Somogyi Néplap, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-16 / 40. szám

'Tjíizldt S^tpkaxtö ilg. ! tgy felháborító közlekedési szabálysértésre szeretném felhívni az illetékesek figyelmét. 1978. február 11-én 8 óra 20 perctől egy ismerősöm jármüvével a forgalmi helyzet miatt hosszabb távon kö­vettük a GF 03-58 és a GF 11 89 rendszámú autóbuszt. A két Volán-busz Varászló—Siófok, illetve Marcali—Fonyód között'közlekedik. Mindkét busz beállt a balatonienyvési vasútállomásnál levő megállóba. A GF 11-89-es állt hátul, a másik előtte. A hátsó kocsira hamarabb felszálltak az utasok, á gépkocsivezető szabályosan jelezte indulási szán­dékát. Mi a KRESZ előírásai szerint elsőbbséget adtunk neki, de nem így saját kollégája. O elindult autóbuszá­val, és úgy változtatott forgalmi sávot, hogy nem győző­dött meg arról: van-e a féktávolságon belül más, a me­netirányba közlekedő jármű. A két autóbusz — telve uta­sokkal — majdnem összeütközött. Ugyanez ismétlődött meg a balatonfenyvesi Dorogi Bányászüdülőnél levő meg­állóhelynél is. Csak a GF 11-89-es rendszámú autóbusz ve­zetője ügyességének köszönhető, hogy nem történt karambol Kérem, vonják felelősségre a GF 03-58-as autóbusz vezetőjét a KRESZ ide vonatkozó szabályainak megsértése miatt, annál is inkább, mert súlyosbította a helyzetet az, hogy az úttest nyálkás, síkos volt a leesett és a közben el­olvadó hó miatt. Tisztelettel: Qúaiá.!í JUacin. Balatoníenyves, Szabadság u. 2. Tisztelt Szerkesztőség ! 1973 február óta dolgozom a Kaposvári Ruhagyárban. Eddig minden évben megkaptam a 750 forintos textiljára­dékot. 1977-ben megbetegedtem, négy hónapig táppénzen voltam, és ezért a 750 forintos járadékból 369 forintot le­vontak. Tudomásom szerint betegség miatt korábban nem tettek ilyet. Szeretném tudni, jogos volt-e a vállalat in­tézkedése. Tisztelettel': fDtrçtz Sámlór Kadarkút, Vótapuszta 8. • AZ MSZMP.SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 40. szám. Csütörtök, 1978. február 16. Tv-jegyzet Jeszenyin és fél deci kevert Ülök a képernyő előtt és érzem, hogy valami nem stimmel. Peregnek a képso­rok, és zavarom csak tovább fokozódik. Az ismertető sze­rint a Csányi Miklós rendez­te Cigánykerék című televí­ziós film falusi fiatalokról szól, akik nyári unalmuk megváltoztatását remélik at­tól a három héttől, ameddig lányok dolgoznak a közeli ál­lami gazdaság gyümölcsösé­ben. A »helybeli« fiúk vezére a nyughatatlan lelkű Gábor (Kőhalmy Attila), kedvesen vidám fickó, akinek látható­lag semmi más gondja nincs a folyóparti fejelőpardkon és az eszeveszett száguldásokon kívül. Motorkerékpárján a Bergendy-együttes zenéjéne száguld a napfényes ország­úton, emlékeztetve ’bennünket egy nagy sikerű amerikai filmre. Csakhogy a Szelíd motorosokban a száguldás va­lamiképpen a szabadságot, a forradalmat volt hivatva megtestesíteni, s az a film éppen arról szólt, hogy az ot­tani viszonyok között ennek feltétlenül el kell buknia. Hogy ebben a filmben mit jelképez, az rejtély, s az ese­ményeket figyelve erős a gyanúnk, hogy semmit. Per­sze a hasonlóság, legalábbis formailag, azért feltűnő.. Gábor tehát afféle könnyű ember, csak a felületes, ’fe­lelőtlen kalandra vágyik. Szenvedélyesen veti bele ma­gát a lányok »-fűzésébe«, s társai természetesen minden­ben követik. Milyen tehát egy mai fa­lusi fiatal? Először: annyi fe­lelőssége sincs, hogy a nyár­ra kitaláljon magának vala­mi elfoglaltságot; epedve vár­ja, hogy a valahonnan ide­érkező lányok majd leveszik válláról a gondot. Továbbá: rafinált és züllött, behálózza a falu összes fehémépét — húszon felül, negyvenen alul I minden nő a szeretője. Végül: rettenetesen szeret motorozni, I de a pénzt szegény öreg édes­anyjától kunyerálja ki. Az ideérkező felvilágosult lá­nyokat Jeszenyin egyik ver­sével csábítja. Persze az okos lányok ha­mar áriáinak a szilán, ők is olvasták a verset. Az elcsábí­tott leány méltó bosszúra ké­szül. Az esti rnu’atságon ver­set sza"al... Igaz, az egy Jevtusen.ko-köte’móny, de a hatás nem marad el. Gábor felhajt még vagy öt féldecit a kocsmában, azután motor­ra pattan, és kába fejjel, káprázó szemmel céltalanul robog az éjszakában, mígnem sorompó állja útját. Ott szép illedelmesen megáll, és bele­törődve ves-i tudomásul, hogy a rendőr t monnyal megbün­teti. Tanulság: ne motoroz­zunk éjszaka részegen! B. A. A Kreml toronyórája Ünnepé’yesen és -fensége­sen cseng a Kreml torony­órájának ütése. A hangját — szovjet játékfilmekből is — sokfelé ismerik már a vilá­gon. De mit tudnak az óra történetéről? Alekszandr Sztyepanovics Szaltikov, a Kreml toronyórájának felelős őre a következőket tudja: — A Szpasszkij-torony órá­jának keletkezéséről nincse­nek pontos adataink. Egy 1585-ből való krónika felso­rolja a Kremlnek azokat a tornyait, amelyek mellett órásmesterek teljesítenek szolgálatot. De hogy ezen a tornyon volt-e óra, és milyen formájú, az nem ismeretes. Ahhoz az órához, amelyet 1621-ben készített Christopher Halloway, Kirill Szamojlov mester 13 harangot öntött. Ezek a »negyedórákat« kon­gatták. Teltek-múltak az évek, az órát néhányszor újjal cse­rélték fel. Az óra és a ha­rangjáték jelenlegi szerkeze­tén a következő felírás ol­vasható: »Az órát 1851-ben a Butyenop testvérek ■ alakítot­ták át Moszkvában«. 1918-ban Lenin utasítására megkezdődött az 1917 őszén a forradalmi harcok során meg­sérült óra helyreállításának munkája. Nyikolaj Vaszilje- vies Berensz, a Kreml laka­tosán elkészítette a hiányzó alkatrészeket, Mihail Mihaj- lovics Cseremnih tervező pe­dig, Lenin kérésére, a ha­rangjátékot új dallamra ala­kította át A Nagy Honvédő Háború éveiben a toronyóra kifogás­talanul működött. Igaz ugyan, álcázni kellett — az aranyo­zott számlapokat különleges festékkel vonták be. 9000 éves réztárgyak Az isztambuli és a chicagói egyetem kutatói Kelet-Török- országban, a Tigris egyik kis mellékfolyójának északi part­ján a földművelés és az állat- tenyésztés korai bizonyítékai után kutattak. Figyelemre méltó építészeti maradványo­kon kívül kőszerszámokrá, csiszolt kőből készült dísztár­gyakra, agyagszo’orocskákra bukkantak. Olyan nyomokat fedeztek föl, amelyek egy kezdetleges búzafajta létezé­sére engedtek következtetni, háziasított kutyák, sertések, juhok és kecskék maradvá­nyait találták meg. Mindezek a leletek az i. e. nyolcadik év­ezredből származnak. Közvetlenül a felszín alatt még fontosabb emlékeket fe­dezlek föl. Malachitból készült tárgyakat találtak, átfúrt gyöngyöket, egy gondosan si­mított, de át nem. fúrt ellip­szoidot ^s egy kis táblácskát. Azután egy szerszám darabja került napvilágra — egy négy­zetes keresztmetszetű, ter­mésrézből kalapált ár hegye. Végül még három parányi réz- tárgy volt ott, amelyet való­színűleg tűként használlak. Ezek közül kettőt — amely úgy látszik, nem volt ép — hegyesre csiszoltak. A harma­dik tű meg volt görbítve, és mindkét vége ki volt hegyez­ve. A haza órájának legutóbbi nagyjavítását 1974-ben végez­ték. Pontatlansága nem több, mint naponként néhány má­sodperc — ez az egyetlen toronyóra, amely ilyen rend­kívül pontosan jár. Virágok a terekre Több mint háromszázezer négyzetméternyi zöldterületről kell gondoskodnia Siófokon a városi tanács költségvetési üzemének. Ebben az évben virágkiültetésre és a zöldterület gondozásra több mint kétmillió forintot fordítanak. Az üzem kertészetében gondozzák a város díszítésére szánt virágokat. Népi ellenőröket köszöntöttek Nagyatádon A népi ellenőrzés megalaku­lása 20. évfordulójának alkal­mából szerdán Nagya'ádo.i, a Fegyveres Erők Klubjában kö­A részvéte! kedvezményes Mnmti autóim utazásoknál A hölgy kétségtelenül kelle­mes. Több hasonló is talál­ható az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda 1978-as utazási magazinjában. önagysága a harmincadik oldalon mosolyog ránk. szer­ves összefüggésben a tarta­lommal, mármint, hogy Tud­nivalók autóbuszos utazások­nál. Tehát vonaton, hajón, velocipéden, holdautón és csacsifogaton a fehérnép stá­tusa megváltozik: más felké­szültség szükséges. A tudnivalókat különösen a Autóbuszos külföldi utazásainknál tanintézetek, KíSZ- és úttöföszervezetek önálló csoportjai {körbélyegzés megrendelés esetén) a kedvezményes (a), egyéb cso­portok és utasok a (b) részvételi díjat fizetik. Hogy e fémtárgyakat hide­gen vagy melegen munkál­ták-e meg, azt eddig nem si­került megállapítani. Az azon­ban bizonyos, hogy a telepü­lés lakosai már 9000 évvel ez­előtt nemcsak ismerték a re­zet, hanem termésrézből ka­lapálással és csiszolással tár­gyakat is előállítottak. tanintézetek, KlSZ-alapszer- vezetek és úttörőszervezetek csoportjainak ajánlják. A diák- és kispajtás gruppok természetesen csakis körbé- lyegzős megrendelés esetén kapják meg a ... támogatást. Ök az (a) részvételi díjat fi­zetik. Egyéb csoportok és utasok is igénybe i'ehetik a szoloáltatást, de csak (b) je­lű díjért... Érdekes játékokat kezdemé­nyezhetnek íny a tanulókat kisérő tanárok. Az autóbusz­hoz nyilván mellékelt hö'av- személyzet keresésére járőr­versenyt szervezhetnek Bok­rok alján jelszóval. Idősebb nebulóknak — gondolom — nem szükséges további felvi­lágosítás, de a kisdobosok és az úttörők részére valószínű­leg szemináriumot kell majd szöntötték azokat a népi el­lenőröket, akik húsz éve tel­jesítik e mgtisztelő megbíza­tásukat. Az ünnepségen — amelyen ott voltak a város és a járás párt-, állami és társa­dalmi testületéinek a vehetői — Zsibrek Ferenc, a NEB el­nöke mondott beszédet. Utá­na ár. Várszegi Erzsébet, a járási hivatal elnöke köszön­tötte a jubiláló népi ellenőrö­ket, majd dr. Jáger György, a megyei NEB elnöke har­minc népi ellenőrnek adta át az elismerő oklevelet, közülük hárman megkapták a húsz­éves munkáért emlékplakettet is. Mai tv-ajánlatunk ZIVATAR tartani, mert a legjobb rólfa- vadász járőrök a célban eset­leg ujjúkat szopva sem tud­ják majd eldönteni, hova is üssék a körbélyegzőt. L. P. Osztrovszkij a múlt századi orosz realizmus drámaírója; Zivatar című drámáját a miskolci Nemzeti Színház elő­adásában láthatjuk. Érdekes megfigyelni, hogy a korabeli orosz regény főleg a parasztság és az arisztok­rácia ábrázolásában jeleske­dik. Osztrovszkij hősei: orosz polgárok. A Zivatarban is egy polgárcsalád szerepel, jól megjelenítve egy tipikusan XIX. századi életformát. Hős­nője, Katyerina Kabanova, hűtlen lesz férjéhez. De mi­lyen következményekkel jár ez a szokványos szerelmi há­romszög história a XIX. szá­zadi orosz polgárság életé­ben?! Katyerina önálló gon­dolkodású nő, el bírja-e visel­ni az uralkodó szemlélet az önálló gondolkodást?! Kabanova szerepében Ko­vács Máriát látják. Kabanov: Újlaki Dénes, Gyikoj : Somló Ferenc, Borisz: Blasikó Péter. (20.45-kor kezdődik.) VHUCA TöMénetek Szégyen a futás, de hasznos — lihegte Z., mi­közben egy megvadult eb elől menekült az utcán. — Nem bírom tovább •— nyögte, s be akart mene­külni az egyik kapun. A kapu zárva volt. A kutya már egészen közelről uga­tott. Kémüten keresett valami menedéket, közben a szeme megakadt a ka­pun függő táblán: »Vigyázz, a kutya ha­rap !« * « * — Többet ésszel, mint erővel — csámcsogta a róka, s jóízűen lakmároz- ta a csapdába szorult nyu- lat. Belefeledkezve a lak- mározás és a zsákmányo­lás gyönyörébe, könnyű prídául szolgált az éppen, arra járó csapdaszedő va­dásznak ... — Az emberiség érdeké­ben dolgozom — hajtogat­ta a magányosan élő író, és nagy gondolatokat ve­tett papírra. Sosem moz­dult ki a házból, senki­vel sem beszélgetett, ne­hogy valaki vagy valami megzavarja a gondolatait, így teltek az évek. Egy­re inkább érezte, napjai meg vannak számlálva Nagyon szerette volna, ha most már megismerik al­kotásait, de már annyira elgyengült, hogy műveit nem bírta kicipelni az em­berek közé... Tévedés Apró ember rohan lé­lekszakadva körbe a ló­versenypályán, selyem­ingben, csizmásán. Meglátja ezt az edző, és magából k kelve kiált az is tálíómesterre : — Maga őrült! Hány­szor mondjam, hogy a lónak kell beadni a dop­pingot, nem pedig a zso­kénak ! Mai mese Jancsi és Juliska talál­kozik. — Tudsz főzni, Juliska? — Nern, Jancsikám. És te keresel annyit, hogy egy év alatt autót vehe­tünk? — Nem, Juliska. Nem házasodtak össze, és boldogan élnek, míg meg nem haltak. Vendéglőben — Főúr, fizetek. — Igenis. Hát lássuk, volt egy leves, az négy nyolcvan, egy párizsi, az tizenöt korona, egy sör, az három korona, azután ha sikerül, öt ötven... A vendég fölfigyel: — Mit mondott a vé­gén? A pincér arcrándulás nélkül folytatja: ' — ... nem sikerült, ki­húzzuk az öt ötvenet. Samgtf Néplap AZ MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Föszerkesztő-h. : Paál László Szerkesztőség: Kaposvár. Latine Sándor u. 2. Postacím: 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiatl Vállalat. Kaposvár, Latinca Sándc utca 2. Postacím : 7401 Kaposvá postafiók 31. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünfc meg és nem küldünk vissza! Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 JPl Index : 25 967. ISSN 0133—0608. Készült a Somogy megyei Nyom daipari Vállalat kaposvári üzemé ben. Kaposvár. Május 1. u, 161« Felelős vezető : Farkas Béla igazgat««

Next

/
Thumbnails
Contents