Somogyi Néplap, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-17 / 41. szám

Befejezte munkáját Moszkvában a KGST VB 84. ülésszaka Még as idén üzembe helyezik a vinnyica — albertisai távvezetéket A záróközlemény ünnepélyes aláírásával ért véget tegnap Moszkvában a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa vég­rehajtó bizottságának 84. ülés­szaka, amely kedden kezdődött a szovjet fővárosban. Az ülésen a tagállamok mi­niszterelnök-helyettesei vet­tek részt. Hazánkat Szekér Gyula képviselte. A KGST és a JSZSZK közötti megállapo­dás alapján az ülésszak mun­kájában részt vett Szlobodan Gligorjevics, a Jugoszláv Szö­vetségi Végrehajtó Tanács tagja. Jelen volt az üléssza­kon Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára A végrehajtó bizottság ülésszakán, amelyen Mihai Malinesen, a Román Szocia­lista Köztársaság képviselője elnökölt, megvitatták a KGST-tagállamok együttmű­ködésének további elmélyíté­sére és korszerűsítésére, a szocialista gazdasági integrá­ció fejlesztésére irányuló komplex programok megva­lósításának, valamint a KGST tanácsa XXXI. ülésszakán el­ * • fogadott határozatok végrehaj­tásának számos kérdését A végrehajtó bizottság meg­vitatta a KGST elektroener- getikai állandó bizottságának beszámolóját. Megállapította, hogy a tagországok nagy mun­kát végeztek az elektromos erőművek nagyobb teljesítmé­nyű, korszerűbb berendezé­sekkel történő felszerelése, az egyes rendszerek közötti vil­lamos távvezetékek létrehozá­sa terén. A tervek szerint 1973-j?an helyezik üzembe az érdekelt tagállamok által együttesen elkészített 750 kilovoltos, nagy feszültségű elektromos távve­zetéket, a nyugat-ukrajnai Vinnyica és a magyarországi Albertirsa között. Ez a veze­ték teremti meg az alapot a KGST egyesített energiarend­szere és a Szovjetunió egysé­ges energiarendszere párhuza­mos működéséhez. A végrehajtó bizottság átte­kintette az »Interhim« ágazati nemzetközi szervezet működé­sének kérdéseit. A szervezet hozzájárul ahhoz, hogy job­ban elégítsék ki a tagállamok szükségleteit az olyan kiváló minőségű, kis volumenű vegy­ipari termékekben, mint a szintetikus színezőeszközök, a növényvédelmi vegyszerek és mások. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy a tagálla­moknak megfelelő intézkedé­seket kell tenniök a növekvő külkereskedelmi teherforga­lom biztosítására. Fölhívta a figyelmet arra is, hogy meg kell javítani a külkereskedel­mi teheráruk szállításának tervezését, biztosítani kell az áruszállítás folyamatának egyenletességét, korszerűsíte­ni kell a határállomásokon fo­lyó munkát, növelni kell a konténeres és a csomagolt áruk szállítását. A végrehajtó, bizottság meg­vitatta a gazdasági, illetve a tudományos-műszáki együtt­működés számos más kérdését és megfelelő határozatokat ho­zott A végrehajtó bizottság a barátság és a kölcsönös meg­értés szellemében tartotta ülé­sét Megemlékezések a szovjet kaisers hatvanadik születésnapjáról (Folytatás az 1. oldalról) A honvédelmi miniszter helyettese ugyanakkor han­goztatta: a szovjet fegyveres erők, a hadsereg, a légierő, a hadiflotta felszerelése a legkorszerűbb, kiképzése pe­dig a legmagasabb színvona­lú. Az SZKP és a szovjet kormány megadja az ehhez szükséges eszközöket a szov­jet tudomány és technika megteremti a feltételeket. A szovjet ipar ma alkalmas ar­ra, hogy rendkívül rövid idő alatt létrehozzon minden olyan fegyvert amelynek gyártását a körülmények, az agresszív erők fegyverkezése az országra kényszerít Moszkalenko utalt ezzel kapcsolatban a neutronbomba gyártására és kijelentette: »Mint katona, aki évtizedek • óta foglalkozom fegyverekkel, felelősségem teljes tudatában jelenthetem ki, hogy nincse­nek »humánus« fegyverek. Minden fegyver pusztító, a tömegpusztító fegyverek pe­dig különösen antihumánu- sak« — mondotta. Ugyanakkor rámutatott: ko­runkban korántsem szükség- szerű a háború kirobbanása A Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet kormány mindent megtesz ennek el­hárítására, arra törekszik, hogy minden időkre biztosít­sa az emberiség békéjét. A szovjet hadsereg személyi ál­lománya teljes odaadással tá­mogatja ezt a politikát. Moszkalenko marsall mél­tatta a Varsói Szerződés sze­repét, kiemelve a testvéri hadseregek szoros fegyverba­rátságát. Elmondotta: a ba­ráti szocialista országok had­seregei nagy lépéseket tettek felszerelésük, kiképzésük szabványosításában, az egye­sített hadgyakorlatok erről igen jó képet adtak. A szer­ződés keretében kialakított kapcsolat a szocializál is kö­zös érdekeit szolgálja, egyben megfelel a részt vevő orszá­gok nemzeti érdekeinek is. Kérdésekre válaszolva a honvédelmi miniszterhelyet-, tes egyebek között rámuta­tott: helytelenül érvelnek azok, akik a leszerelést mond­vacsinált akadályokkal pró­bálják megnehezíteni. Gya­kori érv például a szovjet hadsereg állítólagos magas létszáma. A leszerelést nem létszámkérdések akadályoz­zák, ezek egyébként is má­sodlagos jelentőségűek egy^s területeken a fegyverzethez képest. A leszerelés érdeké­ben át lehet lépni az olyan akadályokat, amiket a fegy­veres erők létszáma vagy a fegyverzet egyes összetevői, például a harckocsik száma jelent Egy másik kérdésre vála­szolva Moszkalenko marsall cáfolta azt hogy az etiópiad— Szomáliái fegyveres konflik­tusban szovjet pilóták venné­nek részt Etiópia oldalán. »Segítettük és nem is kis mértékben Szomáliát mint ahogy Etiópiát is. Mivel Szo­mália fegyveres agressziót in­dított beszüntettük segélyezé­sét Az agresszor áldozatai­nak természetesen továbbra is megadjuk a szükséges se­gítséget« •— mondotta. (MTI) Magyar-vietnami négirontlárgyalások Az a magyar népfrontkül­döttség, amely Sarlós István­nak, az MSZMP PB tagjának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának vezeté­sével tartózkodik Hanoiban, csütörtökön tisztelgő látoga­tást tett a Ba Dinh téri Ho Si Minh-mauzóleumban. A nap folyamán hivatalos tár­gyalások kezdődtek a ma­gyar küldöttség és vendéglá­tói között. A baráti hangulatú eszme­cserén Sarlós István, illetve válaszában Hoang Quoc Viet, a VKP KB tagja, a Vietnami Hazafias Front Központi Bi­zottsága elnökségének elnöke és Nguyen Van Tien, a Viet­nami Hazafias Front főtitká­ra adtak kölcsönös tájékozta­tást hazájuk népfrontmozgal- máról. A találkozón a Vietnami Hazafias Front vezetői meleg hangú köszönetét mondtak azért a segítségért, amelyet hazánk, a magyar nép. a Ma­gyar Hazafias Népfront nyúj­tott Vietnamnak a nemzeti felszabadító harc folyamatá­ban és nyújt ma is a békés építőmunkához. Sarlós István válaszában hangsúlyozta, hogy Vietnam harca a szocialista országok közös ügye volt, és a vietna­mi népnek nyújtott támoga­tásunk a Magyar Népköz- társaság szocialista külpoliti­kájának lényegéből fakadt Csütörtökön este a vietnami fél fogadást adott a magyar küldöttség tiszteletére. (MTI) Eredményes megbeszélések Fontos eseményekkel ért véget magas rangú vendé­günk, Michael Manley ja­maicai kormányfő magyar­országi látogatása. A kétol­dalú tárgyalásokon sok szó esett a magyar—jamaicai alumíniumipari együttmű­ködésről is. Mivel e téren a magyar eredmények nem­zetközileg ismertek és elis­mertek, hazánk szakemberei kaptak megbízást egy Ja­maicában fölépítendő, évi 600 ezer tonna timföldet elő­állító nagyüzem előtervezési munlcálataira. A Karib-ten- geri szigetország miniszter- elnökét látogatása utolsó napján fogadta Kádár János és Losonczi Pál, s a jamaicai miniszterelnök elutazása előtt tartott sajtóértekezletén elégedetten szólt magyaror­szági tárgyalásairól. Ezek — mint mondotta — minden bizonnyal jelentősen meg­gyorsítják majd a kétéves ,múltra visszatekintő magyar —jamaicai kapcsolatok fej­lődését. A megbeszélések eredmé­nyeképpen a két ország kép­viselői a kapcsolatok fejlesz­tésének számos lehetőségét tárcák föl, s a kereskedelmi, műszaki-tudományos, kul- . turális és alumíniumipari együttműködésről négy meg­állapodást írtak alá. Jamaica törekvése az — mondotta Michael Manley —, hogy a multinacionális vállalatokat fokozatosan kiszorítsa leg­főbb nemzeti kincse, a bau- xit kitermeléséből és feldol­gozásából, s az ágazat fej­lesztését a fejlődő és a szo­cialista országokkal együtt­működve valósítsa meg. A jamaicai kormány haladó földreformja végrehajtásá­hoz föl akarja használni a magyar szövetkezeti mozga­lom tapasztalatait is. A magyar vezetőkkel foly­tatott tárgyalásokon termé­szetesen a nemzetközi élet számos aktuális kérdését is megvitatták, különös tekin­tettel az enyhülési folyamat megszilárdítására, fegy­verkezési hajsza mérséklésé­re és a leszerelési erőfeszí­tések fokozására. Az új, igazságos gazdasági világ­rend kialakítását szorgal­mazva Jamaica a nemzetkö­zi politikai erőfeszítésekkel megvalósítandó strukturális változások fontosságát hang­súlyozza. A karib-tengeri kis szigetország számára rendkí­vül fontosak ezek a struk­turális változások, hiszen például energiaszükségleté­nek jelentős részét külföld­ről fedezi. Két távoli ország közötti kapcsolatok további fejlesz­téséhez járult hozzá Manley miniszterelnök magyaror­szági látogatása. A távolság azonban itt elsősorban föld­rajzi fogalom; a megbeszé­lések és a hasznos véle­ménycsere eredményei bizo­nyítják: Budapest és Kings­ton között a kölcsönös elő­nyök és érdekek alapján ki­bontakozó közeli, széles körű együttműködésre van lehe­tőség. A Namíbia-dosszié A Dél-balatoni Kulturális Központ (Siófok) értesíti a közönséget, hogy a február 2Ó-i PSOTA IREN'-eiőadóest BETEGSÉG MIATT ELMARAD. «17412) Ojnácí mozgolódás Nyugat-Berlinben Növekszik a fölháborodás Nyugat-Berlinben az újnáci szervezetek mind vakmerőbb és egyre nagyobb mértékű, so­rozatosan ismétlődő akciói miatt. A városban több helyütt akadálytalanul árusítanak ná­ci jelvényeket, érmeket, kitün­tetéseket, játékokat. A jobb­oldali fiatalok egy része nyíl­tan és tüntetőén horogkeresz­tes nyakláncokat hord, s ter­jeszt, azzal a meghirdetett szándékkal, hogy ennek vise­lését divattá tegye az ifjúság között. Mind gyakrabban tűn­nek föl a házfalakon szélsősé­ges náci jelszavak, s az újfa­siszták a közelmúltban horog­keresztes zászlót tűztek ki Nyugat-Berlin egyik legforgal­masabb pontján. Nyugat-Berlinben most nyil­vánosságra hozták több neoná­ci szervezet nevét, címét, s a neonáci csoportok vezetőinek nevét is, hogy leleplezzék a csoportok nagy számát és el­terjedtségét. Fontos tanácskozás kezdődik február 11-én az ENSZ szék- helyén. A téma — mint már oly sokszor a világszervezet tör­ténetében — ezúttal is a namíbiai kérdés. New Yorkban a rendezésben leginkább «-érdek clt«< nyuga'i hatalmak külügymi­nisztereinek tá saságában most először foglalt helyet egy tár­gyalóasztalnál a fijöidö7ö déí-afrikai r^zs’m kénviselője és a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet, a Swapo elnöke« BONN Hat új miniszter tette ie az esküt Hat új jniniszter tette le a hivatali esküt tegnap a bonni parlamentben. Schmidt kan­cellár kormányának átalakítá­sa során a hadügyi, pénzügyi, oktatási, kutatási, építésügyi és gazdasági együttműködési tárca élén történt személyi változás. A kabinet új tagjai valamennyien szociáldemokra­ták — az SPD—FDP koalíció­ján alapuló kormány átalakí­tása csak az SPD által birto­kolt miniszteri posztokat érin­tette. Értesítjük t. gázfogyasztóinkat, hogy I Barcs nagyközség egész területén február 17-én 13-tól 15 óráig gázszünetet tartunk. Kérjük a gázfogyasztóikat, hogy ezen idő alatt a gázkészülékeket szíveskedjenek zárva tartani. A KÖGÁZ BARCSI KIRENDELTSÉGE (190894) A namíbiai kérdés több mint egy évtizede visszatérő probléma az ENSZ székhe­lyén folyó tanácskozásokon, népének megpróbáltatásaira azonban már jóval előbb fel­figyelt a világ. Ezt a több mint 820 ezer négyzetkilomé­ternyi területet, amely német gyarmat volt, a Népszövet­ség 1920-ban »ajándékozta« Dél-Afrikának. Amikor a má­sodik világháború után az egykori mandátumok ENSZ gyámsági területekké váltak,' a pretoriai fajüldöző kor­mány volt az egyetlen, amely nem ismerte el a világszer­vezet határozatát. Ugyanez történt 1967-ben is, amikor a Biztonsági Tanács 385. számú határozata kimondta Namíbia önrendelkezési jogát, területi integritását, egyben elren­delte a szál ad választások megtartását. a dél-afrikai megszálló csapatok kivonását és a hatalom átadását Namí­bia törvényes képviselőjének. Azóta namíbiai viták, kon­ferenciák egész sora zajlott le a világszervezet székhelyén — és másutt A világ haladó erői — köztük Afrika álla­mai — mind határozottabban­követelték és követelik nap­jainkban is az ENSZ-határo- zatok végrehajtását, Pretoria fajüldöző uralnak távozását Namíbiából. Olyannyira, hogy a dolog az »érdekelt« nyugati országok számára is kényelmetlenné vált. Most már az Egyesült Államok, Franciaország, Kanada, Nagy-Britannia és az NSZK •is szeretne valami »áthidaló megoldást« találni a problé­mára. Képviselőik a világ haladó erőinek fokozódó nyo­mására az utóbbi időben az engedmények csupán egy-két gesztusáért is szinte könyö­rögtek a Vorster-rezsimnek. Yorsterék mesterkedései A Dél-afrikai Köztársaság azonban mindezideig nem volt hajlandó engedni, sőt két újabb tényezővel bonyo­lította a namíbiai problémát. A nyáron a Szovjetunió fi­gyelmeztetése nyomán' derült fény Vorsterék nukleáris kí­sérleteire, amelyek Namíbia közepén a Kalahári sivatag­ban folynak, s amelyekhez több NATO-tagállam — Nagy-Britannia és Franciaor­szág — nyújtott tudományos­technikai segítséget. Vorster miniszterelnök rágalomnak minősítette a szovjet nyilat­kozatot és azzal fenyegető­zött, »ha a vádaskodások folytatódnak, eljön az idő, amikor Dél-Afrika azt fogja mondani, eddig és ne to­vább!«. A másik, nem ke­vésbé jelentős tényező a faj­üldöző rendszer egyoldalú döntése, amellyel a törvénye­sen Namíbiához tartozó Wal- vis Bay (Bálna-öböl) kikötő­várost és körzetét Dél-Afri- kához csatolták. Ez a Vors- ter-rezsim egyetlen mélyten­geri kikötője és fontos szere­pet játszik a nyugati világ stratégiájában is. Pretoria mesterkedéseinek s az imént fölsorolt nyugati államok »tehetetlenségének« okairól Sam Nujoma, a Dél­nyugat-afrikai Népi Szerve­zet elnöke a következőket mondta: »Namíbiában igen jövedelmező minden beruhá­zás és olcsó a munkaerő. Minden befektetett száz dol­lár évente húszszázalékos tiszta profitot biztosít a trösztöknek. Ásványi kin- tseinket nemcsak a Dél-afri­kai Köztársaság, hanem az amerikai, angol, francia és kanadai tőkeérdekeltséggk is kiaknázzák.« És hogy milyen értékeket képviselnek ezek az »érdekeltségek«, arra csupán egy adat: egyedül az ameri­kaiaknak négy milliárd dol­lárnyi befektetésük van Dél- Afrikában, mindenekelőtt az ásványkincsekben — arany­ban, gyémántban, uránban, rézben — rendkívül gazdag Namíbiában. A Swapo álláspontja A Swapo — amelyet az ENSZ és az Afrikai Egység­szervezet a namíbiai nép egyedüli törvényes képvise­lőjének ismer el — az or­szág teljes szabadságáért és függetlenségéért harcol. Elvet minden törzsi, területi vagy etnikai megosztást, faji meg- küdönböztetést, s Namíbiát a haladás útjára kívánja ve­zetni. Ezért nem fogadta el Vorsterék korábbi tárgyalási feltételét a megszálló dél-af­rikai csapatok »legföljeob részleges és fokozatos« kivo­nására és azt a nyugati in­dítványt sem, hogy a majdan Namíbiában állomásozó ENSZ-erők soraiba Vorster büntetőosztagait is bevonják. »Mi csak olyan rendezést fogadunk el — szögezte le a namíbiaiak többségének tá­mogatását élvező Swapo el­nöke —, amely lehetővé teszi, hogy népünk szabadon mond­hasson véleményt sorsáról. Szeretnénk, ha egyszer a nyugati politikusok azzal tö­rődnének, hogy a mi népünk mit akar elnyerni. Ha ezt megteszik, akkor a namíbiai kérdés tárgyalások útján is megoldható lesz.« K. U.

Next

/
Thumbnails
Contents