Somogyi Néplap, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-18 / 42. szám
L VILÁG PROLETÁRJA!, EG YES ö LJ ETEK I Amz SO Me? Tízezer tavaszi kabát MSZMP SOMOGY Mj EGYE I fe I Z OTTSAGÁNAK LAPJA XXXIV» évfolyam 42. szám 1978» február !8., szombat Milliók akaratából Harminc esztendővel ezelőtt, 1948. február 18-án ír- tak alá Moszkvában a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Korunk történelmének kiemelkedően fontos dátuma ez. A szerződés történelmi jelentőségét a többi között az adja meg, hogy valóra váltása során, a közös céljainkért folytatott harcban a magyar— szovjet kapcsolatok az együttműködés minden területén kiterebélyesedtek, szoros szövetséggé kovácsolödtak. Az első szerződés után hazánkban végbement alapvető társadalmi átalakulás, a szocialista építés sikere tette lehetővé, hogy újabb húsz esztendőre szóló szerződéssel rögzítsük kapcsolatainkat. Joggal mondta el Kádár János elvtárs az 1961. szeptember 1-én Budapesten tartott magyar—szovjet barátsági nagygyűlésein: *A nemzetközi jogi érvénnyel bíró szerződésünk két állam jövendő kapcsolatait szabályozza, de olyan két államét, a Szovjetunióét és a Magyar Népköztársaságét, amelyek a szocializmust, a kommunizmust építik. Barátságunk és együttműködésünk az érdekek azonosságán, az eszmék és célok közösségén alapszik, két szocialista allant proletár internacionalista egységét, testvériségét fejezi ki. Ennek a barátságnak nemcsak jelene, hanem hősök vérével megszentelt múltja, és ezért biztos jövője is van-«. Az együttműködés napjainkban a szó szoros értelmében áthatja életünk minden szféráját. A magas szin-r tű látogatások, a találkozók a két párt, a két ország vezetői közt minden alkalommal újra bizonyítják a nézetek teljes egységét és összhangját. Diplomáciánk közösen munkálkodik Európa békéjének és biztonságának megszilárdításán. Együtt tevékenykedünk a most folyó belgrádi tanácskozáson is azért, hogy az enyhülés ütemét helyre lehessen állítani s a helsinki alapokmány valóban teljes mértékben a nemzetközi gyakorlat részévé váljon, A két ország gazdasági kapcsolatában már évek óta mind erőteljesebben hatnak az integrációs elemek, mind nagyobb a jelentősége a tervek egyeztetésének, és fejlődik a magyar és a szovjet ipar közötti kooperáció és szakosítás. A szovjet és a magyar gazdaság kapcsolatai — új típusú kapcsolatok; olyan munkamegosztás ez, ahol a kölcsönt» segítség és egymásra utaltság elve uralkodik mindkét fél előnyére. A szerződés szellemében mind szélesebbek a magyar— szovjet kapcsolatok az ideológiai munkában, a tudomány, a népművelés, az egészségügy és a kultúra területén. Kapcsolataink bővülését mutatja a testvérvárosok, testvérmegyék szépen fejlődő mozgalma is. A magyar—szovjet kapcsolatok egyik jellemző vonása, hogy azok messze túlnőnek a hivatalos formákon, mindinkább tömeges jellegűek, mind szélesebb néprétegekre terjednek ki. Barátságunk holnapjának, népeink, országaink együttműködésének is záloga a két párt, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt közötti internacionalista együttműködés. Erről az ősz- szerfüggésről szólt Kádár János elvtárs a Szovjetunió Kommunista Pártjának legutóbbi, XXV. kongresszusán : »A magyar—szovjet viszony szilárd alapokon nyugszik; összeköt bennünket a marxizmus—leninizmus, a kommunizmus, a proletár internacionalizmus közös eszméje, alapvető érdekeink azonossága... pártjaink, országaink, népeink viszonya testvéri, felhőtlen. A magyar—szovjet barátság és együttműködés fejlődik, évről évre erősödik, milliók akaratát fejezi ki, és mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy a jövőben még erősebb legyen*. Harminc év nem kevés idő; egy nemzedék nőtt föl azóta békében, biztonságban. Vari tehát alap a mérlegkészítésre. Elmondhatjuk, hogy ez a barátság, ez az internacionalista, osztálytartalmú, elvi és gyakorlati kapcsolat hazánk, népünk, szocialista építőmunkánk legszilárdabb támaszává vált. S annak, hogy a holnapot is biztosnak tudjuk, hogy magabiztosan haladunk céljaink valóra váltásának út- já -, egész jövőnknek záloga testvéri együttműködésünk Lenin országával, a magyar— szovjet barátság. Franciaország —- a választások előtt Föl kell újítani a megbeszéléseket Amennyiben Mitterrand, a szocialista párt vezetője valóban a baloldal győzelmét akarja és valóban nem kívánja, hogy a dolgozók reményei, törekvései meghiúsuljanak, akkor haladék nélkül — előfeltételek nélkül — föl kell újítani a megbeszéléseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy egy jól időszerűsített közös kormányprogram jöjjön létre — jelentette ki tegnap este a Francia Kommunista Párt választási kampányának eddigi legnagyobb tömeggyűlésén Georges Marchais, az FKP főtitkára. A tárgyalások felújítására szólító ismételt felhívás mellett — amelyet azonban Mitterrand rrtár előre elutasított — Marchais bírálta azt a költségvetési tervezetet is, amelyet a szocialisták a hgt elején terjesztettek elő, számokra is »-lefordítva* a szocialista kormányzása elgondolásokat — Ezek a számok azt mutatják — mondotta Marchais —, hogy a szocialisták egyszerűen folytatnák a jelenlegi nadrágszíj meghúzó politikát, s nem hajlandók a gazdagok, a tőkések megfelelő megadóztatására. A kommunisták szemében ezért a kérdés. nem a választási fegyelem, hanem az unió; nem a választási taktika, hanem a megegyezés; mivel a döntő az, hogy milyen programra és milyen kormányra szavaznak majd a franciák. A kommunistákra szavazni március 12-én annyit jelent, hogy a március 13-í megbeszélésekre és a március 19-i győzelemre szavaznak a választók — fejtette ki az FKP főtitkára. Ismét jelezte azt is, hogy az első forduló eredményétől függ a második perspektívája. Március végéig tízezer tavaszi kabátot készít bérmunkában nyugatnémet vállalatnak a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet, II belgrádi lafálkozo záró szakaszáról tárgyai! a jugoszláv afiameíniíkseg A jugoszláv állameínökség Sztevan Doronyszki alelaök elnökletével megtartott ülésén, csütörtökön a belgrádi európai biztonsági és együttműködi találkozó záró szakaszának munkájával foglalkozott. Az államelnökség meggyőződését fejezte ki. hogy oára találkozó munkájában komolv nehézségek merültek föl — amelyek az általános nemzetközi helyzet alakulásának következményei — mégis az ösz- szes résztvevő országoknak érdeke a nehézségek közös erővel és alkotó hozzáállással történő elhárítása, s egy általánosan elfogadható, tartalmas záródokumentum megszerkesztése. A belgrádi értekezlet ily módon teljesíti feladatát, s eleget tesz az európai és a nemzetközi közvélemény várakozásának, számottevően hozzájárul a feszültség csökkentéséhez, kontinensünk biztonsága és együttműködése ügyének előmozdításához — hangoztatja az ülésről kiadott közlemény. Együttműködés — egészségért Egészségügyi szakemberek, gazdasági vezetők, üzemi párt- titkárok tanácskoztak tegnap Siófokon a gyógyító és megelőző intézményrendszer szervezetének munkájáról, az egészségügyi apparátus valamint a gazdasági és társadalmi szervek együttműködésének tapasztalatairól, lehetőségeiről. Az együttműködési tanács elnöke, dr. Kecskeméti József városi—járási főorvos megnyitó előadásában _ az együttműködés jelentőségéi méltatta. A gyógyító, megelőző ellátás feladatait a siófoki kórház és rendelőintézet, valamint a »-hozzá integrált* egészségügyi intézmények, szolgálatok látják el, mégpe- dig egyre hatékonyabban. Az integráció kedvező feltételeket, lehetősegei teremtett, s ezekkel élni is tudnak a siófoki egészségügyi szakemberek. Az integrált intézmény- rendszer itteni eredményei országosan is példának tekinthetők, Dr. Varga Ferenc, a kórházrendelőintézet igazgató főorvosa részletes tájékoztatást adott az intézményrendszer munkájáról, s vázolta a rej- lesztés lehetőségeit. A siófoki 400 ágyas kórházban tavaly 12 691 beteget ápoltak, s egy- egy betegre átlag 9,9 nap úgynevezett ápolási idő jutott. Az ágykihasználási százalék: 81,6. A rendelőintézet a korszerű betegellátáshoz szükséges szakrendelőkkel és szakorvosokkal rendelkezik. A nyári üdülési idényben az egészségügy dolgozóira is jóval több munka hárul a Balaton-par- ton, mint az év más időszakaiban. Dr. Varga Ferenc a többi között hangsúlyozta, hogy az egészségügyi intézmények jó kapcsolata a vállalatokkal, üzemekkel számos értékes eredményt hozott. Társadalmi segítséggel bővült például a bölcsődehálózat és az öregek napközi otthona. További segítséggel, a lehetőségek még jobb kihasználása révén gazdagodhat a gyógyitó- megelőző ellátás rendszere is. Sok fontos elképzelés, teiv foglalkoztatja a szakembereket. Például a vérellátó állomás bővítése, a kórházi intenzív therápiás részleg kialakítása stb. A mozgásszervi megbetegedések magas száma miatt rheumatológia és fizikoterápia, az utókezelésekhez pedig gyógytomaterem, -fürdő szükséges. Sok kisebb és nagyobb jelentőségű műszaki, s különféle szakipari feltétele is van a zökkenőmentes, korszerű egészségügyi ellátásnak, s ezek nem egyszer gondot okoznak az intézmény vezetőinek. Végül dr. Vitéz Béla, a járóbeteg-ellátást irányító igazgatóhelyettes tájékoztatója hangzott el a járóbeteg-ellátás helyzetéről, majd az együttműködési tanács tagjai megvitatták az egészségügy soron levő feladatait • II népeink közti barátság áthatja dolgos hétköznapjainkat Ünnepség a magyar — szovjet barátsági szerződés aláírásának évfordulóján — Havasi Ferenc és V. Pavlov beszéde A MOM SzaJcasits Árpád Művelődési Házában pénteken ünnepségen emlékeztek meg a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megkötésének 30. évfordulójáról. A termet a főváros dolgozóinak, az MSZBT munkahelyi ta~ csoportjainak és a munkás- mozgalom veteránjainak tvob mint 800 képviselője népesítene be. Az. elnökségben foglalt helyet Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Ádám Györgyné, a MOM szocialista brigád vezetője, Duschek Lajosné, a SZOT titkára, az MSZBT alelnöke, Gál Sánd,orné, a kézműipari vállalat brigádvezetője, Juhász Béla, a MOM pártbizottságának titkára, Kállai Gyula, a HNF Országos Tanácsának elnöke, Kántor Antalné, a MOM szocialista brigádvezetője, Ke- repeczky György, a Ganz Villamossági Művek MSZBT- tagcso portjának ügyvezető elnöke, Lukács Ferenc, a KFKI atomenergiai kutatóintézetének szocialista brigádvezetője. Mátrai Rezső, a XII. kerületi tanács elnöke. Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, Pacsek József vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes. Pásztor Gabriella, a KISZ KB titkára, Posch Gyula, a MOM vezérigazgatója, Púja Frigyes külügyminiszter, Rákóczi László, a KÉV metróvállalat szocialista brigádvezetője, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke. Tóth János, a XII. kerületi párt- bizottság első titkára és Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, a HNF budapesti bizottságának elnöke. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Jevdo- kija Fjodorovna Karpova, az SZKP KB tagja, az OSZSZSZK miniszterelnökhelyettese, az SZMBT alelnöke, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság hazánkban tartózkodó küldöttségének vezetője, valamint Fedot Krivda vezér- ezredes, az ideiglenesen haTudományos ülés a hadtörténeti intézetben A szovjet hadsereg és a haditengerészeti flotta létrehozásának 60. évfordulója alkalmából pénteken tudományos ülést tartottak a hadtörténeti intézetben. A Magyar Néphadsereg vezető szerveinek képviselői, a II. világháborúban a szovjet hadseregben és partizáncsoportokban harcoló egykori magyar antifasiszták, valamint a tudományos társintézetek képviselői a magyar és a szovjet nép testvéri barátsága jegyében méltatták a szovjet hadsereg történelmi szerepét. Részt vettek az ülésen a hazánkban ideiglenesen állomásozó déli hadseregcsoport képviselői is. Háncs Ernő alezredes, a hadtörténeti intézet parancsnokhelyettese előadásában ismertette a szovjet hadsereg hat évtizedes útját, az emberi haladás, a béke védelméért folytatott erőfeszítéseit. Tóth Sándor alezredes, a hadtörténeti intézet osztályvezetője, a magyar—szovjet fegyverbarátság történelmi gyökereiről beszélt. Dékán Sándor egykori partizán és Abelovsz- ki László, a szovjet, hadsereg egykori tisztje harci élményeit elevenítette -föl. Megemlékeztek azokról a magyar harcosokról is, akik partizánként vagy hivatásos katonaként a szovjet hadseregben küzdöttek a fasizmus ellen. zànkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. Elhangzott a magyar és a szovjet himnusz, majd Katona Imrének, a Budapesti Párt- bizottság első titkárának megnyitó szavai után Havasi Ferenc miniszterelnök-helyettes lépett a szónoki emelvényre. Elöljáróban tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága, valamint a kormány üdvözletét, majd ünnepi beszédében kiemelte; az 1948. február 18-án aláírt szerződés hazánk újkori történelmének első, valóban egyenjogú kapcsolatokon nyugvó nemzetközi szerződése. Biztosítja országunk, népünk szuverenitását, elidegeníthetetlen jogát függetlenségéhez, nemzeti létéhez, a haladáshoz. A szerződés alapeszméje az internacionalizmus, a két nép megbonthatatlan, testvéri barátsága. Havasi Ferenc fölidézte népeink testvériségének régmúltban .gyökerező, dicső kezdeteit, amikor a Nagy Október lelkesítő hatására 1919- ben megalakult a nép hatalmát megtestesítő Magyar Tanácsköztársaság. Hangoztatta: Szovjet-Oroszország és az első magyar proletár állam együttműködése a szolidaritás, a proletár interntacionalizmus egvik legszebb történelmi példája. Nemzeti múltunk legkiemelkedőbb eseménye volt. amikor a Szovjetunió fiai hazánkat felszabadítva, vérüket hullatva megnyitották népünk számára az úi világ építésének útját — modotta. A háború pusztításaitól sokat szenvedett ország ínségében, szegénységében az első baráti kéz. amely segítséget nyújtott, a Szovjetunió volt. S a szovjet kormány azzal, hogy a békeszerződés megkötése előtt fölvette hazánkkal a diplomáciai kapcsolatot, aláírta az első kereskedelmi és fizetési megái ■ apadást, majd az első kü’kereskedelmi egverményt; segített kitömi politikai elszigeteltségünkből, lehetővé tette gazdasági életünk megindítását (Folytatás 2 2. oldalon)