Somogyi Néplap, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-18 / 42. szám
MB*nyák Salíérban Elégedett madarak Több beutaló a munkásoknak Fonónők Szoboszlőn — Cukorgyáriak Harkányban A törzsállomány a tavaszt várja. Ugyancsak tépte-cibálta a szerdai szél a sallérpusztai tujákat. Felkapta a homokot, marékszám vágta a zöld, szépen cseperedő fákhoz. Nem tetszett az idő a Mucinak, a gidákorában a telepre került őzsutának sem: szélámyékba húzódott, s úgy tett, mintha beteg volna. Fáztak a drótkerítés mögött a fácánok is. Szétszórtan vannait az épületek Sallérpusztán, a Dél-somogyi ÂG vad- és erdőgazdasági kerületének központjában. Aligha képzelne valaki a ritkas beépítés, az itt-ott felbukkanó emberek mögé milliós értékeket. S főleg nem évek óta zajló vitákat. Pedig ezek egyik kezdőpontja éppen Saller. Pontosabban: a furcsa nevű gázos mobil műanya. Az elrettentő kifejeziés voltaképpen egy nagyon praktikus dolgot takar: egyszerűbbé, olcsóbbá, könnyebben telepíthe- tővé, s főleg eredményesebbé eszi a fácáncsibék nevelését. Csakhogy: ha minden ilyen -rózsaszín«, akkor miért a vita? Kissé megcsontosodott már <t szemlélet, amelyik mindenáron istállókban akarja a fiatal fácánokat fölnevelni. Az érv: a nagyüzemé a jövő. És egy-egy, megfelelően felépített istállóban egyszerre ötezer fácáncsirikének van helye. Építeni kell tehát istállókat, természetesen a szükséges berendezésekkel együtt. Elég ha annyit mondunk: egy-egy ilyen elkészítése több millió forintba kerül. Nyilván nem kapdosnak az ötlet után a vadásztársaságok, ritka közöttük az olyan, amelyiknek ennyi pénze lenne erre a célra. Csakhogy a szemlélet még mindig hat. Énnek egyik oka: Somogy megyén kívül csak kevés helyen ismerik a sáliénak műanyáit. Hogy túl sok műszót ne használjunk, csak annyit róla: nagy méretű gázpalackot használva olyan hő pótolja a fácánanyát, amelyik az infra tartományba tartozó sugárzással »dédelgeti« a naposcsibéket. Sőt: hat-nyolc hetes korukig szépen »neveQi« őket. Az istállóban a sugárzó hő helyett meleg levegő befúvásá- val teremtik meg a kellő hőfokot: itt sakkal magasabb az elhullási arány, mint a gázos műanyák esetében. Olcsóbb a A pénztárosnő blokkol. A kosár alján üvegvisszavaltás- ról szóló cédula, mellette két üres üveg koccan. Fölemeli, nézegeti. »Te — szól át a pult mögött álló kolléganőjének —, ezt tényleg nem lehet nálunk visszaváltani?« Nem tudja meggyőzni a munkatársát, de a sorban állókban megmarad: ebben a boltban a gyerekekkel sem akarnak »kitolni«, s az üveg- visszaváltókat sem akarják elriasztani. Kaposváron, a Mártírok terén van egy kis csemegebolt, a város régi és új házainak találkozásánál. Néhány éve még úgy látszott, hogy hozzáporosodik, hozzákopik a vedlő öreg épületekhez. Amikor valaki belépett, lehangolódott. Az új üzletvezetővel friss levegő érkezett az öreg falak közé. Azóta nemcsak visszaköszönnek az eladók, hanem a vásárlók elé mennek: a bejáratot körberakják gyümölccsel, friss zöldséggel, és felhívják a figyelmet: ritka csemege érkezett. Kovács Lajos, a Somogy me gyei Élelmiszer-, Háztartási és Vegyiáru Kiskereskedelmi .Vállalat igazgatója: — Az egyik legjobb közös ségünk dolgozik ott Érdekessége a boltnak, hogy az előző üzletvezető mindig leltárhiánnyal zárt, és azt mondta, ezekkel az emberekkel nem tud pontosan elszámolni. Amióta Hartai László az üzletvezető, majdnem kétszeresére nőtt a forgalom, és a hiányt nem ismerik. Hartai László fiatal ember, de jóval többnek látszik koránál. Ezekben az influenzas napokban is többet dolgozik; kevés az embere. Mosolygós a vásárlókkal, szigorúan emberséges a beosztottaival, baráti a szállítókkal — egészen addig, amíg azt nem tapasztalja, hogy be akarják csapni. Ilyenkor résen van, s bizony dühöng. Mégis, igazából csak a szomszéd zöldséges neheztel rá, mert áruválasztékával — különösen a paprika, paradicsom, őszibarack szezonjában — konkurrenciát teremt. Helyettese: Simon Györgyné szigorúságával, pontos pénztárelszámolásaival tűnik ki. Példát ad a boltban dolgozó lányoknak: mindig rajta a legfehérebb a köpeny, az ő haja a legcsillogóbb. A mindennapos vásárlók és a bolti dolgozók között barátság alakult ki. Senki sem csodálkozott, amikor Gárdos Gyuláné egy hároméves kislány fényképét szedte elő a köpenye zsebéből. Az árufel- töltés szünetében eldicsekedett a sorsukra váróknak: Orsós Krisztina, a fogadott leánykájuk, a legutóbbi hétvégét náluk töltötte. — Én elhiszem, hogy a Zó- jában, a nevelőotthonban mindent megkapnak a gyerekek, de a család melegét mi adjuk ennek a csöppségnek. Második éve határozták el, hogy szocialista brigádot alakítanak. Kereskedők. Mindennapjaink állandó szereplői. Nekünk nem mindegy, hogy milyenek. Erre ők is rájöttek, s arra is, hogy önmaguknak sem mindegy. Aki a pult mögött a szalámit szeleteli, a citromot méri, az a pénztárgépnél sem jön zavarba. Valamennyi elárusító pénztáros is. Ezért ebben a boltban a vásárlók meg sem érzik: milyen sokan hiányoznak az influenzajárvány miatt. Simonies Teréz elsősorban pénztáros, de fekete copfja gyakran libben a csemegés- pult mögött Itt még egy kicsit bizonytalan, de ha hosz- szabb ideig tart is a pontos mérés, a pult másik oldalán álló nem türelmetlenkedik, hiszen a jó szándékot látja. Figyeltem Nagy Ibolyát. Hatalmas kosár üvegeket vesz át csapkodás nélkül, az át- szalasztott kisfiúnak is a legszebb narancsot válogatja, és az öreg nénit sem keseríti a parizer spárgájával. Ök így együtt — tizenöten — fiatallá tettek egy öreg csemegeboltot Gombos Jolán Sok családnak szereznek örömet a vállalati üdülők a Balaton déli pártján A szakszervezeti titkárok véleménye szerint enélkül nem tudnák kielégíteni a gyári igényeket. A Kaposvári Ruhagyár tizenhat szobás üdülőt tart fenn Fonyódon. A tervek szerint háromszázezer forintot fordítanak az üdülőre. Ebben a festéstől a bútorcserék költségéig sok minden benne van. Mivel nőnek az igények, az iáén még egy zuhanyozót építenek az épülethez. — Az az igazság, hogy a fonyódi üdülő nélkül nem tudnánk gondoskodni a családok pihenéséről — mondta Horvátit János szb-titikár. — A kapott százharminc szakszervezeti beutaló közül három-négy a családos. Fonyódon viszont mintegy kétszáznegyvenen üdülhetnek egy szezonban. Ezért fordítunk nagy gondot a vállalata üdülőre A tmk-sok már a következő hónapban megkezdik a munkákat, a tetőjavítástól a csatornázásig sokféle karbantartó munkát elvégeznek. — Milyen más lehetőségük van még? — A ruhaipari szakszervezethez tartozó tizenhárom vállalatnak van egy központi üdülőtelepe Gödön, a Duna partján. Mi egy négyszobás faházat vehetünk igénybe. A kényelemről a társalgó, a központi étkezde gondoskodik. Aztán bérelünk még egy négy- szobás villát Balatolellén. E két helyen 90—90 ember pihenhet nyaranta. A horgászok se mostohagyerekek, a fonyódi Szúnyog-szigeten van »tanyájuk«. Áprilistól mérjük fel az igényeket, s lehet, hogy úgy leszünk, mint tavaly: a sok jelentkező miatt nem mindig tartottuk a kéthetes turnusokat. A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának korábban volt saját üdülője, ezt azonban eladták, mert az óvodai-bölcsődei fejlesztés támogatására szükségük volt az érte kapott pénzre. A fonónak most is rendszeresen helyet kapnak azonban a nagyvállalat bala- tonszemesi üdülőjében. Évente mintegy nyolcvanan pihennek ott. — A szakszervezeti bizottság döntése alapján elsősorban a nagycsaládosokat, az egyedülálló gyermekes nőket küldjük BalMonszemesre — tájékoztatott Pápai Lászlómé üdülési felelős. — Nagy segítség. hogy ingyen üdülhetnek. A Textiles Dolgozók Szakszervezetének van egy kedvelt helye, a leilei Aranyiad kemping. Egy-, két-, háromhetes időre mehetnek a dolgozók, sátrakba. Ezek két-, három-, sőt négyágyasak. A főzési lehetőség, a fürdő, a hűtőszekrény, a társalgó, a tévé, a tó közelsége miatt igen kedvelt. Általában száz-száztíz személy tölti ott a szabóságát. Az igali két kis házunkba egyhetes beutalót adunk májustól szeptemberig. A családosok a gyermekeiket is vihetik, így szívesen kérik. Általában hatvanén—nyolcvanan pihenhetnek, fürödhetnek Igaliban. — Beutalót nem cserélnek? —■ De igen, nagyon jó a kapcsolatunk a Debreceni Húskombináttal. így jutunk Hajdúszoboszlói beutalókhoz balatoni, budapesti, Duna-kanyari jegyek helyett. A Kaposvári Cukorgyár bogiári üdülőjét évről évre csinosítják, s a (lehetőségekhez képest fejlesztik. Albert Imre szb-titkár elmondta, hogy tavaly a tröszt üdülőrészét tették rendbe, most a kaposvári "-'ár kis házait teszik kényelmesebbé. ViUany-falibabókat szerelnek föl, így mindenhol lesz hideg-meleg víz. — Mi is igyekszünk minden lehetőséget megragdm. A bogiári üdülésért Békásmegyeren, Harkányban is pihenhetnek a cukorgyáriak. Egy óidat sokat mond a törekvéseinkről: az üdülök hatvan-hetven százaléka fizikai munkás. Bokor Margit üdflffiés! felelőstől még azt is megtudtam, hogy Bogláron évente több mint száznyolcvanam, Békásmegyeren az idén több mint negyvenen üdülhetnek (tavaly huszonötén voltak). Eat a cserét a HVDSZ tévén a fővárosi vízművekkel allakították ki. Harkányban tavaly huszonötén üdültek, az idén több dolgozót szeretnének odaküldem. A pécsi sütőipari, valamint a gabonaforgalma vállalattal kialakított kapcsolatoknak a dolgozók is nagyon örülnék. A három gyár keresi • lehetőségeket, hogy minél több dolgozónak adhasson beutalót- E beruházások és ráfordítások haszna az üzemhez való kötődésben sokszorosan megtérül- S az sem mellékes, hogy egyre többen frissülnek fel a nyáron az üdülés révért. Lajos Gém Új név, változó szemlélet A koaçüptÂiban döntött. Úgy a toponári termelőszövetkezet tagsága, hogy új nevet választ. A toponári, őrei, zi- mányi emberek, akik jó néhány éve tömörültek egy szövetkezetbe, most gazdaságuknak a Kapostáj nevet választották. Sok minden van e mögött. A jól eltalált név kifejezi a környék községeinek földrajzi helyét, azt, hogy a három faluban dolgozók azonos közösséget alkotnak, együtt dolgoznak. Mindezek mellett azonban néhány praktikus szempont is vezette a névválasztókat. Mivel Toponár volt a központ, a név magában foglalta ezt. De hogy a zimányiak se maradjanak ki, az eredmény »Toponár—zimányi Egyesült Erő« lett. A megnevezés azonban szinte évenként változott. Hol így, hol úgy tartották nyilván a tsz-t, még maguk a tagok, sőt a vezetők sem tudták egy idő után melyik is az igazi? így fordult elő, hogy négy bélyegző volt forgalomban : kisebb-nagyobb változtatásokkal mind az előbb említett névformát fejezte ki. Ám a nevelés is: az istállókban nyolc-tíz hetes korúikig kell takarmánnyal ellátni a fácáncsibéket. Magyarország területének 82 százaléka vadásztársasági terület. Van elég fácán? Nincs, s lehetne több Somogybán is, annak ellenére, hogy időnként ilyen megállapítások látnak napvilágot: a fácánállomány szinten van, de fejleszteni kell... Nyilvánvaló: a vadásztársaságok nem állhatnak neki istállókat építeni Marad a korszerűbb megoldás: a gázos műanya. ötezer csirkét egy szezonban tíz ilyen berendezéssel föl lehet nevelni (ez is nagyüzem már), s az összes költség legföljebb 300 ezer forint Sallérban több, egymástól magas drótkerítéssel elválasztott »karámban« várja a tavaszt a fácántörzsállamány. Egyelőre még külön a tyúkok és külön a sziporkázó kakasok. Több ezer madár lesz majd a szülője több tízezer tojásnak, amelyet itt keltetnek ki. Azután már a műanyáké lesz a szó. (Itt, Sallérban a vadkacsák nevelésénél is nagyon jól bevált.) Ebben az évben 10 ezer fácáncsibét nevelnek saját céljaikra, s ezeknek döntő részük a szabadba kerül. Ezenkívül 20 ezer csibét eladásra nevelnek. Az ehhez szükséges mennyiségű műanya rendelkezésre áll, s megrendelték már azokat a berendezéseket is, ámélyeket továbbadnak. Negyedik éve használják a sallériak a gázos mobil műanyákat Volt rá elég idő, hogy előnyeiről meggyőződhessenek. Ugyancsak dicsérő jelzések érkeznek a vásárlóiktól. Eddig körülbelül 350 400 berendezést adtak el. Különösen a vadásztársaságok elégedettek: az ilyen műanyával nevelt fácánok ugyanis gyorsabban, könnyebben illeszkednék be a természetbe, jóval kisebb a szabadon engedettek között az elhullás. Vagyis: jobb sportvadat eredményez a módszer. M. A. hivatalos megnevezésnek egyértelműnek kellett volna lennie. Ezért fordult elő, hogy — mivel más név szerepelt a bélyegzőn, más a hivatalos iratokon — a bank. kétségbe vonta a kettő azonosságát. Vagy a legutóbbi példa: a tsz gépkocsit vásárolt, és hasonló okok miatt nem akarták elküldeni Budapestről. Nem egyedi példa a toponári. Sok egyesült gazdaság van hasonló helyzetben, és nem egy helyen jutnak el odáig, hogy rendet kellene tenni ebben az ügyben. Az »egyesült« szónak ma már nincs túl nagy jelentősége. Abban az időben volt. Több helyen előfordult, hogy valamilyen rosz- szul értelmezett önállóságot féltettek az egyesüléstől. Bebizonyosodott: alaptalan volta félelem. Sokszor egészen furcsa megfogalmazások születtek. Más volt a tsz neve, más a székhelye, és mindkettő szerepelt a névben. A kezdeti névválasztás magában hordta az egyesült tsz-ek tagjai között azt a nemegyszer hónapokig húzódó vitát, amelynek lényege: hol is legyen a tsz- iroda? Tudunk olyan gazda? sagrol, ahol ez egy évig is eltartott A kezdeti, »a mi tálunk, a mi tsz-ünk« gőgből már nagyón sok elkopott Nem kellett sok idő ehhez. Az együtt töltött évtized barátsággá formálta az értelmetlen villongásokat Néhány év alatt kiderült hogy az egyesült gazdaságok többet tudnak termelni, hogy az emberek jobban megtalálják számításukat. És már nem volt kérdéses, hogy az őrei ember termelőszövetkezete-e a toponári. Visszatérve az eredeti példára: a név ezt a szemlélet- változást is kifejezi. És mivel a példát egyre többen követik a közeljövőben, jó lenne, ha a toponárihoz hasonlóan termék. Egy jól megválasztott név magában foglalja egy bővebb közösség, több falu ösz- szetartozását, múltját, jelenet. Mindazt, ami már megvan; csak formába, szóba kell önteni. 8. M. A DÉLVIÉP nagyatádi építésvezetőségére érettségizett személyt anyagügyintézőnek fölveszünk. Jelentkezés: Mêliez György építésvezetőnél, Nagyatád, Kiszely u. 42. sz. alatt. (17386) Egy középfokú végzettségű lakatos művezetőt és egy középfokú végzettségű gáz-központifűtés szerelő művezetőt fölveszünk Kaposmérői Építőipari Szövetkezet. (17367) Iíí*kl<r Számítógépes balesetvizsgálat A Fővárosi Közlekedési Fő- igazgatóság kezdeményezésére az Országos Távlati Tudományos Kutatási IjTerv keretében másfél évtiaéde folyik a személyi sérüléssel járó budapesti közlekedési balesetek rendszeres vizsgálata, nagy részben a Budapesti Műszaki Egyetem útépítési tanszékének közreműködésével. 1972 óta igénybe veszik a számítás- technikát is. »Első lépcsőben« 1300 részre osztották a fővárost, és az egyes területeken a helyi adottságoknak megfelelően más-más részletességgel vizsgálták a sérüléses balesetek adatait a számítógéppel. A negyedévenként végzett feldolgozás a több száz úgynevezett kiemelt csomóponton a balesetek minden fontosabb adatára kiterjedt, a többi területen viszont csak a balesetek összesített számát állapították meg. A forgalom erősödése és vele együtt a közlekedési balesetek statisztikája azonban egyre inkább »meghódította« az egész várost, és így 1977 elején a teljes körű és azonos részletességű számítógépes feldolgozást kiterjesztették a főváros egész területére. Az adatszolgáltatatásban jelentős szerepet vállalt a Fővárosi Információs Központ. Rebizohyosodott ugyanis, hogy különösen balesetveszélyes csomópontokon az ilyen hibák kiküszöbölésével évente 10—15 személyi sérüléses balesetet lehet megelőzni. Például csupán a jól működő jelzőlámpás forgalomirányítás bevezetése harmadára, ötödére vagy még kisebb hányadára csökkentheti a balesetek számát. Ügy tervezik, hogy az idén már havonként dolgozzák fel a sérüléses balesetek adatait számítógéppel, a továbbiakban pedig a komputeres vizsgálatokat ki akarják terjeszteni a csupán anyagi károkat okozó balesetek körülményeinek földerítésére is.
