ott fénylik a felismerés: »a szeretet az élet«. Földes Anna könyvéből a Hannibál föltámasztása című kisregény bátor szerzőjének arca bontakozik ki. Ezt az arcot őrizzük meg magunknak. Egy keményen szelíd író portréját Az életrajzot valóban egyforma szellemi izgalommal olvashatja felnőtt és gyerek egyaránt le Le A szakszervezetek hagyományos feiadaîai között — az érdekvedeimi, szociálpolitikai kötelességek mellett, — fontos helyet foglal el az oktatási, közművelődési tevékenység. Igaz, mostanában egyre több szervezet vállal részt ebből a munkábíá: az egységes tervek összeáuításá- ban — jő néhány üzemben — a pártszervezet és a KISZ vezetői is részt vesznek, gyakran az igazgató és más műszaki irányítók közreműködésével. Arra is akad példa, hogy a munkahelyi közművelődés összehangolására önálló, a szakszervezeti bizottságtól független »irodát« hoznak létre. A szakszervezetek szerepének csökkenése mindezek ellenére is csupán látszat, hiszen a művelődés követelményrendszerének és Szerkezetének átalakulása nyomán csak az egyes szervek közreműködésének aránya változott meg, a részvétel »abszolút« mennyisége nem csökkent. A módosulást mindenekelőtt az bizonyítja, hogy a szakszervezet kulturális munkája fokozatosan beépül az üzemi rendszerbe, s az önállóan fenntartott közművelődési intézmények száma egyre kisebb. Somogybán egy évtizeddel ezelőtt tucatnyi szakszervezeti művelődési létesítmény működött. Többségük azóta megszűnt vagy más szerv irányítása alá került, mivel nem felelt meg még a legalacsonyabb követelményeknek sem. Maradt mindössze három:, a Ea tinea Sándor Művelődési Központ — ez az egyetlen -szakmaközi« intézmény —, az ÉDOSZ Művelődési Otthon és a Pamutfonó-ipari Vállalat klub- könyvtára. Az elektroncsőgyár klubháza és a VBKM klubkönyvtára egyelőre minősítésre vár. A megyeszékhelyen kívül egyetlen önálló szakszervezeti művelődési létesítmény sem működik. Pedig az egykori munkásotthonok e kései örököseire néhol igencsak nagy szükség lenne. A három működő intézmény együttesen 3 800 000 forint támogatást kap az SZMT-től és az üzemektől, ennek az Ősz- szegnek azonban csak alig fele fordítható »érdemi« tevékenységre. (A Latinca Sándor Művelődési Központ például — egy. érthetetlen és indokolatlan rendelkezés miatt — désre » kaposvári textílmű- veknér találjuk a legfrappánsabb választ. À ''politikai,' tudományos, művészeti rendezvények száma ugyan nem erekéig, ele a sz-akmai jellegű — alap- és középfokú — iskolai kurzusok, tanfolyamok, előadások elsőbbsége vitathatatlan, ami a működtető vállalatnak és a munkavállalónak egyaránt fontos. (Tavaly például csaknem harminc dolgozó) folytatott tanulmány óikat az itt szervezett textilipari szakközépiskolában.) Ez a szakmai orientáltság tehát a szakszervezeti művelődési intézményes. egyik legalapvetőbb feladata. Sokkal inkább munkásotthon-hagyományokra utal a kaposvári EDOSZ Művelődési Otthon tevékenysége. Nemcsak szervezésének, fenntartásának módjával — egy szak- szervezethez tartozó hat üzem, a cukorgyár, a húskombinát, a tejipar, a gabonaipar és a sütőipari vállalat, valamint a szikvízüzem anyagi támogatásával működik —, de »területi« jellegével is. A jó húszezres munkáskerület különböző képzettségű, érdeklődésű lakóit —• éppen e sokféleség miatt — szinte lehetetlen lenne nagyszabású rendezvényekkel a házba csalogatni, tehát a klubszerűség az uralkodó. Otthonra lelnek itt nemcsak a galambászok, eb- és nyúlte- nyésztők, hanem megtalálják számításaikat a tanulni vágyók is. Egész Somogybán csupán itt sikerült csoportot lét«' rehozni a Mindenki iskolája anyagának elsajátítására, sót, néhányan nebárégiben sikeres vizsgát is tettek. (Hamarosan képmagnó könnyíti.» rendszeresen tanulni szándékozó munkások dolgát) A diaképek- kel illusztrált útibeszámofők, író—olvasó találkozók egyre több érdeklődőt csábítanak a belvárosból is az ÉDOSZ Művelődési Otthonba. Sajnos, a szellemi épülésre való hajlandóságot nem segíti elő, hogy az épületben presszó és vendéglő is működik. »Kuriózum« viszont, hogy az ÉDOSZ megyei bizottsága és a gyárak vezetősége egyaránt tiszteletben tartja a munkásotthon tevékenységét Sokszor előfordult már, hogy üléseket, értekezleteket gyűléseket kulturális rendezvények miatt halasztottak el —- fordítva alig. Az üzemek adakozási kedve is bizonyítja, hogy korántsem járt még le a »gyárközi«, a szakszervezet által fenntartott művelődési házak ideje. S megyénkben — vagy akár Kaposváron — nemcsak élelmiszeripari üzemből van egynél több... Régen a szerény ipar akadályozta a munkásművelődés jelentős bázisainak kialakulását E folyamat napjainkban, ellenkezőjére fordult le A, Somogyi siker a vetélkedőn négyszázezer forint »helybért« köteles visszafizetni a fenntartó szervnek.) Miben különböznek a szak- szervezeti létesítmények feladatai a tanácsiakétól? A kérKét évvel ezelőtt rendezett először vetélkedőt a taggazdaságaiban dolgozó fiatal szakembereknek a bábolnai kukoricatermelő közös vállalat az IKR. Tegnap délelőtt a rendszer kilenc alközpontjában egy időpontban nyitották föl az újabb vetélkedő zsürieinö- kei a fiatal szakembeiek versengésének kérdéseit tartalmazó borítékot A balatonke- resztúri alközponthoz tartozó somogyi és zalai termelőszövetkezetek csapatai Marcaliban, a Baglas étteremben gyűltek össze. A tizenhat csapatban 4—4 fiatalember képviselte a termelőszövetkezeteket Sentsey László, a somogyi IKR-alközpont vezetője köszöntötte házigazdaként a fiatalokat, és hangsúlyozta a vetélkedő fontosságát mint a szakmai tudás felfrissítésének egyik jó módszerét Hogy ez EMLÉKEK NYOMÁBAN Igen, a ház még áll. Nemrég vakolták. De nekem ehhez a házhoz semmi közöm. A falait sem láttam belülről. Valami bankember lakott benne, még a köszönésemet is alig fogadta. A kis házban születtem, bent az udvarban. Egyetlen szobájának két kis ablaka a szomszéd ház hámló vakolata falára nézett. Huszonhat éve készülök vissza ebbe az utcába, életem első hét évének dús emlékű színterére. Végül a véletlen hozott ide. Emlékszent,, hogyan megdobbant a szívem, amikor a központban megtudtam: hozzánk csatolták szülöközségem egyik üzemét. Hivatalos út Legalább háromnapos kiküldetés. Milyen is volt a kapu két szárnya? Talán sötétbarna. Most meg halványzöld. De amúgy a régi. A sötét kapubejáró göröngyös aljzata mindig nyirkos voll. Hidege még nyáron is csípte a talpunkat. Él-e még Mariska néni, « ház tulajdonosa? Ott húzódott meg a másik kis lakásban, mellettünk. Igaz, egyedül élt, özvegyen, jobban megfért, mint mi, ötödma- gunkkal. Jó volt nála üldögélni. Pedig amúgy nem volt kedves assiony, a gyerekekért sem rajongott, de engem elviselt, A sarokban, a csikótűzhely mellett Mit egy h&fmszek. abban kucorogtam, amíg tett-vett a konyhában. A nyolcvanat is elkerülte volna, ha élne. A kút is megvan! Magasan állt a vize, esős időben szinte kézzel is lehetett volna meríteni belőle. A kis háznak új ajtaja van. Meg egy ablakot is vágtak mellé. Valaha csak az ajtó felső, négyzetekre osztott üvegén jött be némi fény. Alul meg a hó, mert hogy ujjnyi rés maradt a küszöb meg a barna deszka között. Anyám rongyot rugdalt oda, ha hordta a szél a havat. Bent búg a mosógép. Kétszer is kell kopognom. —-Jó napot kívánok. Fiatal, sovány, fáradt asz- szony néz rám. — Jó napot. Tétován nézek körül. Almazöld, üveges szekrény, asztal, gáztűzhely. — A tanácstól jött, ugye? Hát tessék csak körülnézni alaposan. Már nem is tudom, mi lesz velünk ebben az ócska lakásban, hogy dőlne össze végre! Ez a konyha még hagyján. De két gyerekkel egyetlen ilyen szobában. .. Tessék csak bátran belépni! — Kérem, én., l — Csak nézzen meg gondosan mindent. Először is a falakat. Szinte a mennyezetig vizesek, hiába szigetelték alá két éve. Már tavaly megígérték, Tarsam adnak egy egészséges, kétszobás lakást, de hát... 7— Kérem, én nem a tanácstól jöttem. — Hát? Talán a pártbi-, zottságtól? Mert oda is fordultunk már, hogy segítsenek. — Nem idevaló vagyok. Pesti. — fis kit... vagy milyen járatban? — Itt születtem. Ebben a szobában. — Érdekes, fim meg ásd hittem, a tanácstól jött. Ott állt a két ágy egymás mellett, végükben a sezlon. A másik meg szemközt. Itt balra meg az öntöttvas kályha. És mégis, mintha nagyobb lett volna a szoba. Pedig most csak kihúzható re- kamié, egy heverő, rácsos gyerekágy a bútorzat. Ja, meg a sarokban egy fakult huzatú fotel, rajta horgolt csipke. — Meddig laktak itt? — Ötvenkettőig. Akkor váltak el a szüleim. Apám Pestre ment a szeretőjéhez, anyám vissza az Alföldre. A nővérem fogadott be bennünket. — Akkor is Myen vizes volt a fal? — Persze. Ez az utca mélyen fekszik, mocsaras a talaja — mondogatták a szüleim. Ez , akkor engem nem zavart. Csak apám veszekedése. — ívott? — Nem,, Csák « ttS missé1 — Az én férjem iszik, hogy az isten pusztítana ki minden alkoholt, ami csak van a világon. Mert azért csak mozdíthatna valamit rajtunk. De most is már két órája vége a műszaknak... — Mióta laknak itt? / — Nyolc éve. Amikor megesküdtünk, ezt kaptuk. Előttünk egy öreglány élt itt a kutyájával. — És Mariska néni? A tulajdonos? — Nem tudom. Ez már régóta tanácsi lakás. •— Ne haragudjon, hogy megzavartam a munkájában. — Ä, dehogy. Es ha meg nem sértem... Mivel foglalkozik? Olyan hivatalnokfélének látszik. — Egy pesti gyárban dolgozom. Közgazdász vagyok. — Biztosan szép lakása van. — Megfelelő. — Majd talán az én gyerekeim is kiharcolják maguknaki De én már nehezen. Mert, ha az uram megbecsülné magát, ugye... De kocsmázik. így nem lehet semmire menni. Igaz? I — Hát... nehéz. Persze. De azért ne adja föl. — Ne, ugye? Az üzemben is szóltam, meg a gyerek tanító nénijének., aki tanácstag is. De a férjem a száját nem nyitja ki a családjáért. •— Ügy látszik, maga a rátermettebb. Biztosan sikerülni fog. őszintén kívánom. — Köszönöm. Nyújtott léptekkel indulok « kaim felé. Paál Lásm , igy van, az a verseny első harmadában már kiderült A csapatoknak ugyanis a tesztlapokon nagy szaktudást feltételező kérdésekre kellett válaszolniuk. A gépészeti kérdéseket aszerint- csoportosították, hogy a gazdaság IHC vagy Rába Steiger traktort használ-e. Az agronómiái kérdésekre — például, hogy hány százalék keményítőt olajat tartalmaz a kukorica, vagy hogy hány évenként kell az altalajt lazítani — nagyon sók jó válasz született Próbára tette a versenyzők memóriáját az adatokra szorítkozó tesztláp is. A verseny első felében már kialakultak a győzelem esélyesei, annál is inkább, mert a második menetben csak az első hat helyezett csapat vehetett részt A neheze azonban még hátravolt A szóbeli kérdésekre adott válaszoknál gyorsan * Kellett a műszaki, az agronómiái & a politikai ismereteket kamatoztatok A villám- kérdések többsége nem csupán az IKR »háza tájára« vonatkozott, hanem a világ mező- gazdaságára isA több »menetes« szóbeli vetélkedő győztesei az írásos versenyből hozott pontjaikkal együtt végül is három somogyi. csapat tagjai lettek. Az elérhető 120 pontból 94-et szerzett meg a mernyei szövetkezet II. számú csapata, ezzel első lett. Orbán Dezső és Földi Mihály IKR-ágazat- vezetők, Matók József gépszerelő és Loósz Imre gépész- mérnök képviselik majd a somogyi alközpontot a március 24-én Bábolnán megrendezendő országos versenyen. A tabi termelőszövetkezet csapata 87, a somogysámsoni pedig 85 pontot gyűjtött össze. A győztes csapat tagjai elmondták, hogy már egy hónappal ezelőtt megkapták a ' javasolt irodalmat, a tematikái Most folytatódik a felkészülés, hiszen az országos versenynek tétje vám: aki ott győz, külföldi utazást nyer. A csapat egyik tagja. Földi Mihály egyben a KISZ által szervezett VIT-vetélkedőre is »edz«. Természetesen nemcsak a győzelem, a versenyzés izgalma is hajtja a fiatalokat. Ahogy Tóth Károly, a megyei tanács osztályvezetője, a zsűri elnöke mondta; a versenyre megszerzett többlettudás, a gyakorlat, a most induló mezőgazdasági év jó munkájának a biztosítéka is. S. Sí,