Somogyi Néplap, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-22 / 45. szám

i Készu! a tetőszerkezet A múlt hét elején kezdték meg a Somogy megyei Taná­csi Magas- és Mélyépítő Vál­lalat szakemberei az épülő balatonföldvári mozi tetőszer­kezetének beborítását. A na­gyon korszerű építési techno­lógiával készülő épület ra­gasztott faszerkezetű tartóele­meire úgynevezett aprommtas alumíniumlemezt borítanak. Az így kialakított »-héj« lé­nyegesen kisebb súlyú, mint a hagyományos burkolóanya ■ gok. Igaz, többe is kerül A hirtelen oeköszöntötí zord idő most la.-ritotta a szern.e­Erra helyett DM premia Szerződések iß í armán ^kiegészítőkre X termelőszövetkezetek, ál­lami gazdaságok megkötötték a szerződéseket a Phylaxia vállalat megyei kirendeltsé­gével az ez évi takarmány- kiegészítőik, tápszerek szállítá­sára. Tavaly több mini 80 közös gazdaság szerződött, és nagy mennyiségű kiegészítő takarmányt szállított el. A legnépszerűbbek az állattar­tásban nélkülözhetetlen ser­tés-, szarvasmarha- és malac­tápok voltak- Az utóbbit az idén a Dél-somogyi Állami Gazdaság is forgalmazza. A sertések növekedéséhez na­gyon fontos ásványi anyago­kat tartalmazó AP—17 ás- ványpremix az újdonságok közé tartozott, elsősorban csonterősítő hatása miatt Hasonló hatást ért el a szarvasmarháknál alkalmazott csonterősítő, az AP—18. A kiegészítő takarmányok iránt mind nagyobb az érdek­lődés a kisgazdaságokban is. Különösen a régebbi — jól bevált — kiegészítők, tápsze­rek iránti kereslet fokozódik. Ezeket a vetőmagboltban, va­lamint a Zöldért megyei vál­lalatán keresztül lehet besze­rezni. Sajnos, az ellátásban zavarok vannak, é® épp azok a bevált, ismert készítmények hiányoznak, amelyeket a ter­melők, állattenyésztők keres­nek. A malac-, csirke- és li- baneveléshez szükséges, be­tegségmegelőző anyagokat tartalmazó Erra és Trierra tápszer például majdnem fél éve hiánycikk. A Phylaxia megyei kirendeltsége ugyan föladja a megrendelést min­den negyedévben, tápszer he­lyett azonban legtöbbször csak ígéretet kap, vagy még azt sem. Az idén sas Errát DM-premixszel pótolják. Ez hasonló hatású, mint előd­je, ám csupán nagy cso­magolásban kapható, így a kevés állattal foglalkozó ter­melőknek nem gazdaságos. Mindenesetre érdemes lenne — ha már nincs a megszo­kott Erra, Trierra és Viton — kisebb csomagolásban forga­lomba hozni újabb premixet, hogy mindenki megvásárol­hassa. 74RM iOZOIi XXXIV. évfolyam, 45. szám. Szerda., Î978. február 22. Filmjegyzet Huszárik Zoltán világa zet építését. A szakemberek úgy számítottak, hogy e hét végére befejezik a munkát és a megye legkorszerűbb, négy­száz személyes filmszínháza már kész tetővel fogadja a márciust. Ez a részhatáridő feltehetően eltolódik. A szaK- emberek azonban azt mond­ják, hogy ez a »csúszás« — bár kétségtelenül kiesést okoz — nem veszélyezteti az ápri­lis 28-í átadást. Az épület most hetven százalékig kész; végleges bekerülési értéke hét és fél—nyolcmillió forint lesz. A piacere (Tetszés szerint) című kisfilm-osszeállítás ve­títése a Pillangó miatt egy­szer már elmaradt, s a film­barátok körének több tagja reklamált miatta, örvendetes, hogy most nagy számú közön­ség volt kíváncsi Huszárik Zoltán alkotásaira. S egy ki­csit ünnepi is volt ez a hét­fői vetítés, hiszen a rádió már bemondta, hogy az A piacere nyerte a tamperei nemzetközi rövidfilmfesztivál fődíját. Egyíilmes rendezőnek is­merjük a negyvennyolc éves Huszárik Zoltánt A nagy si­kerű Szindbád után most for­gatja Császár István forgató- könyve alapján a Csontváry- filmet. Eddigi alkotói pályája is bizonyítja: a nagyfilmek előtt — tanulmányként — kisfilmeket készített. Az egy műsorban vetített öt kisfilm közül hármat a Szindbád előtt forgatott kettő pedig meg­Kikellek az első kiskacsák Nagyatádon (Tudósítónktól. ) Az év leghidegebb »apjá­nak reggelén látott napvilágot 7500 kiskacsa a Balatoni Hal­gazdaság nagyatádi kerületé­ben. A görondi kacsafarmon — ahol a tojóállomány, a köl­tő- és előnevelő épületek van­nak — egész éjjel talpon vol­tak a dolgozók. Az idén — az előző évekhez viszonyítva — egy héttel korábban rakták be a tojásokat a keltetőbe, mert értékesítési gondjaik voltak. Január 23-án Ï1 800 tojást tettek a gépbe, s 7500 kiska­csa kelt ki.. (A kelési átlag 62 százalék. Ebben a korai időszakban ez igen jónak mondható.) Sajnos, hideg éj­jel és reggel várta az első kis sárgapelyhes kacsákat, de en­nek ellenére az előírt 32 fok­nál csupán két fokkal volt alacsonyabb a hőmérséklet az előnevelőben. A most kikelt kacsákat március 10-én már a halas­tavakra kellene kirakni. Ha azonban az időjárás nem ked­vez, akkor utónevelőről kell gondoskodniuk, mivel heten­te újabb kiskacsák hagyják el a keltetőgépeket Ëplll ai M 1-es Egyszerre két szakaszon. Tatabánya és a Fejér megyei Óbarok, valamint Törökbálint és Biatorbágy között építik kz M 1-es új autópályát — je­lentették be a KPM és az Üti- ber képviselői a kedden Tata­bányán tartott tájékoztatón. Tatabánya térségében a nagy teljesítményű gépláncokkal a földmunkákon dolgoznak és hidakat építenek. Tatabánya és Óbarok között 20 kilomé­ter, Törökbálint és Biatorbágy között 4 kilométer hosszan kell befejezni a kétszer két nyom­vonalú autópálya építését 1980 végéig. A sárkány is lehet szép., A neves mar­cali díszko­vács, Hikman Béla hagyaté­kát megvásá­rolta a helyi múzeum. La­katosműhe­lyének beren­dezései a szép mesterség em­lékét őrzik: a velük készült iparművészeti alkotások cso­dálatra méltó­ak. A marcali díszkovács két­méteres cégé­rét, a ková­csoltvas sár­kányt most a restaurátor vette a kezébe, hogy Kiállí­tásra készítse elő. Pál Mari­ann a, gondat­lanul kezelt kovácsreme­ket hamaro­san átadja a Budapesti Iparművészeti Szakközépis­kolának. előzi a most készülő Csont- váry-filmet Huszárik Zoltán ahhoz a nemzedékhez tartozik, amely­nek egyik meghatározó élmé­nye volt a háború, s a fel- szabadulást már kamaszként élte meg. Mindez kitörölhe­tetlen nyomot hagyott benne, s a műveiben is újra meg új­ra felszínre tör. A líraiságra és groteszkségfe való hajla­ma tragikussággal keveredik — ez már első kisfrímjében, az Oberhausenben fődíjat nyert Elégiában is érződik, amelyet még 1965-ben forga­tott a Balázs Béla Stúdióban. Rekviem ez a magyar embe­rek honfoglalás előttől hű barátaiért, a lovakért, ame­lyeket a gépek kiszorítanak a mindennapi életből. Idős parasztok közeli képeit lát­juk a filmben, ók a fősze­replői azután a sorozat utol­só két filmjének, a Tisztelet az öregasszonyoknak, az A piacere című alkotásoknak. Átsüt rajtuk a rendező szere- teta a megrokkant, magányos emberek, iránt, akiknek az egyéni sorsába beleszólt a két világháború. Különösen az A piacere teszi világossá, hogy a temetők világának bemuta­tása — ebben a gices, a meg­játszott bánat is kap egy-egy fricskát — eredeti dokumen­tumjelenetek felvillantásával az élet, a béke melletti hit­vallássá magasztosul. A Szindbád alkotójára a kép és a zene, a szín és a ze­ne egysége, ritmjusa a jellem­ző. Nem véletlen, hogy olyan zeneszerzőkkel működik együtt, mint Durkó Zsolt, Je­nen Zoltán, Eötvös Péter, Ma­ros Rudolf. E kisíilmek össz­hatása, hogy nagy filmet lát­tunk. S ez az eredeti gondol­kodásnak és látásmódnak kö­szönhető. L, G. Egy fontos gyógyászati szakkönyvrő! Kaposvári vizsgálati tapasztalatok Világszerte egyre többen betegednek meg emlőrákban. Érthető, hogy a kutatók és a gyakorló orvosok megfeszített erővel keresik azokat a mód­szereket, amelyekkel segíteni lehet a betegség korai felfe­dezését, illetve gyógyítását. Az újabb vizsgálati módsze­rek közé tartozik az emlő röntgenvizsgálata. E módszer hazánkban — néhány régebbi kísérlettől el­tekintve — tizenhárom éves múltra tekint vissza. Elsőként az Orvostovábbképző Intézet­ben kezdték alkalmazni, majd több kórházban is meg­próbálkoztak vele. Ma már a vizsgálatok létjogosultságát senki sem tagadja, és általá­ban a feltételei is biztosítha­tók. Hogy a gyógyintézetek­ben egységes szemlélettel és módszerekkel, az eddiginél szélesebb körben alkalmazzák, a téma legismertebb kutatói és a szakorvosok most egy ta­nulmánykötetben foglalták össze tapasztalataikat A szer­zők abban jelölték meg a könyv célját hogy támpontot gyújtson azoknak, akiknek nincs kellő gyakorlatuk, a 'kezdőknek pedig kézikönyv­ként szolgáljon a vizsgálatok megismeréséhez. Kutatók és orvosok írták tehát — szakmabelieknek. És hogy mégis megemlékezünk e kiadványról, annak az az oka, hogy az egyik társszerző dr. Iliev Ilia, a megyei kórház röntgenosztályának vezető fő­orvosa. Tizenkét év tapaszta­latait, számos vizsgálat ered­ményét elemzi és adja közre a szerző, aki alig három év­vel az első fővárosi próbál­kozások után megkezdte az emlő röntgenvizsgálatát. Az­óta a megyei kórházban több mint tizenöt ezer nőt vizsgál­tak meg, s ehhez mintegy harmincezer felvételre volt szükség. Ha csak a legfrissebb adatokat ragadjuk ki, akkor is bizonyított az eljárás szük­ségessége. A múlt év harma­dik negyedében, egy szűrő- vizsgálat keretében, négyszáz nő közül négy teljesen pa­naszmentesnél fedeztek föl rosszindulatú daganatot, ame­lyet tapintással nem lehetett megállapítani. Gyógyításuk­ra — mivel a betegség korai szakaszában volt — minden remény megvan. A nemzetközi szakirodalom­ban is úttörő jelentőségű könyvet Erdélyi Mihály szer­kesztette és az Akadémiai Ki­adó jelentette meg. A lakáskulcs az irodát is nyitotta Betört a saját munkahelyére A 26 éves kaposvári Kódiás Ferenc munkaideje szombaton két órakor lejárt. A fiatalem­ber azonban úgy döntött, hogy ezen a napon még egyszer visszatér munkahelyére a Fü- szért kaposvári Zalka Máté utcai fiókjába. A délutánt az állomáson töl­tötte, aztán este nyolc óra tájban hozzálátott terve meg­valósításához. Átmászott a Ke­rítésen, majd saját lakáskul­csával kinyitotta az iroda aj­taját. Ebben a helyiségben szokta fölvenni a fizetését, sejtette, hogy itt most is talál pénzt. Sorra fölnyitotta — zsebkésével — az íróasztalo­kat. Az egyikben egy pénzes­kazettára bukkant. Otthon túl­feszítette. Egy U ezer forin­tos — fenntartásos-betétkönyv is volt benne : ezt a betörő el­égette. Mintegy II ezer forint kész­pénz is volt a kazettában. En­nek Kódiás már jobban örült Egy részét másnap, vasárnap lévén, elszórakozta, úgyhogy később a rendőrség alig 6000 forintot talált nála. Persze Kódiás nemcsak a pénzeska­zettát vitte el, hanem körül­belül 350 forint értékű ká\ ét is bepakolt a reklámszatyrába. A betörést hétfőn reggel fe­dezték fel, a betörő pedig még aznap, alig valamivel ebéd után a rendőrségen volt. őri­zetbe vették; ügyében tare a nyomozás. Az ideális énekes ismérvei' . Hogy új tagokat tobo­rozzon Göppingen község templomának kórusába, néhány tesztkérdést tett fel Erhard Friess, a templom kántora a község lakóinak egy hitközségi levélben. Például ilyene­ket: »A fürdőkádon kívül szokott-e másutt is éne­kelni? Van-e tudomása arról, hogy egy órai ének­lés ötszáz kalóriát épít le szervezetéből? Volna-e, kedve egy kóruspróba után meghallgatni egy előadást arról, hogy mi a különbség a negyedhang és a félhang között?« Aki legalább négy kérdés­re igennel válaszol, az a kántor szerint »ideális éne­kestípus« és szívesen lá­tott tagja lehet a templom kórusának Repülőgépen Dupont urat életében először ültetik repülőgép­re. Egy kétfedelű aerota- xin mindjárt a pilóta mö­gött foglal helyet ■— Nem tudom, megér­kezünk-e Marseilles-be. Valami állandóan csörög a motorban — jegyzi meg a pilóta repülés közben. — Azt hiszem, téved — mondja Dupont úr —, az én fogaim vacognak. Apró-cseprő Szekrénybe zárták, s ott ették meg a ruhamolyok. e » s Az anyag nem vész el — csak sokan építkeznek. Figyelmeztetek minden­kit, hogy a fellegvárak­ban ködből vannak a lép­csőit, és a vízcsapokból szappanbuborék árad. — Aki dolgozik, az nem ér rá keresni — mondta Z., amikor belépett a va­donatúj emeletes hétvégi házába. Szerénység A híres párizsi gyáros­nak elromlott a páncél- szekrénye. Azzal a kérés­sel fordult ' rendőrfőnök ismerőséhez, hogy küldjön a lakására egy kasszafel­nyitásban jártas, szakem­bert. Másnap az illető meg is jelenik és fél óra alatt kinyitja a páncélszekrényt. — Hogyan hálálhatnám meg a szívességét? — kérdi a gyáros. — Mit is mondjak, uram . . . Legutóbb, amikor szabadlábon voltam, ezzel a munkával kétszázezer frankot kerestem... somwíiépim At MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő ; JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h. : Paál Lásxiő Szerkesztőség: Kaposvár, Latine Sándor u. 2. Postacím: 7401« Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiad Vállalat. Kaposvár, Latinca Sándc utca 2. Postacím: 7401 Kaposvá: postafiók 31, Telefon: H-516« Felelős kiadó; Dómján Sándor« Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza^ Terjeszti » Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és posláskézbesítőkné!- Előíizetési díj egy hónapra 2Û Ft Index: 25 96J. ISSN 0133—0602« Készült a Somogy megyei Nyom faipari vállalat kaposvári üzemé ben. Kaposvár. Május 1. u. 1Q1« Felelős vezető: Farkas Béla igazgató.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents