Somogyi Néplap, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-18 / 42. szám

Központi «nógatás az építőipar gépesítésére * Az építőipar munkaerő­gondjait enyhítik, kapacitá­sát növelik azok az újabb be­ruházások, amelyekhez pályá­zat útján négymilliárd forint értékű állami támogatást és hitéit kapnak központi erő­forrásokból az ágazat szer­vezetei. A múlt év közepén hirdették meg a pályázatot, amelyre 139 vállalat és szö­vetkezet nyújtotta be javas­latát, összesen 8 milliárdot kértek központi erőforrások­ból, s jóllehet valamennyi pá­lyázó indokolt fejlesztéseket javasolt, szelektálni kellett közöttük. A pályázatot érté­kelő bizottság eddig 56 javas­latot elutasított, a 67 legjob­bat pedig jóváhagyta. Ennék «alapján 3,5 milliárd forint értékű központi támogatás­sal és a pályázók saját erő­forrásaival csaknem ötmil- liárd forint értékű fejlesztés valósul meg. Néhány héten belül döntenek további 16 ja­vaslat sorsáról, illetve a mintegy 500 millió forint ér­tékű állami támogatás és hi­tel odaítéléséről is. A pályázat alapvető célja, hogy még az V. ötéves terv hátralevő éveiben erősítse az építőipart A kivitelezési szek­torok közül a leghatékonyab­ban dolgozó állami építőipar vállalatai kapták a támogatás csaknem 80 százalékát SZABAD ÁRAK—KORDÁBAN A vevő számára, aki termé­szetesen mindenhez minél ol­csóbban szeretne hozzájutni, éan valami kellemetlen, nyug­talanító kicsengése a kifeje­zésnek: »-szabad áras termék«. Tudjuk, hogy aminek az árát a hatóságok nem szabják meg, nem korlátozzák, azt a válla­latok — termelők és forgalma­zók egyaránt — a lehető leg­drágábban szeretnék eladni. Vajon módjuk van-e az árak ilyen felhajtására? Aktuálissá teszi a kérdést, hogy az idén valamelyest bővül a szabad áras cikkek köre; újabb ruhá­zati termékekre terjesztik ki ezt az árformát, s már jófor­mán csak a gyermekruházati cikkeket kell hatóságilag elő­írt áron forgalmazni. Áremelésre van és lesz mód­juk mind a termelő-, mind a kereskedelmi vállalatoknak, de sokkal kisebb mértékben, mint amit a,szabad ár kifejezés sej­tet. A szabad árak kialakításá­nak szabadsága ugyanis meg­lehetősen korlátozott, és egyre inkább az lesz a közeljövőben. A szabad árakat ma sem hasraütéssel állapítják meg, mégcsak nem is csupán ' a piaci viszonyok figyelembevé­telével — tehát a kereslet és a kínálat függvényében —, ha­nem meglehetősen szigorú elő­írások szerint kalkulálják. Ezeket az előírásokat a na­pokban az Országos Anyag- és Árhivatal több módon tovább szigorította. Több divatos holmi Az olvasó mindebben vala- ' mi ellentmondást vélhet föl- I fedezni, s megkérdezheti: ha az ár szabad, akkor miért kor­látozzák? Ha meg korlátoz­zák, akkor miért nevezik sza­badnak? De végül is minden­kit az érdekel, hogy drágább lesz-e valami, s ha igen, ak­kor mi, és mennyivel? Tulajdonképpen az árható­ságokat is* ez utóbbi foglalkoz­tatja: nem akarják — és ter­mészetesen mi sem akarjuk —, hogy a fogyasztói árszínvonal növekedése egy hajszállal Is meghaladja az erre az esz­tendőre tervezett négyszázalé­kot. Csakhogy egyszersmind azt is szeretnénk, hogy minél gazdagabb, változatosabb le­gyen az árukínálat, minél korszerűbb, divatosabb termé­kekhez juthassunk hozzá. De mi késztetne, mondjuk, egy cipőgyárat arra, hogy az el­avult, vastag sarkú, tömpe or­rú női cipők helyett minél előbb- vékony sarkút, keskeny orrút gyártson, ha nem a na­gyobb nyereség reménye? Mivel erre az anyagi ösz­tönzésre szükség van, ezért kí­vánatos számunkra, vevők szá­mára is a szabad árforma ki- terjesztése. De hogy mégse fizessünk túlságosan sokat a divatos holmikért, s hogy a vállalatok mégse gazdagodja­nak meg túlságosan — ezt cé­lozzák az árhivatal említett Intézkedései. Bejelentési kötelezettség Miből is állnak ezek a ha­tósági szigorítások? Részben az úgynevezett előzetes beje­lentési kötelezettség kiterjesz­téséből. A vállalatok, a szol­A vonat azt jelenti: messzeség Kihasználatlan lehetőség, vagy rossz szemlélet ? Ha azt kérdenék tőlem, mi értékesebb, egy centrifuga vagy egy társasutazás, értet­lenül néznék. A kettőt aem lehet összehasonlítani. Sók ifjú ismerősöm panasz­kodott már, hogy irigyli azo­kat, akik nyáron külföldi út­ra indulnak. Vajon honnan tenlpitik elő a pénzt, mert bizony kezdő fizetésből még az egyedülállók sem nagyon »•ugrálhatnak«, a fiatal ha­sasok pedig még nehezebb helyzetben vannak Ha öt­ven sopánkodó közül leszá­mítjuk azt a tizenötölt, aki divatból »-nyomorog«, még mindig általánosíthatunk: bi­zony nehéz elindulni valágot látni. Persze szembeállíthatjuk ez- adl a negyvenesek vélemé­nyét, ők legtöbbször azt mondják: rengeteg fiatal megy ma külföldre, pedig rá­érnének még, ók sem mehet­tek akkoriban, de senki sem liait bele, hogy nem látta Honolulut. Pék György, az OTP me­gyei igazgatóhelyettese egy részletes jegyzéket böngészve elmondta1: — A szocialista országokba indulók az áruvásárlási köl­csönhöz hasonló feltételekkel OTP-hitelre is utazhatnak. A fiatalok kapják a legna­gyobb kedvezményt, az Ex­pressz utazási iroda társas ki­rándulásaira, már 1000 forin­tos úthoz is kérhetnek hitelt. De tavaly Kaposváron mind­össze 18 ilyen kölcsönt adott a takarékpénztár, többen nem igényelték. Egy fiatal lány véleménye: — Összegyűjtött pénzem még nincs. Szerettem volna utazni, de miből? Az ismerő­seim »-ugrattak be«, rájöttem, nem vág földhöz a havi 170 forintos törlesztés, és így el­jutok Romániába. Persze vár­hattam volna, amíg összeku- porgatom, de minek? Így lesz egy — remélem szép — él­ményem. és minden havi be­fizetésnél eszmebe jut. És egy másik fiatal lány: — Nem szeretem a köl­csönt. Van megtakarított pén­zem, utazásra költőm. De OTP-re nem kirándulnék. Ki­fizettem előre... Péntek István, az Express megyei kirendeltségének ve- aetője; — Mindenkit tájékoztatunk a lehetőségről. A megyében tavaly 36 fiatal utazott köl­csönnél, Í18 200 forint volt ez a harminchát út Elsősorban azoknak mondtuk el, hogy OTP-hiteit js kérhetnek, akik sokallták a befizetendő össze­get De a legtöbben inkább lemondtak az utazásról. Az iroda dolgozóit sokan keresték föl teljesen tájéko­zatlanul, szinte féltek meg­kérdezni, hogy tényleg le­het-e hitelt kérni Az általános tapasztalat az, hogy aki utazni akar, jó elő­re tervez, költségvetést készít és gyűjti a pénzt vagy ha drágának találja »-vágyait«, akkor lemond a kirándulásról. Melyik szemlélet a helyes? Érdemes-e ütköztetni a kész­pénzzel fizetők és a »hozóm­ra« elindulok véleményét? Világot látni. Más tájak. más országok embereit, vá­rosait, életét megismerni... Nem hiszem, hogy bárki vi­tatkozna azon, hasznos-e ez. ötéves karomban a Bala­tonhoz utazva azt kérdeztem anyámtól: miért integet min­denki a vonatnak? Miért áll­nak meg a házaknál munka közben az emberek, hogy nézzék a vonatot? Szülém azt válaszolta: — Azért, kisfiam, mert a vonat azt jelend: messzeség. Nyiladozó értelemmel hosz- szú ideig tudakoltam, miféle nyelven jelenti ezt, és akkor mi miért nem így hívjuk? A magyarázatot sehogyan sem akartam megérteni. Nem is érthettem. De sohasem ra- koncátlankodtam, és elmé- lyülten figyeltem mindig az ablakból kifelé. Vajon miért nyűgöz le any- nyira minden gyereket a né­zelődés a vonatból ? A felnőtt panaszkodóik is valami hasonló gyökerű ér­zés miatt gondolnak irigyked­ve olyan társaikra, akik a ha­zatérés után lelkendezve me­sélnek, fényképeket mutogat­nak. Az összegyűjtött pénz azonban mindig kell a min­dennapokra. Ha pedig nincs elég, akkor vásárolunk a boltban OTP-re. Könnyedén, természetesen. A sóvárgás pedig megmarad. Nem lehet összehasonlítani a centrifugát a külföldi úttal. De hogy az egyiket gondol­kodás nélkül hazavisszük hi­telre, a másikért pedig nem vennénk föl kölcsönt, abból következtethetünk valamire. Furcsa, hogy mennyire él még a tárgyakhoz, a kézzel­fogható vagyonhoz való ra­gaszkodás. Valószínű, hogy nem a hitelre vagy a kész­pénzért utazóik között van »ellentét«, hanem az otthon ülők és az elindulók között. És lehet, hogy aki neun vá­gott neki kölcsönnel az út­nak, az később »tehetősen« sem indul világot látni. Hiába népszerűsítjük tehát a kedvezményt. Először az is­meretszerzés vágyát kellene jobban ébresztgetni. Kezdjük talán Magyaror­szággal .,. Lnthár Péter gáltatő szövetkezetek, ha bizo­nyos, meghatározott termékek vagy szolgáltatások árát emel­ni szándékoznak, akkor azt előre be kell jelenteniük az árhatóságnak. A jövőben ez a kötelezettség az eddiginél több termékre, szolgáltatásra érvé­nyes. A bejelentés módot nyújt arra, hogy az illetékesek az új kalkulációt felülvizsgál­ják, s ha úgy találják, hogy az indokolatlan nyereséget eredményezne, eltérítsék szán­dékától a vállalatot. Ha ez nem jár sikerrel — ami rit­kán esik meg —-, akkor tisz­tességtelen haszonszerzés cí­mén eljárást is lehet indítani ellene. Ez azonban csak a fékek egyike. Az árhivatal egy má­sik állásfoglalásában azt is az érintettek tudomására hozta, hogy az új termékek árának kialakításakor nem háríthatják tovább a vásárlóra bizonyos költségeik növekedését. Nem lehet tehát valamit drágábban adni például azért, mert az előállításához szükséges ener­gia — a január elsejei terme­lői árrendezés következtében — többe kerül. És nem lehet árat emelni azon a címen sem, hogy a tavalyi központi bér­emelések folytán szintén nőt­tek a költségek. Ne feledjük: mindez a szabad árak kialakí­tására vonatkozik. Ezek mellett még a minisz­tériumok, á tanácsok árosztá­lyai, a szakszervezeti és a né­pi ellenőrök rendszeres vizs­gálatai is féken tartják az ár­emelési törekvéseket, A vásárlő védelmében A szakemberek véleménye szerint egyébként a szabad árak kitérj esztése esetleg ár­csökkenést is eredményezhet. Akadnak ugyanis vállalatok, amelyeknek gyártmányai kö­zül eddig csak néhány volt szabad áras; ezeken akartak mindent megkeresni. Most, amikor valamelyest szabadab­ban kalkulálhatják több ter­mék árát, remélhető, hogy az aránytalanul felsrófolt árak­ból valamit ' leengednek. De ez csak remény. Tény azonban, hogy a szabad árak kiterjesztése egyrészt ösztö­nözni fog a jobb, a korszerűbb áruk előállítására, másrészt az árhivatal utasításai, irányelvei megóvják a vásárlót attól, hogy kiadásai a tervezettnél nagyobb mértékben emelked- jeftek. Mert fontos ugyan a termékszerkezet korszerűsíté­se, az árukínálat javítása, de legalább ilyen fontos a párt és a kormány életszínvonal­politikájának érvényesítése. Ez pedig a reálbérek állandó eme­lését is célozza, vagyis azt, hogy fizetésünkből mind több árut vásárolhassunk és szol­gáltatást vehessünk igénybe. G. Zs. MAI KOMMENTÁRUNK R szakmai becsületről »Munkádhoz add a neved!-» — jelszóval indítottak moz­galmat a Somogy megyei Ta­nácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat szocialista brigádjai. Az építési feladatok minősé­gének javítását tűzték célul, az általuk végzett munkáért pedig garanciát vállalnak. Ha hibát követnek el, rosszul dolgoznak, a javítást díjta­lanul és szabad idejükben végzik el. Ez a mozgalom sok min­dennek a kifejezője: az eb­ben részt vevő építőipari szo­cialista brigádok tudják, hogy mit jelent, mire kötelezi őket szakmai becsületük, vállala­tuk és saját maguk tekinté­lyének a megőrzése! Különböző szakmákban dol­gozó fiatalokkal és idősebbek­kel beszélgettem a szakmai becsületről, tisztességről, s bi­zony válaszaik nem tükröz­ték ennek egységes és helyes értelmezését. Akadt, aki ar­ról beszélt, hogy ha minél gyorsabban elvégzi valaki a feladatát, akkor tesz annak jól eleget. Mások szerint a ta­karékosság elvének tisztelet­ben tartása mellett sem sza­bad spórolni a munka elvég­zéséhez szükséges anyagok­kal. Megint mások szerint a számlán csak % valóban el­végzett munkát szabad fel­tüntetni. Régen úgy nevelték a ta­pasztalt, idős mesterek a ta­nítványaikat, hogy azok vé­rébe ivódjon a szakmai tisz­tesség. Erre nevelnek ma a vállalatok tanulóoklatói is. Ez az ipari szakmunkásképző in­tézetek, valamint a vállilati párt- és KISZ-szervezetek egyik fontos feladata. Szakmai becsület, tisztesség minden iparban van. Mégis, úgy fest, az utóbbi években erről keveset beszéltünk. An­nál többet arról, hogy a fel­adatok sokasodása, az anya­gok rossz minősége vagy hiánya, a határidők rövidsé­ge stb. nem teszi lehetővé a becsületes, tisztességes, kifo gástalan minőségű munkát. E szemlélet sokféle követ­kezményét tapasztaltuk: eső­ben használhatatlan cipő, a szerelő távozása után ismét rossz televízió, rádió, víz­csap, gázkészülék. Ott ma­radtak' a bosszankodó embe­rek, akik pedig bíztak a szak­ember felelősségérzetében, szakmai tudásában. A feladatok sokasodása, « rövid határidő, ^agy az eset­leges nem megfelelő anyag sem szoríthatja háttérbe a szakmai becsületet, a szakmai tisztességet! Az erre kényes szakember nem valósíthat meg olyan tervet, amelyről tudja, hogy alkalmatlan. S nem használ fel rossz, hibás anyagot. A szakmai becsület, tisztes­ség védelme minden iparos feladata. Sí. L Veszprém új központja Márton István Ybl-díjas építőművész tervezőcsoportjának munkája nyomán valósult meg Veszprém új városközpontja. Egy kitüntetés nyomában Magyar Jánost, a DÉDÁSZ kaposvári üzemigazgatósága vidéki kirendeltségének veze­tőjét szép meglepetés érte, amikor február 9-én több tár­sával együtt belépett a Szov­jetunió magyarországi nagy- követségének kapuján. Pavlov nagykövet ünnepélyes külső­ségek között neki és a tava­lyi munkaversenyben kima­gasló eredményeket elért töb­bi társának átnyújtotta a Szo­cialista Munkaverseny Győz­tese kitüntetést a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére indított munka verseny ban el­ért eredményeiért. Magyar János mellett ott volt a va­sasszakszervezet tizenegy tag­ja. A magyar villamosenergia- iparágból azonban csak ő ka­pott ilyen kitüntetést. Kaposváron, a kirendeltség épületének kis irodájában be­szélgetünk. Kinn az előszobá­ban hatalmas sémavázlat: a kirendeltséghez tartozó villa­mos vezetékek hálózatát ábrá­zolja. — A kitüntetés csak rész­ben az enyém — kezdi Ma­gyar János. — Legalább fele­részben a brigádot illeti. A vidéki kirendeltségen 1968 óta dolgozik a Puskás Tivadar szocialista brigád : 18-an vannak. Magyar János 1970-től a kirendeltség vezető­je. Olyan emberek főnöke lett, akik között korábban a szak­mát tanulta, akik az oktatói voltak. A brigád létszáma az­óta is állandó, az eltelt évek alatt senki sem távozott. 1972 és 1975 között Dél-Dunántúl 38 kirendeltségének versenyét minden évben biztosan nyer­ték. Mi ennek az oka? A bri­gádnaplókból, a vállalásokból kapunk a kérdésre választ Munkájuk mulatói rendkívül kedvezőek. — Vállalásaink között sze­repelt tavaly, hogy tovább gyorsítjuk az új fogyasztók bekapcsolását a hálózatba. Te­rületünkön 11 ezer fogyasztó van, gazdaságilag is érdekünk, hogy minél többen használja­nak villamos energiát- Elér­tük: ha ma jelentkezik egy új fogyasztó, négy nap múlva a háztartásában már kigyullad­hat a villany. Ez csak kis része a munká­juknak. Nagyobb hányadát a folyamatos üzemeltetést biz­tosító hálózatfenntartó munka teszi ki. Tavaly vállalták, hogy a korszerű hálózati ele­meket gyorsan beépítik, s ezt újításokkal segítik elő. Több­felé átszereltéji a légkábeles csatlakozókat, mintegy 30 ezer méter hosszúságban. 25 sza­kaszszekrényt is beépítettek a légbiztosítók helyett. Ezzel biz­tonságosabbá vált a kritikus pontokon az áramellátás. Tavaly felajánlották, hogy az év végén 350 ezer forint bevételt tesznek az asztalra kisebb hálózatszerelési mun­kákból. Tavasszal ezt az osz- szeget pótvállalással 800 ezer­re emelték. Decemberig még erre is rá tudtak tenni: ósz- szesen egymilliós bevételt ér­tek el. Előfordulhat, hogy a háló a( valamilyen okból hibás lesz, akadozik vagy átmeneti’eg megszűnik az áramellátás A kirendeltségen jól megszervez­ték az elhárítást: átlagban 18 órán belül újra be tudják kapcsolni az áramot. Végeztek a megyében nem a DÉDÁSZ profiljába tartozó, kisebb szerelési munkákat is. Itt általában a közületek a megrendelők. 600 ezer forintra rúgott tavaly e munkák érté­ke. Egyebek között a kadar­kúti tanács megrendelésére el­készítették a sportpálya öltö­zőjének világítását, s villany­bojlert is beszereltek. A brigád négy gépkocsit használ, így járják a közsé­geket. Nem közömbös azon» ban, hogy mennyi üzemanya­got használnak fel. Tavaly az utak ésszerűbb szervezésével sikerült 4 százalékkal csökken­teni a gépjárművek üzemelési költségét. A hálózat-fenntartásra évente program készül. Ezt a programot tavaly október vé­gére, két hónappal a határidő előtt teljesítetté«. Szabályoz­ták a laza csatlakozókat, ki­cserélték az elhasználódott oszlopokat, szigetelőket és osz­lopkapcsolókat. Erre a tevé­kenységre tavaly egymillió- egyszázezer forintot fordíthat­tak. A brigád azonban a költ­ségek 15 százalékát itt is megtakarította. Például azzal, hogy a műszaki szükségből le­cserélt. de még teljesen ép vezetékeket máshol használ­ták fel. Rendelkezésükre állt a nem várt hibák javítására 328 ezer forint 1977-ben, de ebbál is csak 100 ezret használtak fel. A tizennyolc ember újításo­kat is beadott. Hármat vállal­tak az év elején, és hat let* belőle. Mindenki részt vesz az üzemigazgatóság szakmai e< politikai tanfolyamain. Ok szervezik a legtöbb sportver­senyt is az igazgatóság terü­letén. Munkájuk, vállalásaiknak eredményei, korszerű gondol­kodásuk elismerését is jelenti Magyar János kitüntetése. cs. r. Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents