Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-10 / 8. szám

r b ~o VILA Q PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Aris 80 fillér Songul Néplap AZ M S Z M P S OMOGY M E GYEI B I Z OTTSÁGÁN A K LAPJA XXXIV. évfolyam 8. szám 1978. január 10., kedd Elérlictő célok Reális tervek — így is meg­rágalmazták a címet, s mind­nél esotben egyetlen fontos tényezőt értenek alatta: a megalapozottságot. Azt, hogy az elképzelések valóra váltá­sához megvannak a szüksé­ges feltételek vagy ha még nincsenek is meg maradékta­lanul, »»menet közben-« bizto­síthatók. Így számoltak az idei célokkal a Somogyi Er­dő- és Fafeldolgozó Gazda­ság vezetői, dolgozói is a ka­posvári munkásgyűlcsen, ezen a héten pedig az erdészetek és gyáregységek kisebb-na- gyobb közösségei beszélget­nek, vitatkoznak arról, ho­gyan oldják meg a feladatai­kat. Nyilvánvalóan kiemelten fontos téma lesz ez a szocia­lista brigádok értekezletein, és összedugja fejét a gazda­ság kilencven újítója is, hi­szen sokat tehetnek azért, hogy az egyelőre papíron sze­replő számok megvalósulja­nak. A gazdaság munkaterülete 82 ezer hektárnyi erdő So­mogybán ; részben ennek »termeléséből élnek« a feldol­gozó, készterméket előállító gyáregységek Barcson és Csurgón. A teljesítmények fo­kozása végett szükség van arra, hogy a nagyobb étékű gépeket — köztük a rakodó­gépeket — nyújtott vagy vál­tott műszakban kell használ­niuk; a gazdaságtalan terme­lés körét szűkíteni kell, majd pedig megszüntetni; s védeni kell a munkaeszközöket, hogy a rongálódás miatt ne keletkezzenek százezer forin­tos károk. Mindezek olyan tennivalók, amelyeknek telje­sítése elősegíti az idei gazda­sági feladatok megvalósítását. Lehetőségek, amelyeknek ki­aknázásával nem szabad kés­lekedni. Az idd feladatok között van csaknem 580. ezer köb­méter fa kitermelése. Ez a mennyiség biztosítja a hazai igények kielégítését és az ex­portra való termelés 5—6 százalékos növekedését. A feldolgozóüzemekben 166 ezer köbméter gömbfa felfűrésze- lését tervezik, panelparkettá­ból pedig 400 ezer négyzet- méternyit állítanak elő Bar­cson. Csökken ugyan, de még így is számottevő lesz az idén a csaphornyos parketta ter­melése, s ragasztott faszer­kezetekből mintegy 33 millió forint értékűt gyártanak, Ah­hoz, hogy minden tervet tel­jesítsenek s a dolgozók 25 millió forinttal több munka­bérhez juthassanak mint 1017-ben, minden termelési feladatot meg kell oldaniuk. Reális, teljesíthető tervet tűzött maga elé a gazdaság. 5 hogy kiaknázásra váró tartalékok is vannak, azt az iharosi erdészet példája bizo­nyítja. Vállalták, hogy a nye­reségtervüket tíz százalékkal túlteljesítik. Ez a tíz százalék 582 ezer forintot jelent! A költséghányadnál szintén tíz százalék a felajánlás, vagyis jelentős megtakarítás. S ami különösen lényeges az iharo­snak elhatározásában: ezeket az eredményeket nem úgy akarják elérni, hogy több fát termelnek ki, hanem úgy, hogy jobban hasznosítják — például az export növelésé- \ -1 — e fatömeget. A rendelkezésükre álló mű­szaki alap lehető legjobb 1 (használása, a takarékos gazdálkodás és más módsze­rek megannyi formáját jelen­tik a tartalékok kiaknázásá- B&k. Alkalmazásuk nagy sc­6 itség a tervek teljesítéséhez — nemcsak a Somogyi Erdő­éi Fafeldolgozó Gazdaságban. SZÁD AT ISMÉT ASSZUÁNBAN BjaN tárgyalások a Közel-Keleten Brzezinski nyilatkozata — Begin veresége Kereszxy András, az MTI tudósítója jelenti Kairóból: Egyiptomba érkezett Mohamed Reza Pahlavi iráni sah, aki nem sokkal érkezése után megkezdte tárgyalásait Szá­dat elnökkel. Az egyiptomi—iráni tárgyalásokkal — a dél­egyiptomi Asszuánban — folytatódott az az intenzív eszme­cser, amelyet Egyiptom különböző országokkal folytat kez­deményezésének támogatása érdekében. Anvar Szadat elnök szudáni útja alkalmával, Khartoum- ban közölte, hogy a január 16-án Jeruzsálemben kezdődő egyiptomi—izraeli—amerikai külügyminiszteri tárgyalások célja egy nyilatkozat kibocsá­tása »a békerendezés alapel­veiről-«. Szadat kifejezte azt a reményét: a nyilatkozat ar­ra indít majd más arab álla­mokat, hogy csatlakozzanak az Egyiptom által követett vonalhoz. Szadat leszögezte, hogy Iz­raelnek fel kell hagynia a te­lepek létrehozásával a meg­szállt területeken, és »meg kell változtatnia régi kon­cepcióját«, különben Egyip­tom »válaszlépéseket tesz«. Az egyiptomi—iráni tárgya­lások politikai és gazdasági kérdésekről most folynak. Egyiptom tájékoztatta az Egyesült Államokat — mint a január 16-án Jeruzsálemben összeülő politikai bizottság teljes jogú tagját — a tanács­kozás napirendjére vonatkozó javaslatáról. A kairói A1 Ah- ram szerint Egyiptom a kö­vetkező napirendi pontokat javasolja: — az izraeli csapatok teljes visszavonulása; Egyiptomot il­letően a nemzetközi határokig, a többi érintett arab országot — Szíriát és Jordániát ille­tően — az 1967-es vonalakig; — a palesztin probléma rendezése minden tekintetben (a palesztin nép önrendelke­zéshez és államalapításhoz való joga); — a béke előkészítése az izraeli visszavonulást köve­tően. A félhivatalos napilap sze­rint Izrael a következő napi­rendi pontokat javasolta; — izraeli telepek létesítése a megszállt területeken; — békeszerződés kötése az arab államokkal; — az arab palesztinok és a menekültek problémája. A kairói újság arról is be­számolt, hogy a tárgyaláso­kon részt vevő egyiptomi küldöttség vasárnap Eszmati Abdel Megid elnökletével két­órás ülésen tárgyalt^ meg a Jeruzsálemben megvitatásra kerülő témákat. A Kairóban szerdán össze­ülő egyiptomi—izraeli kato­nai bizottság munkájával I kapcsolatban az A1 Ahram egy egyiptomi katonai szóvi­vőre hivatkozva azt írta, hogy az ülés első számú napirendi pontja a megszállt arab terü­leten létesített izraeli telepü­lések kérdése lesz. (Folytatás a 2. oldalon) Szovjet—-japán külügyminiszteri tárgyalások Moszkvában Fukuda Takeo levele Leorvyid Brezsnyevhex Mi van Szonoda bzunao útipoggyászában? Vasárnap reggel hivatalos tárgyalásokra Moszkvába ér­kezett Szonoda Szunao japán külügyminiszter. Háromnapos látogatása során Szonoda kól- I csönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről — közöttük a két ország békeszerződésé­nek problémájáról és a gaz­dasági együttműködésről — tanácskozik Andrej Cromiko szovjet külügyminiszterrel. A japán diplomácia vezetője ma­gával vitte Fukuda Takeo kor­mányfő levelét is Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtit­kára, a Legfelsőbb Tanács el­nökségének elnöke számára. A hétfőn kezdődött szovjet —japán külügyminiszteri tár­gyalások sikere elsősorban attól függ, hogy milyen úti­poggyásszal érkezett a japán külügyek irányítója Moszkvá­ba. A szovjet—japán kapcso­latok tizenegy évvel a máso­dik világháború befejezését követő fegyverszüneti szerző­dés megkötése után nem min­den nehézségtől mentesen, de általában egyenletesen fejlőd­nek. Ez elsősorban a mindkét fél által szorgalmazott gaz­dasági együttműködésre mond­ható el. A két ország kereske­delmi megállapodást és kon­zuli egyezményt kötött egy­mással, létrejött köztük a közvetlen légi és tengeri ösz- szeköttetés is. Az 1976—1980 közötti időszak áruforgalmá­nak értéke eléri a 14 millió dollárt. A két ország kereskedelmi­gazdasági kapcsolatai további fejlődésének jogi alapjául a tavaly aláírt harmadik — öt évre szóló — áruforgalmi és fizetési megállapodás szolgál. A szovjet—japán kapcsola­tok paradoxona, hogy — har­minchárom évvel a háború befejezése után sincs a két ország között békeszerződés. Ennek oka az, hogy a japán fél időről időre fölvetette a területi kérdést. Japán ugyan­is igényt tart négy dél-kürili szigetre, amely 1945-ben a második világháború eredmé­nyeként került a Szovjetunió­hoz. Szovjet részről viszont éppen a második világháború után kialakult területi reali­tások elismerését tartják az államok közötti új típusú kapcsolatok egyik legfontosabb alapelvének. Moszkvában azt sem rejtik véka alá, hogy nem tekinte­nék a japán—szovjet jószom­szédi kapcsolatok további ja­vítására irányuló lépésnek, ha a japán kormány Moszkvát és Pekinget illetően eltávolod­na az »egyenlő távolság« dip­lomáciájától, és a gyakorlati­lag Peking által kicsikart fel­tételekkel aláírná a japán— kínai béke- és barátsági szer­ződést. Épül a cukorgyár»Kábán J A cukorrépa-termesztés egyik alföld! központjában, Kabáa épül a Hajdúsági Cukorgyár. Lengyel—magyar államközi egyezmény értelmében az új gyárai a lengyel Polimax Ce- kop Vállalat építi. A kivitelezésen kétezer lengyel szakem­ber dolgozik. A cukorgyár naponta 600 vagon — egy-egy kampányban 65—70 ezer vagon — cukorrépát dolgoz majd tol. Képünkön: A készülő kétezer vagonos betonsilók. (MTl-fotó — Branstetter Sándor felv. — KS) Urho Kekkonen helsinki beszéde Urho Kekkonen finn köz- társasági elnök vasárnap dél­után a Finn Szociáldemokrata Párt Helsinkiben tartott vá­lasztási nagygyűlésén nagy jelentőségű beszéddel zárta le elnökválasztási hadjáratit. Beszédében az utóbbi eszten­dők nemzetközi politikája uralkodó jelenségének minősí­tette az enyhülést. Kijelentet­te; »Minden okunk megvan hinnünk abban, hogy az eny­hülés folytatódni fog, mert az valamennyi érdekelt ál­lam számára előnyös. Az eny­hülés folytatása más problé­Harc a demokrácia és a szabadság újjászületéséért Tájékoztató a chilei KISZ Központi Bizottságának üléséről Nemrég hazánkban tartotta ülését a Chilei Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. Az ülésről hétfőn a Hotel Ifjúság székházában Rodrigo Rojas, a Chilei Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Ernesto Ottone és Raul Oliva, a KISZ KB titkárai, Solidad Benaven- te, a KISZ KB tájékoztatási felelőse tartott sajtótájékoz­tatót. A tájékoztatón részt vett Tomas Solis, a Chilei Kommunista Párt magyaror­szági képviselője. Mint elmondták; az ülés mélyrehatóan elemezte a chi­lei ifjúság életét, harcát a de­mokrácia és a szabadság újjá­születéséért, a fasiszta junta uralmának megdöntéséért. A diktatúra válsága mind job­ban elmélyül, a dolgozók egy­re erőteljesebben követelik jogaik tiszteletben tartását. A junta politikája ezer és ezer embertől tagadja meg a munkához, a tanuláshoz, a sporthoz, a szórakozáshoz va­ló jogot — szögezte le a be­számoló. A munkanélküliek nagy százalékát a fiatalok te­szik ki. Nem jobb a tanulóif­júság helyzete sem; az egye temekről, középiskolákból a diákok tömegeit távolították el. Romlott az oktatás minő­sége. A Pinochet-rezsim meg akarja semmisíteni az ország kulturális értékeit, s minden­nél jobban beszél maga a tény: 1970-ben még 1370 köny­vet adtak ki, 1975-ben pedig már csak 618-at, s a példány­szám is jelentősen csökkent. A fasizmus uralma azonban nem tudja megtörni a chilei ifjúságot, amely a puccs- első percétől kezdve hűen, egysé­gesen kiállt a hazafias és de­mokratikus hagyományok mellett. A legnagyobb haza­fias kötelesség: hozzájárulni a diktatúra megdöntéséhez — állapítja meg a beszámoló. Pi­nochet hatalomra jutása óta 32 ezer embert gyilkoltak meg, 24 ezer az özvegyek száma, s 76 ezer gyermek maradt ár­ván. Zsúfoltak a koncentrációs táborok, 2500 eltűntet tarta­nak számon, s egymillió chi­lei él száműzetésben. Az ülés értékelte azt a szé­les körű nemzetközi szolida­ritási mozgalmat, amelyet az egész világ ifjúsági, demokra­tikus és haladó erői indítot­tak Chile szabadságáért. A chilei fiatalok különös gonddal készülnek a havannai Világ Ifjúsági Találkozóra. A VIT célja — antiimperialista szolidaritás, béke, barátság — nagy mozgósító erő Chile if­júsága számára. — Pinochet meggyengültén került ki a népszavazási ko­médiából — jelentette ki Luis Corvalán, a Chilei Kommunis­ta Párt főtitkára a hét végén a madridi el Pais című lapnak adott interjújában. — Pinochetnek senkit sem sikerült félrevezetnie. Nem tudta meggyőzni a nemzetkö­zi közvéleményt arról, hogy a katonai junta a nép támoga­tását élvezi. A népszavazási színjáték mellett egyedül a szélsőjobboldali Nemzeti Párt állt ki, s megtartását még a fegyveres erők egy része is ellenezte. Így a diktátor bu­kása a nem is olyan távoli jövőben bekövetkezhet — mondotta a Chilei KP vezető­je. — A chilei kommunisták az összes demokratikus erő leg­szélesebb szövetsége mellett szállnak síkra, és olyan kor­mány létrehozását javasolják, amelyben képviseltetnék ma­gukat a népi egység pártjai, a kereszténydemokraták' és je­len lenne a fegyveres erők de­mokratikus szárnya is — je­lentette ki Luis Corvalán. mák megoldásának is eien» gedhetetlen előfeltétele«. Urho Kekkonen szorgal­mazta, hogy a leszerelés te­rén tegyenek végre konkrét lépéseket. »A békével kapcso­latos nemzetközi erőfeszíté­sek nélkül már valóra váltás volna a harmadik világháború elkerülhetetlenségéről szóló jóslatok« — hangoztatta. Kekkonen 1977 októbere óta 12 választási nagygyűlésen szólalt föl. Vasárnap első íz­ben fordult a kommunista és a szociáldemokrata válasz­tókhoz is. Január 15-én és 16-án Finn­országban háromszáz elektort választanak, s ők négy hét­tel később — a következő hat évre — megválasztják az or­szág elnökét. Aggodalmak a dollár miatt A világ vezető politikusait aggasztja az amerikai dollar helyzetének megrendülése, amit véleményük szerint az Egyesült Államok egyre foko­zódó energiaimport-igénye idéz elő — így tájékoztatja Carier amerikai elnöx világ­körüli útján szerzett tapasz­talatairól James Schlesinger energiaügyi minisztert. Jody Powell, a Fehér Ház sajtótitkára Carter és Schle­singer egyórás találkozójáról beszámolva elmondotta, hogy Carter útjának valamennyi állomásán fölvetődött az ener­giaprobléma, minden esetben a dollár miatti aggodalommal kapcsolatban. »A külföldi vezetők megér­tik, még ha itthon egyesek nem hajlandók is erre, hogy a dollár értékének csökkenése közvetlen kapcsolatban áll azzal, hogy mindeddig nem voltunk képesek úrrá lenni energiaszükségleteinken« — jelentette ki Powell. Schlesinger tájékoztatta az elnököt, Henry Jackson sze­nátorral, a szenátus energia­ügyi bizottságának - elnökével pénteken folytatott megbesaé- 1 ésér ói.

Next

/
Thumbnails
Contents