Somogyi Néplap, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-21 / 44. szám

TjUiZtdl Stejíoizt&sAg,f Az 1977. december S-i és az 1978. január 3-i számuk­ban több panaszos cikk jelent meg a kaposvári tévé-át­játszó adóval kapcsolatban. A levelekből kitűnik, hogy a lakosság nincs kellően tájékoztatva. Ügy látszik, mintha a Kaposváron létesülő átjátszó televíziós adó csatornajá- nak megváltoztatását egyszerű intézkedéssel meg lehetne oldani. Sajnos ez nem így van, A különböző szabványú televízió műsorszóró adóhá­lózatokat Európa-szerte azonos frekvenciasávban építik ki. így egy adott országban csak a saját műsorok vétele biztosítható, és zavarmentesen ez is esik a szomszédos or­szágokkal koordinált tervezés esetén. Ezért — és a már kialakult hálózat adottságai miatt — az átjátszó adó frek­venciája nem választható meg szabadon. Kaposvár eseté­ben a hazai hálózat adottságai és a szomszédos országok­kal kötelező egyeztetés követelményei kizárólag a 7-es csatorna felhasználását teszik lehetővé. .4 posta fő célja, hogy biztosítsa a magyar műsorok zavartalan és jó minőségű vételét. Természetesen nem cé­lunk a külföldi műsorok zavarása, de az osztrák és a ju­goszláv televíziónál fontosabbnak tartjuk a Magyar Tele­vízió műsorának jó vételi lehetőségét. XXXIV. évfolyam, 44. szám. Kedd, 1918. február 31. JA m pécsi tévéműsorok Egyik panaszos azt írta, hogy a kabhegyi és a pécsi adó tökéletesen jó vételt biztosít Kaposvárnak. Ezzel szem­ben a posta korábbi mérései azt bizonyítják, hogy a me­gyeszékhely egy részén sem a kabhegyi, sem a pécsi adó sugárzása nem biztosít jó vételt. Az új átjátszó adó üzem­be helyezésével ezen a gondon szeretnénk segíteni, és biz­tosítani, hogy Kaposvár minden területén jó minőségben vehessék a hazai műsort. A Somogyi Néplap panaszosainak problémáit megért­jük, a fentiek miatt azonban a helyzeten nem tudunk vál­toztatni. Az átjátszó adó várhatóan 1978 negyedik ne­gyedévében kezdi meg üzemelését. Tisztelettel: (Beee Sánde-y » posta rádió- és televízió- műszaki igazgatóság vezetője Sokan emlékeznek még — ha, máshonnan nem, a lapok színes beszámolóiból — az er- ső pécsi cserépvásárra, ame­lyet tavaly ősszel rendeztek meg, A pécsi körzeti tévéstú- dió munkatársai Cserépvásár címmel filmet forgattak az eseményről, A riportfilm nemcsak a jól sikerült vásárt örökítette meg, hanem két népművészt is bemutat: Sáf­rány Gézával bakócai muhe-, lyében ismerkedhetünk meg s bemutatja a pécsiek új alko­tása Bakm Gyöngyi iparmű­vészt is, akinek népi ihleté­sű, modem kerámiáit a vá­sárban csak kevesen látták, olyan hamar elkeltek. A mű­sort Bükkösdi László szer­Sáfrány Géza népművész beszél munkájáról Könyv az évszázad ütközetéről A sztálingrádi győzelem 35. évfordulójának előestéjén je­lentette meg a Zrínyi Katonai Kiadó Csujkov Az évszázad ütközete című könyvét Ki más is írhatta volna meg élethűbben a sztálingrádi har­cok történetét, mint Csujkov tábornok, aki a legendássá vált 62. hedsereg parancsno­kaként csaknem hat hónapon keresztül védte Sztálingrádot a hitlerista hadigépezet rop­pant nyomásával szemben. Műve első részében a szer­ző bemutatja a Sztálingrád felé törő ellenség roppant ere­jét, a létszámban, harci tech­nikában hátrányban lévő szov­jet csapatok hősi helytállását, az ellenállás nehézségeit, a szovjet harcosok hazaszerete­tét, a végsőkig való kitartás vállalását, a tömeges hősies­ség példáit A könyv második fejezeté­ben a szerző a Sztálingrádot ostromló, hatalmas túlerejű ellenséggel szemben a párost védő szovjet csapatok — és a polgári lakosság — ember- fölötti erőfeszítéseit eleveníti meg. Részletesen elemzi a vá­ros védelmének lehetőségeit, körülményeit, a harc minden jelentősebb epizódját a né­A számítógép és a fák kora Hamburgi kutatók új mó szert dolgoztak ✓ ki, amellyel a rési festők, által használt fa­táblák, faszobrok, íaépületek stb. pontos kora megállapítha­tó. Eddig főleg tölgyfán al­kalmazták az eljárást: mérő­géppel megállapítják a növe­kedési évgyűrűk számát és vastagságát. A kapott adato­kat számítógépbe táplálják. A számítógép az adatokból elké­szíti a vizsgált fa évgyűrűgra­fikonját, és összehasonlítja az ismert korú fák évgyűrűgrafi­konjával. Így megállapítható a vizsgált fa pontos kora. Ezzel a módszerrel határoz­ták meg a Weser folyóból ki­kotort, a Hansa-időkből szár­mazó egyetlen ismert fahajó korát. A hajótörés néhány tölgyfadarabjáról kimutatták, ho"v 1378-ban vágták ki Dél- Námetországban. Eszerint a hajót 1380 körül építették, mi­vel a fa szállítása a Weseren két évet vett igénybe. Fontos adatokat ad az új módszer a holland mesterek f-it-'blára festett műveinek a ! ’meghatározásához is. A fa- ■Ubla kora természetesen csak támpontot nyújthat a kép ko­rára vonatkozóan, megadja azt ez időpontot, amely után a képnek keletkeznie kellett. Egy Rubens-képről, mely a műtörténészek »stíluskritikai-» kormeghatározó módszere sze­rint 1620-ból származott, meg­állapították, hogy a fát, amely­ből a tábla készült, legkoráb­ban 1636-ban —■ valószínűleg 1640-ben (ebben az évben halt meg Rubens) — vágták. A Kérdéses festmény valódi­sága tehát kétségbevonbató. Az évgyűrű-kormeghatáro­zás megdöntötte azt a véle­ményt is, hogy a régi időkben a festők sokáig tárolták a fát, mielőtt felhasználták volna. Például egy egész sor Wou- werman-festményről kiderült, hogy a tölgyeket, amelyekből a fatáblák készültek, mind a művész rövid munkásságának ideje alatt (Philips Wouwer- maa holland festő' 1619—1699 között élt) vágták ki és dol­gozták feL metek erőfeszítését a város bevételéért. E fejezet befele ző részében már átsüt a győ­zelembe v«-tett hit mellett an­nak ér/ekeltetése is, hogy Sztálingrádnál meglesz a le­hetőség z Kaukázus kincseire törő fasiszta elitcsapatok meg­állításán sárül azok elvérezte­tésére, megsemmisítésére is. A leírtak hitelességét növe­li, hogy Csujkov tábornok nem hallgatja el a szovjet csapatok roppant nagy áldo­zatait sem. Könyve befejező részében a szerző méltó em­léket állít e gigászi küzdelem vezető erejének, a kommunis­ta pártnak és a Komszomol- szervezetnek. A kiemelkedő hősök — csapatok, alegységek, parancsnokok, katonák — név szerinti megörökítésével pedig halhatatlanságot adományo­zott az arra érdemeseknek. Csujkov tábornok a sztá­lingrádi csata megörökítésé­nek egyik leghivatottabb, ma is élő képviselője. Szinte nap- lószerűen eleveníti meg mind a jelen, mind a jövő nemze­dékei számára a második vi­lágháború legnagyobb csatájá­nak igaz történetét. késztette, operatőre Bárány György, rendezője Wieder­mann Károly, riportere Hárs- ágyi Margit volt. Adásidő: február 24., este 18 óra. Nézői igényeknek próbáltak eleget tenni a pécsi körzeti stúdió munkatársai, amikor az Én megkeresem a sárkányt című műsorukat elkészítették, ugyancsak Bükkösdi László szerkesztésében. A március elsején, a 2. műsorban látha­tó filmben közreműködik Né­meth Alice, Marczis Demeter, Ágoston Edit, Juhász Pál, Bállá Tibor, a Pécsi Balett, a Pécsi Dzsesszguartett, a Pé­csi Nemzeti Színház kórusa és még sokan mások. Már a nevekből is következtetni le­het, hogy az új műsorban egy­más mellé kerül komoly és könnyűzene, tánc és ének, rajzfilm és bábmusical stb. Rendező: Radó Gyula, vezető operatőr Bárány György, ko­reográfus Tóth Sándor, dísz­lettervez ő Kismánydki Ká­roly. A film I zenéjét Károly Róbert, a pécsi színház kar­igazgatója szerzetted Kedvezmények a méhészeknek (Tudósítónktól.) Dr. Sz. J. 149 tagja van a nagybajom —kapoBfői áfész méhész szak­csoportjának. A tagok 2940 méhcsaláddal dolgoznak. A múlt évben a szerződésben vállalt 8 vagon helyett csak 50 mázsa mézet és 12 mázsa virágport adtak el a szövet­kezet felvásárlóinak. A szakcsoport jó hírű mfi- lépüzeme tavaly 4 márna mű­Délre/ már fekete burkolat Húszceistís hő esett a megyében Vasárnap sűrűn hullott a hő országszerte, s éjszaka már 15—20 centiméteres hóréteg fedte az utakat, a földeket. Néhány helyen a szél hónyel­veket terített az úttestre, megnehezítve a közlekedést, Azonnal megindultak a KPM Közúti Igazgatóságának hó­ekéi, 34 saját és 31 bérelt gép járta az utakat, és szórták a síkosság elleni sót is. A hét­fő délelőtt 10 órai jelentős szerint a megye főközlekedé­si útjainak nagy részén már fekete burkolat várta az autó­sokat. A másodrendű utakon a délutáni órákban is folya­matosan tartott a hóeltaka­rítás. Az igazgatóság ügye­letén elmondták, hogy nagy teljesítményű hómaróikra nem volt szükség, a 20 cen­tis réteg eltakarításához ele­gendő volt a nyitó és két- számyú hóekék »-csatasorba állítása-«. Kaposváron — bár a leg­fontosabb közlekedési utakat hamar megtisztították — ké­ső délután a városközpontban is nem egy utca közepén ma- gaslott a kásássá dagasztott hó, Egyik-másik félreeső mel­lékutcába autóval szinte nem is lehetett befordulni. — Ennyit bírunk — mond­ta Farkas László, a városgaz­dálkodási vállalat igazgatója. — A mi fölszereltségünk mel­lett a hóesés beállta után 6— 8 órára van szükség, hogy a legfontosabb utakon egy nyomsávot megtisztítsunk. Mindenesetre éjjel-nappal dolgoznak gépeink — mind a három. A síkosság elleni vé­dekezést nehezíti, hogy kevés a sónk. Általában ló vagon kellene — a hóeséstől függően —, s még a fele sincs. Nyár ron rendeltünk, de még nem érkezett meg a szükséges ipa­ri só. Hétfőn vettünk egy va­gon étkezési sót — munká­saink azt szórják az úttestre. lépet és 50 mázsa viaszt szál­lított az Országos Méhészeti Szövetkezeti Vállalatnak. A sohkolyfőző összesen 160 má­zsa sonkolyt készített és 124 mázsa műlépet gyártottak az ország egész területéről je­lentkező méhészek részére. Ez a korábbi évek mennyiségé­nek mintegy 75 százaléka a mézben szegény esztendő miatt. Mindennek ellenére az üzemben 53 ezer forintot Ír­hattak a nyereség rovatba, melynek nagy részét a továb­bi fejlesztésre, korszerűsítésre fordítják. A méhész szakcsoport kü­lönböző kedvezményeket biz­tosított tagjainak. A tagok 25 százalékkal olcsóbban készít­tethetik a műlépet. A vásá­rolt mű lépnél ez a kedvez­mény 20 százalékos. Méh­anyák beszerzésénél a tag a beszerzési ár 50 százalékát fi­zeti. Nagy gondot fordítanak a méhegészségügyre. A gyógy­szerek árának 50 százalékát megtérítik a tagoknak. Ked­vezményesen kapják a méh­etető cukrot, kamatmentesen vehetik fel a szerződött méz arányában az előleget. A múlt évben 14 méhész 320 ezer forint fejlesztési kölcsönt vett föl a helyi ta­karékszövetkezetnél. Törőd­tek a méhészak szakmai ok­tatásával. A Somogy megyei Növényvédő Állomás igazga­tója, a megyei méhész szak- titkár és Zsidei Barnabás ta­nár tartott részükre előadást. Valamennyi szakcsoporttag­nak a közös alapból megren­delték a Méhészet című szak­lapot Az ez évi szerződés szerint 8 vagon méz megtermelését vállalják. A műlépüzem 20 mázsa sonkoly és ugyanenn^ műlép előállítását íervezt TARkA Aforizmák Ahogy az ember öreg­szik, egyre kevesebbet gondol önmagára és egy­re többet — az egészsé­gére. (Kanadai gerontológusok tréfája) Ne jöjjön el búcsúzta­tásomra az utolsó adóssá­got leróni az, aki nem fi­zette meg az utolsó előttit (Egy névtelen végrende­letből) Az ember könnyűszerrel megőrizheti elméjének frissességét késő öregkorá­ig; csak egész életében a más eszével kell élnie! (Ausztráliai matuzsále­mek bölcsessége) Mielőtt »-tolvajt« kiál­tasz, tudd meg, ki áll mögötte. (Sumér ügyészek tréfája) « * * Ha élni akarsz — ta­nulj meg dörgölőzni. (Az »Ógörög életművé­szek bölcs mondáseii-i című kötetből) Az az ember, áld elis­meri a tévedését, amikor nincs igaza — bölcs. Az, aki akkor is elismeri, hogy tévedett, amikor igaza van — még böl- csebb. (Bizánci karrieristák el­ső parancsolata) Aki soha nem volt gye­rek, felnőtt sem lehet so­ha. (Chaplin) » * * Az egyik hallgatást vesz aranyért, a másik aranyat vesz hallgatásért (St. Turczyn) * • * A paradicsomban min­dennek kell lennie — még pokolnak is. (S. J. Lee) ... Minél közelebb jársz a forráshoz —■ annál keve­sebb a víz. A versenyen mindig azé a szerencse, aki győz. Vannak olyan emberek, akik éppen azért veszélye­sek, mert nem tudják fel­találni a puskaport. Légyből elefántot csi­nálni lehetséges, de sokba kerül. Ne gázolj bele a zavaros vízbe — ha nem vettél előzőleg vegymintát « • * Józan ész — de sajnos a másé. « * * Milyen gyakran kérünk olyasmit, amit követelni kel’., és követelünk ott, ahol nem ke 1. Samml Néplap Ab MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő; JÁVORI BELA Főszerkesztő-h. : Paál László Szerkesztőség: Kaposvár, Latin«?* Sándor u. 2. Postacím: 7401. Telefon; 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinca Sándor utca 2. Postacím : “401 Kaposvár, postafiók 33. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrztínic meg és nem küldünk visszás Terjeszti « Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és postáskézbesítőknéL Előfizetési díj egy hónapra 20 Ffe Index: 25 967. ISSN 0133—060«. Készült a Somogy megyei Nyom­daipari vállalat kaposvári tizemé- ben. Kaposvár. Május 1, u, Ifi* Felelős vezető:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents