Somogyi Néplap, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-02 / 28. szám

& sztálingrádi győzelem A sztálingrádi ellentámadás 1942. november 19-én a Dél­nyugati és a Doni Front csa­pásaival kezdődött. November 20-án támadásba ment át a Sztálingrádi Front is. A szov­jet csapatok összetartó irá­nyokba támadva, november 23-án Kalacs délkelet körzeté­ben találkoztak, és ezzel kat­lanba zárták a Paulus tábor­nagy által vezetett fasiszta elit hadseregcsoportot (A sztálingrádi bekerítésben kb. 330 ezer katonát, valamint nagy mennyiségű haditechni­kát vetettek be.) 1943. febru­ár 2-án ért véget a második világháború legnagyobb csa­tája. A Vörös Hadsereg e had­művelet folyamán szétverte a 3. román hadsereget és a 4. román hadsereg két hadtes­tét November 30-ig külső­belső gyűrűbe zárta és telje­sen elszigetelte a német 6. tá­bori és a 4. páncélos hadse­reg 22 hadosztályát. Decem­ber második felében az ellen­csapás továbbfejlesztésével megsemmisítette a 8. olasz, majd — 1943. január 12. és 24. között — a második magyar hadsereget. Február 2-ig fel­számolta a Sztálingrádnál be­kerített utolsó német csopor­tosítást is. Ezzel a hadművelettel a Vörös Hadsereg magához ra­gadta a hadászati kezdemé­nyezést, és Igen rövid idő alatt 1200 kilométer széles­ségben, 600—700 kilométer mélységben nyugatra vetette vissza a fasiszta betolakodó­kat. A sztálingrádi győzelemmel kezdődött meg a fasiszta te­rületrablók kiűzése a Szovjet­unió területéről. Paulus elit hadseregcsoport- jának, a román, az olasz és a magyar csapatoknak a meg­semmisítése kiheverhetetlen csapást mért a fasiszta koalí­ció katonai és általános te­kintélyére. A Vörös Hadsereg győzel­mei lehűtötték a japán és a török imperialis tálüt is, akik készen álltak arra, hogy mi­után a fasiszta hadsereg el­foglalja Sztálingrádot, azonnal megtámadják a Szovjetuniót. De legalább ennyire fontos következmény, hogy a lapjai­ban renditették meg a csat­lós államok vezetőinek győze­lembe vetett hitét, és ugrás­szerűen meggyorsították a há­borúellenes erők aktivizálódá­sát A Szovjetunió még meg­szállt területein fokozódott a partizántevékenység. Nagy területekre kiterjedő portyá­kat hajtottak végre Belortisz- sziában. Észak- és Nyugat- Ukrajnában, a Kárpátokban és Csehszlovákiában is. A sztálingrádi győzelem itjabb lökést adott a nemzeti felszabadító harcok fokozásá­hoz, mind a megszállt, mind a csatlós országok területén. 1943 tavaszán—nyarán Len­gyelországban a Lengyel Mun­káspárt által vezetett nemze­ti felszabadító mozgalom ha­talmas méreteket öltött. A Gvárdija Ljudová (Népi Gár­da) partizánharcot bontakoz­Toyább gépesítik a dohánytermelést A dohánytermesztés fejleszté- iére hozott központi intézke- iések nyomán a mezőgazdasá- ;i üzemek növelték a dohány .ermőterüietét — két,év alatt ssaknem ezer hektárral —, iá rom év alatt 30 százalékkal 'okozták a nagy hozamú, kor- izerűbb fajták arányát, és az 975-ben hektáronként 10,9 názsás hozamokat tavaly 14,4 názsára emelték. Az üzemek­en hozzáláttak a gépesítés zínvonalának növeléséhez: nintegy 30 millió forint érté­tű gépet bocsátott az ipar a ■ele szerződött gazdaságok endelkezésére. Tervezik, hogy íagy értékű, tőkés importból zármazó automata betakarí- ó gépeket is alkalmaznak najd a gazdaságokban. Az ipar március végétől valamennyi cigarettadoboz csomagoló anyagán feltünteti, íogy a dohányzás ártalmas az egészségre — ily módon vég- ehajták az ide vonatkozó ■endelkezést. Mindemellett növekszik a úgarettafogyasztás, ha nem is >lyan mértékben, mint kül- 'öldön. A cigaretta 72 száza- ékát füstszűrös kivitelben íozzák forgalomba. WPSTOKWEIVZCIS ti. «-on i CSMUOK DtWW =5=5 MMMOlt HUVOTT H.tB-m tatott ki, Csehszlovákiában is megerősödött a nemzeti fel­szabadító harc. A kommunis­ta párt vezetésével a szlovák hadseregben antifasiszta tün­tetések sora zajlott le. A párt partizánosztagokat, harci cso­portokat szervezett, földalatti rádióadó-állomások működ­tek, a gyárakban dolgozók szabotálták a munkát, nagy mennyiségű antifasiszta iro­dalmat adtak ki. Fokozta csa­pásait a Jugoszláv Népi Fel­szabadító Hadsereg is. Albá­niában kb. 10 ezer harcossal mintegy 40 partizáncsoport te­vékenykedett Bulgáriában a Munkáspárt által vezetett Ha­zafias Arcvonal eredményesen akadályozta meg a bolgár hadsereg alkalmazását a szov­jet—német arcvonalon. Görög­országban az EAM (Nemzeti Felszabad! tási Front) és annak katonai szervezete, az ELASZ (Görög Népi Felszabadító Hadsereg) vezette « betolako­dók elleni partizánharcot Erőteljesen fokozódott Fran­ciaország, Olaszország, Norvé­gia, Belgium és a fasiszták által megszállt más országok népeinek harca is. A frontokon elszenvedett vereségek, a leigazolt orszá­gokban folyó ellenállási moz­galmak erősödése következté­ben 1943 tavaszán—nyarán a fasiszta tömbben mélyreható válság jelei mutatkoztak. Ki­fejlődését elősegítette, hogy a fasiszta koalíció politikai és gazdasági kapcsolatai ez idő­re már a semleges államok­kal is tovább romlottak. Né­metországnak és csatlósainak katonai-anyagi veszteségei az évi termelésük másfélszeresé­re növekedett. Ennek hatá3a már az élelmiszer- és a nyersanyagkészletek hiányá­ban is megmutatkozott. Az olasz hadseregek sztá­lingrádi katasztrófájának egyenes következménye volt 1943 nyarán Mussolini meg­buktatása, majd Olaszország kiválása a háborúból. De ek­kora már más csatlós orszá­gok vezetői is »-kacérkodtak-« a háborúból kivezető utak ke­resésével. (Pl.: Románia, Ma­gyarország.) Megkezdődött te­hát a fasiszta koalíció szét­hullása. Ma már egyértelműen bizo­nyított, hogy az 1942. novem­ber 19-én eldördült össztüzek, a Vörös Hadsereg ellentáma­dása, sztálingrádi győzelme, az 1943. évi tavaszi általános tá­madása a Nagy Honvédő Há­ború győzelmes befejezése idő­pontjának megrövidítését is eredményezte. így bármennyire burgőlkod- tak is — és buzgólkodnak — a mai burzsoá történelemhami­sítók, hogy rosszindulatúan el- ferdítsék>- kicsinyítsék a Sztá­lingrádnál történteket, az emberiség tudatából nem tud­ják kitörölni a háború mene­tében fordulatot jelentő sztá­lingrádi győzelem emlékét. Mind a mi nemzedékünk, mind a jövő nemzedékei számára letagadhatatlan és vitathatat­lan marad az, hogy a hitle­rista klikk a sztálingrádi ve­reség után bárhogyan erőlkö­dött is, nem tudta helyreállí­tani hadseregének hajdani harcképességét, és mély kato­nai, katonapolitikai válságba került. A sztálingrádi csatát tehát joggal nevezhetjük az egész második világháború legjelentősebb katonai, kato­napolitikai eseményének. Be­bizonyította, hogy nemcsak az igazság, hanem az életerő is a szocializmus oldalán áll, és a fasizmus elkerülhetetlenül pusztulásra van ítélve. Dr. Szondi József, s hadtudományok kandidátusa Oj raktár épül Gépek és műszerek Szinte összeszámlálnl is nehéz, hányféle termelési rendszer hálózza be hazánk mezőgazdaságát. Napjaink realitása a korszerű gépekkel és technológiával fölszerelt társulás, mely a termelés modern, ipari színvonalát hi­vatott megteremteni és meg­tartani. Alig-alig lelni olyan gazdaságra, amelyik ne volna tagja valamelyiknek. A külön­féle lehetőségeket kínáló rend­szerek között saját adottsá­gaiknak megfelelően válogat­hatnak a mezőgazdasági üze­mek. A KSZE szekszárdi ter­melési rendszer ezek sorában afféle »szolid-“ cég. Nem ígér látványos eredményeket, s nem szab túl szigorú feltéte­leket sem. Persze, ez csak az érem egyik oldala, hiszen az országos minősítésben mind a búza, mind a napraforgó ter­mésátlagát tekintve első a rendszerek között, s jó helye­zést ért el a kukoricánál is. — A KSZE-nél tehát min­den rendben? — Nem egészen — feleli Lipák László, a rendszer So­mogy megyei száktanácsadója. — À tavalyi rossz év követ­keztében a termésátlagok el­maradtak a várttól, különösen érvényes ez a kukoricára. A szárazság káros hatása a so­mogyi homokos területeken jobban érvényesült. A nyolc somogyi taggazdaságunkban 52,1 mázsás termésátlagot ér­tünk ek Külön gondot oko­zott, hogy nem sikerült besze­reznünk azt az import gyom­irtó anyagot, amelyre szükség lett volna. Mással helyettesí­teni pedig nem sikerült. — Az idén megoldódik ez a kérdés? , — Az import vegyszerről továbbra is le kell monda­nunk. Marad tehát a helyet­tesítés. Sajnos, megfelelő ma­gyar vegyszer még nincs for­galomban, jelenleg foglalkozik az Észak-magyarországi Ve­gyiművek ennek kifejlesztésé­vel. De az már bizonyos, hogy a kukorica vetéséig nem készülnek el vele. Az idén va­lamivel jobb minőségű a gyomirtó, reméljük, megfelel majd. Hosszú évek tapasztalatai alapján kapják a taggazdasá­gok a számukra legjöbb ve­tőmagot. Persze, a jó vetőmag csak az alapot jelenti, egész évi gondos munka kell. hogy meghozza a várt eredményt. — Taggazdaságaink kielégí­tő gépállománnyal rendelkez­nek. - A vetést például min­denhol el lehet végezni két hét alatt. A talajelőkészítő gépek szintén megvannak. A betakarítás sem okozhat gon­dot vagy időelcsúszást, elég a kombájn. A gépállomány megfelelő üzemeltetéséhez azonban el­engedhetetlen a kielégítő al­katrészellátás. Leginkább ez a »•szűk keresztmetszet“ a me­zőgazdaságban, különösen a nyári nagy kampánymunkák idején. Ennek megszüntetésé­re összefogtak a rendszer tag­jai, és új alkatrészraktárt építenek Szekszárdon. Diagnosztika! kocsijuk rendszeresen és díjtalanul el­lenőrzi a gazdaságok gépállo­mányát. Az idén ehhez egy újabb szolgáltatás járul: a nö­vényvédő gépek műszeres be­állítása. valamint a növény- védelemhez használt víz ke­ménységének mérése, illetve annak: vegyszeres javítása a jobb hatásfok érdekében. A gazdaságok igénylik ezeket a szolgáltatásokat, sőt újabba­kat kérnek. így például külön kívánságra az idén kidolgoz­tak egy technológiát a siló- kukorica termelésére, hogy a gazdaságok a növénytermesz­tést és az állattenyésztést jobban össze tudják hangol­ni. Az ehhez szükséges gépe­ket igyekeznek időben besze­rezni. Még egy taggal bővül a KSZE megyei névsora: föl­vételét kérte a szennai ter­melőszövetkezet is. 1200 hek­táron ötféle növénnyel kíván részt venni a közös termelés­ben. A januárban indult to­vábbképző tanfolyamon már a tsz gépkézelői is részt vesz­nek az előadásokon. — A feltételek tehát meg­vannak a jó termelési ered­ményekhez. Ha az idő is a gazdaságok »mellé állna«, va­jon milyen átlagot várnának aratáskor? — Ha minden rendben lesz, kukoricából 70—80 mázsás át­lagot is elérhetünk. B. A. Nemcsak szárad a fa Bútoralkatrészek, tetőtartók Balatonszentgyőrgyről »Hegyeket« raktak fából az Erdőgazdasági Faipari Értéke­sítő és Készletező Vállalat ba­latonszentgyörgyi telepén. Évente 80—90 ezer köbméter főidül meg j itt. A lombos fát — a bükköt, a csert és a töl­gyet — a Dunántúlon vágják. A fenyő a határokon túlról — elsősorban a Szovjetunióból — érkezik. Hat hónapig, há­romnegyed évig szárad az anyag, azután eljut a felhasz­nálókhoz. A fűrészáru és a gömbfa jelentős része azonban nem úgy kerül ki a telepről, ahogy azt oda szállították. Két üze­met telepítettek a hatalmas udvarra. — Azt a széket, amelyiken ül, a Zala Bútorgyár készítet­I te — mondja Furák József, a telep vezetője. — A szék al­katrészei viszont nálunk ké- J szültek. Jöjjön, megmutatom, > hogyan. Angliából repültek Somogyba Mintegy tizenkétezer te- nvészkacsa érkezett tavaly nyáron Angliából a Balatoni Halgazdaság balatonlellei ke­rületébe, az irmapusztai ta­vakhoz. Repülőgépen tették meg a hosszú utat, s mint azt az auomány azóta is bizonyí­totta, sem az utat, sem pedig az akklimatizálódást nem sínylették meg. Hazánkban három üzem fejlesztette így a kacsatenyésztését, köztük a Balatoni Halgazdaság is. Most azt tervezik, hogy a három gazdaság létrehozza társulását, és együttműködve oldják meg a további tenyésztési és hizla­lása feladatokat. Január vége felé már 5500 tojást adtak az irmapusztai importkacsák — a tiszta vérű angol állomány 65 százaléka vesz részt a tojástermelésben —, s ezekben a napokbjan fog­tak hozzá a keltetéshez. A ^ó- nap végén kelnek ki a tojá­sokból az angol törzs első, Ma­gyarországon napvilágot látott utódati.., Az angliai kacsák egyedei- nek tojástermelése meghalad­ja a hazai fajtákét, és a ta­karmányt is jobban hasznosít­ják. Más fajtákkal azonos időre — negyvenkilenc napra I — elérik a 280—290 dekás át­Kint az udvaron szinte elta­karja a bútoralkatrészt készí­tő üzemet a sarjába rakott fűrészáru. Ezeket a vastag pallókat éles fűrészekkel szab­dalják megfelelő méretre. — Ebből a halomból szék­láb lesz, abból pedig asztal — mutat körül az üzemveze­tő. — Ez nekünk is jó, a bú­torgyáraknak is. A telep száz­hetven embernek ad munkát. Valamennyien Balatonszemt- györgy környékiek. Ha nem lenne itt az üzem, kilométere­ket utazhatnának a munka­helyre. A bútorgyáraknak pe­dis* az a hasznuk belőle, hogy feldolgozásra előkészítve kap­ják az anyagot: egy munka­fázist tehát még a szállítás előtt elvégzünk. Szinte nincs a Dunántúlon olyan jelentős üzem, ahova mi ne szállíta­nánk bútoralkatrészt, de meg­rendelőink közé tartozik az or­szághatáron túl is ismert Szék- és Kárpitosipari Vállalat. A vállalatnak huszonkét te­lepe van az országban. A ba­latonszentgyörgyi a közepesek közé tartozik a maga 12 hek­táros területével és két üze­mével. Hátul az udvar végén van még egy nagy csarnok. Ez a G AN G-üzem. Nevét arról a technológiáról kapta, amely­nek segítségével tetőtartókat készítenek fából. — Ez az üzem úgy készült — hallom a telepvezetőtől —, hogy meghoztuk a gépeket, üzembe állítottuk, és legyár­tottuk velük az épület tető- szerkezetét. Az anyag görgőkön jut az üzembe, targonca emeli a munkaasztalra, gép továbbiv á, szabja és kapcsolja össze. Az emberre csak az a feladat há­rul, hogy irányítsa a gépet Az üzemben többségükben nők dolgoznak. Két műszakban összesen harmincán. A terme­lési érték évi 40 millió forint. A GANG-üzem itt Balaton- szentgyörgyön épült meg első­ként, s a legnagyobb vevőjük a Bábolnai Állami Gazdaság. A külföldön eladott épületek tetőszerkezetét itt készítik. — Számítások bizonyítják, hogy a fa tetőtartók olcsóbbak, mint a vas, és sokkal gyor­sabb az előállításuk. Tizennyolc vevő kilencezer tetőtartót rendelt meg erre az évre. Faipari vállalatok, me­zőgazdasági tsz-ek, ipari szö­vetkezetek szerepelnek a név­sorban, a bábolnai gazdaságon kívül. Somogyi meg i-end előj ük azonban nincs. Dr. K. I. Az összefogás városa lagsúlyt. Kitűnően elviselik —! »kacsaúsztatót« minthogy tenyésztésük is erre ] nek, vízre csak irányult — a száraz tartást:! van szükség. nem igényel­sz itatáshoz A mongóliai Darhan város lakóinak száma elérte az 55 ezret. A tizenhat évvel ez­előtt még jelentéktelen kis vasútállomás ma az ország második legnagyobb ipari köz­pontja. A szocialista országok, a Szovjetunió, Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország és Magyarország segítségével épült iparvárosban hőerőmű, húsfeldolgozó üzem, építő­anyaggyár, szénbánya műkö­dik. Az egy évvel a határidő előtt átadott házgyár évi 70 ezer négyzetméter kapacitásá­val lehetővé teszi a lakásépí­tés ütemének megháromszoro- zását. Sok külföldi szakember dol­gozik Darhanban, így méltán nevezik a nemzetközi össze­fogás városának. A helyi szükségleteknél jóval többet termelő cementgyár például csehszlovák segítséggel épült. A külföldön is keresett Irha- bundát bolgár közreműködés­sel épült, évi 700 ezer bőrt feldolgozó gyárban készítik. Az élelmiszer-kombinát a szovjet szakemberek munká­ját dicséri. A kombinát tej­üzemében évente 5 millió li­ter tejet dolgoznak fel. Ez a mennyiség ellátja egész Dar- hant, sőt a környező városo­kat is. Csokoládéfagylaltot és más édesipari termékeket is előállítanak. Más ipari és kulturális lé­tesítmények építésében is fel­szerelésében magyar és NDK- beli szakemberek vettek részt. A modem, szocialista Dar- hant gyors ütemű fejlődés jel­lemzi. Üzemei például az elő­ző ötéves tervben két és fél­szeresére, a jelenlegiben pedig kétszeresére növelték termelé­süket. ' A város lakóinak száma is rohamosan emelkedik, és 1980-ra eléri a 70 ezret. Nagy gondot fordítanak a város szé­pítésére is. Az elmúlt ötéves tervben több mint egymillió fát és bokrot ültettek, továb­bá egy évi ötvenezer csemetét adó faiskolát is létesítettek. M. Popov

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents