Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-12 / 10. szám

Bármennyire hihetetlen­nek hangzik Ù, megyénk­ben több mint kétszáz mun­kásszállás ad ideiglenes ott­hont a családjuktól távol dolgozóknak. Igaz, köztük nem ritka a négy-öt Jós kis bérlemény, de így is jó né­hány ezerre tehető a szál­láshelyek lakóinak száma. Milyen körülmények között élnek, hogyan pihennek, szó­rakoznak az itt élő — túl­nyomó többségben fizikai — dolgozók? Erre kerestek vá­laszt munkatársaink. A kép vegyes. Az azonban minden­képpen biztató, hogy egyre több helyen tapasztaltunk törekvést, ismertünk meg tá­volabbi vagy már megvaló­sulófélben levő terveket a kulturáltabb körülmények megteremtésére ; hogy ne csak szállást nyújtsanak a munkanapokra, hanem vala­melyest pótolják a családi otthon melegét is. MUNKÁSSZÁLLÁSOKON A leányotthonban 20 óra 30 perc. Ébresztő. A Dallos Ida Leányotthon­ban a nevelőnő végigjárja azoknak a szobáit, akik ezen a héten éjszakás műszakban dolgoznak. Még egy utolsó nyújtózkodás, azután irány a fürdőszoba. A szobák otthonosak, barát­ságosak. Négyágyasak, de többségükben már csak hár­man laknak, rendszerint össze­szokott barátnők, falubeliek Százharmincán laknak itt olyanok, akik a Pamutfonó­ipari Vállalatnál három mű­Tartalmas esték A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat nagyatádi 100 személyes munkásszállását 1976. május elsején vették birtokukba az első lakók. — A korábbi elavult, régi felvo­nulási épületben berendezett munkásszállás után szinte szokatlan volt az új — mond­ja Balogh Lászlóné, a szálló gondnoka, aki szívesen kalau­zol bennünket végig az épü­letben. A kétemeletes, köz­ponti-fűtéses, 25 szobás szálló valóban korszerű és otthonos A földszinten főzőkonyha, mo­só-vasalószoba (mosógéppel és centrifugával), étkezde hűtő- szekrénnyel, betegszoba és könyvtár található. Mindkét emeleten klubszobát rendez­tek be tv-vel, rádióval, tár­sasjátékokkal és folyóiratok­kal. Szép rend, tisztaság fo­gadta a látogatót mindenütt Hogyan élnek a lakók, mir vei töltik szabad idejüket, kü­lönösen a hosszú téli estéken, amikor az időjárás Is jobban a lakásba kényszeríti az em­bert? — Jól telnek estéink, házon belül is tartalmasén és kelle­mesen szórakozunk — mondja Baráth Géza villanyszerelő, aki 1961 óta dolgozik a válla­lat nagyatádi munkahelyein, és régi lakója a munkásszál­lásnak. — Jól érzem Itt ma­gam, ez valóban a második otthonom. Van tévénk, rádi­ónk, ismeretterjesztő előadáso­kat Is hallgathatunk, no meg itt a könyvtár és a sok folyó­irat is. Tóth György m Veszprém megyei Karmacsról került fű­tésszerelő szakmunkástanuló­nak a SAÉV-hez, és 1968 óta dolgozik Atádom. — Nekem most kevesebb idő jut a szórakozásra, mert mesterszakmunkás-vizsgára előkészítő tanfolyamra járok. Van mit tanulnom. De estén­ként szívesen beszélgetünk szobatársaimmal, megvita­tunk egy-egy tévéműsort vagy filmet Spak György kőműves, nagykorpádi lakos ugyancsak a vállalatnál tanulta a szak­mát és itt is maradt — Mi, fiatalok nagyon jól érezzük magunkat Itt a szál­láson és a városban egyaránt. Ha jó műsort ígér a művelő­dési központ, akkor oda me­gyünk. Bocskor István technikust, aki a 600 kötetes könyvtárt is kezeli, a könyvtárban találjuk. — Én egy kis Zala megyei faluból kerültem Zalaeger­szegre, a szakközépiskolába, és onnan pályázat útján Nagy­atádra. Harmadik éve vagyok itt, nem is kívánkozom el. Vagyunk vagy harmincán törzstagok, akik az épület át­adása óta itt lakunk. Bircsák János kőműves ta­vaszi-nyári terveikről beszél lelkesedésseL — Van már az udvaron be­tonból egy pingpongasztal, szeretnénk tovább bővíteni a sportolási lehetőségeket KISZ-alapszervezetünk ak­ciót kezdeményezett, és a ta­vasszal hozzálátunk egy sport­pálya építéséhez. A téli estéken sem unat­koznak a nagyatádi munkás­szállás lakót Erről tanúsko­dik az elmondottak mellett a szállás művelődési naplója Is. Fekete Gyula és Végh Antal írók, Kis* Jenő színművész, több ismeretterjesztő előadó volt a közelmúltban a vendé­gük. Most az Ady-emlékmű- sorra készülnek, és kiállítást rendeznek. — Mit szeretnének még a szálló fiatal lakói? — Egy magnetofont és le­mezjátszót amelyet már ko­rábban ígértek nekünk. szakban dolgoznak. Az ő za­vartalan pihenésük a legfon­tosabb. Gondoskodás veszi kö­rül azt a negyvennégy lányt is, aki Miskolcról jött hosz- szabb-rövidebb időre Kapos­várra doigozni. Másképp ala­kul a harminc ipari tanuló és megint másképp a hetvenhá- rom mezőgazdasági főiskolás élete az otthon falai között. Kasztot valamennyien kap­nak. Az ipari tanulók ingyen, a többiek minimális térítés el­lenében. Igaz, azt szóvá tették a lányok, hogy nem elég ízle­tesei. Ágyneműt háromheten- ként váltanak, s három mo­sókonyha, vasalóhelyiség is rendelkezésükre áll. Az otthon életében központi szerep jut a portának. Ide ad­ják le a kulcsot, ha elmennek hazulról, inén kapnak vasa­lót, s itt áll a 250 literes hű­tőszekrény. A portás néni ked­vessége jólesik az otthoniak szeretőiét nélkülöző lányoknak. A nyugdíjas nénik inkább al­kalmasak arra, hogy az édes­anya mosolyát felidézzék a lá­nyokban, mint arra, hogy a garázda betolakodóktól meg­védjék őket. Papp Józsefné igazgatónő só­hajtva panaszolja, hogy nem is fájna a fejük, ha az épület­ben levő moziba nem jönné­nek erőszakos, ittas, rendbon­tó emberek. Minden hétfőn, kedden és csütörtökön reszket a gyomruk az idegességtől, mert nem tudják elkerülni a vetítések alkalmával előfordu­ló inzultációkat. A lányok már két otthongyűlésen meg­szavazták, hogy inkább lemon­danak a moziról, csakhogy megszabaduljanak ezektől a jelenetektől. Az éjszakások elviharzottak, a délutánoGok hamarosan ha­zatérnek, a délelőttösök több­sége pedig köntösben, papucs­ban a televízió előtt ül a tár­salgóban. A klubhelyiségben mozgalmas élet folyik, külö­nösen az ismeretterjesztő elő­adásokat kedvelik. A három tanulószobában állandóan ég a villany; érettségire, szak­munkásvizsgára készülnek. A kétezeT kötetes könyvtárban hetenként kétszer tartanak kölcsönzési órákat. Az étkezőben önkiszolgáló rendszer van. Minden szinten található jól fölszerelt konyha, de a három műszak, a tanulás, a közösségi munka mellett nemigen jut idő a főzésre. A hétvégeken, amikor elpepe- csalhetnének, a legtöbben ha­zautaznak. Havonta 140 forint lakbért lizs task, s ezáltal előnyösebb helyzetben vannak, mint ' az albérletben élők. Akármerre néz az ember, mindenhol meleg színek, puha szőnyegek, virágok, ízléses függönyök. Nemrégiben — külföldi vendégek társaságá­ban — a könnyűipari minisz­ter, majd az .Országos Nóta- nács delegációja látogatott ide. Méltán nyilatkoztak elisme­réssel a látottakról. A SAÊV kaposvári munkásszállásán. Az múlva a vállalat új szállójába költöznek. lakók A Kaposvári Cukorgyár munkásszállásának kilencven lakója van. A szobákban ösz- szesen 147 vaságyat helyeztek el. A cementlapokon szőnyeg, az ablakon elsötétítő függöny von. Minden emeleten egy kö­zös mosdót és zuhamyozófül- két helyeztek el. A szobákban nincs víz. A legkisebb lakó­szoba ötágyas, a legnagyobb szobákban tíznél több fekhe­lyet helyeztek el. A vaságya­kon színes takarók, a folyo­sókon virágcserepekben mus­kátli. A tv-szobában halkan szól a készülék: négyen nézik a tegnap esti film ismétlését. ' ■— A csend itt követelmény — mondja Hosszú Imre gond­nok. — A gyár folyamatos műszakban dolgozik, és min­dig van olyan szobatárs, aki alszik. Ez az épület valaha a He­lios konzervgyár volt. A fel- szabadulás után alakították át munkásszállásnak. Az üzem­ből azonban nehéz lakóépü­letet csinálni. Ez az oka an­nak, hogy nagyok a szobák A vastag falak tartják a me­leget, az emberekről lekíván­kozik a kabát. — Néhány éve kalkulációt j készítettünk a munkásszállás felújítására mondja Tóth Lajos igazgató. — Azután ki­derült, hogy az többe kerül­ne, mint egy újnak a felépí­tése. Es a munkák elvégzésié után sem lenne belőle új szál­lás. A gyárnak ennyi pénze nem volt, maradt hát a ki­sebb korszerűsítés. A beren­dezéseket újítottuk fel. Évről-évre kevesebb ember lakik itt A távolról érkező idénydolgozókon kívül azok szállnak meg, akik rövid vál­tásban dolgoznak, és nincs ér­telme, hogy hazamenjenek. A rövid váltás azt jelenti, hogy este tízkor befejezi a mun­kát és reggel hatkor Ismét el­kezdi. A vidékről bejárók ilyenkor már sem buszt, sem vonatot nem kapnak. — Nyáron üres a szállás? — A gyár felújításán dol­gozó vállalatok munkásai lak­nak benne. »Albérlőnk- most is van: a Közúti Építő Vál­lalat bérelt egy szobát a mun­kásainak. A Kaposvári Cukorgyár munkásszállása valóban csak szállás. Az emberek aludni járnak ide, s a gyár nem vál­lalkozik többre, mint hogy biztosítsa a zavartalan pihenés feltételeit. — Mi lesz a szállás jö­vője? — Évekig megmarad mégi de ha így fogy a szállást igénybe vevők ' száma, előfor­dulhat, hogy egyszer mi le­szünk »albérlők« a város va­lamelyik korszerű munkás- szállóján. Amíg a családi ház elkészül Egy nagy udvar és két ré­gies, emeletes épület. A kör­nyezet kívülről nem éppen bizalomkeltő. Nagy rakás szén, néhány mázsányi fűré­szelt fa, száradó ruhák a kö­télen, s megdermedt autónyo­mok a földben. A hátsó épület ajtaján nyi­tunk be. A folyosó faláról Tiszta szobák, kellemes meleg Magnó és vacsora Kívülről egyszerű, földszin­tes épület a Balatonboglári Állami Gazdaság központi te­lepén. Belülről sárga fény szűrődik a sötétbe. A hangulatos társalgó kel­lemes melege fogad. A falat faburkolat borítja, szemben üveges könyvszekrény áll, tele olvasnivalóval. Jobbra tv, kö­zépen kényelmes fotelok, asz­talok. Az egyik mellett egy fekete hajú fiatalember épp magnófelvétel átjátszásával bíbelődik. Szendréi László a gazdaságban kocsimosóként dolgozik. Gyerekkorát egy Kazincbarcika melletti köz­ségben töltötte. A környékre nősült, így került ide. A há­zassága ugyan nem sikerült, de ő mégis maradt Végigmegyünk a folyosón, és bepillantunk néhány há­rom- és négyágyas szobába. Akadnak díszített falak és csupaszon fehéredők egy­aránt Az egyik helyen az éj­jeliszekrény tetején sztereo le­mezjátszó, fölötte ötletes üvegkupak gyűjtemény. A mosdó és a zuhanyozó szemet nyugtató csempézete és tiszta­sága fogad bennünket, majd a következő ajtók egyikén át a konyhába pillanthatunk. Egy lány két fiú segédletévé! épp vacsorát készít. A társalgóban népesebb társaság kártyázik. Somogy, Zala, Fejér megyéből verbu­válódtak. Valamennyien Bog­láron végezték el a szakmun­kásképzőt, s legtöbbjük a pin­cegazdaságban dolgozik. Ilyenkor télen kevés a szóra­kozási, kulturálódási lehető­ség. Néhányan, főleg a köze­lebb lakók, szabadnapjaikon hazajárnak, mások hét vége­ken a községbe vagy Lellére ruccannak át egy kis táncra. Hetenként egyszer könyvet kölcsönözhetnek a szálló könyvtárából, s gyakran töltik szabad Idejüket a tv előtt. A háromműszakos munkarend miatt kevés a lehetőség arra. hogy közös programokat szer­vezzenek. A Balatonboglári Állami Gazdaság valóban otthonos, kellemes körülményeket te­remt a családjuktól távol élő dolgozóinak. Vége a munkaidőnek, lassan esteledik. Egymás után ér­keznek a kaposvári Szántó Imre utcai központi munkás- szállásra a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat dolgozói. Hetvenhe­tén laknak itt a 3—4—6 ágyas szobákban. Mindenütt rend. tisztaság, s kellemes meleg fogadja a szállásra érkezőket. Befűtve duruzsolnak az olaj­kályhák, nyomban kényelem­be helyezheti magát minden­ki. A csisztapusztal Várdai Jó­zsef szobafestő negyedek éve a munkásszállás lakója. — Hetvenöt forintot fizetek egy hónapra, nagyon megéri. Mi lesz a ma esti program? Talán moziba megyek, vagy megnézem a televízió műso­rát, még nem döntöttem. Dörnyei Ferenc vityapusztal és Horváth Lajos andocsi kő­művesek esti elfoglaltsága az olvasás, Illetve a levélírás. — A fiatalabbak és áz idő­sebbek számára Is van szóra­kozási lehetőség. A szállás ön- kormányzati tanácsa gondos­kodik erről. Rendeztek már házi sakk- és asztalitenisz­bajnokságot, közösen nézzük -meg a televízió műsorát, s utána beszélgetünk a látottak­ról. Most meg szellemi totói szerveztek — mondják töb­ben is. Horváth Józseffel, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkárával járjuk végig a szál­lást. Mindenütt kifogástalan állapotol<at találunk: a für­dőben állandóan van meleg víz, a mellékhelyiségek tisz­ták. A vállalat nagy gondot fordít arra, hogy a központi szálláson lakókat a hideg munkahelyek után kulturált körülmények fogadják. Építik a klubot. Az itt lakók elégedettel^ Egy-két szobában fölvetették, hogy a műhelyekbe illő vas­szekrényeket kicserélhetnék megfelelőbbekre, amelyek jobban illenek egy Ilyen szál­lásra. Ezt hamarosan meg Is teszik — ígérte az szb-titkár. A televízió, az 1200 kötetes könyvtár, a pingpong- és a rexasztal, az asztalifoci jelen­leg az üzemi étkezdéiben van De már készül a klub. melyet hamarosan a birtokukba ve­hetnek. — Kaposváron még három helyen bérelünk magánházak­ban szállást dolgozóink ré­szére. Ha sikerülne innen az irodákat — számvitel, mun­kaügy stbt — kiköltöztetni, akkor a megyeszékhelyen ki­alakíthatnánk egy minden igényt kielégítő munkásszál­lást, ahol 2—3 ágyas szobák­ban pihenhetnének dolgo­zóink. Eltávolíthatnánk az emeletes vaságyakat, s reg­gelit meg vacsorát is adhat­nánk, nemcsak ebédet — mondja Horváth József. Legtöbben csak a hét végén utaznak haza családjukhoz. Vannak olyanok is. akik évek óta itt »élnek«, mért egye­dülállóak. Az önkormányzati szállás­tanács — Egervölgyi József irányításával — segít a szállá« otthonosabbá tételében, a rend és a fegyelem fenntar­tásában. nedvesen omlik a vakolat. A falépcső kísértetiesen nyiko­rog lépteink súlya alatt. Aa emeleten Bóza lstvánéknál kopogtatunk. A házigazda fo­gad bennünket. Szépen berendezett, han­gulatos két szobába lépünk. A kislány még a napköziben, a kisfiú pedig az óvodában. A házaspár a SZOT 3. számú Üzemegységénél dolgozik már több mint tíz éve. A férfi fes­tő, az asszony üdülőgondnok. Amióta Földváron élnek, jó néhány helyen laktak már, de remélik, hogy ez az utolsó év a munkásszálláson. Egyedüli megoldásként kínálkozott ez az évek óta »átmeneti« lakás — hálásak is érte munkálta­tójuknak, hiszen az olcsó lak­bér is hozzájárult ahhoz, hogy elegendő pénzt tudtak össze­gyűjteni családi házuk építé­sére, amely hamarosan elké­szül. A saját lakásban azért mégiscsak jobban otthon érez­hetik magukat, mint a jelenle­gi helyzetükben. A mellettük levő szobában él Kovács Éva. Adminisztra­tív munkakörben dolgozik a SZOT-nál már évek óta. A hosszú téli esték magányátol­vasással, tévénézéssel űzi el. 1 Nyáron a helybeli kertmozi pénztárosa. Tabi lány, a hét végeken általában hazajár szüleihez. Szobája kétszemé­lyes, de ő egyedül kapta meg. Igyekezett otthonosan beren­dezni, a falat kézimunkákkal díszítette, a mosdókagylót füg­gönnyel választotta el a »nap­palitól«. Elmondta, hogy nyá­ron több lakója van a szálló­nak, mivel az idénydolgozók egy részét is itt helyezik el. Olyankor még a szűk padlás­szobákba is jut lakó. A vállalat rövidesen tata­roztatni fogja a két épületet, s akkor már a külseje , is rá­szolgál az »otthon« névre. A balatonföldvári SZOT- munkasszálláson, a Budapesti út 7. szám alatt hangulatos lakásokban voltunk. Hogy a többi is ilyen-e, az az ott la­kók igényességétől függ. Somogyi Néplap Cukorgyári pihenő

Next

/
Thumbnails
Contents