Somogyi Néplap, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-18 / 42. szám

L VILÁG PROLETÁRJA!, EG YES ö LJ ETEK I Amz SO Me? Tízezer tavaszi kabát MSZMP SOMOGY Mj EGYE I fe I Z OTTSAGÁNAK LAPJA XXXIV» évfolyam 42. szám 1978» február !8., szombat Milliók akaratából Harminc esztendővel ez­előtt, 1948. február 18-án ír- tak alá Moszkvában a ma­gyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Korunk történelmének ki­emelkedően fontos dátuma ez. A szerződés történelmi je­lentőségét a többi között az adja meg, hogy valóra váltá­sa során, a közös céljainkért folytatott harcban a magyar— szovjet kapcsolatok az együtt­működés minden területén kiterebélyesedtek, szoros szö­vetséggé kovácsolödtak. Az első szerződés után ha­zánkban végbement alapvető társadalmi átalakulás, a szo­cialista építés sikere tette le­hetővé, hogy újabb húsz esz­tendőre szóló szerződéssel rögzítsük kapcsolatainkat. Joggal mondta el Kádár Já­nos elvtárs az 1961. szeptem­ber 1-én Budapesten tartott magyar—szovjet barátsági nagygyűlésein: *A nemzetközi jogi érvénnyel bíró szerződé­sünk két állam jövendő kap­csolatait szabályozza, de olyan két államét, a Szovjetunióét és a Magyar Népköztársasá­gét, amelyek a szocializmust, a kommunizmust építik. Ba­rátságunk és együttműködé­sünk az érdekek azonosságán, az eszmék és célok közössé­gén alapszik, két szocialista allant proletár internaciona­lista egységét, testvériségét fejezi ki. Ennek a barátság­nak nemcsak jelene, hanem hősök vérével megszentelt múltja, és ezért biztos jövő­je is van-«. Az együttműködés nap­jainkban a szó szoros értel­mében áthatja életünk min­den szféráját. A magas szin-r tű látogatások, a találkozók a két párt, a két ország ve­zetői közt minden alkalom­mal újra bizonyítják a néze­tek teljes egységét és össz­hangját. Diplomáciánk közö­sen munkálkodik Európa bé­kéjének és biztonságának megszilárdításán. Együtt te­vékenykedünk a most folyó belgrádi tanácskozáson is azért, hogy az enyhülés üte­mét helyre lehessen állítani s a helsinki alapokmány va­lóban teljes mértékben a nemzetközi gyakorlat részévé váljon, A két ország gazdasági kapcsolatában már évek óta mind erőteljesebben hatnak az integrációs elemek, mind nagyobb a jelentősége a ter­vek egyeztetésének, és fejlő­dik a magyar és a szovjet ipar közötti kooperáció és szakosítás. A szovjet és a magyar gazdaság kapcsolatai — új típusú kapcsolatok; olyan munkamegosztás ez, ahol a kölcsönt» segítség és egymásra utaltság elve ural­kodik mindkét fél előnyére. A szerződés szellemében mind szélesebbek a magyar— szovjet kapcsolatok az ideo­lógiai munkában, a tudomány, a népművelés, az egészség­ügy és a kultúra területén. Kapcsolataink bővülését mu­tatja a testvérvárosok, test­vérmegyék szépen fejlődő mozgalma is. A magyar—szovjet kapcso­latok egyik jellemző vonása, hogy azok messze túlnőnek a hivatalos formákon, mindin­kább tömeges jellegűek, mind szélesebb néprétegekre ter­jednek ki. Barátságunk hol­napjának, népeink, orszá­gaink együttműködésének is záloga a két párt, a Szovjet­unió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkás­párt közötti internacionalista együttműködés. Erről az ősz- szerfüggésről szólt Kádár Já­nos elvtárs a Szovjetunió Kommunista Pártjának leg­utóbbi, XXV. kongresszusán : »A magyar—szovjet viszony szilárd alapokon nyugszik; összeköt bennünket a marx­izmus—leninizmus, a kom­munizmus, a proletár inter­nacionalizmus közös eszméje, alapvető érdekeink azonossá­ga... pártjaink, országaink, népeink viszonya testvéri, felhőtlen. A magyar—szovjet barátság és együttműködés fejlődik, évről évre erősödik, milliók akaratát fejezi ki, és mi mindent megteszünk an­nak érdekében, hogy a jövő­ben még erősebb legyen*. Harminc év nem kevés idő; egy nemzedék nőtt föl azóta békében, biztonságban. Vari tehát alap a mérlegkészítésre. Elmondhatjuk, hogy ez a ba­rátság, ez az internacionalis­ta, osztálytartalmú, elvi és gyakorlati kapcsolat hazánk, népünk, szocialista építőmun­kánk legszilárdabb támaszává vált. S annak, hogy a holna­pot is biztosnak tudjuk, hogy magabiztosan haladunk cél­jaink valóra váltásának út- já -, egész jövőnknek záloga testvéri együttműködésünk Lenin országával, a magyar— szovjet barátság. Franciaország —- a választások előtt Föl kell újítani a megbeszéléseket Amennyiben Mitterrand, a szocialista párt vezetője való­ban a baloldal győzelmét akarja és valóban nem kíván­ja, hogy a dolgozók remé­nyei, törekvései meghiúsulja­nak, akkor haladék nélkül — előfeltételek nélkül — föl kell újítani a megbeszéléseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy egy jól időszerűsített közös kormányprogram jöjjön létre — jelentette ki tegnap este a Francia Kommunista Párt választási kampányának eddigi legnagyobb tömeggyű­lésén Georges Marchais, az FKP főtitkára. A tárgyalások felújítására szólító ismételt felhívás mel­lett — amelyet azonban Mit­terrand rrtár előre elutasított — Marchais bírálta azt a költségvetési tervezetet is, amelyet a szocialisták a hgt elején terjesztettek elő, szá­mokra is »-lefordítva* a szo­cialista kormányzása elgondo­lásokat — Ezek a számok azt mu­tatják — mondotta Marchais —, hogy a szocialisták egysze­rűen folytatnák a jelenlegi nadrágszíj meghúzó politikát, s nem hajlandók a gazdagok, a tőkések megfelelő megadóz­tatására. A kommunisták szemében ezért a kérdés. nem a válasz­tási fegyelem, hanem az unió; nem a választási taktika, ha­nem a megegyezés; mivel a döntő az, hogy milyen prog­ramra és milyen kormányra szavaznak majd a franciák. A kommunistákra szavazni már­cius 12-én annyit jelent, hogy a március 13-í megbeszélé­sekre és a március 19-i győ­zelemre szavaznak a válasz­tók — fejtette ki az FKP fő­titkára. Ismét jelezte azt is, hogy az első forduló eredmé­nyétől függ a második pers­pektívája. Március végéig tízezer tavaszi kabátot készít bérmunkában nyugatnémet vállalatnak a csurgói Napsugár Ipari Szövet­kezet, II belgrádi lafálkozo záró szakaszáról tárgyai! a jugoszláv afiameíniíkseg A jugoszláv állameínökség Sztevan Doronyszki alelaök elnökletével megtartott ülé­sén, csütörtökön a belgrádi európai biztonsági és együtt­működi találkozó záró szaka­szának munkájával foglalko­zott. Az államelnökség meggyő­ződését fejezte ki. hogy oára találkozó munkájában komolv nehézségek merültek föl — amelyek az általános nemzet­közi helyzet alakulásának kö­vetkezményei — mégis az ösz- szes résztvevő országoknak érdeke a nehézségek közös erővel és alkotó hozzáállással történő elhárítása, s egy ál­talánosan elfogadható, tartal­mas záródokumentum meg­szerkesztése. A belgrádi érte­kezlet ily módon teljesíti fel­adatát, s eleget tesz az euró­pai és a nemzetközi közvéle­mény várakozásának, számot­tevően hozzájárul a feszültség csökkentéséhez, kontinensünk biztonsága és együttműködése ügyének előmozdításához — hangoztatja az ülésről kiadott közlemény. Együttműködés — egészségért Egészségügyi szakemberek, gazdasági vezetők, üzemi párt- titkárok tanácskoztak tegnap Siófokon a gyógyító és meg­előző intézményrendszer szer­vezetének munkájáról, az egészségügyi apparátus vala­mint a gazdasági és társadal­mi szervek együttműködésé­nek tapasztalatairól, lehető­ségeiről. Az együttműködési tanács elnöke, dr. Kecskeméti József városi—járási főorvos megnyitó előadásában _ az együttműködés jelentőségéi méltatta. A gyógyító, megelő­ző ellátás feladatait a siófoki kórház és rendelőintézet, vala­mint a »-hozzá integrált* egészségügyi intézmények, szolgálatok látják el, mégpe- dig egyre hatékonyabban. Az integráció kedvező feltétele­ket, lehetősegei teremtett, s ezekkel élni is tudnak a sió­foki egészségügyi szakembe­rek. Az integrált intézmény- rendszer itteni eredményei or­szágosan is példának tekinthe­tők, Dr. Varga Ferenc, a kórház­rendelőintézet igazgató főor­vosa részletes tájékoztatást adott az intézményrendszer munkájáról, s vázolta a rej- lesztés lehetőségeit. A siófoki 400 ágyas kórházban tavaly 12 691 beteget ápoltak, s egy- egy betegre átlag 9,9 nap úgy­nevezett ápolási idő jutott. Az ágykihasználási százalék: 81,6. A rendelőintézet a kor­szerű betegellátáshoz szüksé­ges szakrendelőkkel és szak­orvosokkal rendelkezik. A nyá­ri üdülési idényben az egész­ségügy dolgozóira is jóval több munka hárul a Balaton-par- ton, mint az év más idősza­kaiban. Dr. Varga Ferenc a többi között hangsúlyozta, hogy az egészségügyi intézmé­nyek jó kapcsolata a vállala­tokkal, üzemekkel számos ér­tékes eredményt hozott. Tár­sadalmi segítséggel bővült pél­dául a bölcsődehálózat és az öregek napközi otthona. To­vábbi segítséggel, a lehetősé­gek még jobb kihasználása ré­vén gazdagodhat a gyógyitó- megelőző ellátás rendszere is. Sok fontos elképzelés, teiv foglalkoztatja a szakembere­ket. Például a vérellátó állo­más bővítése, a kórházi inten­zív therápiás részleg kialakí­tása stb. A mozgásszervi meg­betegedések magas száma miatt rheumatológia és fiziko­terápia, az utókezelésekhez pe­dig gyógytomaterem, -fürdő szükséges. Sok kisebb és na­gyobb jelentőségű műszaki, s különféle szakipari feltétele is van a zökkenőmentes, korsze­rű egészségügyi ellátásnak, s ezek nem egyszer gondot okoz­nak az intézmény vezetőinek. Végül dr. Vitéz Béla, a járó­beteg-ellátást irányító igazga­tóhelyettes tájékoztatója hang­zott el a járóbeteg-ellátás hely­zetéről, majd az együttműkö­dési tanács tagjai megvitatták az egészségügy soron levő fel­adatait • II népeink közti barátság áthatja dolgos hétköznapjainkat Ünnepség a magyar — szovjet barátsági szerződés aláírásának évfordulóján — Havasi Ferenc és V. Pavlov beszéde A MOM SzaJcasits Árpád Művelődési Házában pénteken ünnepségen emlékeztek meg a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés meg­kötésének 30. évfordulójáról. A termet a főváros dolgozói­nak, az MSZBT munkahelyi ta~ csoportjainak és a munkás- mozgalom veteránjainak tvob mint 800 képviselője népesí­tene be. Az. elnökségben foglalt he­lyet Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke, Győri Im­re, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, Ádám Györgyné, a MOM szocialis­ta brigád vezetője, Duschek Lajosné, a SZOT titkára, az MSZBT alelnöke, Gál Sánd,or­né, a kézműipari vállalat bri­gádvezetője, Juhász Béla, a MOM pártbizottságának titká­ra, Kállai Gyula, a HNF Or­szágos Tanácsának elnöke, Kántor Antalné, a MOM szo­cialista brigádvezetője, Ke- repeczky György, a Ganz Villamossági Művek MSZBT- tagcso portjának ügyvezető el­nöke, Lukács Ferenc, a KFKI atomenergiai kutatóintézeté­nek szocialista brigádvezetője. Mátrai Rezső, a XII. kerületi tanács elnöke. Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, Pacsek József vezérőrnagy, honvé­delmi miniszterhelyettes. Pásztor Gabriella, a KISZ KB titkára, Posch Gyula, a MOM vezérigazgatója, Púja Fri­gyes külügyminiszter, Rákó­czi László, a KÉV metróvál­lalat szocialista brigádvezető­je, Szépvölgyi Zoltán, a fő­városi tanács elnöke. Tóth János, a XII. kerületi párt- bizottság első titkára és Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, a HNF budapesti bizottságának elnöke. Ugyancsak az elnök­ségben foglalt helyet Jevdo- kija Fjodorovna Karpova, az SZKP KB tagja, az OSZSZSZK miniszterelnök­helyettese, az SZMBT alelnö­ke, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság hazánkban tartózko­dó küldöttségének vezetője, valamint Fedot Krivda vezér- ezredes, az ideiglenesen ha­Tudományos ülés a hadtörténeti intézetben A szovjet hadsereg és a ha­ditengerészeti flotta létrehozá­sának 60. évfordulója alkal­mából pénteken tudományos ülést tartottak a hadtörténeti intézetben. A Magyar Nép­hadsereg vezető szerveinek képviselői, a II. világháború­ban a szovjet hadseregben és partizáncsoportokban harco­ló egykori magyar antifasisz­ták, valamint a tudományos társintézetek képviselői a ma­gyar és a szovjet nép testvéri barátsága jegyében méltatták a szovjet hadsereg történelmi szerepét. Részt vettek az ülé­sen a hazánkban ideiglenesen állomásozó déli hadseregcso­port képviselői is. Háncs Ernő alezredes, a hadtörténeti intézet parancs­nokhelyettese előadásában is­mertette a szovjet hadsereg hat évtizedes útját, az embe­ri haladás, a béke védelmé­ért folytatott erőfeszítéseit. Tóth Sándor alezredes, a had­történeti intézet osztályveze­tője, a magyar—szovjet fegy­verbarátság történelmi gyöke­reiről beszélt. Dékán Sándor egykori partizán és Abelovsz- ki László, a szovjet, hadsereg egykori tisztje harci élmé­nyeit elevenítette -föl. Meg­emlékeztek azokról a magyar harcosokról is, akik partizán­ként vagy hivatásos katona­ként a szovjet hadseregben küzdöttek a fasizmus ellen. zànkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancs­noka. Elhangzott a magyar és a szovjet himnusz, majd Katona Imrének, a Budapesti Párt- bizottság első titkárának meg­nyitó szavai után Havasi Fe­renc miniszterelnök-helyettes lépett a szónoki emelvényre. Elöljáróban tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága, valamint a kormány üdvöz­letét, majd ünnepi beszédében kiemelte; az 1948. február 18-án aláírt szerződés hazánk újkori történelmének első, va­lóban egyenjogú kapcsolato­kon nyugvó nemzetközi szer­ződése. Biztosítja országunk, népünk szuverenitását, elide­geníthetetlen jogát független­ségéhez, nemzeti létéhez, a haladáshoz. A szerződés alap­eszméje az internacionaliz­mus, a két nép megbontha­tatlan, testvéri barátsága. Havasi Ferenc fölidézte né­peink testvériségének rég­múltban .gyökerező, dicső kezdeteit, amikor a Nagy Ok­tóber lelkesítő hatására 1919- ben megalakult a nép hatal­mát megtestesítő Magyar Ta­nácsköztársaság. Hangoztatta: Szovjet-Oroszország és az el­ső magyar proletár állam együttműködése a szolidaritás, a proletár interntacionalizmus egvik legszebb történelmi pél­dája. Nemzeti múltunk legkiemel­kedőbb eseménye volt. amikor a Szovjetunió fiai hazánkat felszabadítva, vérüket hullat­va megnyitották népünk szá­mára az úi világ építésének útját — modotta. A háború pusztításaitól sokat szenve­dett ország ínségében, sze­génységében az első baráti kéz. amely segítséget nyújtott, a Szovjetunió volt. S a szov­jet kormány azzal, hogy a békeszerződés megkötése előtt fölvette hazánkkal a diplomáciai kapcsolatot, aláír­ta az első kereskedelmi és fizetési megái ■ apadást, majd az első kü’kereskedelmi egverményt; segített kitömi politikai elszigeteltségünkből, lehetővé tette gazdasági éle­tünk megindítását (Folytatás 2 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents