Somogyi Néplap, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-19 / 43. szám

Múzeum látogatóknak a a turistákat A természetjárás egyre több embert, családot, fiatalt vonz. A Kaposvári Spartacus SE természetjáró szakosztálya több megyei jelvényszerző tú­rát szevez az idén is. Az ér­deklődők megszerezhetik egész évben — kiírás szerint — a Zselic, a Somogy, a Somogyi várak, a Mecsek turistája jel­vényt Minden szombaton és va­sárnap várják a természetba­rátokat a kaposvári gyeríyá- nosvölgyi kulcsosházba. \ munkaórák célja, hogy díszít­sék, karbantartsák a házat, rendezzék a környezetet. Szűcs József, a városi ter­mészetbarát szövetség főtitká­ra elmondta, hogy szívesen fo­gadják a jelentkezéseket a munkatúrára, a megyei jel­vényszerző túrára (ezt csak igazolt turisták számára szer­vezik) minden hétfőn es:e ot és hat óra között a Killión György Művelődési Központ­ban, Soltra Aladár szakosz­tályvezetőnél. Sokan nem tudják az utat a kulcsosh4„ba. pedig köny- nyen elerhvük akár busszal akár saját gépkocsival a ka- posvár—szigetvári 67-es úton. A megyei kórház munkate­rápiás gazdaságától, illetve a buszfordulótól mindenki gya­log teszi meg az utat. A lá­togatókat megfelelő körülmé­nyek fogadják) fűtési lehető­ség, tűzrakó alkalmatosság, fölszerelés a tábori főzéshez. Azokat is szívesen látják ott, akik nem igazolt turisták. A főtitkár felhívta a figyel­met egy érdekes foglalkozásra. A sportklubban a tűravezetési ismeretekről, Velencéről, és Nyár a télben címmel vetíte­nek diafilmeket február 28- án délután fél hatkor. HÉT VEGE Séta as őshorőhásban A restaurált tárgyak Egyre többször halijuk: pia már hosszabb kirándulásokra is vállalkoznak az emberek, csakhogy egy egy szebb ter­mészeti ritka­ságot megnéz­hessenek. I e- hetővé leszi ezeket a na­gyobb utakat az autózás tér­hódítása, s ter­mészetesen szükség is van az erdő, a fák, a szabad leve­gő, a vízpart szere tetére. A somogyiak igazán nem panaszkodhat­nak : bőven el vagyunk lát­va természeti szépségekkel. Hogy mást ne említsünk: itt van az Európa- hírű barcsi táj védelmi körzet, az ősborókás. A megye délnyugati sarká­ban fekvő tájvédelmi körzet több mint 3400 hektáros. Már negyedik éve lesz, hogy az Országos Természetvédelmi Hivatal védetté nyilvánította. Észak—déli irányba nyúlik el, csaknem 15 kilométeres hosz- szúságban. A 6-os főközleke­dési út majdnem közepén sze­li át, így az autósoknak kitű­nő megközelítési lehetőségeik vannak. Ezt azért említjük, mert a barcsi ősborókás a kott helyeken kívül esik. A tájvédelmi körzet egy része egész évben látogatható. Az utóbbi négy évben felkészül­tek a látogatók fogadására. Ennek megfelelően több autóspihenő épült. Ezeken a pihenőhelyeken természetesen a gyalogtúrák kedvelői is el­férnek. Sok helyen alakítottak ki szalonnasütőket, padokat asztalokkal, szeméttartókat (itt mindjárt meg is jegyez zük: ritkán lehet olyan gon­dosan rendben tartott erdei pihenőket, utakat látni, mint a barcsi ősborókásban). Ezek­től az autópihenőktől indul­nak ki a sétautak, amelyek egy különleges világba vezet­nem. Itt található ugyanis az or­szágban egyedülálló, nagy ki­terjedésű borókás, itt van az ugyancsak ritka látványnak számító csikotai zsombékos. A Védett természeti értékem^ című könyv — többek között — ilyen növényeket említ: csepp-len, tóalma, kúszó zel­ler, heverő orbáncfű, centiké. Valamennyi rendkívül ritka. Bár a kirándulni szándékozó­kat kevésbé érinti, mégis megjegyezzük: a tájvédelm. körzet egy része csak a keze­lőszerv, a Kaposvári Állami Erdőrendezőség engedélyével látogatható A tájvédelmi körzet nagy része V«.ónban a közönséget szolgálja pihenést felüdülést adó környezetevei. Még nem említettük, hoí-y ezen a terü­leten sok a víz. Különlegesen szép látványt nyújtanak a Dráva-noitágak, a kiterjedt vízfelületek, a mélyebb fek­vésű égeres zsombékosok, a lápfoltok. Itt található a vi­dék egyik ékszere: a Kisbók is. Ez a horgászvíz fenséges környezetben van, s az egyik autóspihenő éppen a horgász­tanya előtt épült Megemlít­jük még, hogy a 6. számú fő­útvonaltól, illetve a Darány községből kiinduló sétautíkon haladva a látogatók a tájvé­delmi körzet kirándulásokra fenntartott szinte egész te­rületét megtekinthetik, M. A. Hatalmas urna, restaurálás közben A múzeumi kiállítások lát­hatatlan munkásai a restaurá­torok. Műhelyükben életre kelnek a holt tárgyak. A ré­gészeti leletek többnyire cson­ka, töredezett formában ke­rülnek napfényre, s hogy eze­ket a lehető legteljesebb szép­ségükben megcsodálhassuk, a restaurátorok beavatkozására van szükség. A jártasabb né­ző ismeri a «-beszélő« tár­gyak nyelvét, tudja: mi ere­deti, s melyik része pótlás, kiegészítés. A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum restaurátorműhelyé­ben jártunk, hogy munkáju­kon keresztül néhány alap­ismeretét elmondhassunk azoknak is, akik mostanában ismerkednek a múzeumokkal. »Egzotikus“ házi kertészkedés Megrökönyödött ismerősök Miért nem eszik a hal? He­lyesebben: miért nincs kapái? A »nagymenők« ilyenkor elso­rolják a lehetséges okokat: a légnyomás alakulása, az idő­járás várható változása, a szél iránya, a víz áradása, s még megannyi halétvágy-csökkentő tényező... Sokan megemlítik azonban, hogy a Nap és a Ho’á egymáshoz viszonyított helyze­te szintén ezek között van Hosszú idő megfigyelései e; : igazolni látszanak. Készii nek is olyan táblázatok (képün­kön), amelyek azt mutatják mikor érdemes és mikor fö­lösleges kimenni horgászni a víz partjára, (Ettől függetle­nül: néha akkor a legjobb a fogás, arpikor a naptár elri­asztó képet mutat!) A legkedvezőbb időszakot a tavaszi és az őszi hónapok jelentik. Tavasszal a dévér, a bálin és az angolna fogható nagyobb eséllyel. Nyáron, a kánikula heteiben néha na­pokig hiába gubbasztunk a parton, nem mozdul az úszó, a jelző. Az általános tilalom után érdemes azonban néhány héten keresztül a süllőkre horgászni, június közepétől pe­dig már pontyok is szákolha- tók. Meleg időben, július első he­teiben, illetve augusztus má­sodik felében a harcsák után érdemes menni. Különösen ákkor, ha fülledt, meleg le­vegő vihart ígér. Talán az ősz 3 legszebb és a legeredmé­nyesebb horgászszezon. Indul nak o süllők, vadul kergeti a küszrajokat a villámgyors ba- ■in, és fel akarja táplálni ma­gát a ponty is. A horgásza' mindaddig tart, amíg a vég­leg be nem fagyott vizek ez: lehetetlenné teszik. Ám sokan vágnak léket, s ez is ered­ményre vezethet, mondjuk egy jó csukás vízen. Függ a horgászat eredmé­nye a navszaktól is. Általá­nosságban csak annyit: a ko­ra reggeli és a késő délutáni órákban jobb a halak ét ('à gya. Ha. pedig már a meleg nyár köszöntött ránk, Igazán csak az éjszakai órák hozhat­nak izgalmat. zsákmányt. Persze mindez még sok min­dentől függ. Például a horgász tudásától is. A füodendron mellett ki­nőtt a cserépben egy növény­ke. Ötcentis korában vettem észre. Megint valami gyom — gondoltam, de mielőtt kicsu- páltam volna, előkaptam a gimnáziumból megmaradt Kis növényhatározót. A különböző ismertetőjegyek alapján több­ször is »kijött«: alma. Bele­nyugodtam, hogy rég tanul­tam már ezt a mesterséget, elfelejtettem, hogyan kell meghatározni a gazokat, és legyilkoltam az üde zöld va­lamit. Oldalbordám világosí­tott fel, hogy jó tanárom volt, úgy a fejembe verte a dob gokat a biológiaórán, hogy máig sem felejtettem el. Ugyanis almát eszegettünk, és az egyik lepottyant magot hirtelen ötlettel ő nyomta a »filó« mellé a földbe. Innen a vesszőparipa. Amit megeszünk, annak a magját dugjuk egy cserépbe, és vár­junk. Talán van, aki nem tudja, hogy a cukrozott datolya magja is kikel. Nagyon las­san, óvatosan kezdi, azután hirtelen megnyúlik, 25—30 centis dárda lesz belőle. Ér­demes türelmesen — és nem túlzottan — öntözgetni, mert előbb-utóbb szép kis pálma lesz belőle. Egészen köznapi növénye­ket is érdekes figyelgetni. Ha Vigyázzunk a hanglemezre a család ideges, akkor egy rejtett zugban ... Mert nem mindig válnak a lakás díszé­vé. Paprikát, 'kukoricát, kö­lest, sőt a söprűn maradt ma­gokból — ha szerencsénk van — cirkot nevezethetünk az aprócska »háztájiban«. Ami­kor már egészen eluralkodott rajtunk a mánia, akkor cél­szerű különlegességekre va­dászni. Nagyobbacska gyere­künknek segítséget nyújtha­tunk iskolai tanulmányaihoz. Sok olyan növény van — például az említett datolya —, amelyet nemcsak az időtöltés­ért, a kedvtelésért érdemes figyelgetni, hanem a szoba kellemes »foltja« is lehet, otthonunkat teheti szebbé. Ha bolondériánkat magas szintre fejlesztettük, egészen különös gyűjteményt hozhatunk létre, és ismerőseink megrökönyö­désére unalmas magyarázato­kat fűzhetünk hozzá. Van a dolognak egy hátul­ütője. Az alma-, a körte- és egyéb fák elöbb-utóbb szét- döntiik a cserepünket, s ami- ke- már egészen beléjük sze­rettünk, kiakolbolíthatjuk őket a lakásból. Ha némi derűvel és öniró­niával fogunk hozzá a ker­tészkedéshez — szerinten min­den hobbyhoz szükséges az ilyesmi —, akkor nagyon sok örömünk telhet a pepecselés­ben. És így felvértezve a kívülállók csipkelődését is elviseljük. L P. Marton Klára a zamárdi urnasíros temetőből előkerült bronzkori urnával foglalatos­kodik. — Nem mindennap kerül a kezünkbe ilyen méretű edény, urna. Ennek a mérete’ hat- vanszor-hetven centiméter. Körülbelül egyharmad része hiányzik, s a nagyobb rész« is sok-sok darabból áll újra össze. — Ismereteim szerint a hiányt minden esetben az eredeti színtől eltérő anyag­gal szabad csak kipótolni. Tartja még magát ez a sza­bály? — Régebben valóban ez volt a felfogás, most olyan irányzat lépett előtérbe, mely az esztétikai, szempon tokai hangsúlyozza. Ebben az eset­ben is az eredeti színnel meg­egyező színezetű gipsszel fo­gom pótolni az urna hiányzó részét. De egyet föltétlenül tudni kell: csak abban az esetben szabad a pótlást el­végezni, ha biztos ismeretünk van az eredeti formáról. Ha nem rekonstruálható az ere­deti forma, inkább csonkán hagyjuk a tárgyat. — Az utóbbi idő legszebb kiállításai közé sorolhatjuk, azt hiszem, a Zichy-anyag be­mutatását. A díszes fegyve­rek és más tárgyak restaurá­lása nagy feladatot jelentett a múzeum dolgozóinak. Ebben az esetben ugye az a szabály, hogy a restaurálás nyomának nem szabad látszania? — Fa-, fémtárgyak restau­rálását úgy kell elvégezni, hogy lehetőleg ne tessék ki semmilyen beavatkozás. Vámosi V. Ilona a fémtár­gyak restaurálásáról ennél is többet mondott: — Minden fémtárgy korro­dálódik, rozsdásodik két fém­tárgy között még elektroké­miai korrózió is kelekezik az idők folyamán. A leletek ál­talában ilyen állapotban ke- rülnek hozzánk. — Mely fémtárgyaik a leg­korábbiak a múzeumban? — A szalacskai, kora vas­korból származó vasöntőmű- hely előkerült eszközei. A leletek »minőségét« azonban korántsem történeti kor szab­ja meg, hanem a fém — az érc, amelyből készült — tu­lajdonsága, tartóssága. Itt van ez az avar lándzsa, jobban megtartotta az eredeti élét, mint több középkori 1 társa ... fi. B. Szebben szól a zene Kocsiátvételi sorszámok Egyre több a hanglemezgyűj­tő a megyében. Most néhány alapvetően fontos tanácsol adunk nekik. ! Sokan csekély hozzáértés­sel kezelik az üzletben vásá­rolt értékes lemezüket, mert nem ismerkednek meg a he­lyes módszerekkel. Érdemes mindezt megtanulni, hiszen akkor a lemezhallgatás igazi műélvezetet ad, s elkerülhet­jük a bosszúságot. A lemezeket függőlegesen állítják az igazi lemezarchí­vumban. Ezt mi is megtehet­jük, de építsünk be 20—25 centiméterenként elválasztó­falat. Ha csak lehet, ne tá­roljuk a lemezeket egymás fölé, vízszintesen helyezve mert lemezeink meggörbü1- hetnek Így a lejátszáskor kellemetlen hanglökéseket, kattogást hallunk. Kedvezőt­len esetben a tű akár ki is ugorhat a hangbarázdából. A lemezgörbülés némelykor a rossz gyári préselés miatt fordul elő, éppen ezért vá­sárlás előtt érdemes alaposan megnézni a lemezt. Nagyon fontos, hogy szak­szerűen vegyük ki a lemezt a tasakból. A műanyag védő- burkolatból lassan emeljük ki, ügyeljünk arra; hogy ujjunk­kal ne érintsük a barázdákat, így egészen csekély lesz az úgynevezieett statikus féltöl- tődés. A leghelyesebb, ha jobb kézzel nyúlunk a ta- sakba, s mindig' csak két uj­jal érünk a lemezhez, a kö­zépsővel pedig a címkénél alátámasztjuk. A statikus feltöltődést azzal csökkenthetjük még, hogy le­meztörlő kendőt használunk. Egyre jobban terjed a folya­dékos lemeztörlő berendezés, mert a statikus feltöltődés megszüntetésén kívül egyéb előnyei is vannak. A beren­dezés csökkenti azt a hőt, mely a lemez és a tű súrló­dása miatt keletkezik. A ba­rázdák a hőre érzékenyek, s még tartós alakváltozást is okozhat a fölmelegedett tű. A folyadékos lemeztörlő ezt kizárja, így megszűnnek az úgynevezett 1 barázdagerjedé- sek, s a fölvétel sokkal szeb­ben szólal meg a készülékün­kön. A somogyi szaküzletek­ben is kaoható a Lenco típu­sú folyadékos leméztörlő be­rendezés, s mindig beszerez­hetjük hozzá a műanyag fla­konos folyadékot Trabant Limousine (Bp.) Trabant Limousine (Győr) Trabant Lim. Speciál (Bp.) Trabant Lim. Speciál (Győr) Trabant Limousine Hycomat Trabant Combi (Bp.) Trabant Combi (Győr) Wartburg Limousine Wartburg de Luxe Wartburg de Luxe tolótetőig Wartburg Limousine tolótetős Wartburg Tourist Skoda 105 S (Bp.) Polski Fiat 1500 Polski Fiat 126 Zaporozsec Zsiguli (Bp.) Zsiguli (Debrecen) Zsiguli Combi Zsiguli 1500 Zsiguli 21011 (Bp.) Zsiguli 21011 (Debrecen) Dácia Moszkvics 21M 13 304 4 403 17 772 8 207 6 468 2 841 756 8 000 9 353 2 906 2 048 2 778 89 873 12 598 9 820 26108 92 861 44 208 11 232 9 453 8 510 4 459 98M 3T» Mikor van kapás?

Next

/
Thumbnails
Contents