Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-01 / 1. szám

Pisztráng a pusztán Tőlünk talán száz méterre és nyolcvan méteres mély­ségben bauxit­bányászok dólg'oznak. Hi­deg van,, itt, a Bakonyban 8— 10 fokkal mu­tat kevesebbet a hőmérő, mint a Balaton déli oldalán. Gőzö­lög a víz a több mint har­minc medencé­ben. Különös ez a víz. A bányák­ból jön, gazdag bioaktív sók­ban, kristály- tiszta és nagy­jából álladóan azonos hőmér­sékletű. A me­legebb nyári napokon sem emelkedik 18 fok fölé. és a leghidegebb télben is plusz nyolc fokos a hőmérséklete. Ideális helyzet ez a pisztrán­goknak. Legalábbis most ideális. Eh­hez azonban a Balatoni Hal­gazdaságnak 35 millió forin­tot kellett elköltenie. Ä kö­zép-európai mércével a leg­nagyobb pisztrángtelep Ódö- rögdpusztán van, a Bakony hegyeinek lábánál. Kemény és köves a talaj, meg kellett dol­gozni a harmincegynéhány medencéért. Amíg a piszt­rángból »királyi fogás« lesz, a következő átváltozásokon megy át. Három anyatartó medencében (egy-egy kilenc­ven méter hosszú, nyolc mé­ter széles és 1,2 méter mély) gyönyörű pisztrángok vannak. Ezektől lefejik az ikrát, s a magyarborsnyi, sárga szem­csék a keltető tálcákra jutnak. Állandóan friss víz folyik át ezeken. Az ikráknak mégis el­pusztul egy része, megfehé- rednek, s a telepen dolgozó néhány asszonynak ilyenkor jóformán nincs is más dolga, mint csipesszel kiválogatni eze­ket. Körülbelül 800 ezer da­rabot ... Az ikrákból kikelt apró ha­lak a nevel őkádak ha jutnak, »meleg szobába«. Ez Magyar- országon a második legna­gyobb ilyen létesítmény: KJOO négyzetméter az alapterülete, s csak a százhalombattai elő­zi meg. 85 kád fér el itt, va­gyis egyszerre másfél millió apró hal. Ezekben 3—4 hóna­pig cseperednek, 4—5 gram­mos korukig. A világ harmadik legízesebb halaként nyilvántartott piszt­ráng jóformán semmit sem vesz észre a mesterséges kö­rülményekből. Mindegyik tál­ca hú mása egy-egy apró kis tónak, már »ikrakorukban« is ... S amikor kikerülnek az utónevelökbe, akkor is csak annyit változik természetes magatartásuk, hogy ha ember jelenik meg a medence szé­lén, mind »odarohan«. Habzik a víz a hatalmas tömegük­től. Tápot remélnek ... Amit ugyan a halak köny- nyen megkapnak, de hogy a szakemberek mit törték a fe­jüket a megfelelő összetétel miatt, arról természetesen »nem tudnak«. A Balatoni Halgazdaság szakemberei — élükön Mayer István telepve­zetővel — ma már büszkék. Lényegében új eljárásokat dolgoztak ki: a nagyüzemi pisztrángnevelés feltételeit te­remtették meg. És nagyjából már a jövő útjait is kiszámí­tották: ez a híres-nevezetes kemloops, a kanadai szárma­zású, gyorsan növő szivárvá-' nyos pisztráng. A kemlupszot keresztezni fogják. Ebből minket csak az érdekel, hogy csíkos lesz a hal és gyorsan nő, ugyanakkor a szaporodá­si mutatói is kedvezően ala­kulnak. Utazás közben Horváth Ká­roly igazgató végig arról be­A halászmester és neveltje. szélt, hogy milyen' nehézsé­geket kellett legyőzniük a pisztrángtelep megvalósítása érdekében. Még a leglényege­sebben, a vízben sem lehettek egészen biztosak. Pedig a ba­konyi bányákból bőven bu­zog, hiszen ezt kapjuk a Ba­latont körülölelő regionális vízrendszerből is. Jugoszláviá­ban, Olaszországban és Auszt­riában is jártak, de az otta­ni telepek fenntartói a lénye­get rendszerint nem mondták el. így például csak akkor jöttek rá, hogy »az olasz miért tartott mázsaszám formaiint a telepen, amikor nálunk Odö- rögdpusztán dögleni kezdtek a halak... A formalin segí­tett.« Kényes hal a pisztráng. Rá­adásul nagyon szeretik a si­rályok is. Jelentős kárt okoznak a telepen. Ügy látszik a »lu­xuscikkeket« kedvelik, amikor az előnevelt halakat eszik, hiszen a pisztrángot kilo­grammonként 80 forintért ad­ja el a Balatoni Halgazdaság. láger Ferenc halászmester na­gyokat durrant föléjük a söré­tesből, de nem nagy ered­ménnyel, mert »jobban isme­rik ezek a dögök a lőtávol- ságot, mint én...« Az »áru­hal« — így nevezik szaknyel­ven a fogyasztásra alkalmas nagyságú pisztrángokat — 25 —30 dekagrammos. Ami 35 millió forintba ke­rült: a medencék, a vízforga­tó-berendezés, a keltetőház, a szociális és irodahelyiségek, az út a pusztára, a telep parko­sítása és még számtalan do­log, ami egy birkalegelőből pisztrángteleppé váló, 6 és fél hektáros terület felforgatásá­hoz, a célnak megfelelő át­alakításhoz szükséges. Jelen­leg a medencékben — decem­ber 19-én jártunk a párákban úszó telepen — egymillió 300 ezer darab pisztráng van, s ebből 250 mázsa »áruhal«. Az oxigéndús vizet kedvelik, ezért naponta átlag 34—36-szor cse­rélik ki a vizet a medencék­ben. A nagy anyák méltóság­teljesen lebegnek az áramlás* sál szemben, az apróbbak vil­lámként cikáznak, ha valami­től megijednek vagy az ete­tést várják. Az érdekes az, hogy ezt az igen finom csemegét a bel­földi piac még nem fedezte föl. Legalábbis a Halért nem mutat iránta érdeklődést. Nem így az orvhorgászok. Ezt az elkobzott készségek« bizo­nyítják. De hát az orvhorgász is addig jár a vízre, míg el nem törik a botját Mészáros Attila Átfonja életünket iMMÉ Habzik a vfz a rengeteg pisztrángtól. A valóság nem Picassó- festmény, nem a termé­szet átfogalmazása merész torzításokkal. Lenin is arra figyelmeztet bennünket hogy a szocializmus nem kész rendszer, amellyel az emberi­séget boldogítják. A szocializ­mus a munkásosztály harca, a munkásosztályé, amelyik fő célja nevében ma az egyik célt követi, holnap a másikat, és mindennap közelebb kerül a fő célhoz, a szocializmushoz, a kommunizmushoz. Mindez va­lóban azt jelenti, hogy a szo­cializmus építése nem erkölcsi küldetés hanem, a valóság mindennapos számbavétele és a valóságos helyzetből kiindu­ló kemény munkálkodás. Sza­kadatlan javítása feladatrend­szerünknek, tevékenységünk­nek, a végrehajtásnak. Érthető tehát, hogy az ilyen őszinte valósággyökerű munka szoros tartozéka a tevékenység állandó ellenőrzése, a valóság szembesítése a valósággal. Nem öncélú moralizá’ás ve­zette a kormányt, amikor a minap rendeleteket és határo­zatot fogadott el az állami el­lenőrzés továbbfejlesztéséről, a szövetkezeti belső ellenőzés- ről és a népi ellenőrzés mun­kájának javításáról. Mennyiben érintik ezek a rendeletek jogszabályok a mindennap emberét? L átszólag az államigaz­gatási munka egy belső tartományának sza­bályozásáról, javításáról van szó akkor, amikor a rendeletek előírják, hogy legyen összehangoltabb az ellenőrzés ; összpontosítson a legfontosabb kérdésekre; le­gyenek gyakoribbak az átfogó vizsgálatok, és szűnjenek meg az egymást keresztező ellenőr­zések. Látszólag az államigaz­gatás belső ügyéről van szó, amikor a jogszabályok megkö­vetelik a személyes felelősség következetesebb érvényesíté­sét, mert hiszen nyilvánvalóan a vezetők felelőssége a téma. Mindez azonban csak látszó­lag van így. Elsősorban azért, mert az államigazgatási tevé­kenység átfonja egész életün­ket. Még meg sem születtünk, s már régen eltemettek ben­nünket, de az igazgatás már és még mindig ■ kísér bennün­ket a maga szabályaival, amely átfogja az egész állampolgári életet. Ha tehát arról beszé­lünk, hogy az állami munka javítására, korszerűsítésére hozott határozatok végrehaj­tását szigorúbban és követke­zetesebben kell ellenőrizni és a lübát vétő felelősöket fele­lősségre kell vonni, akkor nincs sem kevesebbről, sem többről szó, mint arról, hogy legyen könnyebb, zaklatás­Eltelt az utolsó — az ötven- kettedik — hét is. Az 1977. évi naptár fiókba vagy sze­métkosárba került, s helyére tettük a még nyomdaszagú 1978-ast. Az új évszámot hete­kig eltévesztjük még, és soká­ig emlékezünk a múlt év si­kereire, gondjaira, kudarcaira. Az év utolsó hetében — mi­közben készültünk az új esz­tendő köszöntésére — több új létesítménnyel gyarapodott a megye. Kaposváron az épülő Béke—Füredi tömbben ^ké­szült és megnyílt az első ke­reskedelmi létesítmény, az új ABC áruház. A város keleti ipartelepén üdítő italt gyártó új üzemet avattak. A Kaposvár és Vidéke Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetkezet ennek az új üzemnek a segít­ségével a megyeszékhelyen kí­vül száz település ellátását vállalta; Kapolyban üzletházat Balatonszentgyörgyön pedig ét­termet avattak. Ez az új ven­déglátóhely tegnap este épp­úgy megtelt ünneplőkkel, mint a megye többi étterme. A Ba­laton déli partján nyitva tartó szakszervezeti üdülőkben csak­nem hétszázan köszöntötték az új esztendőt. Siófokon is meg­telt a város egyetlen télen is nyitva tartó szállodája, a Nap­fény: a magyarokon kívül ola­szok, osztrákok foglalták le a szobákat A kaposvári Doroty­1 tya szálló vendégei között kő- I szöntötték az új évet azok a ’ jugoszlávok, akiket a Mecsek Tourist hozott óévbúcsúztató- ta. A jókedv, a vidámság alap­ja a jól végzett munka. Az öt- vehkettedik héten ki-ki a ma­ga területén számvetést is ké­szített: mérlegre tette 1977 munkáját számba vette örö­meit, gondjait, sikereit és a sikertelenséget is. A héten a Kiszöv választmánya is érté­kelte a megye ipari szövetke zeteinek munkáját s azt álla­pította meg, hogy a sok kiugró eredmény mögött sok a javí­tanivaló is. Mérleget és tervet készítettek az év utolsó nap­jaiban a megye termelőszövet­kezeteiben. Az idén 82 közös gazdaságban veszik számba, hogy miként gazdálkodtak 1977-ben. A tsz-ek többségében a zárszámadásra való föl­készüléssel párhuzamosan — készítették a terveket is: a múlt évi tapasztalatok birto­kában határozták meg, hogy miként kell gazdálkodni az új esztendőben. A termelési ter­vek alapján könnyebb lesz so­rolni a munkát, rövidebb-hosz- szabb távra meghatározni a feladatokat. A megye ipari üzemeinek egy részében még sok volt a tennivaló az utolsó napokban: a tervek teljesítéséhez az öt­venkettedik hét munkája is kellett. Másutt pedig már az idei esztendő feladatainak ala­posabb előkészítésére használ­ták föl az öt napot. Siófokon a Dunántúli Regio­nális Vízmű- és Vízgazdálko­dási Vállalat 2. sz. pártalap- szervezetéhez tartozó szocia­lista brigádok — csatlakozva a szocialista munkaverseny foly­tatására szólító felhíváshoz — a megyében elsőként döntöttek arról, hogy sajátos eszközeik­kel 1973-ban még jobban segí­tik a tervek teljesítését: a munkafegyelem további szi­lárdítását, az újító tevékenység fokozását tűzték ki — egye­bek között — célul. A fegyelemről — a közleke­désben részt vevők felelőssé­géről — többször is szó esett a héten. Erre egy tragikus pél­da ismét felhívta a figyelmet: egy ember halálát okozta a száguldás, az útviszonyok fi­gyelmen kívül hagyása. Ma — az óévbúcsúztató után — fá­radtabban ül a volánhoz az, aki autózni kíván. Fokozottabb óvatosságra van tehát szük­ség. Az óvatosságra — és fő­leg az udvariasságra — szólí­tott föl az az országos felhívás is, amelyet a Közlekedésbiz­tonsági Tanács szerdai sajtótá­jékoztatóján ismertettek. Meg kell fogadni — mindannyiunk érdekében. mentes az életünk, ne kelljen fölösleges ügyekben lótni-fut- ni, és ne érjen bennünket jogtalanság, igazságtalanság, méltánytalanság a legapróbb ügyekben sem. Ha csak erre gondolunk, máris kitűnik, hogy az ellenőrzés továbbfej­lesztéséről hozott kormány­rendelkezések szorosan kötőd­nek állampolgári hétköznapi életünkhöz, mindennapjaink­hoz. Ne értse félre senki a ha­tározatok lényegét. A szocia­lista ellenőrzés nem fülesker dés, nem leselkedés, nem bosszúállás, tehát nemcsak az a dolga, hogy felderítsen hi­bákat, hanem mindenekelőtt az, hogy gyorsan és követke­zetesen javítsák ki az elköve­tett hibákat. Vagyis maga az ellenőrzés is szakértelemmel, hozzáértéssel mutassa meg a hibák kijavításának útjait. Az ellenőrzés ilyen értelmezése nemcsak feltételezi, hanem egyenesen követeli a dolgozók személyes részvételét az el­lenőrzésben. Erre a részvétel­re rendelkezésre állnak a szo­cialista demokrácia külön­féle intézményei, az üzemi, a tanácsi életben. A tömegszer­vezeti munka, a lakóhelyi de­mokrácia és száz fóruma. Amikor tehát az ellenőrzés­ről hozott 'határozatok emberi oldalairól szólunk, akkor arra is gondolunk, hogy ez az el­lenőrzés csak akkor haté­kony, ha intézményesen biz­tosítja a dolgozók tömeges részvételét. Erre a részvételre — ami az ellenőrzést érinti — nemcsak a népi ellenőrzés többé-kevésbé hivatalos intéz­ményrendszere alkalmas te­hát, hanem a közélet vala­mennyi fóruma. S amikor a határozatok előírják, hogy kü­lönös gonddal kell törődni a közérdekű bejelentések, ja­vaslatok és panaszok intézé­sével, akkor szinte jogsza­bállyal parancsolják az állam­igazgatás intézményrendszeré­nek, hogy törekedjen minél több állampolgárt bevonni a munkába. T udjuk, hogy nem jött még el a közéleti aranykor. Vagyis mesz- sze vagyunk attól az időtől, amikor minden állampolgár teljes öntudattal vesz részt a közügyek intézésében. Messze van az az aranykor, amikor — Ovídiusz szavaival élve — nem fenyítésből és törvény­ből, hanem önként folyt be­csületből, erényből élünk, dolgozunk és cselekszünk a köz javára. De az aranykor felé tartunk. S anélkül, hogy nagy szavakat mondanánk és használnánk, mindenképpen arra kell gondolnunk, hogy as ellenőrzés továbbfejlesztésé­ről hozott kormányintézkedé­sek valamennyi állampolgár közéleti javára szolgálnak. Soltész István A különleges múzeumok városa — Tata Akad az országban még több olyan kisváros, ahol olyan sok múzeum várja az érdek­lődőket, mint Tatán. Annyi különleges múzeumot azonban sehol sem lehet találni, mint ebben a dunántúli városká­ban, melyet a természet is bőven megajándékozott külön­leges adottságokkal. A csillo­gó vizű tavak, a romantikus parkok, a különleges fák és növények egymagukban is sa­játos jelleget adnak ennek a tájnak. Természeti adottságainak köszönhető egyik legkülönle­gesebb múzeuma is, amely Magyarország 400 természet- védelmi területe között egye­dülálló. A Kálvária-dombon található Európa egyik legér­tékesebb geológiai emléke. »Nyitott könyvként« tárja a látogatók elé évmilliókra visz- szamenőleg a földtani kialaku­lást, a változó színárnyalatú, különböző kőzetrétegeket. A különleges múzeumok má­sik »forrását« a város gazdag műemlékei jelentik. Tatának mintegy 80 védett épülete van. Az Öreg-várban a Kuny Domokos Múzeum őriz sok különleges emléket. Ezt a vá­rat övezik a Zsigmond és Má­tyás korabeli, nemrég feltárt vármaradványok, amelyekből az Aquincumhoz hasonló rom­kertet képeztek ki. Az egykori zsinagógában rendezték be Európa ötödik szobormásolati múzeumát. Itt mintegy 200 görög és rőma! szoborcsoport nyújt átfogó ké pet az emberiség egy nagy korszakának művészetéről. Tatát még nemrég a, vizek és malmok városának is ne­vezték. Országosan itt műkö­dött ugyanis a legtöbb vízi­malom. Azok a források, víz­folyások azonban, amelyek a* energiát adták, többségükben eltűntek, kiszáradtak. így a sajátos építészeti formájú, zömmel a XVIII. század má­sodik felében épülj malmok elvesztették eredeti hivatásu­kat. Most azonban új szerep­kört kapnak. A Miklós-malomban várja az érdeklődőket az Országos Német Nemzetiségi Néprajzi Múzeum. A Pötörke-malom- nak az Országos Műemléki Felügyelőség lett a gazdája. A restaurált épület egyelőre a megye műemlékeinek helyre- állítását irányító szakembe­reknek ad otthont, később al­kotóház lesz. Készülnek a Cifra-malom restaurálási ter­vei is. Itt kap 'majd helyet az Országos Malomipari Múzeum. Rövidesen megkezdik a Nepo- mucénos-malom helyreállítá­sát. Ebben rendezik be a me­gyei képzőművészeti galériát A XX. században a megyében alkotott nagy képzőművészek, Kernstok Károly és Zilahi György alkotásai mellett rend­szeresen kiállítanak majd a meeyében élő képzőművészek. A Somogy megyei Tanács Kórház—Rendelőintézet főigazgató főorvosa pályázatot hirdet az intézmény zselickislaki célgazdaságánál vezető könyvelői állás betöltésére. Pályázhatnak felsőfokú, esetleg középfokú KALÄSZ-szal rendelkezők. Számlázol munkakörbe 3 személyi, pénzügyi előadói munkakörbe 1 személyt fölvesz az AGROKER. Jelentkezni lehet személyesen a munkaügyi vezetőnél, Kaposvár, Jutai út. Dr. Kercza Imre

Next

/
Thumbnails
Contents