Somogyi Néplap, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-24 / 47. szám
Mire költi az állami támogatást az építőipar? Évente 1066-1200 panellakás A munkaerőgondokat enyhítik ás a kapacitást növelik azok a beruházások, amelyekhez — pályázat útján — állami támogatást kapott a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat, valamint a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat. Mire költik ezt a pénzt? Rekonstrukció A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat — a pályázat révén — 82 millió forint értékű beruházásra kapott lehetőséget. Ebből a pénzből 35 millió forintot tesz ki a közvetett állami támogatás, 25 millió forint a bankhitel és 22 millió forint a saját fejlesztési alapjuk. — Fejlesztési elképzeléseink megvalósítása érdekében benyújtottunk egy másik pályázatot is: az anyagmozgatás korszerűsítésére és gépesítésére kértünk támogatást — mondta Gyulavári Tamás, a SÁÉV igazgatója. — Erről még nem született döntés. A fejlesztési lehetőség felhasználására részletes program készült a vállalatnál. A megyei párt- végrehajtó bizottság — amikor a SÁÉV munkáját értékelte — feladatul szabta, hogy az ötödik ötéves terv végére úgy fejlesszük a kaposvári po- ligonüzem- kapacitását, hogy alkalmas legyen évi 1000—1200 lakás elemeinek legyártására. Az üzem kapacitása jelenleg évente 600 lakás. A kaposvári központi telepen, a poligon mellett — a jelenlegi üzem termelésének zavarása nélkül — építik föl az új gyártósort, amelynek munkába állítása után a házgyárihoz hasonló technológiával 1980 közepétől kezdik meg az éri 1000—1200 családi otthon elemeinek gyártását. Ezután alakítják át a jelenlegi üzemét tárolótérré. — A fejlesztési elképzelések valóra váltása után a vállalat saját építési, szerelési értéke évente 750—300 millió forint lesz — mondta a SÁÉV igazgatója. — A múlt évben 640 millió forint volt a saját termelésünk. Az ötödik ötéves terv időszakára szóló vállalati fejlesztési és műszaki fejlesztési terv alapján e pénz fel- használásával kívánjuk a beton-, a betonvas-, a vasbeton- előregyártást, valamint a munkahelyi építési, szerelési tevékenységet korszerűsíteni. 150 ember munkája A technikai, technológiai korszerűsítés azt is jelenti, hogy több szakemberre lesz szüksége a vállalatnak. Az új gépek, berendezések üzemeltetéséhez például 68 gépkezelő kel). Az építőipar sem számolhat fejlesztéseinek valóra váltásakor a létszám növelésével: az ott dolgozó emberek munkáját kell hatékonyabban kihasználni és a gépekkel váltani föl az élőmunkát A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnál 620 ember foglalkozott tavaly anyagmozgatással. Munkájukat gépekkel kívánják helyettesíteni. Anyag- mozg'tási és gépesítési pályázatuk épp ezt a célt szolgálja. Ahhoz, hogy az anyagmozgatással foglalkozók számát csökkenteni lehessen a vállalatnál több mint 30 millió forintos beruházásra van szükség. A műszaki fejlesztési terv készítésekor kiszámolták: egy ember munkájának gépekkel történő helyettesítése 157 ezer forintjába kerül a vállalatnak. Megérkeztek az első gépek Az állami támogatás felhasználásával 36 millió forint értékű beruházás megvalósítására nyílik lehetőség a Somogy megyei Tanácsi Magasás Mélyépítő Vállalatnál. — Ezt a pénzt — hárommillió forint kivételével — gépek vásárlására használjuk föl — mondta Embersics Sárond igazgató. — Így a vállalati termelési értéke 1980-ban eléri a 465 millió forintot. A pályázat odaítélésekor már kész programunk volt, és azonnal megrendeltük a gépeket. Eddig körülbelül 9 millió forint értékű érkezett meg. Az alapozáshoz, csőfektetéshez és útépítéshez használható föld- munkagépeken, emelőgépeken kívül szak- és, szerelőipari kisgépeket vásárolunk a pénzből. » » * Az állami támogatás, amelynek összege a SÁÉV-nél 35 millió, a Tanépnél pedig 9,2 millió forint, közvetett jellegű: erre a pénzre csak akkor számíthatnak, ha a termelés növekedése — és ezzel együtt a bevételük — a pályázatban meghatározott módon emelke- di.k- _ ^ w Dr. K. L 30 millió forintos rekonstrukció Ankét Kaposvár tömegközlekedésérő! Rágyaloglásí távolság... A rémitő kifejezés az utóbbi időben vált közismertté Kaposváron. Azt jelenti: mennyit kell gyalogolni a buszmegállóig Azóta emlegetik, amióta a városban részben megszervezték a lépcsőzetes munkakezdést és ezzel együtt 1977. április 5-től bevezették a helyi járatok új menetrendjét Tegnap délután ennek tapasztalatait és a városi tömegközlekedés szervezésének lehetőségeit tárgyalták meg az MTESZ Somogy megyei Szervezete és a Közlekedéstudományi Egyesület kaposvári csoportja által rendezett ankéton, melyre meghívták a vállalatok és intézmények azon képviselőit, akik a munkakezdés, munka- befejezés és a tömegközlekedés kapcsolatának kérdéseivel foglalkoznak. Somogy megye székhelyén az igény: csaknem 17 millió ember zavartalan utazásának biztosítása. A múlt évben ugyanis ennyien szálltak fel a kaposvári helyi járatokra. Javult-e a helyzet 11 hónap alatt? Valamennyit igen, reggel és este azonban most is nagyon zsúfoltak a buszok. Néhány korszerű járművet ugyan szolgálatba állították, de ez még mindig kevés. Épp ezért fogadták a jelenlevők örömmel Suri Sándornak, a 13. ez. Volán Vállalat igazgatójának közlését: városunk helyi közlekedésébe a második félévben hét új — köztük négy csuklós — autóbuszt állítanak be. Sok bosszúságot okoz, hogy a buszvezetők nem mindig tartják be a pontos menetidőt, és néha csúnya vicceket engednek meg maguknak — az utazók kárára. Fölvetődött, hogy meg kell keresni a megoldást a jobb tájékoztatásra, úgy a njenetrendi táblák meg- nagyobbításával, mini a számjelzések, végállomások jól látható kiírásával a járműveken. A lépcsőzetes munkakezdés szervezését nem lehet befejezettnek tekinteni, a jövőben tovább kell foglalkozni kiterjesztésével, és szükséges, hogy a városközpontban ’evő vállalatok, intézmények is átálljanak a lépcsőzetes munkakezdésre. Az ankéton leszögezték: a kialakult forgalmi torlódások csökkentése érdekében a Május 1. utca forgalmát bizonyos mértékig tehermentesíteni kell. a nagy tehergép járműveket kellene először kitiltani Gyorsítja majd a fel- és leszállást, ha jegyváltó-auto- matákat helyeznek el az autóbuszokon, de legfőképpen az enyhít a város rózsásnak nem mondható tömegközlekedési helyzetén, ha a 61-es út 1980—81-ben megépül A vállalatok képviselői több kifogást soroltak föL Például a Pamutfonó-ipari Vállalat és a VBKM dolgozóinak munka- fegyelmén ront, hogy közvetlenül a munkaidő befejezése után öt perccel indul a gyár elől az autóbusz, illetve a munkaidő kezdete előtt két- három perccel érkezik a gyárkapuhoz. A Pamutfonó-ipari Vállalat autóbuszmegállójába zebra fölfestését kérték, és azt hogy a Ságvári utcában fölöslegessé vált buszvárót helyezzék át a gyári bölcsőde elé Szóvá tették, hogy a csatolt városrészekbe: Töröcs- kére, Kaposfüredre, Toponár- ra jóval drágább a viteldíj, mint a belterületen, sőt Tö- röcskéne csak távolsági autóbusszal lehet eljutni, holott már Kaposvárhoz tartozik. Több szempontból is szükséges újból felülvizsgálni a helyi és helyközi járatok csatlakozásának rendjét, bizonyos esetekben módosításokat végrehajtani, néhol a hálózatot fejleszteni. A változtatásoka', pedig a jövőben szélesebb körűen kell egyeztetni az illetékes szervekkel és a lakossággal Kaposvár lakosainak száma évente majdnem 1500-zal növekszik. A lépcsőzetes munkakezdés kiterjesztése csak átmeneti javulást eredményez, ezért fontos az autóbuszállomány növelése is. Sokat javítana a helyzeten, ha a bölcsődék és óvodák korábban nyitnának, s délután öt óra után már nem néznék ki az apróságokat a gyerekintézményekből. Épp ezért a Kaposvári Városi Tanács egészségügyi, valamint művelődésügyi osztálya most azon dolgozik, hogy június 30-ig megteremtse a lehetőségét, hogy korábban fogadják a gyerekeket és tovább foglalkozzanak az intézményekben a kicsinyekkel Segíteni fog a Városépítési Tudományos Intézet, amelynek munkatársai felülvizsgálják Kaposvár közlekedésfejlesztésének tervét és kidolgozzák a megvalósítás ütemét Gombos Jolán Próbaüzem az olasz gépen A Kefe- és Műanyagipari Vállalatnál tavaly májusban kezdődött az a 30 millió forintos beruházás, mely a második negyedévben fejeződik be. A 30 millióból ötöt építésre fordítottak, a többiért pedig korszerű gépeket vásárolnak. Januárban megérkezett az olasz Covema-eégtől 10 millió forintért vásárolt műszálhúzó gépsor. A Kaposvári Vas- Műszaki Szolgáltató:pari Szövetkezet, valamint a Szigetvári Építőipari Szövetkezet a Kefe- és Műanyagipari Vállalat tmk-saival jól előkészítették a szerelést a gép érkezéséig. Azért, hogy az építők dolgozhassanak, a műszálüzem munkásainak megértése is kellett, hiszen az üzemben termeltek, miközben falat bontottak, betonoztak, villany-, vízvezetéket szereltek. A múlt héten megérkezett a két olasz szerelő, és meglepetéssel tapasztalta, hogy a gépsor már végleges helyén áll. Kedden megkezdődhet a próbaüzem, amely március végéig tart Áprilisban kezdődik a folyamatos termelés Az eddiginél jobb minőségben műanyag pántokat és a mező- gazdaság által használt kordonhuzalokat gyártanak vele. Ezekkel a szőlő- és gyümölcs- íámrendszereknél alkalmazott fémhuzalokat helyettesítik. Az új gépsor másfélszer termelékenyebb a réginél és ötven százalékkal növeli a műszálüzem kapacitását. Segítségével ebben az üzemben a tavalyi 55 millió forint termelés helyett 78 millió forint értéket készítenek az idén. Ehhez mindössze nyolccal több munkás kell. A gép nemcsak biztonságosabb a réginél, hanem a nehéz fizikai munkát is kiküszöböli. A régibe kézzel adagoltak, ennél ez a művelet is automatizált. A hónap végéig még egy olasz gépsor érkezik a vállalathoz, az Unicon-cégtől. Ez ugyancsak műszálhúzó sor lesz, és kefeipari alapanyagokat gyárt. Ezzel készülnek például a partvisok, az autómosó kefék alapanyagai és a műgyökér. ; Napi öt órát dolgoznak NEB-ülés a munkaerő-foglalkoztatásról A munkaerő-gazdálkodás évek óta napirenden levő téma. A Somogy megyei Népi Ellenőrzési Bizottság két és fél éves vizsgálat tapasztalatait vitatta meg tegnap. A munkaerő-foglalkoztatás és hasznosítás helyzete a megye ipari üzemeiben címen készített tájékoztatót a NEB. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Révész Andor, a KNEB kereskedelmi főosztályvezetője. A munkaerőlétszám évek óta változatlan a megyében. Főleg a szakmunkások száma kevés. Ezen a téren nem is várható változás. Az 1977—78- as tanévben beiskolázott szakmunkástanulók száma a vállalati igények 59 százalékát teszi ki, és a hefyzet egyre romlik. Jövőre tovább nőnek a vállalati igények, ugyanakkor még kevesebb lesz az ipari tanuló. A csökkenésnek Tudományos vitaölés A baromfitenyésztés lehetőségei Látszólag csak a szakemberek számára érdekes előadások hangzottak el tegnap Kaposváron, azon a tudományos vitaülésen, melyen mintegy másfél száz, az ország minden tájáról jött baromfitenyésztő szakember és kutató vett részt. Valójában az ismertetett új tenyésztési tapasztalatok mielőbbi alkalmazása és várhatóan a hústonnákban mérhető eredménye az egész népgazdaság számára fontos. Az élelmiszer-külkereskedelem egyik vezető szakemberétől kérdezte meg minap a tv riportere: »Melyik a legkeresettebb exportcikkünk?-« A válasz a külső piaci helyzet újabb változására utalt: baromfifélékből jók a lehetőségeink nemcsak a hagyományos nyugati piacokon, hanem több afrikai országban is. Ez is jelzi: a baromfihús-termelés fejlesztése a korábbinál is fontosabb kérdéssé vált. Hústermelésünknek ötödét exportáljuk, ennek 40 százaléka — mintegy 120 ezer tonna — baromfihús. összes baromfitermelésünknek már több mint egyharmada külföldre kerül. Hogyan lehet ezt a belföldi igények kielégítése mellett tovább növelni? Erről szóltak — némi »áttétellel-« — a tegnapi ülés előadói. Dr. Horn Péter, a kaposvári főiskola kisállattenyésztési szakának a vezetője, a férőhelykihasználás javítására módot adó kísérleti tapasztalatokat ismertette. Dr. Bögre János, a gödöllői egyetem docense a lúdtenyész- tés intenzívebb módszerét elemezte A libamáj-, hús- és tollexpoi-t 20 millió dollárt hoz évente. Az előadásból kiderült, a termelésnek még több kihasználatlan lehetősége van. Dr. Németi L ászióné, az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos osztályvezetője, az ágazat fejlődésének ■közgazdasági lehetőségeit elemezte. Előadásának lényeges mondanivalója volt, hogy a termelés jövedelmezősége nem tart lépést a jó piaci lehetőségekkel. A szervezőket dicséri, hogy mindössze öt nap alatt nyomtatásban is kiadták a vitaülés teljes anyagát, segítve az érdeklődők táiéko7.tatá«át. Az ülés részvevői délután a főiskola kisállattenyésztési tanszékén folyó kísérletekkel ismerkedtek meg. egyszerű az oka: 1969-ben 6300-an fejezték be az általános iskolát, jelenleg ez a szám csak 3700. Nagymértékű a fizikai dolgozók vándorlása. A vállalatoktól kilépett dolgozók többsége nem a szakmájának megfelelő állásban helyezkedik el. Általában kerülik az olyan munkahelyeket, ahol normában kell dolgozni. Sokan közülük karbantartónak, gondnoknak helyezkednek el, azaz olyan munkakörben, ahol a fizetés nem teljesítményhez kötött No, de mennyit dolgoznak valójában? A vizsgálat során a NEB két üzemnél úgynevezett munkanap-fényképezést végzett Az adatok tulajdonképpen már ismert tényeket támasztanak alá: a munka- kaidő-kihasználás átlagosan 69—72 százalékos. A veszteségidő nagyobb része a laza munkafegyelemmel magyarázható, kisebb hányada pedig úgynevezett technikai, szervezési veszteségidő. Egy- egy munkás a napi 8 órából valójában csupán öt órát dolgozik, a fizetése egy részét tehát érdemtelenül kapja. E számítás alapján a múlt év első félévében a termelőfolyamatból kiesett idő körülbelül 200 ezer munkanapot tesz ki a vizsgált vállalatoknál. Minden fórumon beszélnek, vitatkoznak a munkaszervezésről látszólag jobbnál jobb módszereket dolgoznak ki a munkafegyelem megszilárdítására, ám a helyzet változatlan. Mit jelentenek a munkanapkiesések forintban? A termelésben részt vevők az éves munkarend szerinti munkanapoknak alig több mint háromnegyed részét dolgozzzák le. Az egész napos kiesések döntő többségének oka: szabadság, betegség. Változatlanul magas azonban — és egyáltalán nem csökken — az indokolatlan, valamint az úgynevezett törtnapi hiányzások száma. Ezek részben közlekedési okokra vezethetők vissza, vagy a munkaidő alatt megtartott rendezvények rabolják el az idő:. Ha ehhez hozzávesszük a belső szervezetlenségből, anyagellátási zavarokból adódó időkiesést, éves szinten több tízmillió forintnyi termelési érték vész et A munkaelemzésben, a munkaszervezés korszerűsítésében alig van előrelépés. Mindez nem választható el a gyártmányszerkezettől és attól, hogy tudnak-e folyamatosan munkát biztosítani. Ahol ennek megvannak a feltételei, ott a szervezettség foka is magasabb. Az alacsony fokú kapacitáskihasználás ellenére sem veszteséges a panelpar- kettagyártás Barcson. Ott műszeres munkanap-fényképezést végeznek. Több vállalat szervezőket foglalkoztat. A Mechanikái Műveknél o termelés szervezését és irányítását az R—10-es számítógép beállításával kívánják korszerűsíteni. A munkaerő tervszerű felhasználásának kérdéseivel egyre erőteljesebben foglalkoznak a vállalatok, ám még nagyon az elején tartanak. A NEB vizsgálati tapasztalatait az egyes vállalatokkal részletesen megvitatja, és remélhetően ez is segíti-majd a tervszerű munkaerő-gazdálkodást. D. T.
